Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-18 / 87. szám
X, miskolci filmfesztivál Nevezési, részvételi és idegenforgalmi rekord r Szerda a fesztivál második -napja: ! Már pillanatnyi megállás ; .nincs, a programok szünet "nélkül követik egymást, s líolj'amatosan peregnek a j filmek a Művelődési Központ ; színháztermében. A néző ! szinte alig tudja befogadni a rázúduló élményanyagot. ★ 1 Szerdán a közönség elé j került Heinz Sielmann-nak || az afrikai dzsungelben készített filmje, amelyet Brűsz- i szét után a miskolciak láthattak először Európában. A ! színes cinemascope-film kivételes szépségű légi felvételiekkel indul a felhőbe bur- \kolt afrikai tűzhányók fölött. A ragyogó operatőri munkán iidvül más erénnyel nem is |nagyon dicsekedhet a film,. ljAnnál inkább Besilides Ab- ilris Élet a pusztán című alkotása, amely tiszta, egysze- frű megfogalmazással állít lj örökérvényű emléket a Hortobágy lassan feledésbe me- \rülö életének. Tiszteletteljes csenddel adózott a fesztivál közönsége a tragikus hirtelenséggel elhunyt rendezőinek, aki már nem tudta befejezni filmjét, így Széplaki \Gyula állította össze végle- ■geg formájában. A vetítés ■végén hosszan tartó taps fe- 'jezte ki a nézők tetszését. ★ > A fesztiválklubban Dévényi László rendezővel beszélgettem, akinek éppen versenyfilmjét vetítették. Érdeklődésemre annyit mondott: egybehangzó vélemények szerint ennyi jó film még nem Volt együtt a miskolci fesztiválom Több rekord született Miskolcon. Az idén nevezték be a legtöbb filmet, ezen a fesztiválom a legnagyobb a részvevőik száma, s a mostani seregszemlére látogatott el a legtöbb külföldi vendég. ★ Az elmúlt két évben nem osztottak ki nagydíjat. Arra a kérdésemre, hogy lesz-e az idén nagydíj, a zsűri több tagjától azt az óvatos választ kaptam, miszerint a bemutatott filmek között még névtelenül, de ott húzódik a nagydíjas alkotás. ★ Egyre szaporodnak a viták Szemes Mariann „Azt csinálok, amit akarok című filmjével kapcsolatban. A film alkotói szerdán a késő esti órákban a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen találkoztak a hallgatókkal, ahol hosszas beszélgetés alakult ki, s igen sok vélemény hangzott el a filmről. ★ Kollányi Ágostonnal a kétszeres Kossuth-díjas rendezővel. aki a zsűri elnöki tisztét tölti be a vetítések szünetében találkoztam. — Mit tudhatok meg Kollányi Ágostontól, a filmrendezőtől? — Hét szocialista ország Népszerű Tudományos Stúdiójának igazgatója tanácskozott a fesztiválon, ahol szóba került új filmem, a „Nyugtalan lakóhelyünk”, amely földünk felszínének kialakulását vizsgálja. Egyebek között foglalkoztak filmemnek kooprodukciós megvalósításával is. ★ Milyen rangja van a miskolci fesztiválnak nemzetközi viszonylatban? Erre a kérdésre elégedetten és minden szerénytelenség nélkül mondhatjuk igen jó! Ezt nemcsak a fesztiválra idesereglett, nagyszámú külföldi érdeklődő bizonyítja, hanem az annak idején Miskolcon bemutatott rövidfilmek hemzetkö- zi sikerei. Erről a fesztiválról indult útnak számos magyar kisfilm, amely meghódította a világot. Vessünk egy pillantást néhány érdekesebb adatra: A „Máté passió” Miskolcon nem kapott díjat, s 1966- han Oberhausenben elnyerte a Filmnapok Díját. A Kézenfogva című kisfilm Addisz Abebában első díjat nyert. Vadász János művészi ihletésű filmje, a Nyitány 1965- ben Cannesban nagydíjat kapott, Kollányi Ágoston Ének a vasról című alkotása, 1963- ban Moszkvában a dokumentum szekció aranydíját nyerte el. ★ A fesztivál ideje alatt Miskolcon tartózkodó szakmai kritikusoknak egy listát juttattak el, amelynek alapján megvá'asztják a „Miskolci tizenkettőt”, azaz a fesztivál legjobb tizenkét filmjét (szigethy) — Azért mégiscsak bosszantó, hogy menynyi baj van a közvilágítással — magyarázom, mert tényleg sok baj van a közvilágítással. A mellékutcák sötétek, ahol megfelelő lenne a világítás, ott olyan piszkosak a búrák, hogy fény legyen a hullámhosszán, amelyik képes ítvilágítani rajta... Bosszantó! — mondom még zgy szer. Rám néz, megcsóválja a fejét: — Furcsa vagy, igazán furcsa. Neked semmi sem jó. Gondolj bele, öregem, hogy ebben i városban kétszáz évvel ezelőtt még olajmé- zsesek sem világítottak az utcán. Még olajmé- zsesek sem! — tartja fel az ujját intőén. — Most meg, öregem, neked már a fénycső se ilég... Furcsa ember vagy! Elszégyellem magam. Tényleg. Mi volt itt kétszáz éve? A Hold világított, ha volt. És mi van most? Nem tudtam kimondani: amikor jelestem a gödörbe, majd elharaptam a nyelvem. Hiába, kétszáz éve még ilyen gödrök sem voltak! l-ó) Újabb bervai sikerek A Magyar Birkózószövetség által Budapesten megrendezett kiválasztó versenyen jól szerepeltek a Bervai Vasas fiataljai. A 17 évesek csoportjában a nehézsúlyú Tóth Károly aranyérmet nyert, a lt évesek között pedig Hanus Miklós szabadfogásban» Farkas István pedig kötöttfogásban második lett. Az északi terület kötöttfogású versenyei után most lebonyolították a szabadfogású bajokságot is. Ezen a Bervai Vasas felnőtt birkózói „vágták ki a rezet." Kovács Kálmán a 62 kg-os súlycsoportban, Füst István pedig a szupernehézsúlyban nyert bajnokságot, Linkes András, Szarvas József ezüstérmet, Liptai Béla és Farkas Imre pedig bronzérmet szerzett. A bervaiak jó felkészültségét bizonyítja, hogy csapatban az első helyen végeztek. Kiíllitis nyílik Egerben a Tanácsköztársaság sportjáról Az MTS Heves megyei Tanáesa az egri Gárdonyi Géza Színház előcsarnokában nagyszabású kiállítást rendez a Tanácsköztársaság sportjáról. A kiállítás megnyitására április 19-én, 12 órakor kerül sor — ünnepi beszédet Pusztai László, az MTS Heves megyei Tanácsának elnöke mond. A kiállítás április 19—28-ig tart, s délutánonként 13 órától 17 óráig tekinthető meg. SOS-/e/zés — süket füleknek... Rangos, nagy tekintélyű verseny a tájékozódási futók hagyományos, nemzetközivé nyilvánított Dobó István emlékversenye, amely évről évre kiváló sportolókat, nagy tömegeket vonz a Bükk hegység szép tájaira. Az idén azonban nem biztos, hogy sor kerülhet e nagyszabású vetélkedőre, mert a Heves megyei Természetbarát Szövetség közel egy éve hiába könyörög az országos versenybizottságnál korszerű térképért, a levelekre, telefonbeszélgetésekre, és személyes interpellációkra még csak választ sem kap! Azaz hogy mégis: a versenybizottság azt javasolta az egrieknek, hogy az Eger vár hősi védői emlékére alapított versenyt rendezzék meg Miskolc—Tapolca térségében... Az ajánlatot természetesen visszautasították, s azóta a legnagyobb bizonytalanság övezi a nemzetközi eseményt, két hónappal a verseny időpontja előtt még senki sem tudja, hogy egyáltalán meg lesz-e rendezve? Az SOS jelekre nem reagálni — eléggé el nem ítélhető dolog... Autósok ügyességi versenye A Magyar Autóklub gyöngyösi csoportja Mátraházán az idén is megrendezte ügyességi versenyét, amelyen közel félszáz induló akadt. A gyöngyösiek kitünően szerepeltek, főleg Mészáros Péter és Füleki Ferenc — az előző az 1150 kem-es, az utóbbi pedig a Rallye osztály 850 kem-es kategóriájában az első helyet szerezte meg. A toyábbi helyezések: 600 kem-ig: 3. Berecz József. 1150 kem felett: 2. Czakó László. 3. Farkas János. Nők: 2. Bun- kóczy Gizella. Rallye osztály, 850 kem-ig: 2. Bengyel László. MNK labdarúgó-mérkőzések eredményei; FVSC—Bervai Vasas 1:3, Nova}—Eger csehi B. 4:1, Gagarin SE—Hevesi MEDOSZ 1:5, Mező Imre SE—Siroki Vasas 0:0. * Egri Tanárképző—Hódmezővásárhely 81:64, NB H-es férfi kosárlabda-mérkőzés. VM Egyetértés—Egri Dózsa 21:4, NB n-es férfi asztalitenisz- mérkőzés. • m* Április 15-ig lehetett Jelentkezni •z országos labdarúgó Pajtás Kupa küzdelmeire. Azok a csapatok, amelyek ezek után szeretnének a kupában részt venni, az országos szövetségnél Jelentkezzenek. * Bp. Ságvári—GYESE 6,5:5,5, NB ll-es férfi sakkmér kőzés. Besenyőtelek—Stromfeld SE 5,5:0,5, megyei sakkbafnoki-mérkőzés. Besenyőtelek—Füzesabonyi Gimnázium 3:3, megyei sakkbajnoki- mérközés. * Lebonyolították a hatvani járás-város légpuskás seregszemléjének első fordulóját. A küzMit Ind a sportmozgalomról? Az MTS Heves megyei Tanácsa „Mit tud a sportmozgalomról?" címmel szellemi vetélkedőt rendez. Az első fordulót az egyesületek bonyolítottak le, s most a járási vetélkedőkre kerül sor. Az egri városi vetélkedőt ápri- rilis 2l-én a megyei Művelődési Ház kamaratermében rendezik meg 14 órai kezdettel — a megyei döntő május 4-én a Gárdonyi Géza Színházban lesz lebonyolítva. A megyei döntő legjobban szereplő egyéni versenyzői és csoportjai értékes jutalmat kapnak. delmekben 28 fiú- és 10 lányver«, senyző mérte össze tudását Eredmények. Fiúk: l. Lévai (Apc), 2. Lőre (Mátravidéki Erőmű), S. Butyka (Apc). Lányok: 1. Ágoston (Apc), 2. Serfőző (Apc), 3. Kormos (MÁV HAC). A második fordulót április 20-án 8 órai kezdettel rendezik meg Apcon. * Egri Helyiipar—Kazincbarcikai FSC 52:43 (29:27), területi összevont férfi kosárlabda-mérkőzés. Egri Helyiipar—Kazincbarcikai FSC 45:46 (24:19) területi összevont tartalék férfi kosárlabda bajnoki mérkőzés, Eger. * A fegyelmi bizottság határozataiból: A március 22-én 3:l-es hazai vezetésnél félbeszakadt Egri Spartacus—Rózsaszentmárton megyei ifjúsági I. osztályú labdarúgó-mérkőzés eredményét a fegyelmi bizottság a pályán elért eredménnyel az Egri Spartacus javára írta. Az április 6-ára kisorsolt Erdőtelek—Dobó SE mérkőzés bajnoki két pontját 0:0 gólaránnyal a fegyelmi bizottság az Erdőtelek megyei II. osztályú csapat javára igazolta, mivel a Dobó SE nem jelent meg a találkozó színhelyén. * Az országos ifjúsági vízilabda- bajonkság állása: 1. Bp. Honvéd 2 2 — — 19: 2 4 KSI 2 2 — — 19: 2 4 3. FTC 2 2 — — 16: 7 4 4. Egri Dózsa 3 1 — 2 13:11 2 5. Hódmvhelyi MEDOSZ 3 1 ___ 2 9 :10 2 6. U. Dózsa 2 1 — 1 7: 9 2 7. BVSC 2 1 — 1 10:13 2 8. Bp. Spart. 2 1 —1 6:11 2 9. Szolnoki D. 2 — — 2 1:17 — 10. Bp. V. M. 2 — — 2 3:21 — (—dy.) Öt nemzet legjobb öklözői Egerben Az idén augusztus 20—24-e között bonyolítják le Egerben a hagyományos nemzetközi Dobó István ökölvívó-versenyt. A viadal időpontja még távol van, de a rendező bizottság máris tevékenykedik. Legutóbb például arról értesített bennünket, hogy a verseny minden eddiginél rangosabb lesz, a teljes magyar élgárda mellett a legjobb szovjet, lengyel, román és nyugatnémet öklözök lépnek majd szorítóba! Mims#61. Akkor hát a Citroenek jellegzetes orrdíszítményét Alenka Vlach könnyelműen, felületesen vette be a tanú- vallomásába. Lehet, hogy magam is befolyásoltam a rajzommal. Alenka készséges, sőt buzgó tanú, de lelkiismeretessége nem nagyon mélyen gyökerezik. Az autókhoz annyit ért, hogy kocsikázhat rajtuk az ember. A kocsi színében és abban, hogy úgy ül a földön, mint egy béka, nem tévedhetett. Egyebek tekintetében annyi a megbízhatóan kikövetkeztetett tény, hogy azt a kettős nyilat nyu- godt szívvel semminek vehetjük. — Fekete Citroen tizenhat fut nálunk — teszi hozzá a hírhozó gondterhelten. — Fekete Aero azonban több száz. Ez késlelteti a munkánkat. — Vegyen maga mellé annyi embert, amennyit jónak , lát — mondom. — Minél hamarabb végére kell járnunk a dolognak. I Megbízom Trepinskyt, hogy feltűnés nélkül tartassa szemmel a Winert házaspárt, Jitka Serák szüleit. Ha munka után másfelé indulnának, nem haza, hivatalból helyesbítjük az útirányukat. Lakásuk előtt vár rám a körzet rendőrparancsnoka. A házaspár remélhetőleg tud majd valamit Jitka szeretőjéről. Van még néhány további kérdés is, például Halik ' múltjának felkutatása, vizsgálat az intézetben, ahol dol■ gozott, és hasonlók, de végül is mindent elintézünk, s a látogatóim, Karlicek kivételével, elmennek. Behívom Budinsky igazgatót. Feketekávét kapok. Karlicek meg természetesen vi- . lágos teát. Budinsky, asztalom mellett egy széken ülve, : türelmesen várakozik. :C—L-es ezres már nincs az asztalon. Kérdésemre, hogy minek köszönhetem a látogatását, ■ Budinsky elégedett hangon feleli: . — Úgy tetszik, mellénk szegődött a szerencse. — Miből gondolja? Budinsky kihúz az aktatáskájából egy borítékot, a borítékból pedig két darab ezrest. — Alig rendeltük el a C—E sorozat bevonását — mord i-i —, kezünkbe került ez a két bankjegy. De nemcsak a sorozatuk ugyanaz, vagyis C—E, hanem a számuk is egyforma. Ugyanis a számokat is figyeltük, tehát nem valami szerencsés véletlenről van szó. Ugyanolyan sorozatú és ugyanolyan számú két ezres természetesen nem létézhet. Az egyik hamisított. Ez vitathatatlan, hanem a sorozat és a szám nyomásából nem veszek ki semmit. — Melyik a hamisított? — kérdezem. — Tessék, itt a nagyító — mondja Budinsky előzékenyen. A nagyítóüveg akkora, mint egy kisebb palacsinta. De még azon keresztül sem ismerhető fel, hogy az egyik ezresen az E betű az L kiegészítésével keletkezett, — Ez az mondom végül. Budinsky szinte csodálattal tekint rám. — Hogyan Ismerte meg? — Nem ismertem meg, csak újabbnak látszik. — Helyes, elfogadható ítélet. A C—E sorozat csaknem két évvel régebbi. Persze a hosszabb időn át lerakott bankjegy is újnak látszik. Ez azonban igazán hamisított Az E. betű ríem úgy rajzolták hozzá. Rányomtatták. Csodálatra méltó pontosággal és ugyanolyan fajta fedőszínnel, mint amilyent az C—E sorozat nyomásakor használtak. Színképelemzéssel és átvilágítással állapítottuk meg. Az E betűnek azon a részein, ahol egybevág az L-lel, kétszeres vastagságú a festékréteg. A kiegészítő részen szabályos. A betűtípus az úgynevezett Ronald-Royal, tercia nagyságban. Nem lehetetlen hozzájutni. — Nem használta fel valaki a festék maradékát? Budinsky megrázza a fejét. — Talán!... Gyakorlatilag nem lehet pontosan ugyanazt a színárnyalatot kétszer kikeverni. Ha nem ismeri fel a különbséget a szem, kimutatja a színképelemzés. Nézze csak. A két bankjegy többi színében, szabad szemmel is láthatók halvány különbségek, ügye? Néha egy sorozatban sem sikerül megtartani pontosan úgyanazt az árnyalatot, ha a nyomás folyamán friss festéket kell keverni. Természetesen ezt a nyomot sem mellőzhetjük. Azt mondom: — Legyen olyan szives és minél előbb állapítsa meg, hogy melyik cég szállította a sorozat számozásához használt festéket. Elrendeljük ott a vizsgálatot. A fennmaradt festék persze éppúgy ott maradhatott a nyomdában is. Ott szintén körülnézünk majd. Budinsky visszateszi a bankjegyet és mesterséges mását a borítékba, s Ígérettel búcsúzik, hogy tüstént megteszi a kellő lépéseket. Karlicek mozdulatlanul ül a kisasztal mellett, mint egy szobor, csak időnként pislant egyet-egyet. Most az ajtóra mered, amely becsukódott Budinsky mögött. — Hát maga, Karlicek? — kérdezem. — Skála főhadnagy elvtárs küld magához — mondja Karlicek szelíden. — Mivel? — Semmivel. ~ f A’ Odaülök hozzá. — Értem. Köszönetét kell mondanunk magának. Remélhetőleg a C—L ügyet végül mégiscsak sikeresen megoldjuk, s maga már most számíthat a megfelelő elismerésre és jutalomra. Karliceken semmi lelkesedés sem látszik. — Szeretném tudni — mondja csaknem bágyadtán —, hogy abban a kofferben miért voltak kulcsok bankjegyek helyett, s miféle arcátlan tréfa ez a poste restante-dolog. Valami magyarázatot lehet rá találni, például, hogy a pincében túlságosan nedves a levegő. A papíros, ha aztán megszárítják, nem maradna sima, s nehezen lehetne rá nyomtatni. De sajnos most nem érünk rá, hogy ilyesmin törjük a fejünket, mert vannak fontosabb dolgok is. Mért nincs némelyik postafiók annak a nevén, aki halomra írtja a többieket? — Karlicek — mondom —, az a gonosz szellem két arcvonalon harcol. Ellenünk és azok ellen, akikkel szövetkezett. A problémája az, hogy ne hagyjon maga után nyomot. Ez azonban ilyen tömeges bűntett mellett lehetetlen. A nyomok egymásba kapcsolódnak, néha ugyan eléggé furcsa módon, hanem végül is mindenre fényt derítünk. Egyelőre biztos, hogy közeledünk a célhoz, s ez a fődolog. Vagy azt gondolja, hogy nem? — Közeledünk — hagyja helyben Karlicek —. csak nehogy átugorjunk valamit. Rath gyárának hajdani viszonyairól többet kellene tudnunk. Hol az a néhány ember, akiket a csodaszerei összepancsolásánál foglalkoztatott? Nem érzik itt már messziről a vegyészetet? — De érzik. — Én is azt gondolom. Rath valószínűleg nem volt vegyész. Vállalkozó volt, aki talán ügynökként kezdte. Házról házra járt, kifényesítette a kredencajtókat, s mert ez megtetszett a gazdasszonyoknak, nyomban vettek tőle egy üveg készítményt, összegyűjtött valami pénzt, és potom áron megvette azt a telket az elhagyott villával. Átalakítottá üzemmé. A gyártáshoz emberek kellettek neki, meg valaki olyan, aki értett a dologhoz. — Egy vegyész. — Természetesen. Az a vegyész, aki már régóta kísért bennünket. Rath többi alkalmazottja nem származhatott messziről. Olyan hely az még ma is, ahol a madár se jár, (Folytatjuk)