Népújság, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-15 / 62. szám
ital a fővárosi Budapest «álló. Ifj. Kátai Mihály eg- i származású festőművész .z új zománcfestészet úttö- ője, a zománcfestési techni- :a kísérletezője (hatezer íves technikát állított művé- zete szolgálatába) rendezett úállítást, a szálló egyik han- iulatos különtermében. A tárlaton a másfél évvel ezelőtti egri kiállításáról már ismert darabjainak bemutatása mellett, néhány új alkotással is jelentkezik. Az ember végignéz a terem falain: az összhatás kíváncsiságot ébreszt. Közömbös senki nem maradhat. Akinek tetszenek Kátai légies faunjai, ikonstilizáltságú fejei, j FALU-E MÉG A FALU? I. | (Kedd, 19.25) jj Vendégasztal. Már rendtevésnek tekinthető műsorsa im a vendégasztal, amely- n< k keretében időszerű kérdi sekről beszélgetnek egy- m issal a legilletékesebb ve- jét-tők, a nézők bevonásával. .Végső soron ez az adástípus Ks fórum-jellegű , noha nem ■ kérdések oldaláról vitatnak tneg dolgokat, hanem a tárgy felől közelítve meg a részleteket és az összefüggéseket. JSzúttal a város és a falu közötti különbség, pontosabban a ma már sok tekintetben tűnőben lévő különbség a téma, hiszen a vidék is fejlődik, iparilag, kulturálisan, f még sok más vonatkozásban. A távolságok csökkenitek, s ennek az útnak az állomásait vizsgálják meg a részvevők, a házigazda, Erdei Ferenc akadémikus, és a vendégek, Gonda György, a Vas megyei Tanács vb-elnöke, Szabó István, a TOT elnöke, Simon István költő és Zsar- nóczky Sándor, a Társadalmi Szemle rovatvezetője. TÍZEZER NAP | (Csütörtök, 16.50) A Húsz év 12 legjobb magyar filmje, tv-sorozat legújabb darabjaként Két éve, 1967 tavaszán mutatták be a filmszínházak a fiatal alkató- trió — Kósa Ferenc rendező, Gyöngyössy Imre és Cso&ri Sándor forgatókönyvíró — — művét, ami a magyar falu életét, küzdelmes változásait követi nyomon egy ember életútjába sűrítetten ábrázolva, harminc évet (tízezer napot!) felölelően. Múlt, jelen, jövő bontakozik ki a történet során, az indíttatás, ami egy osztály, a parasztság keserves sorsa, útravalója volt; a jelen küzdelmei, s a megnyugvás, a beilleszkedés vázlata. Széles István a főhős, ám csak annyiban, hogy őt név szerint ismerjük meg a történet során, a többi főhős — ezrek és ezrek — éppúgy bejárta ezt az utat, mint ő, az eltérések csak árnyalatok a freskón, amit a magyar paraszti élet küzdelmeiről az alkotók festettek. A film igen szép sikert aratott — díjat nyert Cannes-ban — külföldön is. MOLIÉRE: TARTUFFE | (Vasárnap, 19.15) Vígjáték két részben, a Katona József Színház előadása, felvételről. Egy éve újította fel a Katona Színház a vígjáték egyik nagy klasszikusának, Moliere-nek ezt az örök sikerdarabját, amelyet most a képernyőn láthatunk. A Tartuffe az a darab, amit sokszor nézünk meg, mert sokszor kell megnézni. A képmutató hatalmáról, a nyájként terelt polgári családról látszik szólni a komédia, s bár arról szól — mégis többet mond. A. Gy. bibliai látomásai, az elragadtatással szemléli a képeket, vagy ilyen megjegyzéseket ír be a vendégkönyvbe: „Mesteri tudás, művészi értés, nagy jövő, „Elgondolkozta- tóan szép, izgalmas, új anyag”, „Csodálom a fantáziáját, bár én is rendelkeznék vele”. De akinek nem tetszik, az sem maradhat közömbös. Mert a ragyogó színek — főleg arannyal, ezüsttel, pirossal, sárgával dolgozik a művész — és a leegyszerűsített alakok mögött a gazdag képzelőerő egységes gondolattá érlelődik. Minden képe egy-egy gondolati lépcsőfok: a világ egységének és humanitásának kifejezése felé. Legszebb képein jut ez leginkább felszínre: a „Fájdalom táblája”, a „Földre- születés táblája”, a „Bábel” és a „Triptichon”. —berkovits— Az amerikai kommunista mozgalom egyes kérdéseiről írt Albert Béláné. Elmondja, hogy az Egyesült Államok Kommunista Pártja ma már következetesen halad a marxizmus—leninizmus útján. Kitűnik ez a pártnak, a világeseményekkel kapcsolatos állásfoglalásaiból, például a csehszlovák helyzettel, a vietnami háborúval, a néger mozgalmakkal kapcsolatban. Részletesen tárgyalja a párt múlt évi eredményeit, s harcát, további feladatait az elnökválasztás után. A Mezsdunarodnaja Zsizny szovjet külpolitikai folyóiratból közli Usztyinov Matematikai módszerek a nemzetközi kapcsolatok vizsgálatában című rendkívül érdekes írását. A társadalom tanulmányozásához és analíziséhez a szociális modelleknek átfogó komplexumát kell felépíteni — írja. A szociális modellek felállításában fel kell használni a modern matematikai elméletek módszereit, — a valószínűségelméletet, a tömegkiszolgólás elméletét és a játékelmélet módszereit. E módszerek valóban tudományos felhasz- nása megoldhatja nemcsak az információ problémáját, hanem a helyes irányvonal elhatározásában segítséget nyújthat a nemzetközi viszonyok helyzeteiben és a belpolitikában is. Egyéb írások a Nemzetközi Szemléből; R. Palme Dutt: 1969 — Merre tart a kapitalista világ? (Labour Monthly); Harsány Ernő: Politikai rendezés, vagy újabb háború a Közel-Keleten?; N. Jurjev: A „békés behatolás” stratégiájának agresszív lényege (Mezsdunarodnaja Zsizny); O. Lvov: A Mao Ce-tung csoport politikai manőverei (Pravda); Jean Suret-Canale: Hogyan küzdhető le az éhség és a fejletlenség? (France Nou- velle); „Elvesztettük uralmunkat a csónak fölött” (Interjú Kenneth D. Kaunda zambiai elnökkel (Newsweek). Zalalnay Sarolta angliai sikerei Zalatnay Sarolta ismét nagy sikerrel szerepel Angliában. A fiatal művésznő — akit a szigetország közönsége vezetéknév nélkül, Sarolta néven ismer — a legnépszerűbb londoni ifjúsági klubokban énekel, amelyek között van a Revolution, a Blaises, a Scotch és a Marquis. Londonon kívül Manchesterben és Stockholmban is fellép. A Top-Pops című könnyűzenei hetilap fényképes riportot közöl Saroltáról. Április közepén a Polydor kiadó gondozásában jelenik meg Zalatnay új lemeze, amelyen Dobos Attila—Szenes Iván „Szervusztok régi barátok” kezdetű dalának angol változata is rajta lesz. Március végén Zalatnay rövid televíziós fellépésre Nyu- gat-Berlinbe, majd egy hétre Írországba utazik, s májusban ismét Budapesten fog énekelni. (MTI) <1Válaszol AZ ILLETÉKES Megnyitják az egri vár délkeleti bástyáját Lapunk csütörtöki számában kifogásoltuk, hogy miért van zárva, illetve mikor nyílik meg a nagyközönség számára a közel másfél hónapja rendbe hozott délkeleti várbástya, amelyen végre méltó formát öltött Gárdonyi Géza síremléke is. Kérdésünkre először Bakó Ferenc, a Heves megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője válaszolt: — Jogosnak tartjuk a kérdést, hiszen a hirtelen tavaszra fordult idő máris meghozta az első turistacsoportokat Egerbe, akik közül egyre többen keresik fel az egri várat. Az is igaz, hogy végre büszkén mutogathatjuk a rekonstruált délkeleti várbástyán Gárdonyi Géza rendbe hozott síremlékét, amely pillanatnyilag valóban zárva van, mert előbb két parkőrt és egy takarítót kell felvennünk, akik az új objektumok biztonságára, tisztán tartására felügyelnek. — Mi ennek az akadálya? — Jelenleg nincs pénzügyi fedezetünk e három állásra, de bízunk abban, hogy a megyei tanács költségvetési hatósága ezt rövidesen biztosítja számunkra. Addig is —r március 21—22-1 ünnepeken ideiglenesen megnyitjuk a délkeleti bástyát. t Ezután megkérdeztük Kovács Sándort, a megyei, tanács művelődésügyi osztálya helyettes vezetőjét, hogy mikorra várható a probléma végleges megoldása?, — Természetesen szükség van a két parkőr és a takarító felvételére, s osztályunk máris intézkedett, hogy április elsejétől a vármúzeum megkapja a folyamatos nyitva tartásához szükséges státusokat ... (f. s.) ' ~r 36. ‘ Ügy viselkedik, mintha o<tthon volna. Ilyen esetekben másképp nem megy. Belépünk. Afféle hálóval kombinált dolgozószobába jutottunk. Az íróasztalon az a fajta rendetlenseg, amely az asztal mellett sokat dolgozó emberre jellemző. A keskeny ágy megvetve, s olyan állapotban van, mintha csak nemrég hagyta volna el az alvó. Egy félretolt karosszékből feláll egy idősebb férfi, szarukeretes szemüveget, őszülő kecskeszakállt visel, ami jóindulatú kifejezést ad arcának. — Doktor Boucek, az orvos — mutatja be Skála főhadnagy. .................... R ajta kívül még két férfi van itt Skála készültségi csoportjából. Felszerelésüket már visszatették a tokjába, illetve a bőrönd formájú aktatáskájukba. Nem csinálnak seínmit. Türelmesen várakoznak. _ A kapitány elvtárs szeretné, ha tájékoztatnák — m ondja Karlicek feltűnő hűvösen. Lehet, hogy egy kicsit haragszik rám. A Helena ' Dvorsky lakására nemrég eljuttatott küldeményéből nem lehet megállapítani, hogyan gondolkozik most Helénáról, s arra sem következtethetek, hogy esetleg már egyáltalán nem gondol rá. > Skála természetesen éppolyan jól tudja, mint ő, hogy i semmiképpen sem avatkoznék bele az ügyekbe, ha nem ' volna rá jó okom. L ' _ itt dolgozott és aludt Josef Trojan — mondja. — i a felesége a szomszéd helyiségben hál. Tegnap este Tro- '• ián megkérte a feleségét, hogy kivételesen ébressze fel őt i reggel hétkor. Volt valami sürgős elintéznivalója. —i Hová készült? — Azt nem mondta meg. A felesége általában nem , tudta, hol merre jár. Csak valamelyik szerkesztőség, kiadóhivatal vagy hasonló jöhet számításba, j . Az éjjeliszekrényen teázókészlet áll, mellette egy cso- 1 mag cukorbetegnek készült szárazsütemény. — Amikor Trójáimé tegnap este lefeküdt, Trojan állítólag még dolgozott Reggel behozta neki a reggelit, és megállapítota, hogy a férje halott. Az ágyon feküdt. Almában érte a halál, testét mintha valami görcs húzta volna össze. Trójáimé elfutott a közelben lakó Boucek doktorért. Az orvoshoz fordulok. A szakállát simogatja és gondterhelten bólogat. — Már sok év óta a háziorvosuk vagyok — mondta elgondolkodva. — Trojan úr komoly beteg volt. Cukorbaj, diabetes. De nem tokát törődött vele. Segítettek rajta a kitűnő inzulininjekciók. Maga fecskendezte be magának, kétszer-háromszor naponta, szükség szerint. Azután nem voltak semmiféle bántalmai. Az inzulin tulajdonképpen protézis. Elégeti a cukrot, ha a test maga nem képes rá. Trojanné asszony kérésére, amilyen gyorsan csak tudtam, idejöttem, de már nem volt segítség. — Megállapította a halál okát? — kérdezem. — Ügy tűnt fel, mintha tetanuszmérgezés jeleit észlelném. Előfordul ilyesmi. Amikor fiatal koromban kórházi gyakorlaton voltam, hirtelen meghalt egy orvos, aki gondatlanul a nadrája anyagán keresztül szúrta be magának az injekciót. Megfertőzte a szöveten levő tetanusz. — Tehát rögtön eszébe jutott Trojan injekciós tűje? — Igen. Azon nyomban. Megkértem Trojannét, hogy lezárhassam a szobát, és jelenthessem az esetet az illetékes helyeken. Telefon nincs a lakásban. Trojan úr sohasem törődött túlságosan a tű tisztaságával. Sokszor figyelmeztettem is erre. A hatósági orvos... Skála főhadnagy tapintatosan félbeszakítja. — Engedje meg... — Hozzám fordul. — Boucek doktor úr helyesen járt el. A hatósági orvossal fontolóra vették, hogy Josef Trojan mégiscsak állandóan tokban tartotta az injekciós tűt, s éppen ezért úgy gondolták, nagyon furcsa lenne, ha a tetanusz a tűn keresztül jutott volna be a halott testébe. Ezért idekérettük a hatósági orvost. Az orvos kívánta, hogy vizsgálják meg a tűket és Trojan inzulinkészletét. — S ez megtörtént? — Éppen most van folyamatban — mondja Skála. — A hatósági orvos megerősítette Boucek doktor véleményét, és elrendelte, hogy szállítsák el a holttestet szemlére. Az injekciós tűt és az inzulint lefoglalták. Ha a lelet pozitív lesz, akkor bűntettre következtethetünk. Ezért várjuk az eredményt. — Miért következtetnének bűntettre? — kérdezem. Skála Karlicekre mutat. — Karlicek javasolta, hogy az injekciós tű üvegéről készítsük el az ujjlenyomatokat. Meg is tettük. Van néhány lenyomatunk, amelyik nem származik sem Josef Trojantól, sem a feleségétől, sem az időnként ide járó bejárónőtől, egyszóval egyetlen olyan személytől sem, aki valamiképp is kezébe foghatta a tűt, hanem egy idegen, eddig teljesen ismeretlen emberé. G*ak a dugattyú nyomóké ján találtuk meg Trojan hüvelykujjának lenyomatát. Ez persze roppant különös. Karlicek ismét elővette vadul szárnyaló logikáját. Talán jól tette, hanem miféle idegen személy juthatott hozzá Trojan injekciós tűjéhez? — Előfordult, hogy Josef Trojan szabadon kint hagyta a tűt ha elment hazulról? — Sokszor — mondja Skála. — Magától Trojannétól tudom. Trojant néha "meglátogatták, de csakis munkaügyben. Efféle emberek azonban aligha mesterkedtek az injekciós tűjével. Ez alkalommal igazán nem vertük meg a dobot, mint ahogy az az ékszerbolt esetében megtörtént. Csendesen dolgoztunk, mint a láthatatlan szellemek. És mégis belepillantott valaki a kártyánkba! — Kérdezzék meg Trojanné asszonytól — mondom egy idő múlva —, hogy az utóbbi időben elutazott-e valahova a férje. Skála kimegy a szobából, hogy intézkedjék. Én Boucek doktorhoz fordulok. — Mi történt volna, doktor úr, ha Josef Trojan valamilyen oknál fogva nem tudott volna inzulint használni? — Ez meg is esett néhányszor — mondja az orvos szapora bólogatások közepette. — A háború után, az átmeneti zavarok idején például nem tudtúnk inzulint szerezni. Ilyen esetekben Trojan úr elveszítette szellemi is fizikai erejét, veszélyesen elerőtlenedett, bizonytalanná váltak a legegyszerűbb mozdulatai is. Az inzulininjekció néhány perc alatt tökéletesen visszaadta az egyensúlyát. Karlicekre pillantok. — Emlékszik arra, a levélre, amelyet nemrég küldött nekem Dvorsky kisasszony lakására? — Azóta, hogy belépett ide, szüntelenül arra gondolok, kapitány elvtárs —; feleli Karlicek nyugodtan. Kokainhiányra következtetett a 2. sz. titokzatos turista esetében, aki olyan bágyadtan tért be éjszakára a vidéki fogadóba. De éppúgy fennállhatott az inzulin hiánya is, amit a turista azért nem vallott be, hogy ne hagyjon maga után nyomot. Most hát mit tehetnénk? Talán adjusztáljuk ki megfelelően a megboldogult Trojant, ragasszunk az orra. alá hamis harcsabajuszt, nyomjunk a fejébe olyan olyan kalapot, amilyent a turista akkor viselt, fényképezzük le, és mutassuk meg a fényképet a tanúknak? Ezt már mégse! Eltekintve attól, hogy azóta már elmúlt egy év, csak aszerint készítenénk maszkot, ahogy annak idején az emberek maguk leírták az idegent. Karlicek felszólítás nélkül közli velem: — Josef Trojan bajusztalan, gesztenyeszín hajú, arca ovális, különös ismertetőjele nincs. (Folytatjuk) í. [íj. Luted Mihály zománcképei a Budapest Szállóban Megjelent a Nemzetközi Szemle márciusi száma
