Népújság, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-14 / 37. szám

( Maga az elhatározás még nem minden. A gyöngyösi négy termelőszövetkezet elnö­ke már mondott véleményt az egyesülésről. ök azonban csak általánosságokban fo­galmaztak, gazdasági számi- : íások nélkül foglaltak állást, summázva hangsúlyoztak az igent. Kérdés: sürgetik-e az igen kimondását gazdasági tényezők is, mert hiszen az egyesülésnek csak akkor van értelme, ha ezzel nagyobb eredményekhez lehet jutni. Ezért kértünk véleményt a főkönyvelőktől és a főagro- nómusoktól, kíváncsian vár­va az ő okfejtésüket. i. ★ 1 Barna József né, a Dimit­rov Tsz főkönyvelője: — Rögtön azzal kezdem, hogy gazdaságilag csak az egyesülés a helyes és jó meg­oldás. Pei-sze, indokolnom is kell. Mondom a saját'példán- kat Van egy lóistállónk, amit csak félig tudunk hasznosí­tani De a költsége ugyan­annyi, mintha százszázaléko­san ki lenne használva. Azért hoztam a mi szövetkezetünk példáját, nqhogy mások meg­nehezteljenek. De a távlati beruházásokról is beszélhe­tek. Gondoljuk meg, Gyön­gyös szőlőjének, borának van-e olyan hírneve, mint amilyet megérdemelne. De melyik tsz bírná egyedül vi­selni azoknak a beruházá­soknak a terhét, amik szük­ségesek egy modern feldol­gozó és tároló, illetve palac­kozó üzem megépítéséhez, be­rendezéséhez. Nem tudok most számokat mondani, de az egyesülés következtében a közös gazdaság jövedelmező­sége feltétlenül emelkedik. Hiszen, ha csak azt vészén, hogy a közös gépkarbantar­tás költségei kisebbek lesz­nek, ez is bizonyít De em­líthetem a fejlesztési alapot is, amely az egyesülés után legalább 3—3,5 millió lesz. Ebből az összegből már sok- t kai könnyebb valamit meg- - valósítani, mintha a negyed- * í eszével számolok. Ha ped. g egy-két évig összegyűjtjük, tekintélyes pénzforrás áll a rendelkezésünkre Említhet­nék további példákat is, de a lényeg ugyanaz maradna: gazdasági okokból is az egye­sülés a megoldás. ★ Mikulányi Miklós, a Dimit­rov Tsz főagronómusa: — Így mondom: a négy tsz egyesülése már megérett A gazdasági irányítás reformja, a veform következtében elő­állt lehetőségek szinte meg is követelik. Csak így lesz módunk igazi nagyüzemi gazdálkodást folytatni. Ed­dig nem tudtuk a szükséges vetésforgókat kialakítani. Be­le kellett mennünk három­éves monokultúrába is, kalá­szos után kalászost vetet­tünk, a pillangósoknak nem 4 hozielönlMtír A falucska határában egy­szer csak megjelentek a ve­szett rókák. Hogy veszettek, abból lehetett megállapítani, miszerint a sötétség leple alatt nyolc róka lopakodott be a mozielőadásra, pissze­nés nélkül végignéztek egy új . magyar filmet és nem mar­tak meg senkit, hanem elé­gedetten vonítva távoztak az ablakon át. Már másnap elkezdődött Irtásuk. Azazhogy csak kez­dődött volna, mert tíztagú bi­zottságot küldtek ki, bogy előzetes költségvetést csinál­janak, nehogy a túlbuzgó vadászok túl sokat pazarolja­nak el puskaporra. Elsősorban meg kellett ál­lapítani a veszett rókák szá­mát A község apraja—nagy­I a napokon át járta a havas 'latárt és igyekezett számba Írenni a ravaszdiakat. Mivel kemény hideg volt sok róka- számláló kellő mennyiségű' szilvapálinkát öntött magá­ba és ezért meglepően nagy számok jöttek ki, hiszen álcádt olyan megfigyelő, aki nem is duplán, hanem három­szorosan látott egy-egy ró­kát Elrendelték hát a rókák újbóli megszámlálását és most már az önkéntes jelent­kezés alapján. Lehet, hogy a rókák féltek a puskáktól, vagy egyszerűen nem tudták elolvasni a határban kifüg­gesztett nyomtatott hirdet­ményeket, de tény, hogy a rókáik tüntetőleg nem mutat­koztak. Az állatvédők vitatni !:ezd-- ték, hogy azok a rókák nem is lehetnek veszettek, hiszen van hozzávaló eszük, mivel elkerülik a rájuk leselkedő veszélyt. Az irtani kívánók tudtunk eleyend' hely. i. bizto­sítani. De vizsgálhatjuk az ál­lattenyésztést is. Véleményem szerint nem é: i el azt a szin­tet, amire lehetőségünk len­ne. Főként r~Acf, mert a szükséges t-r. kV ásókat nem végeztük el. iák az egyesü­lés után 1- t hozzákezdeni a koré erű í'1?-1!« *•’'cz+éshea, amikor az erőket, is tudjuk majd koncentrálni. A ter­mésmennyiség fokozásé, a gazdaságosság növelése, a gé­pesítés fejlesztése: mind az egyesülés mellett szól. Hiá­ba. ma már nem szabad az erőket szétforgácsolni. Erre figyelmeztetnek bennünket azok az események is. ame­lyek itt zajlanak le körülöt­tünk: a közelmúltban is hal­lottunk. olvastunk több tsz egyesüléséről. Önmagában ez a tendencia is int bennün­ket, erre oda kell figyelnünk, és le kell vonnunk a tanul­ságot: nekünk, gyöngyösiek­nek is össze kell fognunk. ★ Szakkay Imre, az Új Élet Tsz főkönyvelője: — Azt láttuk idáig, hogy a város négy tsz-e között mindig feszültséget, okozott a munkaegység értékének különbözősége. Azt tudjuk, hogy a munkaegység Önma­gában nem igazít el bennün­ket abban, hogy mennyi jö­vedelemhez jut valaki a szö­vetkezetben. Az egyik tsz-ben feszítettebb a norma, a má­sikban lazább. Lehet, hogy abban a tsz-ben van nagyobb jövedelme a tagoknak, ahol alacsonyabb a munkaegység forint-mennyisége. Vegyük az egy munkanapra jutó jö­vedelmet Ez most a négy tsz átlagában száz forint körül mozog, vagyis nagyon jó. Megkérdezhetjük: ha a négy tsz egyesül, tüdunk-e ilyen napi jövedelmet biztosítani ? Gondoljuk el: legalábbis az első évben a gazdasági kö­rülményeink nem változnak meg az egyesülés után sem. -Nem is lehetne azzal kezdeni, hogy forgassunk fel mindent. Majd, fokozatosan ki lehet alakítani a központosítást. Ha tehát a gazdasági körül­ményeink nem változnak meg, az eredményeink sem lehetnek rosszabbak. Ha mindenki ágy dolgozik az egyesülés után is, mint azt megelőzően. Az első évben tehát tartani tudjuk a szin­tet. Ahogy központosítjuk a gazdálkodást, úgy teremtünk kedvezőbb feltételeket, amik csak a jövedelmezőség nö­vekedéséhez vezethetnek el. Még egy kérdéssel kell szem­benéznünk szerintem. Meg lehet-e valósítani a • valósá­gos gazdasági egységet is még ebben az évben? Vagy csak elvileg mondjuk ki? Indul­junk ki a valóságos helyzet­ből. A négy tsz az idei gaz­dasági évet már az elmúlt ősszel előkészítette. Szántot­tak, vetettek, megrendelték a műtrágyát es így tovább. A gazdasági tervek tényleges elkészítése nem történt még meg. Folyik a gépelt karban­tartása, a tavaszi munkák előkészítése. Nincs tehát sem­mi akadálya annak, hogy az egyesült négy tsz gazdál­kodását rövid idő alatt meg lehessen szervezni. Az egye­sülés tehát nemcsak szük­séges, hanem lehetséges is — azonnal. Vélemények és érvek hang­zottak el eddig. Valamennyi azonos töltetű volt: az egy el­sülést szorgalmazta. Ügy tűnik, nincs is mire várni to­vább. Ha a vezetők, a szak­emberek mind egyet akar­nak, akkor ezt a közös aka­ratot érvényesíteni kell. És a tagság? A szövetkezeti gazdák? Ha rákerül a sor, a szavazataikkal ők hozzák meg a döntést A kezükben tartják a saját sorsukat Vajon ők hogyan gondol­koznak a saját jövőjükről? G. Molnár Ferenc tovább gazdagodnah az egri járás községei Az elmúlt évben tovább gazdagodott az egri járás 48 községe. Egyebek mellett 12 248 négyzetméternyi járda, több kilométer hosszúságban felújított út, új transzforqiá- lor-állomás, öt autóbusz-vá­rakozóhelyiség épült s össze­sen 2100 méterrel bővítették a vízvezeték-hálózatot. Felsőtárkányban rendelő­vel ellátott orvosi lakást, Makiáron egészségügyi ta­nácsadó helyiséget — Bükk- szehtmártonban KlSZ-klub- szobát, Hevesaranyoson tűz­oltószertárat létesítettek. Több más létesítmény kivi­telezése pedig áthúzódott az idei évre, amelynek során többi között befejezik a bükkszenterzsébeti és a nagyvisnyói orvosi rendelő, illetve a modem bodonyi kultúrotthon építésé^ Yisoníán veszélyben az első határidő Mit tesz a Magyar Hajó- és Darugyár? Lapunk hasábjain többször szóvá tettük, hogy Visontán az emberek és a gépek ezrei az ország legnagyobb beru­házásán dolgoznak. Az el­múlt évben több mint egy- milliárd forintot fordítottak a Thorez külfejtése« bánya­üzem nyitására és a Gagarin Hőerőmű építésére, szerelésé­re. Mintegy 40 vállalat és több alvállalkozó dolgozik Visontán. Ilyen bonyolult és szerteágazó munkán sok rész- határidőt tartanak nyilván, de valamennyi között a leg­fontosabb, éppen ezért min­denki nagy érdeklődéssel várja az első 100 megawattos gépegység átadását A február 28-ára tervezett határidő veszélybe került mert a kazánszerelök lema­radtak. Hogyan Ítélik meg a helyzetet és mit tesznek, hogy a késedelem a lehető legki­sebb legyen? Ezekkel a kér­désekkel kerestük fel Buda­pesten Molnár Ferencet, a Magyar Hajó- és Darugyár daru és kazán gyáregységé­nek főmérnökét. — Igaz, lemaradtunk, Fő­leg sok szigetelési munka van még hátra. Különösen január elején kerültünk nehéz hely­zetbe, amikor hidegre fordult a tél. A kazánszerelést az is akadályozta, hogy a Szellőző Művek csak az elmúlt héten fejezte be a filter szerelését — Kooperációs nehézsé­gekre és januári hidegre elő­re számíthattak, ezekkel az ezzel szemben azt állították, hogy a műélvező állatok va­lóban veszettek, mivel tet­szett nekik a csapnivaló al­kotás. A vita egyre tartott és köz­ben a rókák egyre vitték a falu udvaraiból a tyúkokat. Mivel á tyúk is állat nem­csak a róka, ezért az állatvé­dők hangszórós kocsikkal jár­ták be a környékbeli utakat és igyekeztek rábeszélni a ba­romfitolvajokat hogy mond­janak le a húsevásröl és egyenek sárgarépát, ami tud­valévőén nemcsak ízletes, hanem magas vitamintartal­mú is. Biztosították a róká­kat, hogy a napi répaíejadag hosszú időre biztosítva lesz. A házak biztonságát azon­ban nem lehetett elhanyagol­ni, ezért a lakosság megálla­podást kötött a veszettnek ki­kiáltott de valójában hig­gadd és értelmes rókákkal és azok havi tyúkátalány elle­nében igen hűen őrködtek az udvarok védelmében és ha kellett bírókra mentek saját véreikkel is; amelyek a ker­tek alól Igyekeztek behatol­ni az udvarokba. Darázs Endre okokkal a késedelem csak kisebb hányada magyarázha­tó. De a visontai létszámot és annak összetételéi vajon elegendőnek tartja a Magyar Hajó- és Darugyár vezetősé­ge? — A feladat nagyságához képest a visontai munkaerőt nem mondhatjuk elegendőnek. Ezt felismertük és december második felében két gyakor­lott szakembert küldtünk, akikre az alvállalkozói mun­kák egyeztetését bíztuk. Ja­nuár eleje óti két mérnök is dolgozik visontai munkahe­lyünkön. A gyáregység főmérnöke elmondotta azt is, hogy no­vember végén főépítésveze­tőt küldtek a hőerőmű szere­lési munkáinak' irányítására. De miért nem gondoskodtak másikról, amikor a főépítés-, vezető hamarosan beteg lett és azóta sem járt Visontán? — Mit tettek a sérült fő­tartó kijavítására? — A gyár vasszerkezeti osztályán bejegyzett szakér­tők dolgoznak. Külön feladat­ként kapták az egész tartó- szerkezet felülvizsgálatát. A szakértők pontosan előírták, hogy milyen hibákat kell az első széntüzelés előtt és me­lyeket lehet majd üzemelés közben javítani. Ezek a mun­kák ütemterv szerint halad­nak, a tartószerkezetekkel és hegesztésekkel nem lesz baj — mondta a főmérnök. Január lS-én kellett volna először szénnel begyújtani a kazánokba, ám erre csak február 22-én kerülhet sor. De ennek is előfeltételeként említette a főmérnök, hogy az ERBE február 12-én a ka­zánok segédberendezéseinek próbaforgatásához áramot szolgáltasson, a VERTESZ a szükséges műszereket bekös­se, a próbákat és ellenőrzése­ket elvégezzék. Kérdésünkre a főmérnök elmondta, hogy Visontán át­csoportosították a munkáso­kat, az első gépegység pár­huzamos kapcsolásáig a sza­bad szombatokat későbbre helyezték, szombaton és va­sárnap is dolgoznak, hogy a szerződésben vállalt kötele­zettségeiknek eleget tehesse­nek. A kazánszerelők biza­kodnak, mert időközben rész­leges üzempróbákat végez­tek, a hibákat idejében fel­fedték és nyomban hozzá­kezdtek azok javításához, te­hát az első kazán átadásánál már nagyobb problémák nem fordulhatnak elő. — De a második kazánnál, melyet augusztus 31-én kell kapcsolni, legalább négyhó­napos lemaradásuk van. — Igen, ez az igazság — mondta a főmérnök. De azt is hozzátette, hogy januárban részletes műszaki- és lét­számintézkedési tervet dol­goztak ki a visontai munkák gyorsítására, a határidők be­tartására. Mintegy 100-zal növelték a visontai létszámot, több munkafolyamatot alvál­lalkozóknak adtak ki, lengyel és jugoszláv hegesztőket vár­nak segítségül. Pár nap óta két műszakban dolgoznak és a folyamatos, - éjjel-nappali munkát igyekszenek megszer­vezni. Ösztönzőbb bérezést alkalmaztak, nem órabért ad­nak a szerelőknek, hanem a munkát adják ki és ezzel együtt közlik, hogy ezért mennyit fizetnek. A Magyar Hajó- és Daru- gvár az ország legnagyobb vállalatai közé tartozik. A kazán és daru gyáregység éves termelésének mintegy 20 százalékát teszi ki a vi­sontai munkájuk. De a Gaga­rin Hőerőmű, valamint a Thorez bánya népgazdasági Jelentősége jóval nagyobb, mint amennyit a 20 százalé­kos érdekeltség kifejez. Eb­ből következik az is, hogy Visontán a helyszíni munka irányítására nem volt elegen­dő az építésvezető, nem volt elegendő egyetlen fiatal mér­nök, nem volt megfelelő a munkások létszáma és szak­mai összetétele. A főmérnök szavaiból atra következtethetünk, hogy a tanulságokat az elmúlt év végén, illetve januárban le­vonták és a munka javításá­ra törekszenek. Nem kaptunk kielégítő választ arra, hogy az első gépegység kapcsolása február 28-án megtörtén­het-e. Véleményünk szerint erre aligha kerülhet sor. A Magyar Hajó- és Darugyár az első és a második gépegység kapcsolásának késedelmét mennyire rövidíti le? Ez a nyilatkozatban említett intéz­kedések megvalósításától függ. (fazekas) Félmillió forintos megtakarítás Petofibányán (human Imre tudósítónktól.) Harminckét brigádban 503 dolgozó nevezett be a Kom­munisták Magyarországi Pártja 50. évfordulójának tisztele­tére indított szocialista munkaversenybe a petőfibányai gép­üzemben. A felajánlás teljesítését a napokban értékelték a brigádok. A verseny eredménye félmillió forint. Megtakarí­tottak 230 ezer forint értékű anyagot, a beadott újítások gazdasági értéke 285 ezer forisít. t Hordozható alomé em Nem tranzisztoros rádió­készüléket, hanem újfajta, különleges áramforrást tart kezében a képen látható fér­fi. Szovjet kutatók készítet­ték az izotópok felhasználó, sának 20 éves jubileuma tisz­teletére. * A kis fémdobozban lévő plutónium—238 izotóp-ener­giaforrás utántöltés és bár*, milyen külső beavatkozás nélkül 5—10 évig üzembén tart egy hordozható rádiót vagy mérőkészüléket. Telje­sítménye ugyan kicsi, mind­össze 1 watt. hatásfoka is csak 5 százalékos, gyakorlati haszna azonban még így is óriási. ............... ' " P 'l 'I-- f' Halaink i Ipari tanulókat felveszflnk: kőműves, ács-állványozó, hidegburkoló, épület- asztalos, épület- bádogos, tetőfedő, vízvezeték­szerelő építőipari szakmákba A tanulmányi időre tanuló­otthont, teljes ellátást, munkaruhát, bakancsot havi ösztöndíjat és a 44 órás 5 napos munkahetet, rend­szeres és kedvezményes hazautazást nyújtunk. Je­lentkezésre további felvilá­gosítást szívesen adunk. Fő­városi 3. sz. Építőipari Vál­lalat Budapest, VÜL Cso­konai u. R SZ. (EMKE alul­járónál.) Munkaügyi osz­tály, telefon: 139-640. Ügy- •ntéző: Vass Lászlóné. Igen vagy nem? , főkönyvelő és főngronámus véleménye a gyöngyösi négy tu» jövőjéről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom