Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-04 / 78. szám
ÍZ. Vi Felszabadulásunk ünnepére írta: Hazai Béla, a megyei pártbizottság titkára •jOiC április 4. nagyszerű nap, történelmi mérföldkő népünk életében. A Szovjetunió Kommunista Pártja nevelte és vezette szovjet nép Vörös Hadserege hősies harcban felszabadította hazánkat. Felszabadította népünket a hitleri fasiszták megszállása alól és egyben elsöpörte az ellen- forradalmi népelnyomó rendszer államgépezetét A szovjet népek fiai teljesítették internacionalista kötelességüket és elhozták a szabadságot népünk számára. A két nép barátsága nem idilli környezetben született és erősödött, hanem fegyverek döreje, a hősök kiöntött vére tette szilárddá és szét- téphetetlenné. Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követő polgár- háborúban 100 000 magyar internacionalista segítette győzelemre vinni az orosz proletariátus és forradalmi tömegek nagyszerű célkitűzéseit. 1945-ben pedig a Nagy Október fiai —, akik sok ezren áldozták életüket szabadságunkért és pihennek hazánk földiében — széttörték népünk bilincseit. t945. április 4. lezárta a sikertelen szabadságharcok, a levert forradalmak, a vérbe fojtott Tanácsköztársaság és a 25 éves ellen forrada1 mi népelnyomás időszakát. Hazánk történelmi sorsfordulóhoz érkezett: hosszú évszázadok után igazán független, szabad. demokratikus állammá lett. Nagyon mélyről indultunk el 1945. április 4-én. Hazánk a felszabadulás előtt Európa legelmaradottabb országa volt társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális szempontból. A hatalmat a föld- birtokosokkal szövetkezett burzsoázia bitorolta. A munkásokat, a parasztokat, az értelmiség legjobbjait kizárták a közügyek intézéséből. Az akkori uralkodó osztály nemcsak megvetette a népet, hanem félelme és gyűlölete teljesen el is szigetelte attól. Az ország gazdasága elmaradott volt: az ipari termelés alig 33 százalékát adta a nemzeti jövedelemnek, a mezőgazdaságban a földterület közel felén a nagybirtok terpeszkedett. A nép anyagi és kulturális helyzete kétségbeejtő volt. Állandósult a munkanélküliség. A társadalom- biztosítás csak a lakosság 31 százalékára terjedt ki. Pusztított a tüdővész. Az úri osz- tálv a népet élzárta a tudorrá n vt ól és kultúrától, széles tömeeeket megfosztott a szellem és tudás növekvő kincsestárától. A népelnyomó uralkodó osztály bűneit betetőzte azzal, hogy hazánkat belesodorta a háború orvé- nyébe. A háborúban hazánk romhalmazzá változott, hatalmas nemzeti értékeink' pusztultak el és félmillió magyar veszett el értelmetlenül. Az emberek gondolkodását, a jövő kilátásait sivárrá, reménytelenné tette ez a helyzet. Ebben a szörnyű elesatt- ségünkben is volt népünknek támasza és voltak tisztán látó emberek. Támaszkodhattunk a baráti népekre, mindenekelőtt a győztes Szocialista forradalom országára, a Szovjetunióra. Akadtak bátor és igaz hazafiak,- i akik felrázták a csüggedőket, eloszlatták a kishitűséget, akik harcba kezdtek a múlt társadalmi és politikai hagyatéka ellen, akik hittel és meggyőződéssel vallották: lesz magyar újjászületés. 1945 történelmi sorsfordulóján népünk élt e lehetőséggel és elindult a felemelkedés útján. A Magyar Kommunista Párt és a szociáldemokrata mozgalom osztályharcos erői számára világos volt, hogy a társadalmi fejlődés feltétele és követelménye a munkásosztály egységének megteremtése. Szívós, nehéz küzdelemben 1947 végére, 1948 közepére a marxizmus —leninizmus elvei alapján létrejött a munkásosztály eszmei, politikai majd szervezeti egysége is. A felszabadulással egyidejűleg megvalósult a dolgozó parasztság évszázados vágya, a föld azé lett, aki megműveli. A földreform kettős eredményt hozott, megvalósításával egyrészt felszámolták a földbirtokosok gazdasági, politikai hatalmának alapját, másrészt megteremtették a munkás—paraszt szövetség szilárd bázisát. A kommunista párt helyes politikája révén, támaszkodva a dolgozó tömegek növekvő politikai öntudatára és harci elszántságára, a burzsoázia is vereséget szenvedett. Az iparban, közlekedésben, a kereskedelem és a hitelélet területén fokozatosan létrejöttek a szocialista termelési viszonyok. A tőkés viszonyok megszüntetése, az üzemek és bankok államosítása a reakció súlvos veresége, politikai és gazda- sávi hatalmának elveszítése, egyben a dolgozó nép hatalmas győzelme volt. gj azánkban nehéz és sú*® lyos politikai küzdelemben, békés úton győzött a szocialista forradalom. A népi demokratikus fejlődés a proletárdiktatúra megteremtéséhez vezetett. 1949. augusztus 20-án a nép parlamentje kimondta: Magyar- ország népköztársaság, ahol minden hatalom a dolgozó népé. 1053-ban az elkövetett hibák, a revizionisták kapitu- láns és áruló politikája, valamint a külső és belső reakciós erők ellenforradalmi támadása veszélyeztette szocialista fejlődésünket. Az MSZMP, a kommunisták újjászülető pártja, élve a testvéri szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió internacionalista segítségé- ' vei, sikeresen küzdötte le ezt a^nehézséget is. Következetesen kijavította a személyi ^kultusz időszakában elkövetett hibákat és a leghatározottabban visszaverte az ellenforradalmi támadást. A lenini elvek következetes érvényesítése és továbbfejlesztése a pártélet és állami élet területein, a kommunisták rendíthetetlen bizalma a nép iránt, jó, termést hozott: a szocialista eszme, a marxizmus—leninizmus iránti hit helyreállt, a szocializmus nemcsak visszanyerte fényét, hanem még vonzóbb is lett, mint bármikor korábban. A munkásosztály, a nép kezébe került hatalom, a következetes elvi politika utat nyitott a népben szunnyadó alkotó erők felszabadításá- , hoz, lehetővé tette, hogy ha- ' zárik leküzd je évszázados elmaradottságát. A lenini elvek helyes alkalmazásával 1959—1961-es években végbement a mezőgazdaság szocialista átszervezése a dolgozó parasztság megnyerése útján és egyetértésével. Mindezek eredményeként a népgazdaság minden ágában uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Megvalósult a feltétele gazdasági értelemben a korszerű technika széles körű alkalmazásának, a termelőerők gyors ütemű fejlődésének: Társadalompolitikai szempontból — az egységes szocialista tulaj doh alapján — megszűnt a társadalom ellenséges osztályokra való tagozódása, az antagonisz- tikus osztályellentétek helyébe a munkásosztály vezette dolgozó osztályok testvéri együttműködése léphetett. Tehát hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait és népünk a szocializmus teljes felépítésének útjára lépett. A közel negyedszázados űt nem volt kitérőktől, hibáktól, balsikerektől mentes. A forradalom hajója, ha viharban és zátonyok közt is haladt. mégsem tévesztett célt. Amit népünk alkotott, amely alkotáshoz pártunk és munkásosztályunk adta az ihletet és irányt, méltán lehetünk rá büszkék és büszkék lehetnek rá a forradalmi munkásmozgalom, a haladás hívei világszerte. Ebben a műben testet ölt barátaink, köztük a Szovjetunió segítT ségén és önzetlen támogatásán túl a Dózsa, Rákóczi, Kossuth vezette szabadság- harcosok álmai, a Tanácsköztársaság hősies harca, az ellenforradalmak elleni harc mártírjainak véráldozata. C árkaiból dőlt ki a régi világ. Az egykor elnyomott és jogfosztott nép a munkásosztály forradalmi pártja vezetésével gyökeresen átalakította hazánk társadalmi, gazdasági és kulturális arculatát. Hazánk agrárországból fejlett iparral rendelkező ország lett. Az ipari termelés közei tízszerese az 1938. évinek. Az ipari termelés növekedésének üteme és átalakuló, szerkezete egyre inkább biztosítja a többi népgazdasági ágazat korszerű technikai fejlődését. . Megyénkben az iparban foglalkoztatottak száma kb. 11-sze- rese a felszabadulás előttinek. 'A hasyománvos élelmiszer- és kitermelőipar mellett megjelentek és döntő jelentőségre tettek szert az ipar progresszív ágazatai megyénkben: az energetika, a kohó- és gépipar fontos ágazatai. A mezőgazdaság szocialista átszervezése megteremtette a korszerű technika széles körű alkalmazásának és a termelés fejlesztésének, lehetőségét. A mezőgazdaság össztermelése több mint másfélszerese az 1949.' évinek. A traktorok száma tízszerese a ffelszabádűlás előttinek. Megyénkben — támaszkodva tradícióinkra és kedvező • adottságainkra — jelentősen fejlődött a zöldség- és szőlőtermelés a közös gazdaságokban. Az évekig tartó előkészítés után bevezetésre került és a kibontakozás szakaszába lépett az új gazdasági mechanizmus. Az első év tapasztalatai igazolták elképzeléseinket: tovább erősödtek azok a pozitív tendenciák, amelyek a gazdaságpolitikai célok jobb érvényesülését fejezik ki. A dolgozó emberek életvi-' szonyaiban is jelentős változás következett be. A munkanélküliség visszavonhatatlanul megszűnt és jelentősen nőtt a foglalkoztatás. A városokban meglévő lakáshiány ellenére is büszkék lehetünk, arra, hogy a felszabadulás óta 1 millió lakás épült hazánkban. A lakosság nagy részére kiterjed a társadalom- biztosítás. Az állalánosiskoía- köteies gyermekek 90—98 százaléka elvégzi az általános iskola 8 osztályát és kb. 80 százalékuk megyénkben is továbbtanul. A technikai forradalom és a tudományos eredmények alapján az általuk támasztott követelményeknek megfelelően gyorsan nő a felső- és középfokú képesítéssel rendelkező káderek száma. Népünk számára elérhetővé vált mindaz a szellemi és kulturális kincs, amelyeket az emberi elme évezredek alatt alkotott. Mindezek az eredmények jelentősek, de még inkább jelentőséggel bírnak azok a változások, amelyek társadalmi és politikai téren következtek be. Eltűnt a történelem színpadáról' a kizsákmányolok, a földesurak, gyárosok és bankárok osztálya. Ugyanakkor harci tapasztalatát, számát, ennek megfelelően politikai erejét tekintve jelentősen megnőtt a rendszer -vezető osztálya, a munkásosztály. A mezőgazdaság szocialista átszervezése révén új tartalmat kapott, a szocializmus alapjaira helyeződött a munkás—paraszt szövetség. A két osztály érdekazonossága most már nemcsak politikai, hanem gazdasági és kulturális területen is összefonódott. Az értelmiség nagymértékben kiegészült és feltől tödött a munkások és parasztok soraiból. Értelmiségünk összeforrott a dolgozó néppel, eszméit és céljait a szocializmusban taláita meg és tevékeny -eszese a szocializmus építésének. U azánk törvényes állami *• rendje szilárd. Egyre jobban megvalósul az állampolgárok jogi egyenlősége. A szocialista demokrácia — az üzemi, szövetkezeti demokrácia, a testületi demokrácia, az állami—tanácsi szervek demokratizmusa — összhangban az állampolgári fegyelem növekedésével, a szocialista tudat erősödésével, továbbfejlődött. Pártunk marxista—leninista politikája, annak alkotó alkalmazása és továbbfejlesztése a dolgozó emberek egyetértésével és cselekvő támogatásával találkozik. Hazánkban jelenleg nincsenek olyan osztályok vagy számottevő rétegek, amelyek szembeállnának szocialista rendszerünkkel. Társadalmunkat nem marcangolják antagonisztikus osztály- ellentéte«:. Megteremtődött a feltétele annak, hogy a munkásosztály és pártja köré szilárdan tömörítve népünket, erőnket a kommunista végcél, a legemberibb, a legigazságosabb társadalom felépítésére összpontosítsuk. Építőmunkánk sikereiben eddig is, ezután is jelentős szerepe van annak, hogy a most már kontinenseket átfogó szocialista világrendszer, a nemzetközi • forradalmi munkásmozgalom hogyan erősödik és milyen sikereket ér el az imperializmussal folyó heroikus küzdelemben. Helyzetünket meghatározza, hogy részesei vagyunk a szocialista világrendszernek, melynek fő ereje a testvéri Szovjetunió. Éppen ezért külpolitikánk alapja a szovjet- magyar barátság erősítése, a szocialista országok és népünk összefogásának továbbfejlesztése. A szocialista országok ösz- szefogását, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítését szükségessé teszi az is, hogv az imperializmus nem adja fel egykönnyen hadállásait. Az imperializmus, meglévő hatalmát arra használja fel, hogy megpróbálja a lehetetlent, feltartóztassa a történelem menetét, elfojtsa a forradalmi mozgalmakat, sőt vissza- I hódítsa a már elveszített po- ) zíciókat. Az imperializmus minden próbálkozása eredménytelenné válik, ha erősítjük a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom egységét, ha bátorítjuk és támogatjuk a felszabadult országok népeit, ha a béke és demokrácia erőit felsorakoztatjuk az imperializmus elleni küzdelemben. L1 uszonnégy év telt el *'■ _ hazánk felszabadulása óta, amely nem nagy idő, ha népűnk közel másfél évezredes; "történelméhez hasonlítjuk, Ha viszont a felszabadulás óta végbement változásokat nézzük, akkor 1945. április 4-ét történelmünk hajnalának, az azóta eltelt időt népünk verőfényes ta- vaszária.k,tekinthetjük. Az elmúlt Óvek alatt jó és szilárd bázist- tettettünk. Ha az .út egyes időszakokban rögös és nem nyílegyenes volt, mégis pártunk vezetésével, összeforrva a testvéri szocialista országokkal, a szocializ-' mus biztos útját jártuk. Eí az út pedig a nagyszerű jövőbe, a megvalósuló szocializmusba vezet.
