Népújság, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-16 / 63. szám

Bar kacsa nyalok .Kincsek" — hulladékból Napenergiával működő íényerőmű A jereváni áramforrás ku­tató intézet laboratóriumai- I ban igen érdekes kísérleteket , végeztek a napenergia köz­vetlen villamosenergiává történő átalakításával kap- , csolatban. ! Ebben az intézetben mű- ! ködik a világ első napener- : giái erőműve. A berendezés hosszú ideig működik ki- • szolgáló személyzet nélkül. Automatikus vezérlő beren­dezése gyűjti a napfényt és követi a napot, kapcsolja be f vagy ki az energiafogyasztó- ’ kát a napsugárzás szintjének megfelelően, állítja a beren- ' dezést az eredeti helyzetébe. ! A napenergia berendezés I két szivattyút működtet. Egy- j egy szivattyú 15 köbméter ( vizet nyom át 18 méteres ] ezintkülömbség mellett nyolc ' órai folyamatos üzemelés l (mellett. A HAZAI B ARKACSOK nincsenek elkényeztetve a nyersanyogok, segédanyagok beszerzése tekintetében: a kereskedelemben sokszor éppen azt nem lehet kapni, amire szükség lenne, vagy éppen nagyon drága. Hasz­nos lesz tehát néhány tanács. A papírmunkák anyagel­látására panaszkodhatunk legkevésbé. Kartonlemez (pl. könyvborításhoz), színes de­korációs papír minden ház­tartásban akad, de az üzle­tekben is nagy választékban kapható. Még a lámpaernyő­höz való vastag pauszpapír beszerzése sem gond, és ma már az átlátszó ragasztósza­lag („Cellux”, „Dunafix”) — ez a sokcélú, rendkívül hasznos barkácsanyag — sem hiánycikk. Ám kevesen tudják, hogy milyen jól fel­használható anyagtól válnak meg, amikor a hat- vagy tíz- rekeszes tojástartó dobozokat szemétbe dobják vagy eltü­zelik. Ha vízben péppé áz­tatjuk a dobozok anyagát, kedvünk szerint formálha­tunk belőle bármit, száradás után megtartja a kialakított formát. Ez a papírpép akár anyagában, akár száradás után a felületén is színez­hető. Lyukak, hézagok tömí­tésére éppúgy alkalmas, mint például műkő-utánzat készí­tésére a falfelület bizonyos részén. A faanyagok beszerzésévé! már több gondjuk van a bar­kácsolóknak. Rétegelt lemez vagy farostlemez ugyan többnyire kapható (lombfű- részmunkákhoz, borításokhoz stb.), de a gyalult fenyődesz­kákat és léceket hiába ke­ressük a fatelepeken és az üzletekben (a keményfákról nem is beszélve). Ezért van az, hogy az élelmes barká- csok előszeretettel vásárol­ják a vasalódeszkát és az iskolai rajztáblát, nomeg az Asztallábnak és több más céura is kiválóan alkalmas esztergályozott keményfa sodrófát a munkáikhoz (ami népgazdasági szempontból aligha helyeselhető, de meg­érthető). AKI ÉRT A FA felületé­nek megmunkálásához (gya- lulás, csiszolás, fényezés), jól ' jár. ha megveszi az ország­szerte 1—2 forintos áron kapható narancsosládát. Kis leleménnyel és türelemmel csinos polcok, állványok vagy szekrénykék fabrikál­hatok belőlük* Barkács-faanyagnak számí­tanak az érdekes formájú ágak és gyökerek is. A kor­hadó, puha részek óvatos le­fejtése után jólr csiszolható és fényezhető felülethez ju­tunk, mely ízléses kivitelben érdekes dísze lehet bármely lakásnak. A lombfűrésszel ügyesen bánó barkácsok számára - „kincset érnek” a furnér- és színes borítású farostlemez­hulladékok (az asztalosmű­helyek, hulladéktelepek szí­vesen megszabadulnak tő­lük. A fali intarziák — igé­nyes kivitelben — többnyire jól pótolják a képeket, fest­ményeket a lakásban de a hulladékokból kisebb hasz­nálati és dísztárgyak (ciga- rettás dobozok, italostálcáH stb.) is készíthetők« nos anyagot (persze a kész flakon lágyítva alakításával is érdekes formákat érhetünk el). FÉMLEMEZEK, -RUDAK és -huzalok tekintetében a hulladéktelepek a legjobb „kincsesbányák”. Az anya­gok kiválasztásánál vigyáz­ni kell azok keménységére, ridegségére. Ha például négyszög keresztmetszetű vásrudat meg akarunk csa­varni, hogy ezzel mintázatot adjunk a felületének csak lágy anyag felel meg a céljaink­nak (a kemény anyagot elő­ször tűzben meg kell lágyí­tani). De a kemény anyagok lyukasztásánál, reszelésénél és fúrásánál is bajba kerül­hetünk. Vérbeli barkács nem dobja el a konzervdobozok ónozott vaslemezből készült palástját sem, hiszen a jókora darab lemeznek később még nagy használt látja. Ugyancsak nem hiányozhat a „háztáji” műhelyből a szigetelt és szi- geteletlen alumínium-, vas- és rézhuzalok sokfélesége sem, valamint a rugóacélok néhány fajtája, melyekre lép- ten-nyomon szükség lehet. EfwgtAfrhíéÁo — két nap alatt. A nyugatnémet ** ” f' * * ' ” Krupp-cég olyan közúti hídelemek gyártását kezdte meg, amelyekből mintegy 4G óra alatt össze­szerelhető egy 200 méter hosszú híd. A nagyvárosi útjaví­tások, közműhálózati felújítások szükségessé teszik >. forgalom gyors és zavartalan elterelését. E feltételeknek ma már szinte órák alatt összeszerelhető és szétszedhető hidak, felüljárók akalmazásával tudnak elegei tenni a városrendezők. Hz iskolásoknak kevesebbet kell majd tanulniuk I i r Anglia 1971. február 15-én immár véglegesen áttér a ti- ' Eedes rendszerre. A változás, I amelyet először 1824-ben ja­vasoltak az angol alsóház­ban, s amely végre most megvalósul, az élet minden területére kihat. Az automataipar soha nem látott konjuktúra elé néz: az új pénzérmék forgalomba- hozatala miatt legalább 5 millió automatát, taxamé­tert, regiszterkasszát kell átalakítani, vagy kicserélni Nagy könnyebbséget lent a számtanoktatásban tizedesrendszerű pénzegysé­gekre való áttérés. A bonyo­lult pénzrendszer — 1 font­ban 20 shilling, egy shilling­ben- 12 penny, 21 shilling egyenlő egy guineával — két even keresztül heti egy óra pluszt- követelt a számtanok­tatásban. A bonyolult pénz- rendszer a külföldi turisták­nak is állandó bosszúsága VOlt; Az átállás óriási összegek­be kerül: 9 milliárd érme és papírpénz nyomása, új árlis­ták és más belső üzemi vál­le­a tozások még vitatott össze­geket emésztenek fel, s ezt az állam nem akarja vállal­ni, hanem a gazdasági életre hárítja át. Éppen azért a gazdasági életben nem nagy újjongással fogadták az át­állás tervét, bár a külkeres­kedelemben keletkezett ne­hézségek miatt a tizedes rend­szerre való áttérést sokáig halasztani már semmiképpen sem lehetett volna. A pénz „tizedesítése* csak az első lépés: egy külön bizottság dolgozik a külön­féle mértékek dzsungelének a felszámolására. Intarziák egyébként tör­és műanyag-hulladékokból is összeállíthatók. S a műanya­gokkal kapcsolatban térjünk ki a sokoldalúan hasznosít­ható habanyagokra, fóliákra és mosószeres flakonokra. A habanyaghulladékból a bar­kács ablak- és ajtótömítése­ket készíthet, vagy ha ügye­sen bánik az ollóval és a zsi­lettpengével, különféle figu­rákat alakíthat ki. Egyfor­ma nagyságúra vágott hab- anyag-hulladékok összera- gasztása révén akár. ülőpár«, nák, háttámaszok is .kiképez- hetők. A fólia-hulladékok átlátszó ragasztószalag vagy folyékony ragasztó segítségé­vel egész „lepedőkké” dol­gozhatók feL Ha műanyag­fólia mindkét oldalára vé­kony alumíniumfóliát (hul­ladékként vagy a háztartási boltokban beszerezhető) ra­gasztunk összehajtogatható, kis helyet elfoglaló, kiválóan hőszigetelő takarót készíthe­tünk. Ez a „szendvics-anyag” egyébként rolettaként, füg­gönyként is használható. A flakonok anyagának úgy ve­hetjük hasznát, hogy a palást mentén függőlegesen felvág­va, az aljlemezt eltávolítva, kiterítjük a kapott műanyag­lapot. Ezután forró vízbe mártva vagy láng fölött meg­lágyítva tetszés szerint for­málhatjuk a sokoldalú, hasz­Egy világhírű kutatás krónikája Megkezdték az ACTH emberi hormon gyártását Sorra érkeznek a levelek a világ minden tájáról a Kő­bányai Gyógyszeráru gyér cí­mére. Svéd, amerikai, cseh­szlovák, szovjet, ausztrál, lengyel, finn és dél-amerikai gyógyszerkutató intézetek neves professzorai írják: ♦»- dományos problémáink megoldására és kutatási célokra kér­jük, küldje­nek a szinte­tikus,. emberi ASBKUV* monkeszi.tme- nyülsbpi”,.. és válaszként útrakelnek a világ legki­sebb csomag­jai, 5 milli­gramm embe­ri ACTH-val, hogy az or­vostudomány fejlődését szolgálják. A világon első ízben Magyarorszá­gon előállí­tott szinteti­kus ACTH- hormon „szír tűsének” kö­rülményeiről és sikeréről dr. Fekete György, a tudományos és kutatási főosztály vezető­je és dr. Kisfaludy Lajos, a szintetikus kutatócsoport vezetője tájékoztatta lapun­kat — 1959-ben az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem Szer­veskémiai Intézetével, a Gyógyszeripari Kutató Inté­Több eső és fagymentes nap Meteorológiai megfigyelé­sek bizonyítják, hogy a I nagyvárosok átlag 10 száza- í lékkai több esőt kapnak mint a környékük. E jelensé­get a nagyvárosi ipar és ut- i cai forgalom által előidézett I légelszennyeződéssel magya- ! rázzák. A por és a korom i részecskéi válnak az eső­cseppek kondenzációs mag­jaivá. A kutatók megállapí­tották azt is, hogy a nagy­városok napközben felmele­gedett kőrengetege éjjel csak fokozatosan hül le. Az ezáltal előálló enyhébb hő­mérséklet az országos átlag- ! Cáál jóval töbű fagymentes I napot biztosit a nagyváro- l foknak. ___________ , T erepjáró kombájn — ingoványra léti mezőgazdasági gépgyárá­ban új önjáró lánctalpas kombájn hagyta el a kísérleti műheV A konstruktőrök a gépet silókullúrák és takarmánynövények laza, vízdús talajon való ojgyűjtésére szerkesztették. A nyolctonnás szerkezet óránkénti 7 kilométeres sebességgel halad, miközben 40 silótakarmányt vág le és aprít fel. Figyelemre méltó, hogy • a Hatalmas gé mindössze 75 lóerős Diesel-motor hajtja. A gyár a jól bevált konstrukcióból ria kibocsátására rendezked/U be, ________________ _, ....... » tonna H atalmas■ gépkolosszust egy ............igen nagy szé­í me a kész mesterséges hormon. MTI foto — Bara István felvétele) kezdtük az összehangolt ku­tatást az ACTH-hormon elő­állítására. Az idő sürgetett bennünket, mert több külföl­di gyógyszerkutató intézet is megkezdte a kísérletezést. A svájci CIBA gyógyszergyár érte el először az első ko­moly eredményeket: sikerült nekik 39 aminósav- ból előállítaniuk a mester­séges sertéshormont. Ez az anyag azonban azóta sincs forgalomban. Mi tovább folytattuk a kutatást és 1962-ben már nekünk is si­került a sertéshormon rész­szintézise. Mesterséges anya­gunk biológiai aktivitását azonban nem találtuk kielé­gítőnek, ezért újra kezdtük a kísérleteket. Négy évvel később — miután negyedszer kezdtük el — sikerült aminq- savakból előállítanunk a tel­jes emberi hormont, és ér­tékes részeit külön is. Ku­tatásaink eredménye világ­raszóló jelentőségű volt, mert a természetes emberi ÁCTIi- hormont eddig csak néhány alkalommal, különleges en­gedélyekkel, klinikákon, meghalt emberek agyalapi mirigyeiből sikerült kiprepa­rálni és mindössze ' néhány milligrammnyi mennyiség­ben. , — Milyen próbákat kellett kiállnia a szintetikus hor­monnak, hogy gyógyszer le­hessen? —■ Először állatokon pró­báltuk ki, rendéi :ezik-e azokkal a tulajdonsá 'okkal, amelyekkel a _ használatban ílevő természetes eredetű hormonkészítmények. Meg kellett állapítani bíclc-giai aktivitását és a kísérlet: ál­latokra gyakorolt hatását. Legnagyobb problémánk az volt, hogy közvetlenül nem tudtuk mihez viszonyítani a kapott adatokat, mivel ez volt az első ilyen szer. Tulaj­donságait, használhatóságát, ártalmatlanságát és mellék­hatásait csak közvetett mód­szerrel, az állati anyagokból előállított természetes ACTH val tudtuk összehasonlítani. — Ezután következett a leg­fontosabb: kipróbálni élő emberen. Hosszú ideig nem találtunk olyan embert, aki önként vállalta volna a koc­kázatot. Külföldön közben elterjedt a híre kutatásaink eredményének. A svéd Fer- ring-c.ég ajánlotta fel első­ként az együttműködést. Vál­lalták, hogy . részt vesznek . a további munkálatokban, ki­próbálják embereken és for­galomba hozzák a nyugat- európai országokban. Küld­tünk nekik egy kisebb men ­nyiséget, s megtudtuk, hogy mielőtt betegnek adták vol­na, dr. Jan Mulder orvos, a cég tudományos igazgatója kipróbálta saját magán. Megállapította, hogy a ké­szítmény hatékony és nincs semmilyen ■ mellékhatása. Azóta az eltelt 14 hónap alatt már mintegy száz be­tegén próbálták ki és rend­szeresen tájékoztatnak ben­nünket a klinikai próbák eredményéről. Nálunk, az el­ső svédországi próba után a Szegedi 1. számú Belgyógyá­szati Klinikán * kezdték ki-, sérleti alkalmazását. — Miért jobb szer a szin­tetikus, mint a természetes ACTH, és milyen betegsége­ket gyógyít? — Semmivel sem gyógyít több betegséget, mint az ed­dig használt ACTH-készít- mények. A természetes hor­monok azonban — miután állati anyagokból készültek — idegenek maradtak az em­beri szervezet számára. Hasz­nálatuk az esetek 20 százalé­kában túlérzékenységet, ki­ütéseket, vérnyomásesést, sú­lyos eszméletvesztést és több esetben . halált okozott. A szintetikus emberi ACTH- nak nincsenek ilyen mellék­hatásai, mert emberi anyag és nagy előnye, hogy kor­látlan mennyiségben előállít­ható. Megfelelő adagolásban a mellékvesét hormonok ter­melésére ösztönzi, ezáltal mintegy négyféle betegséget gyógyít, általában gyulladá­sos betegségeket, mint pél­dául különféle bőr-, reu-t más-jellegű és szembetegsé­geket. A szintetikus emberi hor­mon gyártását megkezdték" Hazánkban a jövő év eleje* j kerül injekcióként forgaloi»^ ba. * ?Ske

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom