Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-20 / 89. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XX. évfolyam, 89. szára ARA: I.— Ft I960, április 20., vasárnap &iak azért is tavasz van! (Kiss Béla felvétele.) Charles Chaplin: Sajtó­konferencián ★ Kamerával az Antarkfiszon ★ Megszégyenítés vagy ködösítés? ★ „Pofonok" az első lépés után ★ Konkurrenda a gép? ★ Hozzászólások a szerelemről szóló riportunkhoz ★ 3 A gróf úr látogatása ★ Pedagógussors l P ORTJElfNTíiVA/K Biztos egri győzelem EGRI DÓZSA—BP. HOfÍYÉD 7:5 (2:2 2:1 1:1 2:1) Eger, 1200 néző. V.: Nádai. Eger: Denk — Ringelhann dr., Pécsik — Katona — Szöl- gyómi, Regős, Kovács R. Csere: Bolya. Edző: Baranyai György. Bp. Honvéd: Kovács — Papp, Görgényi — Kan rád II. dr. — Kucsera, Tóth Gy., Deák. Csere: Szabó. Edző Brandy Jenő. Góldobók: Pócsik 3 (egyet 4 m-esből), Regős, Katona, Szolgyémi, Ringelhann dr:, illetve Konrád II. dr. 2 (mindkettő 4 m-esből), Gör­gényi, Kucsera, Tóth Gy. Kiállítás: Eger 5, Bp. Hon­véd 5. Kitűnt: Pócsik, Katona, Ringelhann dr., illetve Kon­rad II. dr., Görgényi. ★ MTK—PÉCS 3:0 (0:0) Góllövők: Mártha (2) és Ta­kács. CSEPEL—BP. HONVÉD 2:1 (2:0) Góllövők: Major (2), illetve Marosi (11-esből). BABA ETO DIÓSGYŐR 4:0 ★ NB I. B. osztályú labdarú­gó-mérkőzések : BP. SPARTACUS —VIDEOTON 1:1 (1:1) Székesfehérvár, 4000 néző. V.: Somlai. Góllövők: Juhász, Illetve Karsai. Szovjet miniszterhelyettes Egerben Szombaton Egerbe látogatott Ilka Pál művelődésügyi miniszter vendégeként hazánkban tartózkodó Alekszandrov Nyikoláj Vasziljevics professzor, a Szovjetunió művelődésügyi miniszterének első helyettese és Hudoljev Prohov Kuzmics, a tyumenszki területi oktatási osztály vezetője. A szovjet ven­dégeket dr. Pálmai Kálmán, a művelődésügyi minisztérium pedagógusképző osztályának helyettes vezetője kíséri el vidé­ki útjukon. • Az egri Tanárképző Főiskolán Szűcs László igazgató és az igazgatóság több tagja fogadta a vendégeket, akik megte­kintették a nagy hírű könyvtárat, a város nevezetességeit. A főiskola igazgatóságán folytatott beszélgetés során a szovjet miniszterhelyettes tolmácsolta a krasznodári főiskolások üdvözletét, áld lek el testvéri kapcsolatot tartanak az egri in­tézmény oktatói és hallgatói. A szovjet vendégek érdeklődés­sel hallgatták meg az egri Tanárképző Főiskolán folyó oktató és tudományos tevékenységről szóló tájékoztatót. Felkeresték a főiskola új diákotthonát is, ahol a Szovjetunióban járt hallga tők köszöntötték anyanyelvükön a vendégeket A fő cél Csehszlovákiában: Kivezetni a társadalmat a felcoiegi válságból PRAGA: Két nappal az CSKP plé­numa után — a központi bi­zottság határozatai és dönté­sei ismeretében — Csehszlo­vákiában észrevehetően mind több ember hangoztatja: ,,Ez így nem mehet tovább. Ebből a helyzetből ki kell kerülni. Az emberek nyuga­lomban akarnak végre élni és a válságos helyzetet a párt és állam vezetőinek meg kell oldaniok”. E véle­mény elterjedésének magya­rázata az, hogy a közvéle­mény nyugalommal és meg­értéssel fogadta a központi bizottság határozatait. A közvélemény úgy véli, hogy a központi bizottság ülésén felülkerekedett az a nézet, hogy mindent a fő cél alá kell rendelni és ki kell vezet­ni a társadalmat és a pártot a jelenlegi válságból. Már most megállapítható, hogy Gustav Husak, koránt­sem olyan „népszerűtlen” politikus és vezető, ahogyan azt a jobboldali erők igye­keztek beállítani. A közpon­ti bizottsághoz és Husakhoz is, már a megválasztását kö­vető napon nagy számban ér­keztek egyetértő és támogató határozatok, táviratok a vál­lalati kollektíváktól, párt- szervezetektől és egyénektől. Ezeknek tartalma azt bizo­nyítja, hogy az emberek nagyra becsülik a követke­zetes, marxista—leninista magatartásáról közismert Husakot, aki egy levélíró megállapítása szerint: min­denkor megalkuvás nélkül szembeszállt a szocialista­ellenes áramlatokkal és ha­tározottan kitartott c szocia­lista országokkal való szoros együttműködés mellett. Pén­teken Pozsonyban sok üzem küldöttsége kereste fel a központi bizottság új első titkárát és biztosította őt a munkások támogatásáról Megjelentek nála azok is, akikkel oly sokait és eredmé­nyesen vitatkozott, a szlovák ifjúság képviselői. A jobboldali körök, eddigi gyakorlatukhoz híven, a ha­tározott szóra, intézkedésre, látszólag visszavonultak. A központi bizottság azonban számol vele — ahogyan ezt egy vezető politikus a szo­cialista tudósítónak elmon­dotta —. hogy a legközelebbi napokban élesedhet a helyt zet. Vannak olyan hírek, hogy a jobboldali erők sztráj­kokkal és más megmozdulá­sokkal akarnak fellépni a központi bizottság döntései ellen. (MTI) ★ A Csehszlovák Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak április 17-i ülésén Gustav Husak beszédet mondott, melynek szövegét tegnap hoz­ták nyilvánosságra. Véget ért a 10. miskolci filmfesztivál Nagy díjat kapott: „A Nap és a Hold elrablása" Szombaton, a fesztivál zá­rónapján a fesztiválpalotá­ban zsúfolt nézőtér előtt megtartott záróünnepségen A Tanácsköztársaság sportja... rb'Ta tSŰS ©£ Színházban kiállítás nyílt, amelyet Pusztai László az MTS Heves megyei Tanács elnöke nyi­tott meg, Képünk a kiállítás egy részletét ábrázolja. __.__ _____________________ i G yörgy István, a fesztivál igazgatója köszöntötte a mis­kolci közönséget. A díjakat Kollányi Ágos­ton, Kossuth-díjas filrnren- dező, érdemes művész, a zsű­ri bizottság elnöke adta át. A zsűri SZOT által alapított fesztivál nagydíját Reisen- büchler Sándor, „A Nap és a Hold elrablása” című filmjé­nek ítélte oda. A Miskolc Megyei Jogú Városi Tanács által alapított díjat a „Magyarázom a me­chanizmust” című animációs filmsorozat kapta, amelynek Szabó Sípos Tamás a rende­zője. A különdíjjal jutalmazták a mozifilmek versenyében a Vörös május (rendező Jancsó Miklós), Tiszazug (rendező ifj. Schiffer Pál), Hosszú fu tásodra mindig számíthatunk (rendező Gazdag Gyula) és az Eeró szimfónia (rendező Lestál János) című filmeket. A kritikusok díját a Külö­nös melódia című film nyerte (rendező Lugossy László). A Rádió és tv-úiságban közzétett és megszavazott tv- filmek közönségdíját a Kék fény című riportfilm nyerte (rendező Bek T. ImreX VILÁG ro"”,n,1l. EGYESÜLJETEK I E .<ű és szellem Hé' nap tikai programját felidézve: két törvényjavaslat és az Igazságügyminiszteri beszá­moló megtárgyalása. Első hallásra eléggé különböző témák. Szabadalmak védel­me, szerzői jog. törvényho- zás-törvénvesség. Ha mégis szoros összefüggést fedez ziink fel közöttük, legkevés­bé sem a kommentár leegy­szerűsítésének szándékából fakad, hanem az igen élénlt, kritikus hajlandóságú ta­nácskozás egyértelmű szel­lemiségéből. Már a szándék is, hogy úriakkal cseréljük föl a ta­lálmányok és az irodalmi, műveszefi alkotások védel­mét, erkölcsi, anvagi hono­rálását szabályozó három­negyed-. il'etve fél évszáza­dos törvényeket, egyazon tőről fakadt. i Sokszor állították már a szocializmusról félreismeről és félremagvarázói, hogy az* nem respektálja az egyént érdeket, még kevésbé' az egyéniséget, különösen ha kis létszámú rétegekről, al­kalmasint „szűk” értelmi­ségi csoportokról, kutatók­ról, tudósokról, művészek­ről van szó. A két új tör­vény a legfrissebb hazái bizonyság ennek ellenkező­jére: az országgyűlés hosszas szakmai előkészítés, majd beható bizottsági viták után, maga tárgyalta és szavazta meg a közvetlen kihatásá­ban alig néhány tízezer szellemi alkotóembert érin­tő két javaslatot. Minlha szággyűlési munka egyik legfontosabbi­ka, a törvénykezés próbáját i s el kívánta volna végezni Ij a parlament, több évet visz- l'-'N sza- és előretekintve meg­vizsgálta saját jogalkotó és jogalkalmazó tevékenységét és — ebből kiindulva — egész rendszerünk jogéleté­nek, törvényességi helyzeté­nek, sőt, a mindennapos ügyintézésnek a tapasztala­tait is. fgy vált a látszólag szűk érdekességű napirend — most már nemcsak hatá* sát tekintve!, hanem ténylc* ges tartalmában is — mil­liókat, az egész lakosságot érintő, izgalmas üggyé. Érdekes, hogy a szabadal­mi és a szerzői jogi törvényt elemző képviselők, nemkü­lönben az igazságügymí- niszteri beszámolót mérle­gelő hozzászólók is egész sor rendellenességet, hibát, gondot említettek föl a vi­tatott kérdésekben, de az ügy egészéről — lett legyen az a műszaki kutatómunka, az írói, művészi alkotás, vagy a joggyakorlat — nagy elismeréssel s bizakodással szóltak. Úgy is mondhal­hatnánk, bizalmakat az aa erősödd meggyőződés is alá­támasztotta, hogy jó tapasz­talatok közepette lehet, ér­demes, sőt kell beszélni a hibákról is, mert igy le- győzhetők, megszüntethetek. H betű — minden törvény értékének kölcsö­nös megpróbálója —, még egyszerűbben, a szó és a tett közelebb van egymáshoz mindegyik említett vonat­kozásban, mint bármikor korábban, állapították meg a képviselők. De szociajista igényességünk, amely idáig vezetett, arra késztet, hogy meg mintegy az egész ta- kedjünk. Ami betű szerint jogos, az még nem feltétle­nül igazságos — állaní tolta meg mintegy az egész ta­nácskozás kicsengéseként az igazságügvminiszter, fél­reérthetetlenül utalva arra, hogy az állami, társadalmi tevékenység, a közösségi együttélés konfliktusainak megoldása során végül is szocialista igazságérzetün­ket keli kielégítenünk: le­gyen sző akár egy talál­mány, akár egy színdarab s alkotójuk sorsáról, vagy 9 jogát kereső ember bármi­lyen gondjáról-baláról. Ezt az igazságot gondozta, fé­nyesítette jóleső szenvedély« lyel az országgyfi ...................... . «II»

Next

/
Oldalképek
Tartalom