Népújság, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-14 / 37. szám
Két és fél kilométer — iöpféttcícm A Gyöngyösi VSC síelői íoyábh folytatják kitűnő szereplésüket az országos bajnokságon — Es most lépjünk a bör,i főnbe... i Még elidőzünk s körben j fordul a szem. Itt feküdt köz- ; szénién, véres tarkóval,, a Mátra és a Bükk híres be- ! tyárja — Vidróczki Márton j —, hogy íz Almássy-birtok ; megrablása és a zsákmány el- i oszlása után a Villó-völgyi ti- ' ríbesi kútnál, víz fölé hajolta ban. egyik társának fokosa 5 végzett vele. ] Ez a megyeháza udvari. • Fenyőkkel, gesztenyékkel, jj Szemben a vármegyei bör- |tÖn. Vaskos, kétemeletes ba- j rokk épület. Homlokzatán J: kálvária-szobrok. Az ablakunkat mindenütt rácsok takarják. A rácsok, vasaláséit a 'kovácsoltvas remeklő művészének, Fazola Henriknek munkái. Csikóidul a bejárati ajtó. '■■Az ember megáll, s az öles vastagságú falakból egyszerire borzongató hideg-hűvös- ilség csap rá. Valahol az épületben vasajtó döndül, súlyos : pántok fémes zaja kíséri. Várom, hogy a lépcsőfordulóban előbukkan egy marcona porkoláb, övén fémkarikákra fű- jzött csörgő kulcscsomóval. Ez persze játékos képzelődés; a volt börtönépületben jó ideje a Heves megyei Levéltár rendezkedett be. Itt őrzik Heves megye 1956 előtti hivatalos iratait, azokat az okmányokat, ispáni, alispáni, ipar- testületi jegyzőkönyveket, a káptalani magánlevéltárn ak, is az érseki levéltárnak gazdasági anyagát, amelyeket m?g nem semmisíthetett és szét nem szórhatott a vak idő. Dr. Soós Imre igazgató asztalán nagyalakú kartondoboz, abban egyforma, szürke borítékok. Egyiket kiemeli, mutatja tartalmát. Tenyérnyire hajtogatott régi okmány, se- lyemfonatú kurta madzaggal, töredezett pecsétnyomattal a végén. — A legrégibb iratunk. 1245-ből való. A káptalani magánlevéltár anyagában megőrzött, több mint hét évszázados okmány tanúsítja, hogy György comas fia Sándor mester (Magister Alexander filius Georgii co- mitis) az akkor épülő bélapátfalvi monostort a muhi csata után betörő tatárokkal szemben hősiesen védelmezte, s eközben sebeket is szerze. A vitéz hősiességét megjutalmazva, királyunk Tiszapal- konyán két ekealja (kb. 200 hold) földet adományozott Sándor mesternek. A levéltár többi anyagi mind „fiatalabb”. Megtalálható közöttük a tek. vármegye szinte minden fontosabb, történeti értékű irata, a köz- igazgatási bizottság, árvaszék, s a megye területén működő valamennyi állami, tanácsi, bírósági, ügyészségi, vállalati, iskolai, minden közületi szerv, közintézmény iratanyaga. Ezeket az anyagokat 27 iratraktárban őrzik, rendezik. A vaskos „börtönfalak” között állandó vendég a csend Áhítatot parancsol az érzékelhető idő. — Eredeti okleveleink száma, a Mohács előtti időkbö~, 1100. A történelem itt emberközelben van. Fondjegyzákek, iratcsomók, repertóriumok őrzik ezt a történelmet. Ha az iratanyagot valamiképpen mérni akarjuk, ezek nagysága, terjedelme két és fél kilométer. Egészen pontosan: 2450 folyóméter. — Az őrzött iratanyag mennyisége után. nem tartozunk a n a g y levéltárak közé. Minősít 'sünk ennek ellenére előkelő, s ezt az őrzött anyag régisége, gazdagsága, rendezettsége és kutathatósága adja. Iratanyagunk kb. 40 százaléka latin, illetve német nyelvű. Milyen feladatokat tát el egy levéltáros? Az első és alapvető feladat az iratrendezés. Aprólékos és precíz munka. Darabok szerint úgy kell összerakni az iratokat, ahogyan a közigazgatási számrendszerben iktatták és kezelték. Mindennapos tennivaló az iratleltározás, segédletkészítés. Ennek keretében készítették el például Gyöngyös város 1650—1029. közötti időkből származó iratainak darsbjegyzákét, betűrendes névmutatóját. S mindezek mellett a levéltár tudományos, népművelési, hely- történeti kutató és feldolgozó munlcának is színhelye. E munkából nem kis részt vállal maga az igazgató, dr. Soós Imre. Legfrissebb műve: latin eredetiből magyarra fordította Bél Mátvás Heves megyéről 1730—1735-ben írott Ismertetését. A könyvecske az Egri Vár Baráti Körének gondozásában, a megyei tanács házinyomdájában készült — túlságosan is szerény kivitelben. S meggyőződéssel állíthatom, teljesen érdemtelenül. — Milyen munkán dolgozik jelenleg? — Helytörténeti tanulmányt készítek „Heves megye községei a Rákóczi szabadságharc idején” cimmel és dolgozom Kál község történetének megírásán is. Folytatjuk a „Heves megyei Községtörténeti Adattár” levéltári adatcédula gyűjteményének kiegészítését, főleg az úrbéri tagosítások adataival. Szépen haladunk, az. egri és Heves megyei újságok helytörténeti tárgyú cikkeinek, adatközléseinek jegyzékelésével, amelyet az 1880—1913. évekre vonatkozóan tovább folytatunk. A történeti értékű iratanyagok mellett a levéltár 400 kötetes, helytörténeti művekben gazdag szakkönyvtárral is rendelkezik. Egy statisztikai adat: a múlt évben 600-an forgatták, vették igénybe ezeket a szakkönyveket. A történetkutatás segítése mellett a levéltár praktikus, egyéni érdekeket is szolgák A múlt év során például 112 esetben adtak ki iratmásolatot, közöttük a nyugdíjak megállapításához szükséges igazolásokat is. Benyitunk az iratraktárakba. A mennyezetig nyúló állványok polcain rendben sorakoznak az iratcsomók, madzaggal gondosan átkötött irat- kötegek. Az iratok eltűnt korok levegőjét árasztják. Az egyik irodában — egyben kutatószoba is — a főiskolások hajolnak régi „iktatókönyvek”, vaskos iratcsomók fölé. Zizegnek ujjaik között a megsárgult papírlapok. Isszonyú messzeség csapásain járnak. R'gi idők nyomait keresik megbámult, fakó tintás sorok között A megyeháza udvarán, ahol valaha a véres tirkójú Vidróczki hevert furcsa ravatalán, miniszoknyás fiatal lányok nevetgélnek. Egy cirmost figyelnek, amint lusta kényelemmel mosakodik a déli lényben. , t Palaky Dezső A gyöngyösi váltógyár sportkörének síszakosztálya két évvel ezelőtt nem kisebb célt tűzött maga elé, mint versenyzőinek az országos élvonalba való betörését. Nos, nyugodtan mondhatjuk: a gyöngyösi síelők mindenben igazolták az elképzeléseket és a jelenleg is folyó országos bajnokság során olyan kiváló eredményekkel örvendeztették meg a megye sportját, amilyenekre azelőtt a legmerészebb álmában sem gondolhatott senki! a Horváth Béla edző által kitűnően felkészített gárda nap mint nap ámulatba ejti a magyar sísport szak- ¥ embereit, sorozatban szolgáltat- * ja a meglepetéseket, amelyek azonban csak azoknak meglepetések, akik nem ismerték a céltudatos, következetes munkát, ami a szakosztályon belül télen és nyáron egyaránt tapasztalható volt. A legutóbbi jelentések szerint az ifjúsági északi összetett csapatverseny országos bajnoka a Gyöngyösi VSC Báni őrzi, Hídvégi, Kivés összetételű együttes, amely 1117,Pl ponttal utasította Fefce'e György veretlenül eisü A Hajdú megyei Vívószövetség Debrecenben bonyolította le a 16—17 éves vívó fiata]ok körzeti kiválasztó versenyét. A körzethez Borsod, Hajdú, Heves, Nóg- rád, Szabolcs és Szolnok megye vívószakosztályai tartoznak. A kétnapos viadalon népes mezőnyök léptek pástra, a nézők érdekes küzdelmeknek lehettek szemtanúi, s a szakvezetők lemérhették, hogy az elkövetkezendő években milyen eredményeket, várhatnak fiataljainktól. Az egriek Debrecenben is sikerrel szerepeltek, annak ellenére, hogy többen betegség miatt nem indulhattak. A kardvívók versenyét Fekete György nyerte veretlenül az ugyancsak egri Sóhajda Gábor előtt, aki egyetlen vereségét a győztes Feketétől szenvedte el. Mindketten remekül, biztosan, jól vívtak, Fekete védés — visszavágásokkal és elővágásokkal, míg Sóhajda gyors, egyenes támadásokkal szerezte győzelmeit. Kettőjük küzdelméből 5:4 arányban Fekete került ki győztesen. Nagy István is tagja volt a döntőnek és Vvégül az 5. helyet szerezte meg. Egy kicsit bágyadtan vívott, bár sok jó megoldást is láthattunk tőle. A női tőrversenyben a szépen fejlődő Kaszás Mária a második helyen végzett, egyetlen vereségét a győztes diósgyőri Szabó Zsuzsától szenvedte el. Kaszás Mária gyors, mozgékony vívó, aki szinte állandóan támad. Ha egy kicsit lehiggad — kiváló eredményeket érhet el.*« maga mögé a lecMobb fővárosi és vidéki klubok csapatait! Ugyancsak kitünően szerepelt a Gyöngyösi VSC női ifjúsági váltója, amely a Vasas és a BKV Előre mögött értékes harmadik helyet szerzett. A gyón gyösi együttes Turcsányi, Berger, Csépány, Németh összeállításban vette fel a küzdelmet és biztosan előzte meg a nagykőrösi- eket, akik ebben a számban tiosz- S7.ú évek óta a gyöngyösiek előtt végeztek. Alaposan kitett magáért a férfi ifjúsági váltó is, amely a negyedik helyen végzett. a gyöngyösi fiúkat csak a BKV Előre,' az U. Dózsa és a Vasas tudta megelőzni. Itt kel’ megemlékeznünk Egri Katalinról, az egriek hallatlanul tehetséges versenyzőjéről, aki az úttörő-olimpia sikerei után az országos bajnokságon is folytatta kitűnő szereplését, országos bajnoki címet,nyert és értékes helyezéseket szerzett. Sajnos, nem Heves megyei színekben, hanem a BKV Előre színei-, ben ... A «apókban kedves ünnepség színhelye volt az egri városi sportszövetség helyisége: a birkózó úttörő-olimpia egri győzteseit ünnepelték. A fogadáson megjelent Danes Lajos, az egri városi művelődési osztály vezetője, az egri városi sportszövetség elnökségének tagjai, Veres Döntetlen Lyonban A magyar labdarúgó-válogatott túrájának befejezéseként szer* dán este Lyonban játszott újabb mérkőzést a francia utánpótlási csapat ellen. A győzelmet ezúttal sem sikerült megszerezni, dÖn«j tetlen lett az eredmény'. Magyar Válogatott—Francia- Utánpótlás Válogatott 2:2 (J:l) V.: Buchelli (svájc). Góllövők: Albert (18. perc), Rákosi (67. perc), illetve Reve 111 (4U. perc) és Floch <63. perc). Sokáig úgy látszott, hogy a» időjárás közbeszól és nem lehet lejátszani a mérkőzést. Amiki r a svájci bíró mégis jelt adott a találkozó megkezdésére, heves küzdelmet kezdett a két csapa*;. Ä magyarok kezdtek jobban. Albert a 18. percben már megszerezte a vezetést. Később lendületbe jöttek a franciák, nagy erővel rohamoztak és a 43, percben Revelli révén egyenlítettek. Szünet után Floch a 63. percben vezetéshez juttatta a hazaiakat., a franciák öröme azonban nem sokáig tartott, Rákosi a 63. percben kígyenlített. Mi\K mpovei sorsolás A Heves megyei LSZ február 16-án, vasárnap készíti el az MNK megyei sorsolását. A sorsolás színhelye a megyei sportszövetség helyisége. "István elnök vezetésével és « Bervai Vasas SC képviseletében Kurczveili látván sportköri elnök. A három fiatal részére Kurczveili István értékes aján« dékot nyújtott át. Képünkön a Kün fivérek között a birkózó fiatalok, középen Keskeny András^ országos bajnok. BFrkizé fiatalok ünneplése (Molnár I. feiv.) JÉharisnyája és nehéz bakancsa utalt turista voltára. Ilyen cipőben is jó járás esik a sínek között a köveken. Karlicek hunyorított egyet a szemüvege mögött, de tekintetét nem vette le a szememről. Bátran, sőt arcátlanul folytatta: — Továbbá ócska, kinyúlt szvettert és zöld nyakkendőt viselt, és kezében koffert vitt Botot nem. Mint megállapítottuk, a koffer nem volt nehéz, hogy tartalmaként szilárd robbanó anyagra következtethetne az ember. Többen is kézbe vették, egyrészt rendes, másrészt némileg szokatlan körülmények folytán. A tartalmát nem látták, de alighanem fehérnemű, egy öltözet ruha, esőköpeny eső esetére, egy zacskó cukorka és tartós szalámi volt benne. Ugyanis körülbelül ennek felelt meg a súlya. 11. — De a szállodában be kellett írnia az adatait — vetettem közbe. — Meg is tette — bólintott Karlicek. Sőt, megnézte a személyi igazolványát is, hogy kiirja a számát. A fogadóban nem ellenőrizték, hogy mi mindent írt be. Mi persze annál inkább. Csupa hazugság, a határozott cél nélküli turista kóborlással együtt, amit utazása céljaként megadott. Karlicek ezt cáfolhatatlan bizonyítéknak vette, hogy az idegennek nyomós és aligha tiszta oka volt személy- azonossága eltitkolására. Hogy mégis úgy döntött, hogy az éjszakát a fogadóban tölti, s ezáltal a leleplezés bizonyos veszélyének teszi ki magát, azt mutatja, hogy valóban fizikailag képtelen volt folytatni az útját. Hanem Karlicek, minden lelkiismeretfurdalás nélkül, roppant egyéni módon rendezte a dolgokat, csakhogy romantikus logikájában minden összevágjon. Amilyen hévvel előbb állította, hogy a fekete turista hátizsákja robbanóanyagot rejtett magában, most ugyanolyan hévvel bizonygatta, hogy a a másik turista alighanem teljesen megelégedett, és köny- nyedén átsiklott a dolgon. — Birtokunkban van tehát a 'személyleírás, jobban mondva az álcázásának leírása — mondta. — Szőke, fakó szemű, legalább negyvenéves ember. Sűrű, szőke bajusz- szál az orra alatt. Ügy lóg a szája szöglete mellett, akár az akasztóra tett borjúbőr kabát ujja. Számításon! szerint körülbelül ugyanannyi ideig növesztette a bajuszát, mint az a fekete a sátáni körszakállát, ami közös jelük volna, és azt jelentené, hogy lator vállalkozásra készülnek. Az álla csupasz. A hajáról nem mondtak sokat, csak hogy hátul a kalapja alól jó darabra kilógott A termete semmiképp sem feltűnő, talán csak egy kissé sovány. Negyvenéves korban már mindenkit megillet legalább egy kis pocak nem igaz? Ha nem volna megsebesülve, akkor gyomorfekély kínozta. Ha pedig ez sem, akkor gyenge volt a szíve. Nem mondott erről semmit sem. Turistának nem volt százszázalékos. Mindössze a térdnadrágja, kockás Ha ez a születőben lévő Sherlock Holmes nem keverte volna a nyomozás konkrét eredményei közé a maga sajátosan ötletes megjegyzéseit és szemérmetlenül mohó levezetéseit és következtetéseit igazán becsülni kezdtem volna. A 297,3. és a 288. kilométeren történt eset hasonlítani kezdett két kétismeretlenű egyenlethez, márpedig azok mindig megoldhatók, ha az egyik értékeit be tudjuk helyettesíteni a másikba. Karlicek tovább magyarázott — A harcsabajuszú szőke turista elment, lefeküdni, mégpedig a szemtanúk vallomása szerint gyászos hangulatban. Reggel korán kelt fel, de erőtlenül. Reggelizni nem kívánt. Tüstént hajszolni kezdett valakit, aki kivinné ót a vasútra Mondták neki, hogy nem jár a vonat, csak eddig meg eddig, az pedig messzi van, valami történt a pályán. A szőke erre bosszús lett. Kérdezte, mi történt Nem tudott semmiről. Mondtam, hogy este a fogadóban lekefélték a ruháját? — Nem mondta. — Akkor elfelejtettem. A ruhája gyűrött és piszkos volt, főleg a hasán. A harisnyáján meg a cipője orrán is maradtak nyomok, amelyeket, tegyük hozzá, alighanem a pálya mellett ledöntött rozsföld hagyott rajtuk. Tudunk hát erről az úrról éppen eleget. Karlicek ijesztően meggyőző volt. Alig bírtam megállni, hogy a tartós szalámit meg a zacskó üdítő cukorkát a kofferben ne tekintsem cáfolhatatlan ténynek. — Abban a városkában egy vállalkozó szellemű egyén taxiállomást rendezett be a saját szakállára — beszélt tovább Karlicek élénken. — Van egy kocsija Opel-karosz- szériával, a hűtőjén BMW jelzéssel, belül Praga-Piccolo motorral. Ezt a kocsit megrendelte a turista. Beült és már elindultak, amikor a fogadóból zajosan hadonászva többen is kifutottak, hogy ott felejtette a kofferét. A koffert kézről kézre adták, ezért lehetett, az egyes vélemények átlagát véve, megállapítani a súlyát. Azt mondták, a turista egyrészt bágyadtan, ugyanakkor hebehurgyán viselkedett Sietett Egyesek szerint teljesen agyalágyult. Az én véle- ményem szerint csak ideges. — Hol vesztették el a nyomát? — kérdezem. Természetesen a vasútállomáson. Az autótulajdonos kitette, aztán nem törődött vele többet. A nyom eltűnik. Kamcsatka, Párizs, a Délisark — ahová akarja. A világ minden városába elindulhatott Persze a kofferére gondolok. Nincs kizárva, hogy az egy kiló szalámi helyett egykilós időzített bombácska volt benne. A turista tehát vagy a fogadót akarta a levegőbe repiteni, ami abszurdumnak látszik akkor is, ha őrültről van szó, vagy pedig valami rafinált csíny készült. A sietségéből, csakhogy minél messzebb kerüljön már, az vonható le, hogy szándékosan felejtette a koffert a fogadóban. Ilyen esetben a becsületes emberek, s ott valóban becsületesek, elküldik a koffert arra a címre, amelyet a szállóvendég meghagyott. A koffer természetesen vonatra kerül, mégpedig a postakocsiba. Ott felrobban. Ez esetben a postakocsik ellen irányuló akcióval van dolgunk. Rendszerint közvetlenül a mozdony után kapcsolják őket. S ha nem jövünk rá rövidesen a dolog nyitjára, egy év múlva nem lesz egyetlen postakocsink sem. és az összes mozdonyunk megrokkan. Alig csináltunk egy kis rendet a mélyrepülők után — máris újabb kellemetlenségek. Már-már rászóltam erre a csirkefogóra, hogy vegye elő a táskájából a hivatalos jelentés másolatát, hiszen az szinte sütött felém, aztán menjen a pokolba az őrült beszédeivel. ö azonban kotorászni kezdett a zsebeiben, majd az egyikből előhúzott két kis vasdarabot. Tüstént láttam, hogy a javát a végére hagyta. — Ez az én személyes és önálló leletem — mondta. — A sínpár között hevert, amelyen a pénzes vonat ment... alig harminc lépésre attól a helytől, ahol agyonlőtték a lányt. Két egyforma, régebbi, berozsdásodott anyacsavart mutatott. — Ha megnézzük a belsejét — tette hozzá elégedetten, a világosság felé tartva az egyik anyát —, látjuk, hogy a menet tompán fénylik. Ez azt jelenti, hogy csak nemrég srófolták le valahonnan. — Felállt, és a két anyát az asztalomra tette. — Bármibe fogadok — düllesztette ki büszkén a mellét hogy illik rájuk a maga franciakulcsa. Egy ideig némán bámultam az anyákra. Háromnegyed hüvelykesek voltak. A talált franciakulcs nyílása kétségtelenül illett rájuk, erről nem kellett külön meggyőződnöm. Hanem a hely, ahol előkerültek, roppant kellemetlen gondolatokat ébresztett bennem, sőt bizonyos értelemben veszedelmes következtetés felé hajtott. Ezt' azonban egyelőre megtartottam magamnak. — Ma utólag átkutatta azt a helyet? — kérdeztem végül. ■ > Karlicek bólintott. i j .-i i (Folytatjuk) 'j i r
