Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-18 / 87. szám

X, miskolci filmfesztivál Nevezési, részvételi és idegenforgalmi rekord r Szerda a fesztivál második -napja: ! Már pillanatnyi megállás ; .nincs, a programok szünet "nélkül követik egymást, s líolj'amatosan peregnek a j filmek a Művelődési Központ ; színháztermében. A néző ! szinte alig tudja befogadni a rázúduló élményanyagot. ★ 1 Szerdán a közönség elé j került Heinz Sielmann-nak || az afrikai dzsungelben ké­szített filmje, amelyet Brűsz- i szét után a miskolciak lát­hattak először Európában. A ! színes cinemascope-film ki­vételes szépségű légi felvéte­liekkel indul a felhőbe bur- \kolt afrikai tűzhányók fölött. A ragyogó operatőri munkán iidvül más erénnyel nem is |nagyon dicsekedhet a film,. ljAnnál inkább Besilides Ab- ilris Élet a pusztán című al­kotása, amely tiszta, egysze- frű megfogalmazással állít lj örökérvényű emléket a Hor­tobágy lassan feledésbe me- \rülö életének. Tiszteletteljes csenddel adózott a fesztivál közönsége a tragikus hirte­lenséggel elhunyt rendező­inek, aki már nem tudta be­fejezni filmjét, így Széplaki \Gyula állította össze végle- ■geg formájában. A vetítés ■végén hosszan tartó taps fe- 'jezte ki a nézők tetszését. ★ > A fesztiválklubban Dévé­nyi László rendezővel beszél­gettem, akinek éppen ver­senyfilmjét vetítették. Érdek­lődésemre annyit mondott: egybehangzó vélemények sze­rint ennyi jó film még nem Volt együtt a miskolci fesz­tiválom Több rekord született Mis­kolcon. Az idén nevezték be a legtöbb filmet, ezen a fesztiválom a legnagyobb a részvevőik száma, s a mosta­ni seregszemlére látogatott el a legtöbb külföldi vendég. ★ Az elmúlt két évben nem osztottak ki nagydíjat. Arra a kérdésemre, hogy lesz-e az idén nagydíj, a zsűri több tagjától azt az óvatos választ kaptam, miszerint a bemuta­tott filmek között még név­telenül, de ott húzódik a nagydíjas alkotás. ★ Egyre szaporodnak a vi­ták Szemes Mariann „Azt csinálok, amit akarok című filmjével kapcsolatban. A film alkotói szerdán a késő esti órákban a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetemen találkoztak a hallgatókkal, ahol hosszas beszélgetés ala­kult ki, s igen sok vélemény hangzott el a filmről. ★ Kollányi Ágostonnal a két­szeres Kossuth-díjas rende­zővel. aki a zsűri elnöki tisz­tét tölti be a vetítések szü­netében találkoztam. — Mit tudhatok meg Kol­lányi Ágostontól, a filmren­dezőtől? — Hét szocialista ország Népszerű Tudományos Stú­diójának igazgatója tanács­kozott a fesztiválon, ahol szóba került új filmem, a „Nyugtalan lakóhelyünk”, amely földünk felszínének kialakulását vizsgálja. Egye­bek között foglalkoztak fil­memnek kooprodukciós megvalósításával is. ★ Milyen rangja van a mis­kolci fesztiválnak nemzetkö­zi viszonylatban? Erre a kér­désre elégedetten és minden szerénytelenség nélkül mond­hatjuk igen jó! Ezt nemcsak a fesztiválra idesereglett, nagyszámú külföldi érdeklő­dő bizonyítja, hanem az an­nak idején Miskolcon bemu­tatott rövidfilmek hemzetkö- zi sikerei. Erről a fesztiválról indult útnak számos magyar kisfilm, amely meghódította a világot. Vessünk egy pillantást né­hány érdekesebb adatra: A „Máté passió” Miskol­con nem kapott díjat, s 1966- han Oberhausenben elnyerte a Filmnapok Díját. A Kézen­fogva című kisfilm Addisz Abebában első díjat nyert. Vadász János művészi ihle­tésű filmje, a Nyitány 1965- ben Cannesban nagydíjat ka­pott, Kollányi Ágoston Ének a vasról című alkotása, 1963- ban Moszkvában a dokumen­tum szekció aranydíját nyer­te el. ★ A fesztivál ideje alatt Miskolcon tartózkodó szak­mai kritikusoknak egy listát juttattak el, amelynek alap­ján megvá'asztják a „Mis­kolci tizenkettőt”, azaz a fesztivál legjobb tizenkét filmjét (szigethy) — Azért mégiscsak bosszantó, hogy meny­nyi baj van a közvilágítással — magyarázom, mert tényleg sok baj van a közvilágítással. A mellékutcák sötétek, ahol megfelelő lenne a világítás, ott olyan piszkosak a búrák, hogy fény legyen a hullámhosszán, amelyik képes ítvilágítani rajta... Bosszantó! — mondom még zgy szer. Rám néz, megcsóválja a fejét: — Furcsa vagy, igazán furcsa. Neked sem­mi sem jó. Gondolj bele, öregem, hogy ebben i városban kétszáz évvel ezelőtt még olajmé- zsesek sem világítottak az utcán. Még olajmé- zsesek sem! — tartja fel az ujját intőén. — Most meg, öregem, neked már a fénycső se ilég... Furcsa ember vagy! Elszégyellem magam. Tényleg. Mi volt itt kétszáz éve? A Hold világított, ha volt. És mi van most? Nem tudtam kimondani: amikor jelestem a gödörbe, majd elharaptam a nyel­vem. Hiába, kétszáz éve még ilyen gödrök sem voltak! l-ó) Újabb bervai sikerek A Magyar Birkózószövetség által Budapesten megrendezett kivá­lasztó versenyen jól szerepeltek a Bervai Vasas fiataljai. A 17 éve­sek csoportjában a nehézsúlyú Tóth Károly aranyérmet nyert, a lt évesek között pedig Hanus Miklós szabadfogásban» Farkas István pedig kötöttfogásban második lett. Az északi terület kötöttfogású versenyei után most lebonyolítot­ták a szabadfogású bajokságot is. Ezen a Bervai Vasas felnőtt bir­kózói „vágták ki a rezet." Kovács Kálmán a 62 kg-os súlycsoport­ban, Füst István pedig a szupernehézsúlyban nyert bajnokságot, Linkes András, Szarvas József ezüstérmet, Liptai Béla és Farkas Imre pedig bronzérmet szerzett. A bervaiak jó felkészültségét bizo­nyítja, hogy csapatban az első helyen végeztek. Kiíllitis nyílik Egerben a Tanácsköztársaság sportjáról Az MTS Heves megyei Tanáesa az egri Gárdonyi Géza Színház előcsarnokában nagyszabású ki­állítást rendez a Tanácsköztársa­ság sportjáról. A kiállítás meg­nyitására április 19-én, 12 órakor kerül sor — ünnepi beszédet Pusztai László, az MTS Heves megyei Tanácsának elnöke mond. A kiállítás április 19—28-ig tart, s délutánonként 13 órától 17 órá­ig tekinthető meg. SOS-/e/zés — süket füleknek... Rangos, nagy tekintélyű verseny a tájékozódási fu­tók hagyományos, nemzet­közivé nyilvánított Dobó István emlékversenye, amely évről évre kiváló sportolókat, nagy tömege­ket vonz a Bükk hegység szép tájaira. Az idén azonban nem biztos, hogy sor kerülhet e nagyszabású vetélkedőre, mert a Heves megyei Ter­mészetbarát Szövetség kö­zel egy éve hiába könyörög az országos versenybizott­ságnál korszerű térképért, a levelekre, telefonbeszél­getésekre, és személyes in­terpellációkra még csak vá­laszt sem kap! Azaz hogy mégis: a ver­senybizottság azt javasolta az egrieknek, hogy az Eger vár hősi védői emlékére alapított versenyt rendez­zék meg Miskolc—Tapolca térségében... Az ajánlatot természete­sen visszautasították, s az­óta a legnagyobb bizonyta­lanság övezi a nemzetközi eseményt, két hónappal a verseny időpontja előtt még senki sem tudja, hogy egyáltalán meg lesz-e ren­dezve? Az SOS jelekre nem rea­gálni — eléggé el nem ítél­hető dolog... Autósok ügyességi versenye A Magyar Autóklub gyöngyösi csoportja Mátraházán az idén is megrendezte ügyességi versenyét, amelyen közel félszáz induló akadt. A gyöngyösiek kitünően szerepeltek, főleg Mészáros Pé­ter és Füleki Ferenc — az előző az 1150 kem-es, az utóbbi pedig a Rallye osztály 850 kem-es ka­tegóriájában az első helyet sze­rezte meg. A toyábbi helyezések: 600 kem-ig: 3. Berecz József. 1150 kem felett: 2. Czakó László. 3. Farkas János. Nők: 2. Bun- kóczy Gizella. Rallye osztály, 850 kem-ig: 2. Bengyel László. MNK labdarúgó-mérkőzések eredményei; FVSC—Bervai Va­sas 1:3, Nova}—Eger csehi B. 4:1, Gagarin SE—Hevesi MEDOSZ 1:5, Mező Imre SE—Siroki Vasas 0:0. * Egri Tanárképző—Hódmezővá­sárhely 81:64, NB H-es férfi ko­sárlabda-mérkőzés. VM Egyetértés—Egri Dózsa 21:4, NB n-es férfi asztalitenisz- mérkőzés. • m­* Április 15-ig lehetett Jelentkezni •z országos labdarúgó Pajtás Kupa küzdelmeire. Azok a csa­patok, amelyek ezek után sze­retnének a kupában részt venni, az országos szövetségnél Jelent­kezzenek. * Bp. Ságvári—GYESE 6,5:5,5, NB ll-es férfi sakkmér kőzés. Be­senyőtelek—Stromfeld SE 5,5:0,5, megyei sakkbafnoki-mérkőzés. Besenyőtelek—Füzesabonyi Gim­názium 3:3, megyei sakkbajnoki- mérközés. * Lebonyolították a hatvani já­rás-város légpuskás seregszem­léjének első fordulóját. A küz­Mit Ind a sportmozgalomról? Az MTS Heves megyei Taná­csa „Mit tud a sportmozgalom­ról?" címmel szellemi vetélkedőt rendez. Az első fordulót az egye­sületek bonyolítottak le, s most a járási vetélkedőkre kerül sor. Az egri városi vetélkedőt ápri- rilis 2l-én a megyei Művelődési Ház kamaratermében rendezik meg 14 órai kezdettel — a me­gyei döntő május 4-én a Gárdo­nyi Géza Színházban lesz lebo­nyolítva. A megyei döntő leg­jobban szereplő egyéni verseny­zői és csoportjai értékes jutal­mat kapnak. delmekben 28 fiú- és 10 lányver«, senyző mérte össze tudását Eredmények. Fiúk: l. Lévai (Apc), 2. Lőre (Mátravidéki Erő­mű), S. Butyka (Apc). Lányok: 1. Ágoston (Apc), 2. Serfőző (Apc), 3. Kormos (MÁV HAC). A második fordulót április 20-án 8 órai kezdettel rendezik meg Apcon. * Egri Helyiipar—Kazincbarcikai FSC 52:43 (29:27), területi össze­vont férfi kosárlabda-mérkőzés. Egri Helyiipar—Kazincbarcikai FSC 45:46 (24:19) területi össze­vont tartalék férfi kosárlabda bajnoki mérkőzés, Eger. * A fegyelmi bizottság határoza­taiból: A március 22-én 3:l-es hazai vezetésnél félbeszakadt Egri Spartacus—Rózsaszentmárton megyei ifjúsági I. osztályú lab­darúgó-mérkőzés eredményét a fegyelmi bizottság a pályán el­ért eredménnyel az Egri Sparta­cus javára írta. Az április 6-ára kisorsolt Erdőtelek—Dobó SE mérkőzés bajnoki két pontját 0:0 gólaránnyal a fegyelmi bi­zottság az Erdőtelek megyei II. osztályú csapat javára igazolta, mivel a Dobó SE nem jelent meg a találkozó színhelyén. * Az országos ifjúsági vízilabda- bajonkság állása: 1. Bp. Honvéd 2 2 — — 19: 2 4 KSI 2 2 — — 19: 2 4 3. FTC 2 2 — — 16: 7 4 4. Egri Dózsa 3 1 — 2 13:11 2 5. Hódmvhelyi MEDOSZ 3 1 ___ 2 9 :10 2 6. U. Dózsa 2 1 — 1 7: 9 2 7. BVSC 2 1 — 1 10:13 2 8. Bp. Spart. 2 1 —­1 6:11 2 9. Szolnoki D. 2 — — 2 1:17 — 10. Bp. V. M. 2 — — 2 3:21 — (—dy.) Öt nemzet legjobb öklözői Egerben Az idén augusztus 20—24-e között bonyolítják le Egerben a hagyományos nemzetközi Dobó István ökölvívó-versenyt. A viadal időpontja még távol van, de a rendező bizottság máris tevékenykedik. Legutóbb például arról értesített ben­nünket, hogy a verseny minden eddiginél rangosabb lesz, a teljes magyar élgárda mellett a legjobb szovjet, lengyel, ro­mán és nyugatnémet öklözök lépnek majd szorítóba! Mims#­61. Akkor hát a Citroenek jellegzetes orrdíszítményét Alenka Vlach könnyelműen, felületesen vette be a tanú- vallomásába. Lehet, hogy magam is befolyásoltam a raj­zommal. Alenka készséges, sőt buzgó tanú, de lelkiisme­retessége nem nagyon mélyen gyökerezik. Az autókhoz annyit ért, hogy kocsikázhat rajtuk az ember. A kocsi színében és abban, hogy úgy ül a földön, mint egy béka, nem tévedhetett. Egyebek tekintetében annyi a megbízha­tóan kikövetkeztetett tény, hogy azt a kettős nyilat nyu- godt szívvel semminek vehetjük. — Fekete Citroen tizenhat fut nálunk — teszi hozzá a hírhozó gondterhelten. — Fekete Aero azonban több száz. Ez késlelteti a munkánkat. — Vegyen maga mellé annyi embert, amennyit jónak , lát — mondom. — Minél hamarabb végére kell járnunk a dolognak. I Megbízom Trepinskyt, hogy feltűnés nélkül tartassa szemmel a Winert házaspárt, Jitka Serák szüleit. Ha mun­ka után másfelé indulnának, nem haza, hivatalból helyes­bítjük az útirányukat. Lakásuk előtt vár rám a körzet rendőrparancsnoka. A házaspár remélhetőleg tud majd valamit Jitka sze­retőjéről. Van még néhány további kérdés is, például Halik ' múltjának felkutatása, vizsgálat az intézetben, ahol dol­■ gozott, és hasonlók, de végül is mindent elintézünk, s a látogatóim, Karlicek kivételével, elmennek. Behívom Budinsky igazgatót. Feketekávét kapok. Karlicek meg természetesen vi- . lágos teát. Budinsky, asztalom mellett egy széken ülve, : türelmesen várakozik. :C—L-es ezres már nincs az asztalon. Kérdésemre, hogy minek köszönhetem a látogatását, ■ Budinsky elégedett hangon feleli: . — Úgy tetszik, mellénk szegődött a szerencse. — Miből gondolja? Budinsky kihúz az aktatáskájából egy borítékot, a borítékból pedig két darab ezrest. — Alig rendeltük el a C—E sorozat bevonását — mord i-i —, kezünkbe került ez a két bankjegy. De nem­csak a sorozatuk ugyanaz, vagyis C—E, hanem a számuk is egyforma. Ugyanis a számokat is figyeltük, tehát nem valami szerencsés véletlenről van szó. Ugyanolyan soro­zatú és ugyanolyan számú két ezres természetesen nem létézhet. Az egyik hamisított. Ez vitathatatlan, hanem a sorozat és a szám nyomá­sából nem veszek ki semmit. — Melyik a hamisított? — kérdezem. — Tessék, itt a nagyító — mondja Budinsky előzéke­nyen. A nagyítóüveg akkora, mint egy kisebb palacsinta. De még azon keresztül sem ismerhető fel, hogy az egyik ez­resen az E betű az L kiegészítésével keletkezett, — Ez az mondom végül. Budinsky szinte csodálattal tekint rám. — Hogyan Ismerte meg? — Nem ismertem meg, csak újabbnak látszik. — Helyes, elfogadható ítélet. A C—E sorozat csak­nem két évvel régebbi. Persze a hosszabb időn át lerakott bankjegy is újnak látszik. Ez azonban igazán hamisított Az E. betű ríem úgy rajzolták hozzá. Rányomtatták. Cso­dálatra méltó pontosággal és ugyanolyan fajta fedőszín­nel, mint amilyent az C—E sorozat nyomásakor használ­tak. Színképelemzéssel és átvilágítással állapítottuk meg. Az E betűnek azon a részein, ahol egybevág az L-lel, két­szeres vastagságú a festékréteg. A kiegészítő részen sza­bályos. A betűtípus az úgynevezett Ronald-Royal, tercia nagyságban. Nem lehetetlen hozzájutni. — Nem használta fel valaki a festék maradékát? Budinsky megrázza a fejét. — Talán!... Gyakorlatilag nem lehet pontosan ugyan­azt a színárnyalatot kétszer kikeverni. Ha nem ismeri fel a különbséget a szem, kimutatja a színképelemzés. Nézze csak. A két bankjegy többi színében, szabad szemmel is láthatók halvány különbségek, ügye? Néha egy sorozat­ban sem sikerül megtartani pontosan úgyanazt az árnya­latot, ha a nyomás folyamán friss festéket kell keverni. Természetesen ezt a nyomot sem mellőzhetjük. Azt mondom: — Legyen olyan szives és minél előbb állapítsa meg, hogy melyik cég szállította a sorozat számozásához hasz­nált festéket. Elrendeljük ott a vizsgálatot. A fennmaradt festék persze éppúgy ott maradhatott a nyomdában is. Ott szintén körülnézünk majd. Budinsky visszateszi a bankjegyet és mesterséges mását a borítékba, s Ígérettel búcsúzik, hogy tüstént meg­teszi a kellő lépéseket. Karlicek mozdulatlanul ül a kisasztal mellett, mint egy szobor, csak időnként pislant egyet-egyet. Most az ajtóra mered, amely becsukódott Budinsky mögött. — Hát maga, Karlicek? — kérdezem. — Skála főhadnagy elvtárs küld magához — mondja Karlicek szelíden. — Mivel? — Semmivel. ~ f A’ Odaülök hozzá. — Értem. Köszönetét kell mondanunk magának. Re­mélhetőleg a C—L ügyet végül mégiscsak sikeresen meg­oldjuk, s maga már most számíthat a megfelelő elisme­résre és jutalomra. Karliceken semmi lelkesedés sem látszik. — Szeretném tudni — mondja csaknem bágyadtán —, hogy abban a kofferben miért voltak kulcsok bankjegyek helyett, s miféle arcátlan tréfa ez a poste restante-dolog. Valami magyarázatot lehet rá találni, például, hogy a pincében túlságosan nedves a levegő. A papíros, ha aztán megszárítják, nem maradna sima, s nehezen lehetne rá nyomtatni. De sajnos most nem érünk rá, hogy ilyesmin törjük a fejünket, mert vannak fontosabb dolgok is. Mért nincs némelyik postafiók annak a nevén, aki halomra írt­ja a többieket? — Karlicek — mondom —, az a gonosz szellem két arcvonalon harcol. Ellenünk és azok ellen, akikkel szö­vetkezett. A problémája az, hogy ne hagyjon maga után nyomot. Ez azonban ilyen tömeges bűntett mellett lehe­tetlen. A nyomok egymásba kapcsolódnak, néha ugyan eléggé furcsa módon, hanem végül is mindenre fényt de­rítünk. Egyelőre biztos, hogy közeledünk a célhoz, s ez a fődolog. Vagy azt gondolja, hogy nem? — Közeledünk — hagyja helyben Karlicek —. csak nehogy átugorjunk valamit. Rath gyárának hajdani viszo­nyairól többet kellene tudnunk. Hol az a néhány ember, akiket a csodaszerei összepancsolásánál foglalkoztatott? Nem érzik itt már messziről a vegyészetet? — De érzik. — Én is azt gondolom. Rath valószínűleg nem volt vegyész. Vállalkozó volt, aki talán ügynökként kezdte. Házról házra járt, kifényesítette a kredencajtókat, s mert ez megtetszett a gazdasszonyoknak, nyomban vettek tőle egy üveg készítményt, összegyűjtött valami pénzt, és potom áron megvette azt a telket az elhagyott villával. Átalakítottá üzemmé. A gyártáshoz emberek kellettek neki, meg valaki olyan, aki értett a dologhoz. — Egy vegyész. — Természetesen. Az a vegyész, aki már régóta kí­sért bennünket. Rath többi alkalmazottja nem származ­hatott messziről. Olyan hely az még ma is, ahol a madár se jár, (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom