Népújság, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-13 / 36. szám
fl Megyei Könyvtár épü'ete eredeti barokk szépségét nyeri vissza Az egri Megyei Könyvtár hónapok óta ideiglenes ott- jl honában, a Gárdonyi Géza ! Színház északi szárnyában íj fogadja olvasóit. Székházát, a Kossuth Lajos utca 16 szám 1 alatti, későbarokk > palotát !j most építik át: a felújítás után az egész épületet a i könyvtár használatára rendezik be. Az építők munkáját gon- j dós tervezés előzte meg. Veres ,| Zoltán építész és tervező cso- !Í portja — a Megyei Tervező I Iroda munkatársai — nagy buzgalommal és a témának í kijáró elmélyedéssel állapította meg, mit és hogyan kell elvégeztetni ahhoz, hogy az : épület lehetőség szerint eredeti formájában és szépségében ; fogadja majd vissza a köny- jveket A palota valóban megérdemli a legnagyobb gondosságot. A XVIII. század második felében épült, amikor a líceumot emelték. Az ország ; egyik legszebb későbarokk műemléke. Idők folyamán többször átépítették, újklasz- szicista stílusban bővítették: ekkor egészítette ki a déli szárnyon az akkori kispré- posti lakot a könyvtárszoba és a nagy társalgó. Az ötvenes évek elején a hatalmas barokk termeket — lakáspolitikai szükségszerűségből — apró lakásokkal ■telepítették tele. Ezeket a bérleteket most megszüntették, lakóik máshol kaptak elhelyezést Az építészeket és a ház gazdáit jó néhány meglepetés (érte, amikor az épületet mélyebben megszondázták: a bontás során elfalazott boltívek, rejtett ablakfülkék, márványpadlós szobák, egy művészi alkotás egészséges harmóniáját felmutatva bukkantak elő. A sok-sok, ki- aebb-nagyobb építészeti feltárás nemcsak az épület stílusszépségét artisztikumát bizonyítja, de hasznosítható is a könyvtár számára. Külön említésre méltó tény az is, hogy a palota egyetlen épségben maradt mázas, barokk-rokokó kályháját is meg tudják őrizni. A műemlékvédelem, a modern könyvtári követelmények, a könyv és az olvasó viszonya — ezek voltak a Szempontok a rekonstrukciónál. Tervezők és könyvtárosok egyaránt úgy vélik, hogy ez az épület külön színfoltja jg - Ml M—' . lesz Egernek, a könyvtár pedig Eger afféle szellemi központjává válik majd. Hogy erre a távlatra joggal tekint ez az intézmény, az néhány adatból kiviláglik. Az elmúlt év végén a könyvtárnak négyezerötszáz olvasója Volt. A tájékoztató csoport meglepően széles területen elégítette ki a tudományos, és amatőr kutatókat. 90 000 kötet könyv, 1000 hanglemez, 140 féle folyóirat várja az olvasókat és a zenebarátokat. Ezek a számok önmagukban is sokat mondanak. Főleg az ifjúság számára! Az alkotó, meditáló, kritizáló, vitatkozó, tanulni és tudni vágyó ember nemcsak szép könyveket, értelmet és logikát talál majd az új otthonban. Ebergényi Tibor könyvtár- vezető szerint az újbóli megnyitás után 7—8000 olvasóra számítanak, ezért az emeleti termeket az ő céljaiknak szentelik. Itt alakítják ki az olvasótermet, a zenekönyvtárat, a pedagógus báziskönyvtárat az Országos Pedagógiai Könyvtárral, a Pedagógus Szakszervezettel együttműködve, de itt kap helyet a modern kori helytörténeti gyűjtemény is. Egyszerre 80 —100 ember kap olvasási, kutatási és tájékozódási lehetőséget A földszinten találnak otthont a könyvtár kiszolgáló részlegei, az irodák, a katalógus-szerkesztők, a hálózati és gazdasági csoport meg a könyvkötőműhely. A földszinti előcsarnok kiállítóterem gyanánt is szolgál majd, ahol könyv- és sajtótörténeti, könyvműyészeti tárlatokat rendeznek. Továbbra Is fenntartja a könyvtár eddigi gyümölcsöző kapcsolatait a megyei levéltárral, a vármúzeummal, a tanárképző főiskolával, a különböző szakkönyvtárakkal, iskolákkal, de már a közeljövőben meghitt helye lesz itt a zeneklubnak, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete helyi csoportjának, a Kisgrafi- ka Baráti Körének és az Ifjú Versbarátok Körének is. A könyvtár eredeti szépségében hazánk felszabadításának 25. évfordulójára nyílik meg. ( farkas) e. fiker: _ io. — Ez bizony — bólintott KarHcek szégyentelenül. — Ha az az asszony nem várt volna ott, az autóbusz nem állt volna meg. De mihelyt megállt, a szakállas megragadta a csomagját, mintha hirtelen ötlettel ki akarta volna használni az alkalmat és lefelé vonszolta. Ahogy a túróról szó esett, egy pillanatig sem maradt tovább. A lépcsőn heves szócsatába keveredett az asszonnyal, kinek a csomagja nehezebb, tehát kinek van joga követelni, hogy a másik kitérjen. A kalauz a túrós néninek adott igazat, habár mindenütt a világon először kiszállnak, azután jön a beszállás. Rákiáltott a szakállasra, hogy ő egészen a városig adta neki a jegyet, ezárt nem engedheti meg, hogy a szántóföldek kellős közepén kiszálljon. Ám a szakállas fütyült rá, félrelökte az asszonyságot, ördögien felkacagott, és az asszonynak adta a menetjegyét. Az asszony felszállt, mutatta a jegyet, a kalauz nem ismerte el, bezzeg az asz- szony igen, az autóbusz elindult a szakállas pedig kint , maradt. A ’ menetjegyeken egyelőre nincs olyan megjegy- • zés, hogy átruházhatatlan, s az asszonyság bizonykodott, hogy ha moziba vesz jegyet, azt is annak adja, akinek akarja. Megőriztem a hidegvéremet. — Hát a turista? Karlicek szerényen vállat vont, — Nyomtalanul eltűnt. Ügy mondta,- mintha ez egy csöppet sem érdekelné. Ez*rt azt gondoltam, van még valami á tarsolyában. Háta mögött a széken, amelyre érkezte után leült, ott szerényedéit az aktatáskája, s abban biztosan ott volt a rendes hivatalos jelentés. Nem kételkedtem, hogy végül majd átú'i'' de x ’■■■'■ biztosra vettem, hogy hí Iával lesz annak az "érdé.te < j tarkaságnak, amivel ékes szóbeli előadása tündökölt. * \ ■—-----------------—-------------------------! É S zínéiztk, kakémck Bródy István, a tehetséges rendező mániákusan alapított színházakat, amikbe — rendszerint belebukott Az egyik ilyen bukás után felkereste Sebestyén Gézát, a Budai Színkörben. Géza látva Bródy feltűnő szomorúságát, megkérdezte: — Mi bajod van, Pista? — Szeretnék megvacsorázni. — És mi akadálya van ennek? — kérdezte Sebestyén. — Egy tízes kellene. — Parancsolj! — s átadta a tízest. Bródy megköszönte és elindult, mire Géza utánaszólt: — Te Pista, nehogy vacsorázás helyett, megint színházat alapíts. ★ Nemrég az örökifjú Hon- thy Hannával találkoztam. Nagy örömmel üdvözölt, s ragyogó arccal mondta: — De jól nézel ki, Misi! Hány éves vagy? — Ne viccelj, — szóltam — hiszen évekig együtt ünnepeltük a születésnapunkat. Egyidősek vagyunk. Végtelen sajnálkozással mondta Honthy: — Te már olyan öreg vagy?! ★ Hevesi Sándor és a Budai Színkör igazgatója 'között nagy és őszinte barátság alakult ki. Kár, hogy gyakori telefonbeszélgetéseiket nem lehetett magnetofonra felvenni. Egy ilyen beszélgetés során egyszer Hevesinek panaszkodott az igazgató: gyengén megy a Budai Színkör. — Mit játszanak ma? — kérdezte Hevesi. — Ármány és szerelem Beregivel — mondta az igazgató. Hevesi csodálkozott: — Ármány és szerelem Beregivel, s nincs közönség? Aznap este váratlanul beállított az előadásra Hevesi, beült az igazgatósági páholyba, körülnézett, s azt mondta: — Mit akarsz, hisz tele van a színház?! — De mit tudod te, — mondta az igazgató —, ebből mennyi az ármány és mennyi a szerelem?! (Sebestyén Mihály) Divatkongresszus Budapesten Tavaszi, fiatalos összeállítású ruhák a bemutató-sorozatot megnyitó maevar kollekcióból. ’ (MTI foto — Herczeg István felvétele.) A KGST-országok divatcikkekkel foglalkozó szakembereinek tanácskozását az idén Budapesten tartják. Ritka alkalom; együtt látni fővárosunkban azokat, akik a divatot alakítják. A szépség, a praktikum és elegancia követei szívesen utaznak ide. Nemcsak azért, mert őrömmel látogatnak Budapestre, de mert maguk is várják az alkalmat, hogy évente véleményt cseréljenek ebben a közérdekű témakörben. A divatkongresszusra bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, német, román és szovjet szakemberek jöttek el. Színhely a Gellért Szálló. Alkalmas otthonnak, tárgyalások lebonyolítására és kiállításra egyaránt, összesen száznegyven külföldi érkezett, negyven manöken lépett szolgálatba és tizenöt vendég újságíró. A moszkvai színes tévé-program emberei is szorgalmasan dolgoznak, hálás téma számukra a színeiben is sokat mondó bemutató-sorozat. A nyitány a miniszteri köszöntő volt: Nagy Józsefné üdvözölte a megjelenteket. Hétfőn mindjárt porondra léptek a magyar és szovjet modellek, kedden a lengyel és román divatköltemények. Szerdán mutatják be a német. csehszlovák és bolgár tervezők formába öntött el- kéozeléseit. Csütörtökön kerülnek sorra a gvermekru- hák. maid gálaest tesz pontot a mozgalmas programra. A divatkongresszus mellett megkezdte tanácskozásait a KGST öltözködési kultúrával foglalkozó állandó munka- csoportja is. Tervezők a tervezőkkel, szabászok a szabászokkal cserélhetik ki nézeteiket a minél praktikusabb, szebb és tartósabb cikkek előállításának szolgálatában. A Gellért Szállóban kiállítást nyitottak ezernyi ruházati cikkből. A harisnyától a nyakkendőig mindent felvonultattak ami rendelkezésre Elkészült és a tervek szerint az 1969—70-es oktatási évben életbelép a dolgozók általános iskoláinak első önálló rendtartása. XA dokumentum az eddiginél nagyobb önállóságot biztosít az iskolák igazgatóinak. Könnyíti az irányító, a szervező és a tartalmi munkát egyaránt, útáll, ami ötletet adhat, ami üzletkötésre, árucserére ad módot. A ma lehetőségeit és a holnap divatját kutatják, illetve alakítják ki. Az egvütt- működés eredménye: növekvő választék. Ez pedig napjaink igénye. Budapest ezúttal a rendezvények színhelye. Nem véletlen. hogy különösen nagy érdeklődés előzte meg ezt a KGST-randevút. A magyar divat megteremtette a maga egyéni stílusát s modelljeivel bátran lép porondra a világvárosokban is. A szívesen látott külföldi partnerek is sok jó ötlettel éa elképzeléssel érkeztek. A vásárló számít arra, bogy gyümölcseit mihamarább élvezheti a boltokban és, áruházakban. mutatást ad a padegógusok- nak a felnőtt diákok ismereteinek ellenőrzéséhez, számonkéréséhez. Egységes eljárást biztosít az iskola vezetésében, a hallgatókat megillető kedvezményekkel kapcsolatban, egyik tagozatból a másikba történő átlépés esetén és egyéb kérdésekben. Elkészüli a dolgozók áffa'áitos iskofá nak rendtartása — Kár, hogy a nyomozás sehova sem vezetett — szólaltam meg. — Ez egy darab jól végzett munka. — Vannak még további darabjaim is — közölte Kar- licek nyugodtan. — De először azt gondolnám, megérne egy kis fejtörést, hogy vajon mi is volt az a szörnyen nehéz holmi a turista hátizsákjában. — Gondolkodott már róla? — Világos, és már meg is van az eredmény — jelentette ki Karlicek. — A robbanás valami rafinált módon már a 286. kilométerre volt előkészítve. De megjelent a színen egy véletlen tanú, a lány személyében. Ezért el kellett hallgattatni. Az elhallgattatás legjobb módja a gyilkosság. Tegyük fel, hogy a fekete turista egy tehetséges őrült. Ez roppant mód megkönnyíti az egész dolgot. A csomagjában robbanóanyag volt, ami a merénylet megalapozása után fennmaradt. Karlicek fittyet hányva megrökönyödésemnek, már számolt is. Az autóbuszban utazott tanúk a csomag súlyát mintegy harminc kilogrammra becsülték. A szakértők véleménye szerint a postakocsit egy vagy két kilogramm súlyú tritolhexogén-töltet repítette a levegőbe. A titokzatos turista tehát még tizenöt-harminc hasonló merényletre valóit vitt a hátizsákjában. Miért habozott volna lelőni bárkit is, aki véletlenül vagy szándékosan a kártyáiba pillantott, s így megakadályozhatná minden további reprizét és esetleg börtönbe juttathatná? — Ügy hangzik, mint valami rossz vicc — tette még hozzá Karlicek —, de lehet, hogy egy idő múlva feltűnik valahol egy csuhás koldus barát, csak két kilóval lesz könnyebb a batyuja, és már megint a levegőbe repül valami. — Várjon csak — fékeztem le ifjú barátomat. — Mi lett a maga vélekedésével, hogy két tettes volt? — Az is rendben van — felelte Karlicek, és kihörpin- tette a maradék sárgás folyadékot, amelyet makacsul teának tartott — Hol van a másik? — Nem tudom. Az is nyomtalanul eltűnt De a túlsó oldalon. Elmondta, hogy a másik tettes után célzatosan kérdezősködtek, mintha biztosra mentek volna, noha létezését és a gyilkosságban való részvételét voltaképpen csak a halott lány karhelyzetéből gyanították, ami eléggé merész következtetés volt, hiszen a jelenségnek száz más oka is lehetett. De az észrevétel helyesnek bizonyult, és az érdem kétségtelenül ezt a fura Karliceket illette. — A lány meggyilkolását műsoron kívül hajtották végre — mondta Karlicek —, s így akaratlanul megoldották szorult helyzetét, no meg a szeretője baját is. Egyszóval ez egy rövid betét volt, amellyel felhívták magukra a figyelmet. Mert nem tudom, miért törődnénk egy különc turistával, ha nem esett volna meg a bűntény. Talán azért mentek különböző irányba, hogy összekúszálják a nyomokat. A biciklista nyomán nem indult el a rendőrkutya, a gumiabroncs szaga annak semmit sem mond. Mikor meg- szagoltattuk vele a helyet, áhol valaki lefeküdte egy darabon a búzát, pontosan az ellenkező irányba indult el. Átment a vasúti pályán, s elvezetett bennünket a kocsi- útig. Ment rajta még vagy egy kilométert, aztán véget ért a tudománya. Karlicek felállt és az asztalomhoz lépett, amelyen egy térkép volt kiterítve. — Itt! — mutatott egy pontra. — Hanem az út út. Tovább mentünk rajta a kutya nélkül is. Eljutottunk erre a településre; feltételeztük, hogy a nyomon .követett egyént valaki felvette, mondjuk, a szekérre, s ezért veszítette el a kutya a nyomot. A feltételezés helyesnek bizonyult. Megkaptuk a kerösett ember személyleírását is. A településről gyalogosan ment tovább. Egy koffert vitt, és valahogy fáradtnak látszott. Elmentünk egészen ide, ebbe a kisvárosba. Ott azután minden különösebb nehézség nélkül meg- állapítbttuk, hogy a helybeli kis fogadóban megszállt egy kofferes, idegen turista. Már besötétedés után érkezett. Ha feltételezzük, hogy jó lassan haladt, időbelileg minden nagyszerűen összevág, akárcsak a biciklis fekete turista esetében. A személyleírás szerint kétségkívül ugyanaz volt, akit aznap délután felvettek a szekérre, a lóhererakomány tetejére. A térkép megmutatta, hogy az út, amelyen a másik gyanús idegen haladt, rézsut eltér a vasúti pályától, s így egyre távolabbra visz a robbanás helyétől. — A férfi, amint mondják, szörnyen lassú és bágvadt alak volt — ócsárolta Karlicek. — Ez némiképp megmagyarázza, mért nem kapott hajba a két gyilkos az ellopott biciklin. Ez a másik bizonyosan elaludt volna rajta, ha ráül. Szöges ellentéte volt a fekete szakállasnak. Jóra- való ember, mondták a fogadóban. Betegnek nem látszott, csak rettentő elcsigázott volt. úgy pislogott ide-oda, mintha szánalomért esedeznék. Vacsorára pirított kenveret evett. Amikor megkérdezték van-e kívánsága, azt felelte, hogy volna bizony, de annak úgvsem tudnak eleget tehni. Nem tudták belőle kiszedni, mit is akarna. Egyre csak , erősítgette. hogy azt itt nem tudiák neki fölhajtaoi. Alighanem a jó lelkiismeretet hiányolta. Ezért azt gondolom, ! hogy segített ugyan a halott lányt behúzni a bokorba, ha- I nem lelőni a fekete lőtte le. 1 (Folytatjuk)
