Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-03 / 77. szám

Lesz-e több zöldség és gyümölcs a piacon ? Ami elegendő és ami kevés — A versenyt állni kell Az idei év több jót igér — A Mátra ellátása ■lAU'iC V \ ti vbiCiUVlf UgCI UCii hét CMC típusú gépkocsival alakult a TEFU. Nem sok­kal később Gyöngyösön is megszervezték az állami autóközlekedést, de ekkor Hatvanban még nem volt ki- rendeltség. A vállalat 20. születésnapján a 25. évfor­dulóra is gondolnak, amikor hazánk szabadsága megszü­letett. A nagy események em­lékét méltó módon akarják ünnepelni a 4-es számú Autóközlekedési Vállalat dolgozói. Arra törekszenek, hogy a vállalat minden dolgozójának ünnepi asztala gazdag legyen és a nagy év­fordulókhoz méltó, ünnepi ajánkékot szánnak a népgaz­daság asztalára is. Az előző éveknél is jobban és eredmé­nyesebben akarnak dolgozni, hogy bőven jusson ajándékra és ünnepi lakomára is. Ma már 2600 ember dolgo­zik az AKÜV-nél, 578 teher­gépkocsival rendelkeznek; ■autóbuszaik közlekednek me­gyénk minden községében és az ország távolabbi városai­ban is. Van-e kellő alapja annak, hogy többre vállal­kozzunk mint eddig? Igen, van. Hiszen a nehéz merede­ken már feljutottunk, most már egyenesben vagyunk. A második világháborúban 600 ezer embert és majdnem mindent elvesztettünk. Ami­kor annyi vér és szenvedés után végre béke lett, állt a vasút, megsemmisült a gép- kocsipark és tönkrementek az utak, hidak. Az eltelt 20 év alatt nemcsak a gépkocsik Mikor lesz már jó idő? — kérdezték naponta. Sándor — József — Benedek: nem hozták a meleget Most, hogy a tavasz második hónapjá­ba léptünk, kérjük számon márciustól, hova tette a me­leget? Miért fáztunk? A márciusi sok évi átlagos hőmérséklet 5 fok. A mostani középérték 3,7 fok mindösz- sze. A hiány 1,3 fok volt. Ezt a hiányt is megérezte az ember, megérezte a növény­zet. A kevésbé melegigényes növények is 5 fok fölött kez­denek csíi’ázni. Hidegben sem a csírázás, sem a rügyezés nem indul meg. Pedig nem volt ennek a márciusnak ki­fejezetten télies jellege. Hi­szen egyetlen „téli napot”' sem észleltek Egerben. Fa­gyos nap azonban 15 volt, amikor éjjel 0 fok alá süly- lyedt a hőmérő higanyszála, de nappal mindig föléje emelkedett. 'Március folyamán mind­össze négy alkalommal érte el, vagy haladta meg a 10 fokot a nappali felmelegedés. Nem volt nagy ingadozás, legtöbbször 0 és 7 fok között váltakozott a hőmérséklet. Kivételes eset 14-én, amikor n nappali középérték 12 fok volt. Az e havi legmagasabb száma emelkedett, hanem annak tipusösezetételében is kedvező szakosodás indult meg. Létszámát, népgazdasá­gi jelentőségét tekintve a 4-es számú Autóközlekedési Vál­lalat megyénk egyik legna­gyobb vállalata. Ha ennyi ember tudását, akaratát és a korszerű technikai erejét egyesítik, minden nehézséget és akadályt legyőzhetnek. Gond és megoldandó fel­adat is akad még bőven. Eger—Gyöngyös és Hatvan környékén zsúfoltak az autó­buszok, a helyi és a vidéki járatok is. l>.z utasok néha közelharcot vívnak a helyért, a kalauzok pedig a lemara­dók testi épségéért, a jármű megóvásáért. Az AKÖV most már évente 30 millió forintot fordíthat járművek vásárlá­sára. Hová mennyi és mi­lyen kocsi jut ebből az idén? Ezt még nem lehet ponto­san megmondani, de ahol legjobban hiányzik, oda bi­zonyára jut autóbusz és te­herkocsi is, így a főnöksé­gek, a kirendeltségek és iá bri­gádok éves munkaverseny- felajánlásukhan vállalhatják a személy- és a teherszállítás korszerűsítését, a részlegek és a brigádok reális feltételek mellett versenyezhetnek a kulturált közlekedés megte­remtéséért. Jelentős mértékben javul a szakember-utánpótlás, mert az egri telepnek önálló tan­műhelye van, amely a tanu­lóképzés és a járműalkatré­szek felújításának otthona. Gyöngyösön tovább fejlesztik nappali felmelegedés (maxi- mun) is 14-én mutatkozott, 16,4 fok. De ez is messze jár ahhoz az értékhez, amit 1921-ben mértek: 24 fokot. A napi középhő csupán 5-én adott 0 foknál alacsonyabb értéket, 15 napon nem érte el a 3 fokot. Innen adódott a hónap hideg jellege. Egy reggelen, 23-án a —13 fokos talaj menti fagy goromba meglepetést okozott. A hő­mérőházikó magasságában a havi legalacsonyabb hőmér­sékletet 5-én mérték: —7,4 fokot. De 1940. március 30-án — amikor az évszázad leghi­degebb márciusa volt, — 15,6 fokos hidegre virradtak Egerben. 3—4-én és 28— 30-án a csapadék hó, vagy havas eső volt. Az sem ked­vezett a felmelegedésnek, hogy öt nap kivételével párás volt a légkör. A szelek igen váltakozó irányból fújtak, a déüí, délnyugati légáramlás sem hozott felmelegedést, legfeljebb párát. De hát mikor jön a felme­legedés, mindenkit ez érde­kel. A Nap hiába erősödik, az igazi tavaszt egy szubtrópusi meleg légtömeg hozza — váratlanul; a központi telepet, a hatvani főnökség már Üzemegységgé fejlődött, Becsken önálló ki- rendeltséget, fognak szervez­ni, amelyhez szerelőműhely is tartozik Az országgyű­lés legutóbbi üléssza­kán megvitatták és elfogad­ták az új közlekedéspolitikai koncepciót és ennek megfele­lően egyre növekvő feladatok teljesítése vár a közúti köz­lekedésre. noha már most is az áruszállítás felét tehergép­kocsikkal oldják meg. A sze­mélyszállítás további javítá­sához, a gyorsabb és a gazda­ságosabb áruszállításhoz a megfelelő technikai feltételek rendelkezésre állnak, de az autóközlekedés és vasút együttműködésének tovább­fejlesztéséhez nem elégendő csak a technika, jó szervező­készségre, a közlekedés min­den dolgozójának öntudatos munkájára is szükség van. Ezért helyeseljük és öröm­mel üdvözöljük a 4-es számú Autóközlekedési Vállalatnál kibontakozó 1969. évi munka- versenyt, az üzemegységek, a kirendeltségek és a brigádok közötti nemes vetélkedést. Csak helyeselni lehet, hogy a vállalat vezetősége összegyűj­ti az új gazdaságirányítási rendszer első évi tapasztala­tait, a levont tanulságok és az új közlekedési koncepció szerint állítják össze a válla­lat 1969. évi intézkedési ter­vét. Űj tartalmat és sajátos szervezeti formát adnak a szélesedő brigádmozgalom­Aprilis 1-én — nem tré­fából! — lényegesen ol­csóbb lett a fűtőolaj ára. Az eddigi 2,20 forint he­lyett 1,50 forintért mérték literét a benzinkutaknál... vagyis csak kellett volna. A jelentős összegű megtakarí­tás ugyanis arra ösztönözte az olajkályha-tulajdonoso- kat, hogy a váratlanul hosz- szúra nyúlt téli időjárás hátralévő heteire is már ezzel az olcsó fűtőanyaggal biztosítsák a meleget. A kiürült olajtartályokat leg­többen az első napon igye­keztek újra tölteni, de ez nem sikerült mindenkinek. Egerben, az AFORT köz­ponti telepén sorban álltak, a két benzinkútnál pedig rövid Idő alatt kifogyott a szürke szabott készlet, s Húsz esztendővel ez­előtti újsághír: „Április ■1-én, a délutáni órákban robbanás történt Mátra- szentimrén.. A hegyi faluban rég elcsi­tult a fegyverek zaja, már- már elfeledték az öldöklést, a hosszú szenvedést — ami­kor váratlanul visszaszólt még a háború s megvicsor- gatta véres fogait, rámordult a Csörgő-völgyi hutás család gyerekedre. — Éppen fáért voltam az erdőn s az uram is elment ha­zulról. Nyugtalanul gyűjtöt­tem a rozsét, mert az éjszaka rosszat álmodtam. Féltem, valahogy megéreztem a bajt,.. Ügy Is lett aztán: mi­re megtértem, ijesztő szavak­kal siettek elém. Mondták, hogy Szilvlék felrobbantak a házban..-. Húsz év után Gubaláék- nál csak az idős asszonyt, a mamát találjuk. Az egykori kicsinyek — akik közül a leg­idősebb sem volt akkor több 11 évesnél — a három fiú testvér és a leány unokatest­vér — felnőttek azóta, elke­rültek a szülői otthonból. — Még a Jóska gyerek la­kik a legközelébb — magya­rázza az anyja — itt találhat­ják „a szomszédban”, a galya- tetői üdülőben. Ott dolgozik. A BM-szállóból kerek arcú, cserzett bőrű, élénk fiatal em­ber kerül elő a hívásunkra. Ingben jön elénk a még na­gyon is télies tavaszba s akár Alig néhány éves múltra tekinthet vissza a MÉK gyöngyösi hűtőháza. De azt is nyugodtan megállapíthat­juk, hogy fennállása óta in­kább csak be nem váltott ígéret maradt, mert a város és a környék ellátásában számottevően nem hozott jobb eredményt. Érthető, hogy a lakosság kíváncsi rá, mi lesz az idén, javul-e a piacra vitt áruk mennyisége és minősége, lesz-e mindig elegendő zöld­ség és gyümölcs. A kérdést Strumpf Zász­lónak, a kirendeltség veze­tőjének tettük fel. Ha a tervet nézzük, az biztató. A termelésből 1 500 vagon árut akarnak biztosí­tani, de úgy gondolják, hogy a tényleges mennyiség még ezt is meg fogja haladni mintegy kétszáz vagonnal! összesen 24 tsz-szel kötöt­tek szerződést a hatvani és a gyöngyösi járásban, ami szintén megnyugtató. Ügy tűnik tehát, hogy minden a legnagyobb rend­ben van. Nem ismétlődnek meg a korábbi évek nehéz­ségei a piacon. És mi lesz, ha az időjárás megint közbe­szól? Azt válaszolja Strumpf László, hogy erre is felké­szültek. A szerződések olyan mennyiségről szólnak, amik a gyengébb termés esetén is elegendő árut biztosítanak. nem volt más választás; a fagyos .fogadtatás miatt vagy visszafordultak, vagy kifizették a régi árat. A ko­rábbival azonos értékű, de színezett 1,50-eg olajhoz nem lehetet hozzájutni! Nagyon sok bosszúságot okozott az olajkutak ké- születlenscgc. Szerencsére az AFORT kirendeltségé­nek vezetői gyorsan levon­ták a tanulságot és azonnal intézkedtek: szerdán reg­gel teherautókon kiszállí­tották a színező anyagokat és az „átkeresztelt” fűtő­olajjal minden igényt ki tódnak elégíteni, az első na­pok rohamait fogadni tud­ják. Az enyhülés bekövet­kezett, ha némi késéssel és tanulsággal te... órák hosszat elbeszélgetne ve­lünk így az épület előtt, ha fázósan nem biztatnánk ma­gunk, hogy odabenn, a hall­ban kellemesebb. Húsz évvel ezelőtt, Mátra- szentimrén négy kisgyermek játszott a halállal. A négy kö­zül az egyik: Gubala József volt. — Hogy történt a robba­nás? — Odahaza, ahol a szüleim laknak, akkoriban a mi há­zunknál volt a falu széle. A ház közelében egy ■ szép kis tisztás volt, ahová szívesen jártak tojni a környékbeli tyúkok. Mi meg a tojásért jártunk oda mindennap. Mert, mi gyerekek észrevet­tük. hogy jó lelőhely az a tisztás, sokszor több tojást is hozhatunk onnét, mint amennyi „járna”. Mindig több tojás volt ott, mint ahány tyúkunk... Akkor délután is „gyűjtőútra” mentünk, de nagy izgalmunkra leghama- rébb egy lövedéket vettünk észre. Látszott rajta, hogy valaki odatette arra a nagy kőre.. > No, mi aztán- gyorsan felkaptuk, beszaladtunk vele a konyhába, szétcsavartulc és a puskaport elkezdtük aprán­ként „csepegtetni” a platnirá. Mérgesek voltunk, mert elő­ször csak egy picit sei'cegett, Jól tudják, hogy mit vár tőlük a lakosság. Nem akar­nak csalódást okozni. Honnan szerzik be a zöld­ség- és gyümölcsféléket? A válasz ismét megnyugtató: területi korlátok nem aka­dályozzák a MÉK-et, oda mennek áruért, ahol bőven van. Az ország bármely ré­széből tudnak vásárolni. Így például Nyíregyházán kötöttek le almát és burgo­nyát még tavaly és ebből a készletből még mindig tart. Nincs gondjuk a káposztára és a hagymára sem. „Okosan kell gazdálkod­ni” — így mondja Strumpf László — a zöldségfélével, zellerrel, céklával. Ami egy­szerűbben kifejezve azt je­lenti, hogy ebből a néhány áruból most kevesebb van, mint amennyit keresnek. Érdekesség, hogy szárított hagymát exportálnak Ang­liába és az USA-ba. össze­sen tizenegy tonnát. Ezt a szárított hagymát itthon nem nagyon tudnák eladni, kül­földön viszont szívesen meg­veszik. Általában nincs baj a piacra vitt áruk mennyisé­gével. Még az árakkal sem. Nemrég történt, hogy dug- hagymát vittek ki. Tíz fo­rinttal kínálták olcsóbban, mint ahogy a kofák. Azon­nal lement a dughagyma ára a kiskereskedőknél is. Azonban a minőség...! A háziasszonyok inkább adnak valamivel többet a kofáknak az áruért, mert ná­luk mutatós, friss a zöldség és a gyümölcs. A konkurren- cia tehát nagy a MÉK és a kofák között. De várhatóan megnő a verseny a vevőért a tsz-ek és az értékesítő szövet­kezetek egyre növekvő je­lentkezésével is. Mit tesz a MÉK? A legkézenfekvőbb megol­dást választja: a hajnali szedésből kis tételeket azon­nal kivisz a piacra, a saját árusítóhelyeire. Ehhez meg­felelő járművel is rendelkez­nek. Ugyanezt csinálják majd a Mátrában is. Itt is elég sok panasz elhangzott az ellátásra a korábbi évek­ben. Az idén azonban a bel­ső ellenőrök egyben piacku­tatást is végeznek majd. Nem lesz akadálya annak, hogy napközben is kiküldjék az árut a gépkocsival a mát­rai MÉK-pavilonokba. még pukkanni sem akart. Utána többet öntöttünk a tűz fölé és akkor robbant az egész. Akkorát, hogy a lég­nyomás mind a négyünket ki­vágott az udvarra... — Milyen sérülést okozott? — A legöregebb testvérem­nek, Szilveszternek levitte jobb keze ujjainak első per­ceit, az öcsém a hóna alá ka­pott néhány szilánkot, Pető Marinak egy picit a nyakát karcolta meg, engem meg gyomron „kapott”. A lányt rögtön haza engedték a gyön­gyösi kórházból, de minket, fiúkat elég sokáig ott tartot­tak. Az én gyomromból is lassan' tudták eltávolítani a szilánkokat... De aztán, va­lamennyien talpraálltunk... — Kivel, mi lett a húsz esz­tendő alatt? — kérdezzük a galyatetői fiút. — Hosszabb időn keresztül Latabár Árpád, a „hosszú Li­tyi” pártfogolt bennünket... Itt tartózkodott ugyanis ak­koriban és később is, a közeli művészüdülőben, s valahogy összeismerkedtünk. Pénzt, ru­hát adott, gyakran még szín­házjegyet is hozott a művész úr. Igazán, nagyon sokat kö­szönhetünk neki... Aztán, hogy felnőttünk, ki-ki maga próbálta keresni a szerencsé­jét Szilveszter papírt szerzett Felkészültek a piacon fo­lyó versenyre, mondja Strumpf László. N'm akar­nak tisztességtelen kon kűr­it rtci át. Nekik is megvan­nak a partnereik, akikkel a hosszú együttműködés alatt megértették egymást. Rájuk számítanak a jövőben is. Újdonság az is, hogy a tervezett árrésen felüli tényleges árrés nyolcvan százalékát vissza juttatják a tsz-nek. Az esetleges piaci árveszteséget viszont a MÉK) teljesén magára vállalja. Már tavaly is mintegy fél­milliót "fizettek vissza a többletbevételből a tsz-ek- nek. De vállalnak még a ter­melőszövetkezetektől bér­munkát is: tárolást, hűtést Így altar jak a csemegesző­lő, a málna értékesítési ide­jét megnyújtani. Például. Tavaly is élég sokszor hangzott el panasz, hogy a MÉK nem veszi át a tsz-ek- től a terven felüli terményt Emiatt több termelőszövet­kezet gondolkozni kezdett azon, hogy más partnert ke­res. A MÉK gyöngyösi kiren­deltségének vezetője azt fe­leli: az üzletben is van „já­tékszabály”. Ha a tsz a pri­mőrt máshol értékesíti, ak­kor ne várja, liogy a MÉK a dömpingárut korlátlan mértékben átvegye tőle. Eb­ben az állásfoglalásban sok az igazság, tegyük hozzá. Még egyetlen dologra vol­tunk kíváncsiak. Arról van szó, hogy néhány gyümölcs­féléből, mint amilyen a cse­resznye, a ribizli, a piszke* egyre kevesebb kapható. Várható-e változás ezeknek a piacon való megjelenésé­ben? A MÉK a háztáji gazdasá­gokban igyekszik ezeket a gyümölcsöket megtermeltetni. Már most tizenöt vagonnal kötöttek le ezekből, és az ellen sincs kifogásuk, ha a tsz-en keresztül jut el a MÉK-hez a háztáji termés. Ügy tűnik, az elmúlt évek nehézségeiből sokat tanult a MÉK. Mindaz, amit Strumpf László közölt velünk, na­gyon megnyugtató. Ezért bi­zakodva nézünk az idei év elé, s reméljük, hogy a gon­dos szervezés megmutatko­zik majd a piacon a nagyobb mennyiségű és kiváló minő­ségű áruk kínálatában. G. Molnár Ferenc a fcazánfűtésről, technikum­ban vizsgázott Szentendrén, most meg tanárnak készül Pesten. Pista kőműves lett, előbb Gyöngyösön dolgozott, utána felment ő is a főváros­ba. Mind a ketten megnősül­tek Mari is férjhez ment. Pis­tának már egy három hóna­pos kislánya van. Különben mindanyian Isaszegen lak­nak. — Hát a Jóska élete ho­gyan telt? — Az enyém...? Eléggé változatosan. Voltam én is Pesten, aztán visszajöttem ide, a szülőföldre. Itt sokkal jobb nekem. Nem kell ebbe, abba kapnom, mint Pesten, ahol a kazánfűtéstől kezdve a fatelepi munkáig annyi mindent csináltam. Itt az üdülőben állandó helyem van, műszaki dolgozó vagyok, ki­sebb karbantartásokat vég­zek a kazánházi elfoglaltság mellett. Van egy szobám, jó kosztot kapok, elég tűrhető a fizetésem is. — Gondol még a háborúra? — Nem. — És a robbanás? — Akkor már nem volt há­ború. Néha, csak a robbanás jut eszembe... ha mosdás közben észreveszem a gyom­romon azt a parányi, fehé­rebb foltocskát. A heget... Barkával üdülővendégek jönnek el az ablak előtt. A hegyen tavaszodik, és béke van. Gyónt Gyula <z. E.) Heve» megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat közli, hogy az egri 1103. sz. élelmiszerboltban ismeretlen tettes aL áruda bélyegzőjét ellopta A bélyegző felirata: 1103. sz. élelmiszerbolt, Heves megyei Élelmiszer Kisker. Váll. Eger, Széchenyi u. 20. Telefon: 22-03. A bélyegzőt érvénytelennek tekintjük és felhívjuk mindazokat, akiknél ezen bélyegzővel áruátvétel vagy egyéb célból jelentkezik valaki, hogy a rendőrségnek rövid úton jelentse. A bélyegző jogtalan használatával kapcsolatos követelé­sekért a vállalat felelősséget nem vállal. Heves megyei Élelmiszer Kisker. Vállalat .^<*1 Gyöngyös, Lenin utca 2. sz. ■ - ............—........ ■ "ii....— I dőjárási számadás Márciusi középhő 3.7 fok Fagyos fogadtatás — enyhülés a folytatásban <p. e.) Erősebbek a háborúnál FelüMtadaiisunlt 25, év fordul ó/átüt fc tiszteletére; Kulturáltabb szállítást sállal az AKCrlf

Next

/
Oldalképek
Tartalom