Népújság, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-28 / 49. szám

Életveszély 1 Rádiódráma sikere az országúton i egri pódiumon 1 Közúti forgalmunk legje­lentősebb része a megyén­ket átszelő 3-as számú *» közlekedési útra terelődik, ahol ezekben a napokban esak nagyon kevés gép­kocsivezető kerüli el a ki- gebb-nagjobb bosszúságo­kat. Ahol mindkét irány­ban — Budapest és Miskolc felé egyaránt — autók szá­zai áramlanak szünet nél- I kül, most tócsákat látni, | amelyek alattomos gödrö­ket álcáznak. Gyöngyös és Kerecsend között megszám­lálhatatlan veszély leselke­dik a mit sem sejtő jármű­vezetőkre! Már Halmajugra előtt, de még inkább a községi útel­ágazásnál olyan rossz az út, hogy csak lépésben lehet közlekedni és még akkor sem menekülhet meg min­denki a rugótöréstől... Az útpatka szinte kivétel nél­kül töredezett, veszélyes. A 103-as kilométerkőnél a leg­jobb idegzetű gépkocsiveze­tő hátán is átfut a hideg az attest láttán. Kerecsend ha­tárában az út közepén leg­alább negyven centis mély cödör tátong, s még csak el- ■ap«*-ini is rossz, milyen ve- oélyt jelent, különösen az ssti, éjszakai időszakban... ■ Sajnos, a hibás úttest M- avítását úgy látszik, senki em érzi feladatának, mert gödrök nem tegnap és ! egnapelőtt keletkeztek, ha- j em a tél kemény hónap- alban. hetekkel ezelőtt. ■.iá« olyan meggondolás | lapján hanyagolják el ezt: s útszakaszt, hogy rövidé- , sn úgyis felújításra kerül? te mi lesz addig? A forgal- lat nem lehet megállítani, j mint ahogy a havazás, sí- i osság idején nem volt kö- imbös, mikor szórják fel Jvai, homokkal, most sem j hét szótlanul hagyni, mi- j n szüntetik meg a közvet­ít életveszélyt az ország­t°n* fnilisyl A megyei irodalmi színpad hétfőn este mutatta be Eger­ben Hámori Ottó rádiódrá­máját, a Szorgalmas évszá­zadot. Amikor évekkel ezelőtt elő­ször hangzott el ez a hangjá­ték a Magyar Rádióban, a hallgatónak rá kellett döb­bennie arra, mennyi és mi­lyen mélységű válság, tragé­dia okozója mindaz a kegyet­lenség, amit röviden, jobb szó híján háborúnak nevezünk. A háború befejezés után húsz esztendővel felbomlik egy család, mert „akkor” tör­tént valami, valami jóváte­hetetlen, valami visszavonha­tatlan hiba esett. A lelkiisme­retben ennek az „akkor”-nak, ennek a bűnnek, vagy sze­rencsétlenségnek van egy „azután”ja, egy véget nem érni akaró korszaka, a bűn- hődésé, még akkor is, ha íté­let nem is rakja ezt a terhet „hivatalosan” valakinek, vagy valakiknek a nyakára. Indo­kolt-e ez a bűntudat, van-e joga másnak felkelteni vagy számon kérni bennünk vagy másokban ezt a bűntudatot? Hámori Ottó rádiódrámája kitűnően szerkesztett párbe­szédsorozat az emberi lelki­ismeret vívódásáról. Az író azért teremt végletes helyze­teket, hogy vizsgálhassa, mit érnek az ember erkölcsi nor­mái, hogyan kapcsolódnak az emberi sorsok, mi és miért cselekszik, kiben és hogyan érvényesül vérmérséklete és hajlamai szerint mindaz, amit mi emberségnek vagy egy­más iránti íratlan emberi kö­telességnek hívunk. Az egri Megyei Irodalmi Színpad jól választott, amikor Hámori hangjátékát pódium­ra állította. Szívós József rendezésének nem volt moz­galmas megjelenítés a célja. A pódiumon a mozgás, a fény és árnyváltás csak szerény hangulati elemeket hozott és azt a vizualítást, amely segí­tette a komoly mondatok hallgatóságát a mű megérté­sében. Ez a pódiumelőadás hatásában több volt a rádió adta élménynél, mert itt a lel­kiismeretükkel bajlódó embe­reket, hősöket nemcsak egy- egy meghökkentő hangváltá? jelezte, de a néző látta is a hősöket, az egymást kereszte­ző lelkiismereti, vonalakat ér­zékelte. Így a kérdezők és kérdezettek szembe nézve magukkal, az önnön vajúdó kérdéseikkel, de szembesítve a mások vélt vagy valódi iga­zával is, keltettek töprengést a hallgatóságban. Mert a drá­ma ezt akarta, és ennek a szándéknak sikeres szolgála­ta volt a rendező szándéka is. A színpad fellépő együtte­sének tengelye dr. Ripka Kál­mán. ö tartja össze stílusban is ezt a szorgalmas és tehet­séges négyes fogatot. Juhász Ákos energikus játéka mel­lett, összetettebb jellemábrá­zolásával Juhász Csaba és a mérnököt darabbeli figurájá­nál' puhábbra formáló Jónás Zoltán is dicséretet érdemel a sikeres egri kezdeményezés vállalásáért (farkas) Izgalmas első forduló a megyei kosárlabda terembajnokságban Csütörtökön délelőtt — há­rom napra szóló programmal — megkezdte tanácskozását a KISZ központi bizottságá- nakTendezésében az országoe ifjúsági kulturális fórum. Az esemény színhelye a néphad­sereg központi klubja. Orosz László a KISZ központi bi­zottsága kulturális osztályá­nak vezetője köszöntötte a tanácskozás elnökeként a megjelenteket, közöttük Mol­nár János művelődésügyi mi­niszterhelyettest, Méhes La­josnak, a KISZ kb első titká­rának megnyitója után Kár­páti Sándor, a KISZ kb tit­kára tartott vitaindító elő­adást, amelynek alapján _ tanácskozás többszáz részve­vője megtárgyalja, hogyan alakult az utóbbi időben a magyar ifjúság részvétele a kulturális életben, milyen művelődésügyi problémák! foglalkoztatják a fiatalságot. Az előre szétküldött írásos jelentésből többek között ki­tűnik, hogy a művelődési ott­honok hálózatával nincs minden rendjén, sok intéz­mény közülük nem felel meg a korszerűség követelményei­nek. Elgondolkoztató, hogy jelenleg 184 település közül száz helyen nincs megfelelő művelődési központ A mű­velődési otthonok, házak szá­ma országosan mintegy 3800-ra tehető. ' Egerben a Szilágyi Gimná­zium tornatermében rendez­ték meg a megyei kosárlabda terembajnokság első forduló­jának küzdelmeit. Ezúttal a helyi csapatok egymás elleni találkozóira került sor. A férfi ifjúságiak csoportjában kitűnően mutatkozott be az Epri Tanárképző NB I-es női csapata, minkét mérkőzésen várakozáson felüli teljesít­ményt nyújtott Színvonalas küzdelmet hozott az Egri Ta­nárképző E. Helyiipar férfi I. osztályú mérkőzés, megle­petésre a Helyiipar fiataljai az első félidőben teljesen egyenrangú ellenfélnek bizo­nyultak. EREDMÉNYEK Férfi I, osztály. Egri Tanárképző II—Egri Helyiipar I. 48:47 (30:31). IA.: Csányi 20, Fain 12, illetve Pelyhe 16, Lukács 10. Egri Tanárképző 1—Epri Helyiipar I. 88:63 (37:31). Ld.: Kiss 30, Zachar 18, illetve Pelyhe 15, Lezsák 1L INNEN Á. j Férfi ifjúsági. Egri Gárdonyi serd.—Egri Gárdonyi 111. 62:17 (30:7). Ld.: Galambos 21, Kormos 19, illetve Tarcsányi 11. Egri Tanárképző női—Egri Dobó serd. 48:31 (24:17). Ld.: Majoros 27, Nyíri 11, illetve Szloboda 10. Egri Helyiipar II—Egri Gárdonyi II. 57:36 (21:19). Ld.: Vilcsek 16, Vass 13. il­letve Zimányi 14. Egri Gárdonyi serd.—Epri Tanárképző női 52:44 (18:15). Ld.: Kormos 21, Galambos 13, illetve Nyíri 12, Majoros 12. Egri Dobó serd.—Epri Gár­donyi II. 34:31 (22:10). Ld.: Szloboda 11, Szeleczky 10, illetve Fekete 10. Egri Helyiipar II—Egri Gárdonyi III. 80:14 (46:12). Ld.: Vilcsek 18, Szőke 13, illetve Tarcsányi 6. Női ifjúsági. Egri Gárdonyi III—II. sz. gyakorló iskola 48:22 (24:12). Ld.: Trezsenyik 22, Lukács 22, illetve Jaksi 6. Ismét idegenben szerepel a Zalka §E m­A sikeres esepeü rajt otán szombaton ismét idegenben keö megküzdeniük a bajnoki pontok­ért a gyöngyösi ökölvívóknak. Ellenfelük az NB I-be visszake­rült, szintén sikeres rajtot vett U. Dózsa. A lila—fehérek tud­ják azt, hogy visszakerülni könnyebb, mint megkapaszkod­ni az I. osztályban, éppen ezért már az elején igyekeznek a bent- _.raacadáshoz szükséges pontokat megszerezni. Komolyan készül­nek a gyöngyösiek is, mert Sza­kács edző szerint mindig a kö­vetkező ellenfél a legnehezebb. A csepeli eredmény megnyug­tató, de még sok a javítanivaló. A csapat biztos pontszerzője. Fischer, oly súlyosan megsérült, hogy rá egyelőre nem számíthat az edző. A papirsúlyban új fiú mutatkozik be szombaton. Vál­toztatást nem tervez az edző, ha addig meghűlés, vagy sérülés nem történik. Szorosabb ered­ményt várnak, de a győzelemben reménykednek Gyöngyösön, Min* fentebb már említettük, papirsúlyban új versenyző mu­tatkozik be: Kerékgyártó János. 1950-ben született. Az ökölvívás­sal a Vasas Dinamónál ismerke­dett meg 1964-ben. 1966-ban Bu­dapest ifi- és országos ifibaj­nokságot nyert. 1967-ben Buda­pest ifi I., országos ifi n. helye­zettje volt. Ugyanakkor 1967-ben bajnoki címet szerez az Énekes emlékversenyen is. 1967—68-ban tagja volt az ifjúsági válogatott­nak, ahol szereplésével a szak­emberek elégedettek voltak. A könnyű-, kisváltósúlyú ökölvívó már átesett a CSB tűzkeresztsé­gén, talán a legnehezebb helyen, a csepeli „oroszlánbarlangban”. A jó adottságokkal rendelkező Kerékgyártónak természetesen még sokat kell tanulnia, főleg taktikailag, hogy megbízható tagja legyen csapatának. Meg- gondoltabb öklözéssel, az edző utasításainak maradéktalan vég­rehajtásával biztos tagja lehet a Zalka SE megyeszerte népszerű ökölvívó-csapatának. m A vasárnap Pécsett lcj«t.zásia kerülő Pécsi Dózsa—Lgri ^>e. NB I-es labdarúgó-mcLHózés já­tékvezetője Vízhányó lesz. a Február 28-án tartja évadnyitó kibővített ülését Hatvanban, a Fegyveres Erők Klubjában a hatvani járási labdarúgó szövet­ség. A járás területén működő labdarúgó-edzők, játékvezetők és szakosztályi intézők részvéte­le kötelező. A megjelenteket elő­ször dr. Répússy Károly sport­orvos tájékoztatja a sport-egész- ségügyro'i. majd Seres Gyula, a járási edzőtanócs elnöke tart előadást Az -edzők jogai és köte­lességei címmel. »Ezt követően Szegedi Árpád, a járási LASZ tit­kára ismerteti a játékvezetői:, intézők, edzők közös problémáit mérkőzés előtt és után. * Az Egri Dózsa súlyemelői részt vettek Diósgyőrben az Észak te­rületi súlyemelő egyéni bajnok- ság küzdelmeiben, ahol nagysze­rűen szerepeltek, három 1., három 2. és egy 3. helyezést szereztek. Különösen Suba Ervin szerepeli jól, aki 12.5 kg-mal javította meg saját egyéni csúcsát és 10 kg-mal pedig túlteljesítette a II. osztályú szintet. Az egriek eredményei: Ifjúságiak: Légsúly: 1. Nyári Sándor 157,5 kg, Pehelysúly: 1. Smutzer Zol­tán 190 kg, Nehézsúly: 2. Bor- bás Mihály 225 kg, Felnőttek: Könnyüsúly: 1. Suba Ervin 320 kg, Váltósúly: 2. Tóth László 285 kg, Félnehézsúly: 2. Odor Sándor 330 kg, 3. Hegedűs Rudolf 320 kg. Hiányzott a csapatból az ifivá­logatott Egervári Lajos, aki je­lenleg is Dunavarsányban ed­zőtáborozik a magyar válogatót­Egerben, a Il-es számú iskola tornatermében négy férfi és hat női csapat részvételével megkez­dődött az 1969. évi Heves megyei röplabda-terembajnokság. Az első fordulóban külön a hatvani gimnazisták szerepeltek eredmé­nyesen, akik tetszetős, fegyel­mezett, kulturált játékukkal, sportszerű magatartásukkal rá­szolgáltak a sok tapsra. Ered­mények. Férfiak: "Recsk—-Siroki Vasas 64:28, Dobó SE—Hatvani Bajza 31:24, Dobó SE—Siroki Va­sas 37:33, Recsk— Hatvani Bajza 32:27. A bajnokság állása az el­ső forduló után: 1. Recsk 6, 2. - Dobó SE 4, 3. Hatvan 2, 4. Sirok 0 pont. Nők: Hatvani Kállai— Erk 56:16, Hatvani Bajza—Alpá­ri Közg. 23:21, Hatvani Kállai- Hatvani Bajza 27:21, Alpári Közg.—Egri Dózsa II. 27:20, Erk— Atkár 35:12, Hatvani Bajza—Eg­ri Dózsa II. 19:18. A bajnokba? állása: 1. Hatvani Kállai 4, 2. Hatvani Bajza 4, 3. Alpári Közs. 2, 4. Erk 2, 5. Egri Dózsa n. 0. 6. Atkár 0 ponttal. * Március 4-én délelőtt 10 óra* kezdettel Egerben, az SZMT- székház tanácstermében munka- bizottsági ülést tart az SZMT kul­turális, agitációs, propaganda- és sportbizottsága. 23. Mindem feltétele megvan hozzá, hogy kivételesen ügyes és használható munkaerővé fejlődjék, de vigyázzon, nehogy elcsússzék valami gyengeségen. Nehezem állna ismét talpra. őszintén azt gondoltam, itt az alkalom, hogy Karli- eeket tűzpróbánák vessem alá. Loubal törzskari tiszt elküldte hozzám részleges je­lentését. Két férfiről számolt be, akik a robbanás előtt kinéztek az ablakon és a vágányoktól balra láttak egy tarka ruhás fiatal nőt. Kerékpáron közeledett egy mezei úton, amely csaknem merőlegesen futott a pályatest felé. Mindent egybevetve a leírás megfelelt a 286. kilométer környékének. Az egyik utas úgy vélte, hogy a biciklista még harmincöt méternyire volt, a másik szerint csak mintegy húszra. Mind a kettő becsületesem bevalotta, hogy a lány bájos termete felébresztette különleges férfi­érdeklődését. Emlékeztek a pálya mentén húzódó sűrű bokrokra, mert az hamarosan eltakarta szemük elől a lányt. A bokrok közt nem láttak senkit. A széles mezőm — legalábbis ezen az oldalon — nem volt más emberfia, illetve egyikük sem látott senkit. A harmadik, aki észrevett valamit, a mozdonyvezető volt. ügyelte a jelzéseket, mégpedig a vonat jobb olda­lán. A mozdonyfülke magasságából egy pillanatra látott egy embert, aki a gabonaföldön hason feküdt úgy, hogy rálásson a vonatra. Egy kissé felemelte a fejét, de arcát eltakarta sötét, kerek kalapja. Ez a leírás nemcsak a helynek felelt meg, ahol a bűnügyi osztály észrevette a letaposott gabonafoltot, ha­nem illett a fáradt férfira is, aki megszállt a vidéki fo­gadóban, — legalábbis annyiban, hogy azon erősen meg­látszottak a gabonában való heverós nyomai, s a fején sötétzöld kerek kalapot viselt. A fáradságos akció folyamán tehát mindössze az de­rült ki, hogy a lányt a vonat elhaladás után lőtték agyon a 286. kilométernél, s nem korábban. A gyenge eredmény­től, amit a tudatgát elméletének gyakorlatba való átülte­tése hozott, Karlicek egyáltalán nem szontyolodott eL — A jelentés még nem teljes — juttatta eszembe. —* Talán befut még valami. — Örömmel üdvözölném — feleltem. Azután megkérdeztem tőle, visszaadta-e már a fül­bevalót az ékszerboltnak. Azt mondta, hogy még nem. — Hát akkor adja vissza — biztattam. — Ez a nyom semmire nem vezet, ha vezetőnő olyan zavaros, mint mondja. Egyébként a bankjegy odakerülhetett másod­vagy harmadkézből is. Amennyiben kísérleti ballonnak szánták, bizonyosan ott várt valaki szélámyókos helyen, és figyelte, hogy si­kerül a kísérlet. S most már tudja, hogy a csalétkére rá­haraptunk. A körlevél szerint meg kellett állapítani a C—L jel­zésű pénz befizetőjének kilétét. Ebben az esetben már azáltal is teljesült ez a feladat, hogy egy meghatározott cég napi bevételéről volt szó. A bank illetékes hivatalno­ka hebehurgyán járt el, amikor riadót vert. Budinsky azután már tulajdonképpen csak mentegette őt, amikor arra utalt, hogy a bankban eleve nem szabad elfogadnia érvénytelen bankjegyeket. Minket pedig a helyzet egészé­ben véve rákényszerített, hogy nyíltan nyomozzunk az ékszerboltban. A körülmények összegezése csak növelte türelmet­lenségemet, hogy végre beszélhessek Jaroslav Lénkkel. A kórházban azt Ígérték, hogy erre körübelül egy hét múlva kerülhet sor. De figyemeztettek, hogy az első kihallgatá­son csak olyan kérdéseket tehetek fel, amelyekre izgalom és különösebb megerőltetés nélkül is tud felelni a pá­ciens. Menyasszonya látogatását az előre látható felindu­lás miatt hat héttel későbbre halasztottak. Ha Jaroslav Lénk valamiféle összeesküvésnek esett ádozatul, elképzelhetetlen, hogy utazás közben ne vett volna észre valami látszólag jelentéktelen apróságot, ami előbbre lendíthette volna a nyomozást. A minisztériumnak küldött jelentésem nem csillapí­totta le a kedélyeket. Sőt nyugtalanságot keltett, amikör azt olvashatták, hogy az eredeti véleménnyel ellentétben a C—L sorozat nem fői létei énül pusztult ei teljes egészé­ben. Trepinsky törzskari tiszt, aki megszervezte a 2316-os vonat utasainak kikérdezését, csaknem végére ért már bwkulesi munkájának. Elsősorban felhívta a figyelmemet, hogy teljesen ne­vetséges a hivatali titok fátylát borítani Jaroslav Lenk kórházi tartózkodására. (Maga azonban közben még csak ei sem mosolyodon.) Abban a városban, ahová Lenket be­vitték a vasúti pályától, s ahonnan azután repülőgépen Prágába szállították akkoriban nagy volt az izgalom. Min­denki mohón hajszolta a részleteket, érdeklődött a posta­kocsi után, és szállítmánya iránt. A parancs, mely szerint meg kellett akadályozni a hírek terjedését, elkésett és amúgysem jutott el mindenhová, ahová kellett volna. Trepinsky elhozta hozzám a kérdezésre bevetett ha­talmas hadsereg egyik tagját, hogy személyesen tegyen jelentést A következőket közölte velem: — Felkerestem két idősebb asszonyt, akik ebben a városban közös lakásban élnek. A nevük Filipina Hrach és Josefa Nebusdl. Az egyik egy bíró özvegye, a másik egy gyógyszerészné. Mind a ketten sérülés nélkül úszták meg a szerencsétlenséget. Kérdezgettek, mi lett a sorsa a pos­takocsiban olyan súlyosan megsebesült katonának. Enge­délyt kértek tőlem, hogy a prágai kertészet közvetítésé­vel virágot küldhessenek neki. A tartózkodási helyét is­merik. A kórházban dolgozó ismerőseiktől tudták meg. Mind a kettő nagyon érzékeny lelkületű, csaknem szenti­mentális szeméy. Feltűnő volt, mennyire érdekelte őket Jaroslav Lenk sorsa. A közérdeklődés már megszűnt. Hanem ebben a két idősebb asszonyban nemrég újra fel­ébresztette egy idegen, mint mondják, feltűnően élénk férfi, aki azzal a szándékkal kereste fel őket, hogy papa­gájt vegyen tőlük. — Mit beszél? Hogy papagájt?... — Igen, papagájt — erősítette meg Trepinsky em­bere. — Forró égövi beszélő madarat. Az asszonyoknak azonban semmiféle papagájuk nincs, mire az idegen azt nondta, hogy akkor hát alighanem tévedés van a dolog­ban. Álmomban sem hittem volna, hogy a C—L ügybe még egy papagáj is beleszól. _ Megállapítottam — folytatta a férfi —, hogy az i degen az egész várost befutotta papagáj után, persze eredmény nélkül. A két asszonnyal szóba elegyedett. Rá­tért a vasúti szerencsétlenségre is, és végül kijelentette, hogy ő unokabátyja annak a megsebesült őrnek. Úgy tetszik, hogy a két asszonyból, és talán más lakosokból is kicsalta Lenk alhadnagy jelenlegi címét, miközben úgy tett, mint ha maga jól ismerné. Az alhadnaggyal való rokonságáról rengeteg badarságot összehadart. A virág­küldés ötlete tőle ered. Nyilván szuggerálta rá a két asszonyt. (Folytatjuk) Tanácskozik az országos ifjúsági fórum

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom