Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-15 / 84. szám
Gólzáporos vízilabdanyitány Szombaton négy mérkőzéssel elkezdődtek, vasárnap az FTC—U. Dózsa rangadóval" folytatódtak a vízilabda OB- 1. idei versenysorozatá- naic küzdelmei. Mint arrói tj^Sárnapi számunkban már fjöviden hírt adtunk, áz Egri Dózsa nagy küzdelem után ífegyőzte a BVSC-t, s ezzel értékes pontokat szerzett a sajtnál. I Egri Dózsa—BVSC 4:3 (1:1, i-0, 1:1, 1:1) Szőnyi út, 300 sjéző. V.: Bozsi dr. i Eger: Rüll — Katona, Pózaik — Frank — Szölgyémi, íjtegős, Kovács R. Edző: Baranyai György. { BVSC: Körösi — Gyerő II., ézigány — Németh II. — Zsoldos, Becsei, Togyeriska fi. Csere Hídvégi, Gyenes, Gyerő I. Németh I. Edző: Plajduk Gyula. ■ 1 ----------------------------A két jól úszó csapat végig izgalmas, színvonalas küzdelmet vívott egymással, végül is a minden tekintetben jobb egriek megérdemelten győztek. Az egri gólokat Katona 2, Regős (4 m), Pécsik (4 m) szerezték. Egyénileg Katona, Rüll és Szölgyémi nyújtotta a legjobb teljesítményt. Az OB I. további eredményei: Bp. Honvéd—MTK 7:1, Vasas—Szolnok 5:4 (!), OSC—Bp. Spartacus 9:2, FTC—U. Dózsa 5:2. A bajnokság állása: 1. Bp. Honvéd 1 1------7:1 2 . OSC l 3. FTC 1 4. Eger 1 5. Vasas 1 6. Szolnok 1----------1 4:5 — 7 . BVSC 1---------1 3:4 — 8 . U. Dózsa 1----------1 2:5 9 . Bp. Spart. 1-------12:9 — 1 0. MTK 1-------11:7n ogyaranyú g^öze!m@ j Vasárnap az 5. forduló küzdelmeit bonyolították le megyei I. osztályú labdarúgó- bajnokságban. A Petőfibá- nya—Bervai Vasas, Bélapátfalva—Apc és a Lőrinci—E. Spartacus mérkőzés'felé irányult leginkább a figyelem. Petőfi bányán izgalmas mérkőzés után pontoszitoszkodás történt. Bélapátfalván a helybeliek biztosan fektették kétvállra johírű ellenfelüket, míg Lőrinciben az eddig kitűnően szereplő Eg- ii Spartacus szenvedett vereséget az újonc hazaiaktól. többi találkozón általában a várt eredmények születtek, bár meglepetésnek számít, hogy a GYESE katasztrofális vereséget mért a Gyön- gyösoroszí együttesére. Eredmények: Recsk—Gy. Vasas Izzó 0:0, Pétervására —Heves 1:2, Petőfi bánya— Bervai Vasas 2:2, Lőrinci— E. Spartacus 1:0, FVSC— Selyp! Kinizsi 1:4, Bélapátfalva—Apc 2d), Rózsaszent- márton-—-Korvin SE 3:1, GYESE—Gyöngyösoroszi 9:0. 13. FVSC 5 — 2 3 4:12 2 Korvin O. SE 5 — 2 3 2:62 15. Gy.-oroszi 5 — 2 3 3:19 2 lö.Pétervására 5 — 1 4 4:14 1 A gyöngyösi ökölvívók győzelmet érdemeltek volna A lengyel területi ökölvívó-válogatott gyöngyösi vendégszereplése nagy érdeklődés mellett került sorra. A honvédségi sportcsarnok kistermére ismét ki lehetett volna tenni a „megtelt” táblát. A vendégek kisválíósúlyban nem indítottak versenyzőt, így csak tíz pár mérkőzésére került sor. A hazaiak tartalékosán és a dániai portyától kicsit fáradtan léptek szorítóba, s utolsó súlycsoportok sorozatos lengyel győzelme után már- már nagyarányú vereségtől lehetett tartani. A felsőbb súlycsoportokban azonban változott a helyzet, a gyöngyösi fiúk remekeltek, s akár a győzelmet is megszerezhették volna, — !ia a nehéz- súlyúak találkozóján a két lengyel pontozó nem „harcolja” ki a döntetlent... Végülis 10:10 arányú eredmény született. a gyöngyösiek győzőiméit Fodor, Sütő, Bukat, Tóth és Krajcsovics szerezték a lengyelek győztesei: Witek, Tucharski, Budni, Fura, Denderys. Bakát (háttal) nagy erejű ütései ellen Trezewskinek nem volt ellenszere — a lengyel mérkőzésvezető mégis csak a negyedik rászámolás után léptette le a megroggyant lengyel jiút. (Szendrőváry felvétele.) Csak rövides A Magyar Labdarúgó Váloga• tott Porto Alcgreben újabb mér- teázást játszott és 80 ezer néző előtt 1:0 arányú vereségei szenvedeti a brazil Grernio csapatától. New Yorkban befejeződött n hagyományos nemzetközi vivő- verseny. Párbajtőrben — mint ismeretes — az olimpiai bajnok magyar Kulcsár Győző ragyogó teljesítménnyel szerezte meg az első helyet, a kardvívásban azonban Pézsa csak a második helyet tudta megszerezni a lengyel Pawlowski mögött. Varsóban nemzetközi cselgáncs versenyt bonyolítottak, le. A jelentések szerint középsúlyban a magyar Kiss Endre lett az első s a csapatok közötti nem hivatalos pontversenyt is a magyarok nyerték. Az asztaliteniszezők Európa Liga nemzetközi tornájának keretében az NSZK válogatottja 6:1 arányú győzelmet aratott Románia válogatottja felett. A tornán a Szovjetunió vezet — a magyar válogatott a 6. helyen áll. A bajnokság állása: 1. Gy. Vasas I. 2. Selypi K. 3. GYESE 4. Bervai V. 5. Apc 6. E. Spartacus 7. Lőrinci 8. Petőfibánya 9. Bélapátf. 10. Recsk 11. Heves 12. R.-szentm. 4 — 2 2 3 — 3 — 3 — 1 3 2 1 1 3 1 2 2 — Egervári Lajos három országos rekordot adott át a múltnak Vasárnap Budapesten a Műegyetem tornacsarnokában bonyolították le a junior súlyemelők 1969. évi egyéni bajnokságát. Az Egri Dózsa színeit lepkesúlyban a tehetséges Egervári Lajos képviselte. Méghozzá kitűnően, hiszen az országos bajnoki cím megszerzése mellett szakításban 80 kg-ról 85 kg-ra, lökésben 107.5 kg-ról 110 kg- ra, összetettben 272.5 kg-ról 275 kg-ra javította a lepke- súly felnőtt országos csúcsát! Az egri fiú a diósgyőri Szűccsel vívott izgalmas harcot. A nyomás után teljesen egyformán álltak,, mindketten 80 kg-ot teljesítettek. A szakításnál viszont már eldőlt a verseny sorsa a technikailag képzettebb Egervári javára, s innen már csak az országos rekord volt Egervári ellenfele. Szűcs 105 kg- nál fejezte be a lökést, Egervári viszont az országos csúcsot jelentő 110 kg-ot is magabiztosan lökte ki, sőt 115 kg-náí is volt biztató kísérlete, felvette a súlyt, a kilökés azonban ezúttal nem sikerült. Lepkesúly. Országos bajnok: Egervári Lajos (Egri Dózsa. Edző: Tóth Elemér) 275 kg, országos csúcs. (80, 85, 110). Április 20-án Szombathelyen rendezik meg a vidék II. osztályú egyéni bajnokságét, amelyen könnyűsúlyban szőnyegre lép az egri Suba Ernő is. Az FTC-nek kijött a lépes FTC Egri Spartacus 7:1 (2862: 25(16) Egervári lökésgyakorlat közben. (Molnár I. felv.) NB I-es férfi tekemérkőzés, Budapest, Vágóhíd u. V.: Körös, Mólnál-. FTC: Várfalvi 437, Csányi 478, Horváth 448, Hack 526 (!!), Antal 476. Staffa 497.. EGER: Nagy S. 416, Simon 390, Pummer 419, Virág 402, Molnár 438, Tősi 500 (!). Az FTC eddigi utolsó helyezése nem tükrözte híven az erőviszonyokat, hiszen a zöld fehérek a sorsolás szeszélye folytán valamennyi mérkőzésüket idegenben vívtak! Ennek ismeretében az egriek két egyéni pont megszerzését tűzték ki. célul, de az FTC ezúttal ellenállhatatlan volt és csak a kitűnő- formában lévő Tősi tudott lépést tartani. A 2. pont megszerzésére is megvolt az esély, de Molnár egyéni eredményét Horvath az utolsó két dobással túlszárnyalta. Az Egri Spartacus legközelebb Egerben a Pécsi Szikra együttesét látja vendégül. f^ézsci mcssodílc A kardvívással fejeződött be a New York-i nagyszabású nemzetközi vívóverseny. Vasárnap este ebben a fegyvernemben nagy küzdelem után dőlt el az elsőség. A meglepetést a kiváló román tőrvfvó Drimba okolta, aki saját fegyvernemében gyengén szerepelt, kardvívásban viszont bekerült az első helyen kialakult hármas holtversenybe, a lengyel Pawlowski- val és a magyar Pézsa Tiborral. Az újra vívás során Pézsa 5:4-re győzött Drimba ellen, majd a magyar versenyző óriási csatát vívott Pawlqwskival. A szakértők szerint Pézsát több téves ítélet sújtotta és Pawlowskinak még így is csak 5:4 arányban sikerült legyőznie magyar ellenfelét. A kardverseny végeredménye: 1. Pawlowski, 2. Pézsa, 3. Drimba 4—4 győzelemmel. A magya» versenyzők végeredményben a New York-i viadalon Kulcsár Győző révén egy első, Pézsa révén egy második és, a két tőröző, Rejtő és Kain úti dr. szereplésével két harmadik helyet szereztek. Három fegyvernemből csapatversenyt is rendeztek. Ezt Franciaország nyerte a Bonnissent (kard), Noel (tőr) és Jeanne (párbajtőr) összetételű együttesével. A magyar csapatban Kamuti indult tőrben. Kulcsár Győző párbajtőrben és kardban is. Az olimpiai bajnok ebben a fegyvernemben a megbetegedett Pézsa Tibort helyettesítette. A negyeddöntőben: Magyarország—Mexikó 15:11, elődöntő: Magyarország— Olaszország 15:11, döntő: Franciaország—Magyarország 15:7. E. F IKER : 58. Az ágyakon piszkos matracok és gyűrött, foszladozó takarók hevernek. Egy nagyobb szőnyeg nyújtózik a he- •lylség közepén a földön. Felette lehúzható villanylámpa és egy petróleumlámpa csüng alá. A szőnyeg szélén közönséges konyhaasztalt látok, öt szék áll mellete, az egyik felborult, de a többi is azt a benyomást kelti, mintha a rajtuk ülök sietve felugrottak és elmenekültek volna valahová. A falnál ócska szekrény, mellette edényes polcok. Némelyik berendezési tárgy bizonyára nem fért volna át a négy tartórúddal leszűkített bejáraton. Ezeket tehát még a titkos ajtó felszerelése előtt hozták be a helyiségbe. A pincében, melyet töb bé-kevésbé lakhatóvá alakítottak át, s a jelekből ítélve valaha rejtekhelyként használtak, nehezen lélegzi az ember a nyirkos penészszagot. Az odú történetére majd később kerítünk talán sort. Egyelőre csak az asztalon fekvő bezárt koffer érdekel. Odalépek, és Skála zseblámpájának fényében kinyitom a koffert. Semmi más nincs benne, csak egy halomnyi apró kulcs. Némelyik lapos, mások lyukasak. — Pontosan ötven darab — mondja Skála. — Ameny- nyire eddig meg tudtuk állapítani, mindegyik más zárhoz tartozik. — És ezt hozta volna ide Trojanéktól az ismeretlen ujjlenyomaté ember? Skála a vállát vonogatja. A kulcsok egészen egyszerűek. Nem sokat kellene bajlódnia egy tolvajnak, ha ki akarná nyitni valamelyik zárat, amelyet ebekkel a kulcsokkal zártak be. A kulcsok megvannak számozva. A laposak kerek fejébe, két- vágj' három jegyű számot vertek, a többihez számmal ellátott sárgaréz cimkét kapcsoltak kis fémkarikával. — Olyan, mint valami kabin- vagy szekrénykulcsok gyűjteménye — mondja Skála. Uszodákban, gőzfürdőkben, tornatermekben... De ott mindenütt patentzárakat használnak. Ezekre a kulcsokra nem bíznám rá a ruhámat pénztárcástul. Végül abban állapodunk meg, hogy alighanem poste restante-fiókok kulcsai lehetnek. — Tüstént megbizonyosodom, hogy helyesen vélekedünk-e — mondom. Skála megereszt egy káromkodást. — Kíváncsi vagyok, miféle meglepetés érd még, magát ebben az ügyben! Én bizony nem ugranék be ezeknek a kulcsoknak. Megkérem, hogy a pincehelyiség részletes megvizsgálását végezze el maga. Rath telkén néhánytagú fegyveres őrség marad, s úgy kell elhelyezkedniük, hogy jelenlétükkel el ne riasszanak senkit, aki közeledne, inkább Ijirtelen lecsaphassanak rá. A parancs végrehajtását Loubalra bízom. Karlicek alszik. Trepinsky versenytempóban visz Prága felé, hogy csak úgy csörömpölnek a kulcsok. Egyelőre három feltételezéshez tartom magam. Először, hogy a kulcsok valóban poste restante-f iákokhoz valók, s nem valami máshoz. Másodszor, hogy mind az ötven fiók nincs egy és ugyanazon postahivatalban, de az egyik kulcson látott háromjegyű, hétszáznál nagyobb szám csakis a főpostán található meg, mert bizonyosan ott a legtöbb a postafiók. S harmadszor, hogy a rekeszekben megtalálom azt, amit várok, mert valamilyen oknál fogva valaki alighanem gyakorlatban alkalmazta a lámpáról meg az alatta levő sötétségről szóló közmondást. Ha nem találjuk meg a rekeszeket Prágában, akkor majd máshol keressük őket. De alighanem prágai ügyről van szó. Majd meglátjuk. Trepinsky a főporta előtt áll meg. A kofferrel a kezemben kiszállok, és befúrakodom vele a csarnokba. Végig kell csörtetnem az egész termen, mire odajutok az ablakhoz, ahol a felirat tájékoztatást Ígér a bezárható rekeszek dolgában. A koffert beállítom az ablakba, áthajolok felette, és megpróbálom odabűvölni a hivatalnoknőt, aki távolabb egy asztalon összead valamit. — Vegye le onnan azt a koffert — szól rám, amikor végre felém indul. A koffert úgy hagyom, ahogy van, s bemut&tkozor az igazolványommal. A hivatalnoknő jócskán meglepődik, mert az ütött-kopott koffer mögött alighanem minden mást várt volna, csak az Államvédelmi Szervek kapitányát nem. Amint kilencven fokkal elfordítom a koffert és kinyitom, hogy belenézhessen, majd kiugrik a szeme a csodálkozástól. — Hát ez meg micsoda? — tör ki belőle. — Megismeri, hogy ezek poste restante-fiókok kulcsai? — mondom. Bizalmatlanul pillant rám. — Hogy ezek... Érdekes tényt állapítok meg. A hivatalnoknő még soha életében nem látott egyetlen rekeszkulcsot sem. S most itt fekszik előtte egyszerre ötven darab! Lehetségesnek tartja, hogy poste restante-fiókoktól valók, de csak azért, mert én ezt állítom. Én persze nem állítom, ellenkezőleg, szeretnék róla megbizonyosodni. — Nálam jelentkezhet, hogy postafiókot akar nyittatni, de... Ez nincs szándékomban, ezért hát a hivatalnoknő elküld a sarkon túl egy kis utcába, ott találom meg, mondta, a bezárható rekeszeket. Lecsapom a koffer fedelét, köszönetemet fejezem ki a tájékoztatásért és elmegyek. A posta előtt elindulok jobbra, a sarkon befordulok, és olvasom az egyes bejáratokat jelző feliratokat. Végül belépek a régi épületbe, felmegyek az első emeletre, s egy nagy terembe jutok, amelyből azonban csupán a bejárat közelében marad szabadon egy tenyérnyi térség. A helyiség többi része folyosókra oszlik, melyeknek falait csupa rekesz alkotja. Százával számolhatnám itt a fiókokat. Hogy jó helyen járok-e az ötven darab kulccsal, még nem tudom. De türelmetlenségem, hogy bizonyosságot szerezzek, szüntelenül nő. Leteszem a koffert egy pultra, kinyitom, és keresem benne azt a háromjegj'ű számos kulcsot. Hiszen egyetlen más prágai postán sem lehet hétszáz fiók. Itt, az alsó rekeszeken még négyjegyű számokat is látok. Mellettem valaki a kivett postáját nézegeti, de keze hirtelen megáll a levegőben, s döobeijten szemléli, mit művelek. Mint postafiókbérlő, mert annak kell hogy tartson, kofferben az ötven kulccsal aligha keltem közönséges polgár benyomását. Végül kezembe akad a 632-es számú kulcs. Az a hétszáz feletti is bizonyára itt lapul valahol, de remélem, hogy ez is megteszi. A forgalom itt minimális. A kis folyosó, amelyben jobb kezemben a kulccsal, balban a kofferrel lépkedek, üres. A rekeszek mögött, az osztályozóban zajtalanul folyik a munka a tégi papíros és deszka enyhén áporo- dott levegőjében. „ rekeszeken áttekinthető rendben következnek a szamok, tehát nem kell sokáig bolyonganom. A 632-es fiók lent lapul a padlón, a többi nagyobbacska faajtóval nviló, szakasztott egyforma fiók hosszá sorában. Tálán ez a kegyeletes csönd is teszi, de igazán nem csodálkozna az ember, ha a rekeszek mindegyike egy-egy krematóriumi hamvvedret rejtene magában. (Folytatjuk)
