Népújság, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-07 / 55. szám
A pice szeszélyei és Elektronikus IUIEO ca lomőnehuial' flórban A Magyar Kábelművek zománchuzal gyárának megbízása alapján a Műszaki Egyetem folyamatszabályozási tanszék* kifejlesztette és elkészítette a szigetelés-vastagság és hlbai- hely ellenőrző berendezést. Ez a műszercsoport negyven gép munkájára felügyel. Meózza a szigetelés vastagságát, jelzi és szalagon rögzíti a hibahelyek számát. így a negyven gép bármelyik tekercsén előforduló hibát a gyártási ellenőr azonnal korrigáltathatja. Képünkön: Kelemen György gyártási ellenőr, az elektronikus meo kezelője. (MTI foto: — Bajkor József felvétele.) Ablak a harmadik évezredre Elkészült a terv avasSat az ország településhálózatának fejlesztésére f Most ismerkednek igazán megyénk közös gazdaságai a piac, a kereslet, kinálat, az új gazdasági mechanizmus új körülményeinek „titkaival”. S ez az ismerkedés nem hoz egyértelműen jót a termelőszövetkezetek számára, hiszen a piac szeszélyei és veszélyei sokszor eltemetik a szép reményeket, a nagyobb Jövedelembe vetett hitet, más esetekben kétségeket támasztanak, kapkodásra, bizonytalanságra késztetik a szövetkezet vezetőit. •, Nagyon meggyőző példa erre az egri Petőfi Termelőszövetkezet esete, ahol többek között almatermesztéssel is foglalkoznak. Az air ■... tavaly előtt olyan me. 'i- Ségben termett, hogy áron alul kellett értékesíteniük. S hogy mégis valami bevételük Jegyen, a pálinka főzdébe adták a termés jó részét. A dömping megriasztotta a szövetkezet tagjait, sőt a jelek szerint vezetőit, szakembereit is, hiszen a rossz értékesítési lehetőség, a piac szeszélye után „áttervezték” az alma sorsát. Mivel nem akarták elvesztegetni olcsó áron és úgy gondolták, hogy legjobb esetben is csak cefre lesz belőle, amiből pálinkát főzhetnek. Elhagyták a növényvédelmi munkákat, magyarán „megtakarítottak”1 egy permetezést s emiatt gyengébb minőségű almát szüretelhettek, mert a moly élt a kedvező lehetőséggel. | Aztán eljött az ősz és az alma, amelyért egy évvel ezelőtt csak egy forintot kínáltak kilódként, most négyötszőrös, sőt tízszeres áron fs elkelt volna. Ám az elősző évefc tapasztalatából I „okulva" akkor a szövetke- ! zet már megszabadult az | összes almától s nem volt | mit eladni ... magasabb ! áron. f . Egyik évben nagy menoyi- ! ségú almájuk volt és azt ol- | esőn vesztegették el. A má- ! sik évben eleve „lemondtak” a gondos munkáról, a szak- j szerű termesztésről, mert azt f A Magyar Agrártudományt ’ Egyesület gépesítési társasága rendezésében, kétnapos nemzetközi gépesítési tanácskozás kezdődött csütörtökön Körmenden. A tanácskozáson, melyen mintegy hatszáz hazai és külföldi — szovjet, amerikai, csehszlovák, lengyel, NDK- és NSZK-beli — szakember vesz részt, dr. Gergely István, mezőgazdasá- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes mondott beveze- í tő előadást j Mind a hazai szükséglet, | mind a növekvő exportigé- I nyék kielégítés« szempontjából az állati termékek termelésének fokozása élelmiszergazdaságunk alapvető t feladata — hangsúlyozta. En- i nek egyik döntő feltétele a szilárd hazai takarmánybázis megteremtése. Ehhez az szükséges, hogy a kukorica hol- dankénti átlagtermését 22— 23 mázsára növeljük. Ennek reális lehetősége a javuló anyagi és műszaki ellátással egyre inkább megteremtődik. Ami a szálas- és tömegtakar- mány-termést illeti, az évelő pillangósvirágú takarmány- ; növények termesztéstechnológiai színvonala az alkalmazott gépi megoldások szempontjából közepesnek mondható. Az elkövetkező időszak feladata a meglevő gépesítési lehetőségek fokozott kihasználása, valamint az új, korszerűbb, termelékenyebb, gazdaságosabb eljárások bevezetése. Éppen ezért az idén a mezőgazdasági kísérleti intézet kiemelten foglalkozik a komplex gépesítés kialakí- tásávaL A miniszterhelyettes vitaindítója után nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott A. U. Demin és V. V. Sevcov szovjet és J. Molitoris amerikai tudományos kutató. Az előadások után a tanácskozás részvevőinek szakmai filmeket mutattak be, gondolták, hogy a piae szeszélye továbbra is őket sújtja, vagyis nem kell az alma. Nos. akkor kellett az alma, <le már nem volt mit eladni. Mi lesz az idén? Becsületükre legyen mondva, felismerték a piac eme szeszélyét... és veszélyét s úgy döntöttek, hogy az almásban minden munkát szakszerűen, becsületesen végeznek el, s miután a termést leszedték, akkor döntenek majd arról, hogy mikor és hol adják el. Előbb tehát fölmérik, hogy Szabolcsban mennyi alma termett, megtudják, kell-e külföldre a felnémeti jonatán, s milyen áron lehet majd eladni télen, ha elraktározzák? Ez az elővigyázatosság, a piac szeszélyeinek... és veszélyeinek figyelembevétele, nemcsak az egri Petőfi Tsz- nél tapasztalható, de más közös gazdaságok is komolyan veszik a kínálat és kereslet ingadozásait, s nem tesznek fel mindent egy lapra. Nem tesznek fel mindent egy lapra. Tapasztalhatták ugyanis, ha pillanatnyi gond akadt például a pulykák eladásánál, a korábbi 150 ezer helyett rögtön 30—40 ezerre csökkent a nevelt, hizlalt pulykák száma. Amikor ezt egynémely tsz megtudta, rögtön ráállt a pulykatenyésztésre, és örömmel hallották a hírt, hogy újabb és újabb közös gazdaság mondott le a baromfitenyésztésről. Nekik ezután következik a jó üzlet. Ilyen eseteket lehetne sorolni tucatszámra, hiszen emlékeznek még a megye termelői és vásárlói arra az időre, amikor sok káposzta termett s nagyon olcsón lehetett kapni. Erre a következő évben alig termesztettek belőle. Természetesen magasra felszökött az ára. A következő évben újból több közös gazdaság nekilátott a termesztéshez és .:. ismét lement az ára. Ugyancsak az egri Petőfi majd megtekintették az AGROTRÖSZT által rendezett gépbemutatót. A tanácskozást ma folytatják. (MTI) veszélyei Termelőszövetkezetben okozott nagy vitát; — éppen az elmúlt évben, — hogy érdemes-e fenntartani kertésze-, tét? Ugyanis nem tudták jó áron eladni a portékát. Akkor minden rosszat rákiáltottak arra, aki kiállt amellett, j hogy Egerben igenis van jövője a kertészetnek. A következő évben fejes káposztából majdnem 200 mázsát, paradicsomból 265 mázsát, sárgarépából 138 mázsát ta- karítottak be holdanként és j a mindenki által leszidott j kertészet két és fél milliós j bevételt hozott a közös gaz- j da ságnak. Nem árt tudomásul venni j — ezt a fenti példák is bizonyítják —, hogy a kertészet, | az állattenyésztés, a magtermesztés, nem minden évben I biztos üzlet. De hosszú tá- von ... az! Különösen, ha arra gondolnak, hogy az éves tervek elkészítésénél elvégezzék a piackutatást, amely nemcsak a pillanatnyi helyzetre szól, de hosszú évekre. Az elmúlt két év tapasztalatai ugyanis azt bizonyítják, hogy aki a piac napi, heti, havi szeszélyeire alapozza a tervezést, a munkát, J a gazdálkodást... nagyon | drága tandíjat fizet ér-, te. Kovács Endre Nagyár mezőgazdasági és élelmiszeripari j kiállítást rendeznek Moszkvában Csütörtökön Szőke Mátyásnak, a MÉM kiállítási iroda igazgatójának elnökletével ülést tartott a Moszkvai Mezőgazdasági Kiállítás szervezési bizottsága és megvitatta a részletes programot. Már végleges, hogy a bemutatót augusztus 20 és szeptember 2 között a moszkvai Népgazdasági Kiállításon rendezik meg 4500 négyzet- méteres alapterületen. A magyar kiállítók bemutatják a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint az ágazatokat kiszolgáló gép, műszer és vegyipar korszerű termékeit, illetve az exportnál számításba jövő árumintákat. A moszkvaiak megismerhetik egyebek között a hazai kukorica- és cukorrépa-nemesítés legújabb tapasztalatait, a nagyüzemi kertészeti telepítések módszereit, valamint a hazai állattenyésztés és az élelmiszeripari termelés helyzetét. A kiállításra rejtvénypályázatot írnak ki, amelynek főnyereménye kétszemélyes tíznapos magyarországi üdülés (MTI) Kereken tízéves kutatási, felmérési és tervezési munkával elkészült tervjavaslatról, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium csütörtökön kezdte meg a javaslati anyag postázását, ugyanis egyeztetésre küldi az országos és területi vezető állami, gazdasági és társadalmi szervezeteinek, s a hozzáfűzött vélemények alapján kiegészített kerettervet az idén terjesztik jóváhagyásra a kormány elé. Ugyancsak csütörtökön, közös klubnapon kaptak tájékoztatást a kerettervről a Magyar Urbanisztikai Társaság, az Építőipari Tudományos Egyesület és a Magyar Közgazdasági Társaság szakemberei is. A keretterv a jelenlegi körülmények között viszonylag reálisan belátható legnagyobb távlatra irányozza elő a városok és falvak berendezésének, fejlesztésének elveit. Megjelöli az ország település- hálózatában betöltött feladatukat, egymásra ható szerepkörüket, ipari és kommunális fejlesztésük legfontosabb követelményeit. Így a jövőre, azaz a harmadik évezred küszöbére nyílt ablakot, amelyből meglátható, melyek lesznek a magyar városok és községek, s megmutatja a távlaticél elérésének útját is. Perfekt gyorsgépírót azonnal felveszünk. Jelentkezés: Hm. Lapkiadó Vállalat, Eger. Beloiannisz u. 3—5. Kőműveseket, kubikosokat, segédmunkásokat 15 éves kortól is, valamint komplett brigádokat is keresünk állandó judapesti munkára, kiemelt teljesítménybérben. Szállást, étkezést, utazási jegyet, szabad szombatot biztosítunk. Jelentkezés: Április 4. Magasépítő és Szerelőipari KTSZ. Budapest, VIII., Auróra a. 23 Munkaügy. Az élet a legsúlyosabb betegség. Még mindenki belehalt. A halhatatlanok is! Nézem a homlokom: nincs lázam. Fogom a pulzusom: normális. Figyelem a szivem: nem szúr. Az oldalom sem. A mellkasom sem. Te jó isten, egészséges vagyok! A szeretetet gyakran nem sipkával koldulják, hanem betegséggel. ★ Fütyülök az orvosokra: én mindig beteggé teszem magam, ők rendre meggyógyítanak. Ügyis én győzök. ★ Mindennapi kérdés: — Te mit szoktál szedni? ★ A fiatal Kovácsné anlibébi-tabletla helyett vitamintablettákat szedett véletlenül. Erős cs egészséges lett a — bébi! ★ Mutasd a recepted és megmondom, ki vagy. (—ó) Nem, az istennek nem veszi észre magát. Már émelyeg a gyomrom, oly gyorsan szívom egymás után idegességemben a cigarettákat, de nem veszi észre magát. — ...és aztán képzeld, volt képe még odajönni hozzám. „ Mit szólsz hozzá? — Kolosszális, hogy mik vannak! — mondom, de fogalmam sincs, hogy mik vannak, s ha vannak, miért vannak, kinek vannak, egyáltalán fogalmam sincs semmiről, amiről beszél. Mert mint valami agyonolajozott pofamalom, csak őrli-őrli a szót, sok-sok korpával önti ki a garatból szitalyukas gondolatait. Már egy órája, vagy még több is, hogy az istenverte szerencsém összehozott vele itt, a presszó sarkában, ahová azért ku- corodtam be, s hogy egynémely olvasni való restanciámat bepótoljam. ( — Szermisz... szer. vusz... ezer éve nem láttalak... Jaj, de örü- lük, hogy így összeakadtunk. Most majd jól kidumcsizzuk magunkat ...De nem zavarlak? És itt követtem el az első hibát. Az ostoba udvariasságom, az a furcsa érzés, hogy ne bántsak meg senkit, de engem mindenki megH pofamalom E$ A $nT HAL bánthat legszentebb személyes szabadságomban is, az a naív optimizmusom, hogy negyedórát ülve és hallgatva is kibírok — igen, itt voltam hülye először. De nem utoljára. Leült, megveregette a vállam, megnyugtatott, hogy pompásan nézek ki, csak kissé megöregedtem, de hát ugye, az én koromban — hússzal is öregebb tán nálam —, s aztán elkezdett valami süket történetet, amelynek keretében valaki mondott neki valamit, amire ő annak a valakinek jól megmondta a valamijét. Valahogy így rémlett, miközben mind mélyebbre ástam be magam az elzsongító bamba révület bunkerébe. — ...De... Persze... Igen... Cccc — mondtam időnként és közben meg-megszülető, de a pofamalom őrlésétől rendre ijedten szétszaladó gondolataimat, próbáltam közös nyájba terelgetni. — De nem zavarlak, tényleg? — Á, dehogyis — csúszott ki a számon egy magam gondolatára csak magamnak szánt válasz, hangosan. S itt követtem el a második hibát. A történet, amelynél átko- zottan unalmasabbat még ki nem találtak és el nem mondtak, mint telezabált kígyó, lomhán tovább tekergeti. Belépett valantféle Stefancsikné, meg an- nak a nagynénje, aki Hamburgból írt, de ezt ö nem hagyta annyiban... Egyre reményteleneb- bül próbáltam kikapaszkodni e fecsegő hínárból, megpróbáltam odafigyelni, de nem lehetett, megpróbáltam valamit kérdezni, de feleslegesnek bizonyult, mert csevegö-fecsegö partnerem csak önmaga kérdéseire szokott válaszolni. Bőbeszé- dűen kérdezett és ugyanúgy válaszolt is önmagának. Mandiner voltam csuvám, amelyről visszapattannák a szavak, a megsárguU gondolatok, mint a biliárdgolyó a zöld posztós asztalon. — ... és aztán képzeld, volt még képe odajönni hozzám... Mit szólsz hozzá? — Kolosszális, hogy mik vannak! — ez volt az a mondat, amelyet nem is tudom, hogy miért és mire mondtam, de erre felállt, ünnepélyes arccal átölelt és szinte köny- nyekig meghatódva mondta: — öregem, megtaláltad a pontos kifejezést. Valóban. Kolosz- szális, hogy ilyenek vannak. Ez a kifejezés a helyes, nekem eszembe se jutott volna, de most, hogy így kisegítettél... — huppant vissza és mély lélegzetet véve őrölt tovább. Ilyenkor érzi úgy az ember, hogy nem, ezt nem lehet tovább bírni. Itt most vagy fel kell ugrani, s őrjöngő sikolyok közepette elmenekülni, vagy hideg elszánttággal tőrt rántani s a garatjába mártani, vagy a saját szívünkbe. Mindegy, de ezt már nem lehet tovább bírni. Ezerszázhúsz hangya csípte a fenekem, forró ólmot öntöttek a nyakamba, ugrásra felkészültek a bal, el- ernyedtek a jobb lábam izmai... Megőrülök, ha még folytatja! — Látod, ezért szeretlek téged. Nemcsak meghallgatod az em• bért, de nem fecsegsz közbe, csak néhány kérdés és látszik öregem, hogy nemcsak figyeled, a szavaimat, értékeled, amit mondok, de még tanácsot is tudsz adni... Kösz’, hogy ilyen jól kidum- csizhattam magam... Remélem, nem untattalak? — Nem — vigyorogtam, mint a kötélre hurkolt ember, akit az utolsó pillanatban levágtak. Elbúcsúztunk. Melegen kezet ráztunk és másnap hallottam, amint egy szűkebb társaságban sült halnak nevezett, aki olyan tökkelütött, hogy hiába próbálta ő a sült halat szóval tartani, az — mármint én — még tátogni sem tudtam, nem hogy egy értelmes szót szólni... Ha legközelebb ösz- szefutunk és dumcsiz- ni akar, azonnal megölöm. Gyurkó Géza Nemzetközi mezőgazdasági gépesítési tanácskozás Körmenden
