Népújság, 1969. március (20. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-18 / 64. szám
Sjläg proletárjai, Egyesüljetek! XX. évfolyam, 64. szám ARA: 70 FILLÉR március 18., kedd Az ólomkristályra építik ■ ■■ wr m ■ H TI m jövőjüket ★ Diósgyőr-Egri Dózsa 2:0 ★ Nem kisiskolás fokon ★ Szavazás szőlőkaróval Európa népeinek jelene és jövője elválaszthatatlan kontinensünk békéjének megőrzésétől és megszilárdításától A Varsói Szerződés tagállamainak felhívása Európa országaihoz Hétfőn délután Budapesten a Parlament épületében a Varsói Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé megkezdte munkáját. Az illésre már vasárnap megérkeztek fővárosunkba a réspt vevő küldöttségek. Elsőnek a szovjet küldöttség érkezett meg, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára nevet. A küldöttséggel együtt érkezett Budapestre Ivan Ja- kubovszkij marsall, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka, a szovjet honvédelmi miniszter első helyettese és Szergej Stemenko hadseregtábornok, az Egyesített Fegyveres Erők főparancsnokságának vezérkari főnöke is. A csehszlovák küldöttséget Alexander Dubcek, a CSKP KB első titkára, a bolgár küldöttséget Todor Zstokot?, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a román küldöttséget Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt KB főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségét Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt KB első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke, a lengyel delegációt Wladyslaw Go- mulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára vezeti. A tanácskozáson részt vevő küldöttségek tagjai között vannak a különböző országok miniszterelnökei, kül- ügy- és honvédelmi miniszterei, valamint más magas rangú szakértők. Európai népeinek jelene és jövője elválaszthatatlan kontinensünk békéjének megőrzésétől és megszilárdításától. Az igazi biztonság és a szilárd béke akkor szavatolható, ha az európai államok szándékaikkal, tetteikkel és minden erejükkel a feszültség enyhítését szolgálják, a realitások figyelembevételével célul tűzik ki a megérett nemzetközi problémák megoldását, a sokoldalú együttműködés kialakítását összeurópai alapon. A jószomszédi viszonyhoz, a bizalom megteremtéséhez és az egymás megértéséhez vezető út valamennyi európai ország népeinek és kormányainak akaratától és erőfeszítéseitől függ. Napjaink Európája, ahogy a második világháború után kialakult, több mint 30, nagy és kicsi, különböző társadalmi rendszerű, földrajzi elhelyezkedésű és érdekű országot jelent. A történelem akaratából azonban egymás •mellett kell élniük, s ezen á tényen senki' sem változtathat. Egyre több kormány, parlament, párt, politikai és társadalmi személyiség érzi át felelősségét a mai és az eljövendő nemzedék iránt azért, hogy ne kerülhessen sor újabb háborús konfliktusra Európában. Változatlanul hatnak azonban Európában olyan erők is, amelyek az európai fejlődéshez nem a vitás kérdések rendezésével és békés megállapodásokkal akarnak hozzájárulni, hanem ehelyett évtizedekre kidolgozott új katonai programok alapján újabb hadosztályokat és rakétákat vonultatnak fel. Egy gyékényen árulnak velük azok is, akik nem vonták le a kellő tanulságot a második világháborúból, a német militarizmus és nácizmus szétzúzásából. Fondorlataik fokozzák a feszültséget, bonyodalmakat idéznek elő a nemzetközi kapcsolatokban. Az ülésen részt vevő államok kötelességüknek tartják, hogy a jövőben is minden tőlük telhetőt megtegyenek annak érdekében, hogy Európát megóvják az új háborús konfliktusok veszélyétől és a békés egymás mellett élés elvei alapján tág teret nyissanak az összes európai országok közötti együttműködés fejlesztése előtt, függetlenül azok társadalmi rendszerétől. Bármennyire bonyolultak is a még rendezetlen problémák, megoldásuk csak békés eszközökkel, tárgyalások útján, nem pedig erőszak, illetve erőszakkal való fenyegetés alkalmazásával történhet. Az európai helyzet elemzéséből kiindulva, a Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik,, megvan a reális lehetősége annak, hogy — Európa valamennyi államának és népének érdekeit szem előtt tartva — közös erőfeszítésekkel teremtsék meg az európai biztonságot. A Varsói Szerződés tagállamai közel három évvel ezelőtt Bukarestben javaslatot tettek egy összeurópai értekezlet összehívására az európai biztonság és békés együttműködés kérdéseinek megvitatására. Az azóta létrejött személyes találkozók arról tanúskodnak, hogy egyetlen európai kormány sem emel szót az összeurópai értekezlet gondolata ellen, s hogy (Folytatás a 2. oldalon) Lerakták az új bölcsőde alapjait Építik az utat Készül a vízmű Verpeléten Kádár János üdvözli Leonyid Brezsnyevot a Nyugati pályaudvaron. A Varsói Szerződés tagállamai: a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége — a Politikai Tanácskozó Tesbá azon szilárd elhatározásukat, hogy közreműködnek kontinensünk .biztonságának és az együttműködés légkörének kialakításában, felhívással fordulnak valamennyi európai államhoz, — egyesítsék erőfeszítéseiket az európai béke és biztonság meg- szilárditására. tület ülésének részvevői — kifejezik óhajukat, hogy népeik békében és jószomszédi viszonyban kívánnak élni a többi európai néppel, továbAz idén nagy tervek megvalósítását kezdték meg a községben. Március elején hozzáfogtak a negyven férőhelyes bölcsőde építéséhez, amelyet több mint 1 millió 400 ezer forintos költséggel készítenek. A községfejlesztési alapból nyolcszázezer forintot költenek a bölcsődére, a költség többi részét állami segítségből fedezik. Állami beruházási keretből készül a Petőfi utca portala- nított útja. Erre a munkára, amelyet már szintén megkezdték, 650 ezer forintot fordítanak. A község legjelentősebb, új létesítménye a vízmű lesz, amely véglegesen megoldja a jó, egészséges ivóvízzel való ellátást. Az idén elkészültek a tervek, s július 31-ig befejeződnek a kútfúrások. A fúrások előkészítésére és az elő- tervekre már eddig másfél millió forintot költöttek. A vízmű, amely összesen 9 millió forintba kerül, 1970- re lesz teljesen készen. A kivitelezést a Dózsa Termelő- szövetkezet vízvezeték-szerelő részlege végzi. A kilencmillió forintos költség fedezéséhez természetesen hozzájárulnak a község lakói is, a Vízgazdálkodási Társulás tagjai 4500—4500 forintot fizetnek. A többi költséget részben állami hitelekből fedezik. 250 ezer forintot költenek az idén az oktatást szolgáló épületekre is. A kastélyban levő iskola 4 tantermét építik át ezzel a költséggel. A munkát, amelyre a pénz már biztosítva van, a Recski Lakásépítő Szövetkezet végzi. Az 1969-es esztendő a községfejlesztésben méltó folytatása a tavalyinak, amikor mintegy félmilliós költséggel a község kivilágítását korszerűsítették, " *, ! Munkásmozgalom a bélyegen to. tatív kiállításon mutatják be a magyar és nemzetközi munkásmozgalom nagy alakjait, egyes állomásait ábrázoló kincseiket az egri bélyeggyűjtők. Az Egri Művelődési Központban rendezett kiállításon alkalmi bélyegzővel ellátott emléklapokat vásárolhatnak a látogatók. Az egri jubileumi bélyegkiállítást vasárnap Trezsenuik Sándor, az MSZMP Egri Városi Bizottságának titkára nyitotta meg.-------—---------------- " , (Foto; t-------------------> F ogadják szeretettel íme, olvasóink asztalára tesszük a május 1-től hétköznaponként 8 oldalon megjelenő Népújság mutatványszámát. Minden egyes lapszámunk izgalommal készül, de ez a mai mintapéldányunk még fokozottabb gonddal, figyelemmel készült. Hogy sikerült-e, az olvasó dönti el. A mi szándékunk, a mi célunk most is az volt, hogy minél több olvasónk találjon kedvére való tanulságos, érdekes olvasmányt lapunkban. Persze, egy-egy lap sokat nyújthat, de nem mindent, hisz majd huszonötezer előfizetőnk különböző igényeit nagyon nehéz egy-egy lapszámban kielégíteni. Az újságírás, a szerkesztés folyamat, az élet, az események tükre. Ezért van az, hogy egy-egy lapszám tetszhet, vagy nem tetszhet az olyasénak. A mi célunk, hogy olvasóink több napon át, heteken, hónapokon keresztül olvassák lapunkat, mert meggyőződésünk, hogy így mindenki megtalálja benne, azt, ami munkájához, érdeklődési köréhez közel áll., Ezt bizonyítja az is, hogy több ezer olyan olvasónk van, aki több éve, van, aki egy-két évtizede hűséges és hálás olvasója a Népújságnak. S ha előfordult, hogy lapunk időben nem jutott el hozzá, telefonon, levélben érdeklődött; mi van, mi történt kedvenc lapjával? Mi azt szeretnénk, ha a jövőben is meglenne ez a ragaszkodás lapunkhoz. Ezért fogadjuk meg és valósítjuk meg olvasóink tanácsait, javaslatait, ezért törekszünk arra, hogy minél több baráti segítséget kapjunk olvasóinktól, a lap szerkesztéséhez. Ezért vesszük figyelembe jó szándékú kritikai megjegyzéseiket, tanácsaikat. Van valami jóleső érzés abban, hogy két évtizeddel a Népújság megjelenése után és egy évtizeddel azután, hogy napilapként jelenik meg a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja, május 1-től hétköznaponként 8 oldallal kopogtathatunk be olvasóinkhoz. S különösen jólesik ez szerkesztőségünk kollektívájának, azért, mert ezzel olvasóink régi kívánsága teljesül, hiszen régi vágyunk, hogy bővebb oldalterjedelemben olvashassák kedvenc lapjukat. Kérjük kedves olvasóin, kát, fogadják szeretettel mutatványszámunkat, mintapéldányunkat. Örüljenek nekj, eredményeivel és esetleges hibáival együtt, mint ahogy mi is örülünk annak, hogy teljesül régi közös kívánságunk: nyolcoldalas lesz a Népújság. íme, nézzék meg olvasóink mai lapunkat, igy szeretnénk majd csinálni május 1-től mindennap. Kérjük, lapozzák át, olvassák figyelmesebben mai számunkat és mondjanak véleményt róla, hogy véleményüket figyelembe véve készüljünk továbbra is a nyolcoldalas Népújság napi megjelenésére. ___________J
