Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-17 / 86. szám

Állattenyésztési kutatások — Az Állattenyésztési Kutató Intézet sajtótájékoztatója Keserű János, az Állatte­nyésztési Kutató Intézet igazgatója szerdán a MÉM- ben sajtótájékoztatót tartott a hazai állattenyésztési ku­tatás helyzetéről és a fejlesz­tés főbb irányairól. Elmond­ta, hogy a különféle témák­kal 117 kutató foglalkozik. Egy-egy nagyobb téma kidol­gozása általában 3—6 évet igényel. A kutatások terén komoly eredmények születtek. Dr. Horn Artur professzor irá­nyításával kinemesítették a tejelő magyartarka szarvas- marha állományt, ez a fajta a magyartarkánál több tej­zsírt és több fehérjét is ad. Dr. Magyari András profesz- szor vezetésével állították elő a magyartarka-kosztro- ;nai keresztezést, amely kü­lönösen a termelőképességet javítja. Az Állattenyésztési Kutató Intézetben befejezték a magyartarka és a dánvorös íajtakeresztezési kísérletezé­seit. Megállapították', hogy az új fajtával a tejtermelés­ben javulást lehet elérni anélkül, hogy közben lerom- iana a magyartarka kiváló hústermelő képessége. Üj- donság, hogy a kutatóknak sikerült egy olyan kombina- iv keresztezés! eljárást is kidolgozniuk, ^mellyel a nagyüzemek magyar-tarka állományának tej- és húster­melése öt év alatt 15 száza­lékkal fokozható. A sertés­tenyésztés terén kiemelkedő eredménynek számát a Keszt­helyi Agrártudományi Főis­kola szakembereinek nagy- íehér sertésállomány nemesí­tése érdekében végzett mun­kája. A tenyésztéssel kapcso­latos kutatások már több olyan eljárást fejlesztettek ki, amelyek alkalmazása ré­vén az egész magyar állatte- siyésztésl kutatásra fordított költségvetési összeg többszö­röse megtérül. A csökkentett ejzsírrai végzett borjúneve­léai módszer például két év alatt 172 millió forintos meg­takarítást eredményezett ak­kor, amikor az állattenyész­tési kutatásokra fordított ősz- szeg — néhány évvel ez­előtt — mindössze évi 20 millió forint volt. Az igazgató rámutatott: napjainkban a mezőgazdasá­gi nagyüzemek különféle kérdéseikre komplex válaszo­kat várnak a kutatóktól. A tenyésztési, takarmányozási állategészségügyi, építészeti, gépészeti stb. kérdéseket csak a kutatóhelyek szoros össze­fogásával lehet kidolgozni Jelenleg a szakemberek több nagy komplex kutatási témán dolgoznak, így például olyan máj-, illetve húshib- rid ludat akarnak előállítani, amely héthetes korra eléri a négy-négy és félkilós súlyt és mája 507 gramm. További feladat egy olyan sertéshib­rid kitenyésztése, amely 130 napos életkorára 100 kilóra hízik és fejlett sonkákkal, viszonylag vékony szalonná val rendelkezik' A két komplex téma kidolgozásá­ra a MÉM már szerződést kötött a témavezető intéze­tekkel és biztosította á meg­felelő anyagi támogatást. (MTI) A hevesi Kossuth Tsz sikere Alatka-puszta. Nehány fe­hérre meszelt ház, 900 lakos. A házak között a hevesi Kos­suth Tsz irodája. Bent hellyel kínálnak, ve­lem szemben Kiss Zsigmond. a tér malöszövetkezet elnöke ül. — Elnök elvtárs, mióta vesz részt a termelőszövetkezet az országos versenyben? — 1964 óta. Amikor 1966- ban eredményt hirdettek, ak­kor a kis termelőszövetkeze­tek kategóriájában az ország legjobb 15 tsz-e között vol­tunk. Egy év múlva a negye­dik helyen végeztünk, 1968- ban szintén negyedikek let­tünk, és az idén elnyertük a második díjat. — Mennyi a tsz-ben dolgo­zók átlagkeresete? — Az elmúlt évben átlagom san 93 forintot keresett egy dolgozónk naponta. Ez havi keresetben kb. 2000 forintnak felel meg. Szűcs Gyula főkönyvelő kimutatást tesz elénk: 1968- ban 400 mázsával több húst értékesítettek, mint két évvel Á hatvani járás lakosainak panaszaira válaszol az áramszolgáltató vállalat A Népújság március 6-i számában szóvá tettük, hogy Nagykökényesen, Kerekha- raszton, Rózsaszentmárton- ban, de különösen Lőrinci­ben sokan panaszkodnak, mert este sötétek az utcák, a lakásokban gyakran nem ég a villany és ha Jobbágyiból hívják a kirendeltség szere­lőit, többnyire egy-két napos késedelemmel jönnék. Azt ír­tuk, hogy a panaszok többsé­ge jogos, megfelelő intézke­déseket és az áramszolgálta­tás javítását sürgettük. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat igazgatója szerkesztőségünk­höz címezett levelében kifej­tette, hogy műszaki, gazdasá­gi szempontok és a lakosság jobb ellátása tette szükséges­sé az átszervezést, a régi, 2—3 fős, Ids körzetszerelőség meg­szüntetését és a jobban kép­zett, jobban gépesített kiren­deltségek létrehozását. Azon­ban az átszervezéssel még r.em érték el a várt ered­ményt. Az ÉMÁSZ igazgatója elismeri, hogy a hatvani, de főleg a jobbágyi kirendeltség a kedvező tárgyi feltételek el­lenére 1968-ban nem műkö­dött kielégítően, a közvilágí­tás elhanyagolásáért és a sö­tétben maradt lakások miatt sok bírálat érte az áramszol­gáltatókat. Az ÉMÁSZ utasította egy­ségeit, köztük a jobbágyi ki- rendeltséget is, hogy a fo­gyasztók bejelentésére a hi­bákat minden esetben 43 órán belül szüntessék meg. Az eddig használt és kevésbé megbízható kapcsolóórákat fényellenállással automatiku­san működő kapcsolókkal cserélik ki, így az utcák és a terek világítása biztonságo­sabbá válik. Az elhangzott jogos pana­szokkal kapcsolatos intézke­dések hatását és értékét a la­kosság méri le. A hatvani járás lakossága azt várja, hogy a vállalat intézkedését a kirendeltség megvalósítsa. Ügy véljük, az is jogos igény, hogy a hiba bejelentésétől számított 48 órás javítási időt mielőbb a felére csökkentsék. Társadalmi bizottság alakult magyar—szovjet turistaforgalom fejlesztésére Az idegenforgalommal fog­lalkozó szervezetek — az IBUSZ, az Országos Idegen­forgalmi Tanács, az Express és a SZOT-képviselőinek be­vonásával az MSZBT orszá­gos elnöksége mellett társa­dalmi bizottság alakult a magyar—szovjet turistafor­galom fejlesztésérc. A turisztikai bizottság el­nökéül dr. Eperjesi Lászlót, az IBUSZ vezérigazgató- helyettesét választotta. A bizottság célja: össze­hangolni az idegenforgalmi szervezetek munkáját. Külö­Í ösen nagy gondot fordíta- iáik a testvér-városok, test­vér-megyék közötti turista forgalom növelésére, a ba­rátság-vonatok számának szaporítására, valamint az üzemek, termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok és a megfelelő szovjet partnerek közötti kollektív csereutazá­sokra. Növelni kívánják az egyéni turizmus lehetőségeit is. Célul tűzték ki a határ­menti forgalom növelését is. Az MSZBT országos el­nöksége mellett létrehozott turisztikai bizottság mintá­jára előreláthatólag a megyei MSZBT elnökségek mellett is hasonló társadalmi bizott­ságok alakúinak. (MTI). ezelőtt, és az öntözött terü­let 18 katasztrális holdról 205 katasztrális holdra nőtt. A régi épületek között áll az új 100 férőhelyes tehénis- tálló. A takarmányozás, és a trágyakihordás gépesítése még ebben az évben befeje­ződik. Azt is tervezik, hogy a ta­karmányozásban helyet kap majd a karbamid etetése is. Az ablakon bezúdul a nap­fény. A környezet tiszta, hi­giénikus. A falon vékony cső lüt körbe; a vákuumvezeték. Most állnak át gépi fejésre. Az istálló végén épül a tej­ház, így megkímélik a tejet a sok szállítástól, és csökkentik a szennyeződés veszélyét. — Az építkezéseket saját építőbrigádunk végzi. Egyéb­ként nemcsak az országos versenyben veszünk részt — mondja Kiss Zsigmond, — hanem a tsz-en belül is ver­senyt indítottunk a munka­csapatok között. Az első he­lyezett brigádot öt-, a máso­dikat három-, a harmadikat kétezer forintos jutalomban részesítjük. Akácerdőbe érünk, Védő- sipkás kútfúrók dolgoznak a fúrótorony mellett. — Itt 45—46 fok hőmérsék­letű vizet várunk. Hamaro­san befejezzük a 64 férőhe­lyes sertésfiaztató építését, amelyben olajkazán szolgál­tatja a központi fűtést, s az itt dolgozóknak öltözőt és zu­hanyzót létesítünk, amelyet az artézi kút vize lát majd el. A meleg vízzel hajtatcihá- zat is akarunk fűteni. — Mit jelent a dolgozók számára az országos verseny­ben elért kitűnő eredmény? — A helyezésért kapott ju­talmat a részesedési alaphoz csatoljuk, s így az idei zár­számadáskor ez már az átlag- keresetet fogja gyarapítani. Reméljük, hogy a tsz dolgo­zóit továbbra is ilyen lelkiis­meretes és pontos munkára ösztönzi az elért rangos he­lyezés. Szí Munkatárs"*» f* *Sí fiitiliin • Karl-Marx-Stadt-i látogatás i. A kétarcú város Az NDK déli nagyvárosában, a szász iparvi­dék egyik köz­pontjában, Karl-Marx- Stadt-ban jártunk a na­pokban, s mint már lapunk ko­rábbi számá­ban is elárul­tuk: ez alka­lommal kivéte­lesen nem any- nyira a távoli táj és népének .felfedezése”, megismerése' vezetett ben­nünket — rö­vidke időnkből sem futotta volna erre — mint inkább az ide került, itt dolgozó magyar fiatalok meglá­togatásának vá­gya, izgalma. Érthető az útnak indító kíváncsiság, a magunk, a velünk tartó és itthon ma­radt családtagok, rokonok, nem utolsósorban pedig a további jelentkezők érdek­lődése — hiszen a német megyeszékhelyen már most is hozzávetőlegesen kétezer honfitársunk tar­tózkodik. Ilyenformán a kedves ol­vasó bizonyára eltekint most a szokásos, terjedel­mesebb útleírástól. Megérti, ha nem időzünk a nemzet­közi gyorsvonatra csupán kevésbé emlékeztető Pan- nóia expresszen való, meg­lehetősen kényelmetlen „kocsikázásnál”, éppen csak megemlítjük az éjsza­kában, hajnali szürkület­ben is csodálatos Elbát, az ablakunk előtt elsuhanó tornyokat, kastélyokat, jel­legzetes, hangulatos man- zardos házacskákat, sziklás bérceket, mesés erdőrenge­tegeket —, s helyettük a vendéglátó városról, embe­reiről próbálunk részlete­sebben beszámolni benyo­másaink, tapasztalataink és a kint élő magyar fiúk, lá­nyok őszinte vallomásai alapján. A Chemnitz folyócskáról annak idején elnevezett, s a víz két partján elterülő, dombokra futó utcákkal szétszabdalt régi gyárvá­rost most mintegy három- százezren lakják és három­száz esztendősnek mondják — miután az egyébként már 1290-ben birodalmi rangot kapott települést a harmincéves háborúban csaknem teljesen elpusztí­tották. Negyvenhat éve vette fel A múlt és a jelen érdekes találkozása: 200 millió éves, megkövese­dett fák a modern palota szomszédságában. (Kiss Béla felvétele) Marx Károly nevét, s — mint anekdotázva emlege­tik — a hasonló hangzás miatt ettől kezdve külde­nek ide leveleket a téves „Karl-May-Stadt” címzés­sel. Mivelhogy valamikor itt élt, alkotott az ismert indiánregények írója, May Károly is —, s emlékét, dolgozószobájának roman­tikájával ma is őrzi a vá­ros egyik nevezetessége, a Vörös torony. Múlt és jelen keveredik ebben az egyébként álta­lunk legtöbbször Miskolc- cal összevetett, emlegetett, de attól jóval nagyobbnak és szebbnek tűnő városban. Öreg templomokat, 200 millió éves, megkövesedett fákat mutogatnak. Az 1612- ben angol segítséggel ala­pított, s később Napoleon által leszerelt első gyárról, az európai kuriózumnak számító keskenyvágányú villamosról beszélnek érde­keseket, egy 1910-ben lan­dolt Zeppelinről tartják ne­vezetes helynek a repülőte­ret, Ernst Thällman három megrázó beszédének élmé­nyét őrzik, munkásmozgal­mi hagyatékokat ápolnak, emléktáblákat óvnak tisz­telettel a kopott házfala­kon. Döbbenten torpannak meg egy-egy új építkezés kezdetekor a mélyből elő­bukkant háborús nyomok, romok maradványainál —. s csillogó szemekkel gyö­nyörködnek a modern pa­lotákban, fényes üzletso­rokban. Ez is, az is a II. világháborúban közel két­harmad részben tönkretett, de azóta ismét helyreállt, évről évre gyarapodó Karl- Marx-Stadt: az elektrotech­Krimis történet Idegnyugtatóként egyik délután köl­csönvettem olvasni a fiam dugikönyvtárá- ból a „Félszemű gyil­kos” című hátbor­zongató történetet és éppen az első gyil­kosságnál tartottam, mikor bejött a fele­ségem és letette mel­lém a levelet, amit a postás hozott. Fel se néztem a könyvből, nehogy kizökkenjek, Feleségem kitűnő em­berismeretére vall, hogy szó nélkül távo­zott. A második hullát fogták ki a csatorná­ból, amikor a fiam berontott. — Apu? Kellene nekem két forint fü­zetre. Fel se néztem a könyvből, zsebembe nyúltam, kitapogat­tam egy kétforintost és odaadtam a fiam­nak, akinek kitűnő emberismeretére vall, hogy szó nélkül át­vette a pénzt én láb­ujjhegyen kisurrant a szobából. Éjjel két óra körül, könyvvel. Megtud­tam, hogy ki volt a „félszemű”, aki nem is volt félszemü, csak a félszemére fekete kötést rakott, mikor „munkában” volt és mikor a félszemű gyilkos a harmadik áldozatával is végzett, en is tegeztem a ezzel vezette félre u detektívet. Ezek után, megnyugodva tértem nyugovóra, de élőbb a könyvet visszatet­tem a dugi-helyre, aztán a biztonság kedvéért benéztem az ágy alá és a függöny mögé, nem rejtőzik-e ott valaki. Másnap nehezen ébredtem és a napom is keservesen telt el. Este a fiam elém állt és rám kacsintott. — Klassz krimi volt, ügyi? — Miről beszélsz? — Hát a könyvről, amit kölcsönvettél tő­lem. — Honnan tudod? — Láttam, mikor tegnap bejöttem pénzt kérni. Ügy bele vol­tál zuhanva, hogy kétforintos helyett öt­forintost adtál. — En pénzt adtam neked? — Még erre sem emlékszel? Nahát, apu, rád ekkora ha­tással van a krimi? — Arról beszélj, mi történt az ötfo­rintossal? — Vettem rajta egy új krimit. De azt úgy eldugom, hogy sose fogod megtalál­ni. Nem neked való. CO. ií I nika, a szerszám- és textil­gépgyártás, a híres, nép­szerű Barkas-autók, a mesz- szi földön ismert klinikák, 65 különféle oktatási in­tézmény, négyezer főisko­lás diák, s legújabban a jégkirálynő, Gaby Seyfert városa. Találkoztunk seregnyi magyar konzerwel, egri, sőt visontai borokkal az üz­letekben. Hazai ízeket ke­restünk az étlapon magya­rosan írt gulyáslevesben, kóstolgattuk a fűszertelen német húsféléket, a fekete kenyeret, jóféle sörök mel­lől figyeltük a kultúrházi jellegű szórakozóhelyeken a színpadi zeneszóra közé­pütt táncoló, hosszú hajú magyarokkal „megtűzdelt”, imbolygó, hullámzó töme­get. Csodálkoztunk a szűk bárok előtt gyakran órák hosszat ácsorgó, s az olykor egyenkénti bebocsátásra is türelmesen várakozó fiata­lokon. S találgattuk: vajon ez a város befogadtá-e fia­inkat, lányainkat — és ők megszokták, megszerették-e már valamennyire Karl- Marx-Stadt-ot ...? Gyón) Gyula (Következik: Kitüntetett magyarok között, a gyár­ban.) Gyűrűzött; rozskenyér»? Még soha nem hallottunk ar­ról, hogy a kenyér, 6 ebben a műfajban például a rozskenyér, a vándormadarak életmódját követné, annak ellenére sem, hogy bizonyos fokig tényleg vándorol a kemencétől a bol­ton át a fogyasztó gyomrá­ig... De ha már ennyi ván­dorlás van is, miért szükséges a rozskenyeret gyűrűzni? Tu­dományos vizsgálatot nem foly. tatnak vele, hogy nyomon kö­vessék, s ezáltal bizonyos tör- ványszerűségeket vonjanak. le a vándorlásból? Mégis, egy gyű­rűzött rozskenyér került hoz­zánk a minap. Ügy gyűrűzték, hogy belesütöltek egy fémgyű­rűt. A fogyasztó, aki megmu­tatta nekünk, örömét fejezte ki: nem nyelte le, még csak bele sem tört a foga. Egysze­rűen felfedezte, és elhozta, csi­náljunk vele valamit. Az egri Zalár utcai kenyér-mintabolt­ban vette. Nem tudjuk, mit kezdjünk ezzel a szelet rozskenyérrek Egy ideig mindenesetre meg­őrizzük, hogy bemutassuk az érdeklődőknek. Hátha jelent­kezik az a tudományos kutató is, aki ilyen gyürűzéssel pró­bálta nyomon követni e pék- eredetű készítmény útját? k. g. Mimim 3 196á. április ÍZ, cbQtOrMK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom