Népújság, 1969. április (20. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-24 / 92. szám
fUj Kozmosz-sorozat a „sci-fi" irodalomból Van mit pótolni. A világ minden táján, a Szovjetuniótól az Egyesült Államokig a siketkönyvek listáján , ott vannak a science fiction irodalom alkotásai is, a mozikban, a televízióban nagy sikerrel játszók a sci-fi” filmeket. Idehaza két film a televízió képernyőjén, egy- egy, nagy időközökkel megjelenő könyv — ennyi az egész. Érthető tehát, s az olvasói igény oldaláról is igazolt a Móra Ferenc Könyvkiadó kezdeményezése, ami szerint a nagy sikerű Kozmosz-sorozaton belül megindítja a Kozmosz Fantasztikus Könyvek folyamát. Jó kezdeményezés, rangos tartalom — a tervek ismeretében ezt állapíthatjuk meg. A kiadó ugyanis nem csupán egy-egy mű megjelentetését tervezi. A kötethez kiegészítést fűz. Kritikai hangvételű életrajzban mutatja be a szerzőt, s irodalmi-tudományos munkásságát, valamint tanulmányt is közöl. A tanulmány — a szerzők neves magyar természet- tudósok, kutatók — a kötet témájához- kapcsolódva ismerteti meg az olvasóval a tudomány álláspontját a történetben szerereplő technikai, tudományelméleti kérdésekről. Mondhatjuk’ a realitás kontrollját képviselik ezek a tanulmányok, s egyben arra is válaszolnak, mi lehet a mai fantasztikumból a holnap realitása. A kiadói tervek szerint a Kozmosz Fantasztikus Könyvek folyamát a műfaj világhírű művelőjének, az amerikai Isaac Asimovnak a regénye — A halhatatlanság halála —; nyitja meg. További öt kötet lát még napvilágot ebben az esztendőben. Fred Hoyle angol író regénye — A delejes halál címmel — valamint egy japán, s két szovjet szerző műve. A fövő évi „sci-fik” között találjuk majd Krystóf Borun lengyel író Antivilág című kisregényét, egy amerikai egy angol és egy szovjet művet. Külön öröm, hogy a jövő évi tervben már mai magyar szerzők művének kiadása is szerepel:' Nemes László regényt publikál — Mélyhűtött szerelem címmel — Cserna József pedig — Dráma a Holdon címmel — elbeszéléseket. ALII M Véletlen, vagy nem — de Egerben is volt filmgyár, amennyiben a több mint öt évtizede történt kis vállalkozást ,,filmgyárnak” nevezhetjük. Annak idején azonban a magyar filmgyártás ős- és hőskorában a mai méretek csak óvatos álmodozásszámba mehettek. Kiseb b-nagyobb, de inkább nagyobb nehézségek után. végre 1911. július 1-én megalakult az* első magyar filmgyár Budapesten: a Hunnia Vállalat. Sajnos — ahogy Nemeskürti István írja A magyar film története című munkájában — a vállalkozás nélkülözött minden szakmai ' alapot, senki sem értett a filmhez. Aggodalom __ B ár még igen döcögött filmgyártásunk, 1911-ben az országban már 500 mozit .tartottak nyilván, igen szép bevételiek A mozialapításból megyénk sem maradt ki—. Például már 1912-ben Hatvanban Zaleszky Imié járási főszolgabíró megtiltotta az egyik mozinak, hogy a 5,Regula Ede rablógyilkossága című filmet műsorára vegye. Szomorú, hogy a magyar filmipar ilyen témákat dolgoz fel és előadatja —• kesergett az Eger című újság* miután lelkesen dicsérte a főszolgabíró lépését Akkori sajtónk ugyan lelkesedett a moziért, a kultúra nagyszerű harcosának tekintette, de egyúttal borúlátónak ás bír zonyult. ^Rémülettel gondolunk azokra az időkre, amikor majd nálunk is filmgyár létesül — ahogyan a legsülj»« TÁRLATON (Selmeczí Tóth János felvételei.) Eger a magyar filmgyártás történetében lyedtebb sajtónk és a legvirágzóbb pornográfiánk nekünk van, épp úgy — a legerkölcstelenebb filmek is majd nálunk készülnek. ..” A leghosszabb film 1 Amennyiben az idézett cikk írója, dr. Vass József arra gondolt, — amikor borongva megjegyezte: a legerkölcstelenebb filmek is majd nálunk készülnek, — hogy a pornográf filmtermékek hazája Eger lesz, tévedett: Damó Oszkár vállalkozása ^itthon’* csak két szelíd filmre futotta, de e két film miatt került be Eger a magyar filmgyártás történetébe. 19113—14-ben, amikor tnagy lendülettel indult az első megtorpanás után új rohamra film gyártásunk, gomba módra nőttek ki az újabb és újabb filmgyárak: 1912—1919 között az országban 38 filmvállalkozást tartottak nyilván. Közöttük Damó Oszkárét, aki Szegedről került hírlapírónak Egerbe. (Az Egri Újságot szerkesztette). Drá- maírással is próbálkozott; egy ízben q Magyar Országos Tűzoltó Szövetség pályázatát is megnyerte az Urak és parasztok című népszínművével (amelyben a végén kisül, hogy az uraik csak jót akarnak a népnek stb...), s ezt Egerben mutatták be először, de neve nem vonult be az irodalomba. Rövid életrajzában olvashatjuk, hogy 1912—13-ban mint filmrendező működött. Ezekre az időkre tehető az a próbálkozása, melyet a magyar filmgyártás története — hacsak néhány szóval is — nyilvántart, mivel akkoriban csupán két említésre méltó vidéki próbálkozás volt: a kolozsvári Janovics Jenőé és az egri Damó Oszkáré. Vállalkozásából Egerben két film született, mindkettő Gárdonyi Géza írása nyomán: a Göre Gábor kalandozásai és Ali rózsáskertje. Ez utóbbi különösen említésre méltó, ugyanis — abban az időben az Ali rózsáskertje rekordhosszúságú filmnek számított. A hossza 1.450 méter volt!... Sajnos egyik filmből sem maradt az utókorra egyetlen kocka sem. Damó Oszkár 1914. telén itthagyta Egert s az Astra Filmgyár főrendezője lett. Később, 1924-ben Ungváron alapított filmgyárat. Körülbelül húsz filmet- forgatott életébem ( ★ Eddig az egri „filmgyár” rövid története. Lehetne talán hosszabb is, de a korabeli krónikások nem gondoskodtak arról, hogy több emlék is maradjon erről az utókor számára. Ügy látszik, nem tartották fontosnak. Pedig hát... nem sok vidéki város mondhatja el magáról, hogy a filmgyártás történelméből néhány „másodperc” neki is jutott!... Kátai Gábor Kinek higgyen a lérliápisz? A magyar szakemberek világtérképek szerkesztésében vesznek részt és ezért rendszeresen gyűjtik a lehető legfrissebb kartográfiai adatokat. Ezek, ha nem is gyakran, de néha szenzációs módon változnak meg, úgyhogy térképész legyen a talpán, aki nem jön zavarba a módosítások miatt. A magyar térkép-dokumentációba is beérkezett az a jelentés, amely szerint egy hadseregexpedíció megmérte az Oyos del Salado 6873 méter magasnak tartott csúcsát és megállapította, hogy ez az adat 7099 méterre módosul. Ez nemcsak egyszerű korrigálás volt, hanem még az iskolákban is eseményt jelentett, mert ezek szerint nem a 7035 méteres Aconcagua, hanem a Salado Argentína legAz esztergomi prímási levéltár anyagának rendezése közben a kutatók egy 1823- ból származó, Ludwig van Beethoven aláírású levélre akadtak. Az 1823 tavaszán Becsben keltezett levélben Beethoven felajánlja Missa Solemnis c. művét. Rudnáy Sándor esztergomi herceg- prímásnak, az esztergomi bazilika felszentelési ünnepére. Beethoven — aki e levelet mással íratta — azt írja: művéért nem kér tiszteletdíjat, csupán a partitúra másolta- tása végett van szüksége 50 dukátra, Megemlíti, hogy műve nem csupán templomi bemutatásra alkalmas, mint oratóriumot hangversenyen is magasabb hegye. Igen ám, de a geotédák újra felmérték a két hegységet. íme az eredmény: a Salado csak 6880 méteres, az Aconcagua pedig 6958 méterre nyúlik az égbe, tehát ha kisebb is, mint amilyennek tartották, mégis ez a legmagasabb. Az Antarktiszon 1947-ben légi felvétellel fedezték fel a Végrehajtó Bizottság elnevezésű hegység két csúcsát, a 6100 méteresnek talált Mount Vinsont és közelében a 4800 méteres Mount Nimitzet. Nos, 1960-ban szánexpedíciót küldtek a helyszínre, amely a nevezett térségben nem talált semmit. Ellenben jóval arrébb találtak egy hegyet, amely a pontos mérések szerint 5139 méteres. Most ezt nevezik Mount Vinsonnak, magassági adatai azonban többször is változtak. A térképészek alig győzik néhány tűzhányó adatainak módosítását. Ez ellenben érthető, hiszen a kráterműködés miatt „megnőhet” vagy „összemehet” egy-egy csúcs. elő lehet adni. Rudnay hercegprímás, mint e levélre írt saját kezű latin feljegyzése mutatja, az érsekség építkezési költségei miatt nem fogadta el Beethoven ajánlatát és így Eesztergomból Beethoven levelére elutasító választ küldtek^ Beethoven ná|y, hamarosan világhírűvé vált művét így Habsburg Rudolf főherceg, olmützi püspök beiktatásakor mutatták be. Az esztergomi bazilika építkezései is elhúzódtak. Felavatására csak 1856-ban került sor. Ekkor — Beethoven Missa Solemnis-a helyett — Liszt Ferenc Esztergomi miséjét mutatták be. Beethoven és egy magyar hercegprímás «6. Azt nem. Bizonyára H. F. volt az a fekete Limousine«; jával. Loubalhoz fordulok, — Meg kell szerveznünk, hogy a [köztársaság egész területén minél gyorsabban ellenőrizzenek minden kocsit, főképpen az Aero—30 típusúakat, s vizsgálják felül a vezetők igazolványát. Nagy-Prága területén lépjen munkába valamennyi tartalékos. Azokat az autóvezetőket, akiknek neve H. F. betűkkel kezdődik, őrizetbe kell venni. Minden forgalmi irodában haladéktalanul kezdjék meg a H. F. keresését a kocsitulajdonosok között, mert lehet, hogy a keresett autónak Prágán kívüli a rendszáma. Intézze el! Ismét a rendőrhöz fordulok; — Remélem, hogy le tudja írni azt az embert. — Természetesen! — bólint. — Szemközt állt velem, teljes megvilágításban. — Diktálja gépbe a személyleírást — utasítom. — Lehet, hogy még ma éjszaka szembesítjük vele. — Tüstént felismerném, kapitány elvtárs. — Jól van. Egyelőre maradjon itt. A rendőr kezén jegygyűrűt, látok. Tehát nős ember, és negyvenöt évével nyilván családapa. — Ha akarja — mondom — elküldök valakit a feleségéhez, hogy ne nyugtalankodjék. Előfordulhat, hogy itt kell átvirrasztania az éjszakát. — Ne fáradjon, kapitány elvtárs. A feleségem tudja, mit követel néha a szolgálat. Belép Trepinsky. — Winertet elő kellett állítani — jelenti. — Tiltakozott a'takarékbetétkönyvek elkobzása ellen. Erőszakra vetemedett. Konyhakéssel megsebesítette egyik emberünk kezét. Ettől a Winert-Ogytől érthetetlenül elönt a düh. — Hagyják ott a cellában, amíg majd őrá is sort keríthetünk — határozok. — Mit állapított meg a bízott -r A bizottság csupán néhány jelentéktelen körülményt állapított meg. — Terjesszék elő haladéktalanul a részletes jelentést — mondom. — Meglátjuk, vajon meg tudunk-e valamiben fogódzni. Visszamegyek az irodámba. Becsukom magam mögött az ajtót, hogy ne zavarjanak. A körzetparancsnok diktálni kezd, az írógép kattog, Trepinsky parancsokat oszt, telefonál, jönnek-mennek az összekötők. Leülök a levélhez. A jellem, tisztelt uram, pasztán szintézise az egyéni hajlamoknak, külső hatásoknak és kisebb vagy nagyobb adag idiotizmusnak, mely utóbbi kisebb vagy nagyobb mértékben befolyást gyakorol minden agyra, úgyhogy az nem képes valódi színeiben látni a világot. Hanem bizonyosan elismeri, hogy kivételesen akadhat olyan egyén, akit szerencséjére nem ajándékozott meg a sors a szokásos idiotizmus adaggal. Az ilyet azután, sajnálatosan, elfajzott embernek tartják, pedig épp ellenkezőleg, megvan a racionális képessége, hogy vitába szálljon az idiotizált társadalommal, és csattanós és ésszerű érvekhez folyamodva szembeszegüljön vele. Ez az én esetem is. Én vegyileg tisztán gondolkodom. A ROSSZat például nem mint terméket látom, hanem, helyesen, mint alapanyagot, amely nélkül a világ nem létezhet, s amely az emberi lelkiismereten kívül áll. íme, a bizonyítékok. Elvetemült egyén beteg filozófiája. Viszolyogva, ellenszenvvel szánom rá magam, hogy tovább olvassak, de bejön a szobába a törzskar egyik tisztje — olyan rohanvást, hogy a kárpitozott ajtó a szó szoros értelmében kirepül. — Kapitány elvtárs! Megvan az autótulajdonos neve! A modor, ahogy átadja a hírt, nem túlságosan fegyelmezett. Hanem a törzskar már nemcsak a kötelességét teljesíti. Az üldözött H. F.-et mind személyes ellenségünknek tartjuk. Az előszobában valaki telefonál. Hallom, amint kiejti a nevet, amely szinte villamos árammal tölti meg a társaságot. — Hynek Fábera? Ismételje! Hynek Fábera! Értem! rendszáma négy nulla kettő négy kettő. Ismételje! Értem! Jelentem! ■ Sebesen ír a jegyzetfüzetébe. — Mondjon közelebbi adatokat! Lakáscím! Az ember a hallgatóval a fülén feláll, mintha nem bírna többé ülve maradni. Ekkor már mellette állok. — Hogy? Milyen? Piros? Nyitott sportkocsi? Az nem lehet! Fekete Limousine! Magam fogom meg a telefont. Vigye el az ördög! A fiúk, alighanem melléfogtak, utat tévesztettek, az igazi oedig nyugodtan pihen valahol. — Egészen új lakk! — hallom. — Üj vászontető, fekete! A tanújuk talán téved, összekeverte a Limousine- nal. A gumik nagyjából megfelelnek. Hynek Fábera műszaki hivatalnok. Azt mondja ugyan, hogy az autóban a feleségét meg a két gyerekét kocsikáztatja vasárnaponként, el is hinné az ember, de... — Más H. F.-et nem találtak — Eddig még nem. A keresést folytatjuk. Hiszen ha a» nyilvántartásban a mi szempontjaink szerint volnának a dolgok __ N agy kedvem volna a fogamat csikorgatni. — Várjon! A piros Aerot a parancs visszavonásáig tartsák megfigj«elés alatt. A módját válasszák meg maguk. Olyan legyen, hogy Hynek Fábera a legkevésbé se érezhesse magát károsultnak. Hynek Fáberát a biztonság kedvéért vezessék ide. Alaposan kihallgatom, aztán valószínűleg kénytelenek leszünk bocsánatot kérni tőle. Még kezemben a telefon, amikor az ajtóban felhangzik egy ismert, de lihegő hang: — Ez hiba lenne, kapitány elv társ! Hagyják csak békében Hynek Fáberát! Megfordulok. — Mi az? — kérdem élesen. Karlicek felpislog és beljebb lép. Nyel egyet, aztán kitör belőle: — Tudom az igazi nevet! — Mit? Hogy?... — Hugo Falfar! — mondja Karlicek súlyosan megnyomva minden szótagot. Hugo Falfar! Hugo Falfar! Ügy dübörög fejemben a név, mint a dobverés. Karlicek bizonyosan nem téved. — Halló! — kiáltom bele a kagylóba, amelyet még nem tettem le. Nincs válasz. A drót másik végén természetesen azt hitték, hogy végeztem, és a helyére akasztották a kagylót. Érzéketlenül vágom a telefont a villába. — Vigyázz! Lépjenek azonnal kapcsolatba az autót kereső csoportokkal és tájékoztassák őket! Állítsanak ösz- sze egy különleges csoportot, amely az összes elérhető eszköz felhasználásával minél előbb megkeresi a lakosság nyilvántartási jegyzékében Hugo Falfar nevét és megállapítja adatait. Hynek Fáberát nem zaklatjuk tovább, s nem törődünk senkivel, akinek neve véletlenül H. F. betűvel kezdődnek. Csakis és kizárólag Hugo Falfar után nyomozunk! Végeztem! Az emberek mozdulatlan, feszülten figyelő csoportja szavaim elhangoztával bámulatosan fürge tevékenységre éled, Loubal és Trepinsky nyugodt eréllyel kiosztja a feladatokat. Egyedül a rendőr, aki a levelet hozta, nem vesz részt az általános sürgés-forgásban. Félreállt, hogy ne zavarjon. Ügy látszik, szerény ember. De figyelmes és érdeklődő az arca. (Folytatjuk) •J M
