Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-19 / 88. szám

ftLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK: AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XX. évfolyam, 88. szám ARA: 70 FILLÉR 1969. április 19. szombat Válaszol az illetékes ★ A siroki könyvpiacon ★ Tudósítóink Petőfibányáról ★ Meghalt a szélhámosok királya Tizenegy tagú elnökséget választót' a CSKP Központi Bizottsága Törvényjavaslat a szerzői jogról Beszámoló a törvésiyliozás jogalkotó «lankájáról— A legfőbb ügyész újra választásai Az országgyűlés ülésszakának második napján Ilku Pál művelődésügyi miniszter beszédét tartja. (Foto: Borsán Endre) Ma délelőtt folytatta tanácskozását az or­szággyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Fock Jenő, a forradalmi mun­kás—paraszt kormány elnöke. Apró Antal, Fe­hér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Ko­Nyilván nem véletlenül tör­tént, hogy az or­szággyűlés egy­azon ülésszak keretében . tár­gyalt a szaba­dalmi jogot sza­bályozó új tör­vényjavaslatról, és a szerzői jog­védelem rende­léséről, hiszen mindkét törvény a magasrendű szellemi tevé­kenység és alko­tás, korszerű er­kölcsi —; és anyagi megbe­csülését szolgálja. Miután a szaba- ' dalmi jog • új rendezéséi iftár' csütörtökön tör­vénybe iktatta az országgyűlés, pénteken délelőtt hozzáfogott a szerzői jog elké szülte új . tör vényjavaslat megvitatásához. Előadói-beszédében Tlku Pál művelődésügyi miniszter a; tervezett törvénynek leg­főképpen azt a tulajdonságát emelte ki, hogy a Szocialista jogfelfogás­nak és társadalmi köve­telményeknek megfele­lően egyezteti össze a magánérdeket a közér­dekkel. Hozzátette azonban; senki se higyje, hogy a törvény ezáltal valamiféle „maszek” tevékenységet honorál. A mű­vészeti alkotás megfelelő ösz­tönzése a szocialista társada­lomnak, a szocialista kultú­ra továbbfejlesztésének első­rendű feladata. V Noha úgynevezett keret- törvény került a képviselők elé, amely csak a legfőbb el­veket szabályozza, s a rész­letek megoldását még elké­szítésre váró végrehajtási utasításra bízza. A miniszter is, a hozzászólók is tüzete­sebben értékelték a törvény- javaslat egyik érdekes sajá­tosságát, egyben újdonságát a régi, csaknem félévszáza­dok törvénnyel szemben. Az úgynevezett személy­hez fűződő jogok hang- súlyozásáról van szó, amelyek ^intézkednek a szer­zők,' illetőleg az alkotók ne­vének feltüntetéséről, a mű felhasználásával, vagy rész­leges megváltoztatásával .kap­csolatos szerzői engedélyről, a* visszavonás jogáról és, így tovább. A törvény új szellemiségét hangsúlyozta 'Kaszás Imre, a javaslat előadója is, amikor emlékeztetett rá, hogy a ko­rábbi rendelkezések nem vol­tak mentesek az ellenforra- éalmi rendszer kultúrpoliti­mócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP! Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Po- 1 Etikai Bizottság póttagjai és a Központi Bízott- 1 ság titkárai. A diplomáciai páholyokban he- 1 lyet foglalt a Budapesten akkreditált külkép- 1 viseletek több vezetője. Az ülést Kállai Gyula,! az országgyűlés elnöke nyitotta meg. nálásáról beszélt, amely mó-? dot ad a kiemelkedő alkotá-5 sok megkülönböztetett díja- 5 zására. Tényeket, számokat? sorolt fel a kulturális munka < fejlődéséről, többek között a \ magyar kultúra nemzetközi? sikereiről. Megemlítette, hogy < a knlturális export de­vizabevétele I960 óta megháromszorozódott, a kivitel és behozatal deviza- < mérlege pedig legújabban < nemcsak a szocialista, hanem? a tőkés országok viszony la-< tában is aktívvá vált. Ez pe­dig nem kis eredmény, hi- ? szén szinte egyedülálló a ki-? vétel nélkül kulturális im-< portra szoruló kis országok? között. Egyébként a hozzá-? szóló Darvas József és Inokai? János, az utóbbi műszaki lé­tesítmények, gépek, berende-? zésekben testet öltő szemé-? lyes alkotó munka tárgyában? — néhány módosító javasla-< tpt tett, amelyeket a minisz-? tér egyetértésével az ország-? gyűlés el is fogadott. A tárgyalás hangulatát 5 alighanem Darvas József? felszólalásának befejező ré-< sze érzékeltette a legjobban,? amikor az új törvény javas-? lattal is összefüggésben szólt 5 a párt- és a kormány kul-5 túrpolitikájáról, s ennek? eredményeként szellemi éle- < tünk jó atmoszférájáról. Ki-? jelentette: az az alkotó bizalom, amely a szellemi munka embereit, a művészeket ma eltölti, legalább any- nyira fontos, mint az őket illető anyagi megbecsü­lés. Biztonságérzéssel dolgozhat- < nak, ami messzemenően nö- < véli felelősségüket, és bátor- ? ságukat is, s végül is azj (Folytatás az 2. oldalon.) hájénak egyes jegyeitől, nem­hiába született a régi tör­vény 1921-ben. Az általános méltatás mel­lett, az ülésen az új javas­lat egyes rendelkezései is szóba kerültek, többen utal­tak a megelőző bizottsági vi­tára, ahol egyebek között szóba került annak szüksé­gessége, hogy az alkotók anyagi díjazásában nagyobb mértékben jusson kifejezés­re a mű társadalmi/ sikere. Darvas Józsefnek, az írószö­vetség elnökének pénteki fel­szólalásában ismételten szó esett az írók anyagi helyze­téről, amelyről — vélemé­nye szerint — a közvéle­ményben meglehetősen téves elképzelések élnek. Elismer­te, hogy egy vékony réteg jól, esetleg Igen jól keres, az írók nagy része azonban máig is igen nehezen él, hi­szen lényegében az ötvenes években megállapított hono­ráriumokra van utalva, ame­lyet erősen túlhaladott az idő. Ám hozzátette Darvas, hogy a művészeii alkotások egész honorárium-rend­szerét úgymond szocialis­tábbá kell tenni, azaz éppen ne egyszerűen a siker döntsön, és ne is a ter­jedelem csupán — amely a betűgyártóknak kedvez —, hanem a legmagasabb érte­lemben vett művészi minő­ség. A törvényjavaslat tárgya­lása érthető módon alkalmat adott a miniszternek is, a hoz­zászóló képviselőknek is, hogy kulturális életünk általános helyzetéről, soron levő fel­adatairól véleményt mondja­nak. Ilku Pál a jelentős mér­tékű kulturális alap felhasa-: PRÁGA: A CTK hírügynökség pén­teken ismertette a Csehszlo­vák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának közle­ményét, amelyből kitűnően a csütörtöki plénum megál­lapította, hogy a párt és az ország a legmélyebb politi­kai válságon megy át. A plé­num részvevői egyetértettek azzal az Alexander Dubcek\. által kifejtett véleménnyel, hogy a társadalom politikai vezetésének sikerült ugyan az utóbbi hónapokban az is­métlődő politikai feszültség szélsőséges következményeit elhárítania, de a vezetés nem volt képes hatékony intézke­déseket tenni a jelenségele valódi okainak felszámolásá­ra. A párt legjobb hagyomá­nyainak felel meg, ha az ügyeket a vezetésnél kezdik megoldani — állapítja meg a központi bizottság. Ezért az elnökség javaslata alapján a központi bizottság megszün­tette az elnökség végrehajtó bizottságát és 11 tagú elnök­séget választott. A CSKP KB elnökségének tagjává választották: Vasi! Bilakot, Peter Colotkát, Old- rich Cerniket, Alexander. Dubceket, Evzen Erbant, Gustav Husakot, Jan Pillért, Stefan Sadovskyt, Ludvik Svobodát, Lubomir Strou- galt és Karel Polaceket. A központi bizottság — fi­gyelembe véve; hogy politi­káját aktívan támogatnia kell lapjának, a Rudé Právo- nak — úgy döntött, elfogad­ja Jiri Sekera kérését, hogy mentsék fel főszerkesztői tiszte alól és e feladatok el­látásával Miroslav Mocot bízta meg. A központi bizottság meg­állapította, megcáfolhatatlan tény, hogy a párt tevékeny­ségét vezérlő alapelvei meg­gyengültek minden szinten a párt gyakorlatában. A köz­ponti bizottság ezért konkrét döntést hozott, amelynek eredményeképpen az elnök­ségbe olyanok kerültek, akik a január előtti hibák és hi­ányosságok megszüntetéséért vívott harcban tevékenyen részt 'vettek és hűek marad­tak a marxizmus—leniniz­A CSKP KB áp­rilis 17-i plenáris ülésén Alexander Dubcek felmenté­sét kérte első tit­kári tisztsége alól, 3 javaslatára a plé­num dr. Gustáv Husákot választot­ta a CSKP KB új első titkárává. A képen; dr. Gustáv Husák megválasz­tása után televízió­beszédben tájékoz­tatja a nyilvános­ságot. (Telefoto: — CTK—MTI—KS) mushoz, eszméjéhez és a szo­cialista internacionalizmus elveihez. A központi bizottság meg­győződését fejezte ki, hogy á megtett szervezeti intézkedé­sek a vezetés akcióképességé­nek növekedésével, a’ kom­munista elvszerűség megerő­sítésével járnak majd. Ezt pozitívan mozdítja majd elő az a tény, hogy. a pártmuh- kában felújítják a lenini normákat, megszilárdítják a part, egységét és fokozzák, ^ pártfegyelmet. . . (MTI) Keffkcxdodött az §ZLKP KB plénuma PRÁGA: Pénteken délelőtt Pozsony­ban megkezdődött az SZLKP KB rendkívüli ülése, ame­lyen Viktor Pavlenda, a kb titkára és az elnökség tagja elnökölt. A tanácskozás na­pirendjén a CSKP KB csü­törtöki tanácskozásáról szóló tájékoztatás szerepel. A CSKP plénumának szer­vezeti és személyi kérdései­ről Stefan Sadovsky számolt be. Gustav Husak, a CSKP KB első titkára pedig az ak­tuális politikai kérdésekről és a párt legfontosabb fel­adatairól tartott beszámolót, Az ülésen elfogadták az SZLKP KB állásfoglalását a CSKP KB ülésén hozott ha­tározatokkal kapcsolatban. (MTI) Zoltán A tanácskozás szünetében; Kádár János, Csikós Nagy Béla, Nyers Rezső, Komócsin ®ATI foto: — Vigovszkj Ferenc felvétele) Kádár János udvoxlo távirata Gustav Husakhox Dr Gustav Husak elvtárs­nak. Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­ga első titkárának. Prága. Tisztelt Husak Elvtárs! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga és a magam nevében jó­kívánságaimat fejezem ki Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárává törtét megvá­lasztása alkalmából. Jő egészséget, sok sikert kívánok önnek Csehszlová­kia népei, a magyar—cseh­szlovák barátság és együtt­működés. a szocializmus nemzetközi érdekei javára végzendő felelősségteljes munkásságához. Budapest, 1969. április 18. , ........... Kádár Jántm B efejezte tavaszi ülésszakát J az országgyűlés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom