Népújság, 1969. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-27 / 48. szám

Tragédiák tanulságai Huaxonhároni hálálós baleset meayénhben ből munkavédelmi felada­tokra. A tapasztalatok sze­rint a munkakörülmények javítására, a nehéz fizikai munkák csökkentésére, a csarnokok jobb megvilágítá­sára fordított befektetések gazdaságilag is jó hatásfokn­ak, hozzájárulnak a bizton­ságtechnikai feltételek kiala­kulásához, a törzsgárda meg­szilárdításához. A Munka Törvénykönyve egyébként munkavédelmi intézkedési tervek készítésére kötelezi a vállalatokat. A százhalombattai tűzha- lál 8, a herendi vasúti sze­rencsétlenség 10 emberéle­tet követeltek. Mende és Rép­celak után folytathatjuk a sort az egyes iparágak ösz- szességükben nagy számú ha­lálos kimenetelű baleseteivel. Csupán az élelmiszeripar­ban 19 halálos baleset történt 1968-ban. A Magyar Villa­mos Műveknél 10-en haltak meg a biztonsági előírások megsértése miatt. Sok, na­gyon sok a figyelmeztető jel mindenütt Éppen a Szak- szervezetek Heves megyei Tanácsa január 29-én tár­gyalta és megfelelő határo­zatokat hozott a balesetek megelőzésére. Legfőbb ide­je cselekedni, intézkedni, le­vonni a múlt tragikus ese­ményeinek tanúlságait, meg­előzni a baleseteket (KF) t -s..- .. YY/in;.“ ...>'Y, ■/■■■ A Hson hí község melleit épülő Gagarin Hőerő­műhöz már a korábbi években megnyitották a külszíni fejtésü szénbányát. Nyitó­árkának kimélyítése után most másfél kilométer a fronthom­lok hossza. NDK-bóI vásárolt gépóriások 0,4 négyzetkilométer területen takarították el a meddőt, így már a felszínre került j a szén. A bánya várja az erőmű indulását, hogy lignitet szol-! gáltasson a villamos energia előállítására. (MTI foto: Kunkovács László felv.) TVH s/olo Ki gondolná, hogy amikor lassan vége felé közeledik a tél — Egerben még sző­lőt is lehetett vásárolni. Nem konzervszőlőt, hanem valódit, A vevő szempontjából bizonyára különlegesség, ér­dekesség a januárban, feb­ruárban piacra küldött »íz­letes gyümölcs, de a szak­ember számára a tény való­színűleg többet mond en­nél. Különösen megyénk­ben, ahol a csemegeszőlő termesztésének régi hagyo­mányai vannak s a jövőben még inkább azok lesznek. Érdemes clgondolkozni ezen a „februári” szőlőn, hiszen megyénkben közel hétezer hold a csemegesző­lő területe s ezzel országos szinten is az egyik legelő­kelőbb helyet foglalja el. A jövőben pedig még tovább növekszik majd ez a terület. A másik elgondolkoztató tényező az, hogy a tartósí­tott s télen forgalomba ho­zott szőlőknek egyáltalán nem lebecsülendő az ára. Kétszer-háromszor Is több, mint amit nyáron értékesí­tenek. Nem vitás, hogy a tartósí­táshoz anyagi befektetésre Is szükség van. Mégis ér­demes lenne megpróbálkoz­ni vele — ha másként nem, több termelőszövetkezet tár­sulásában —, mert a befek­tetett forintokat valószínű­leg busásan megtérítené a „téli” szőlő. (kaposi) A tájékoztatás legyen mindig pontos, kö­vessen el mindent, hogy se kétely ne maradjon az olvasóban, se tanácstalanság. Mert itt van kérem ez a hír: ^Világrekordot állított fel kenyérszeletelés­ben, az ausztráliai Sydneyben Harry Cassman kárpitos: egy 33 centiméter hosszú cipóból 112 szelet kenyeret szelt." Nos, ebből a hírből azt megtudtam, hogy ki, hol, milyen kenyérből és mennyit szelt, s hogy ez a „mennyi”, új világrekord. De hol tudtam én azt meg, hogy mennyi volta régi világ­rekord, kié volt ez a világrekord, milyen ke­nyérpályán érték el ezt a világrekordot? Ezt is, meg azt is. Fehér, vagy félbarna, zsúr-, vagy egyéb speciális versenykenyér járult hozzá e kolosszális világrekordhoz. És nem utolsósor­ban e kenyér szeletelést küzdelemben, mi ma­gyarok, közelebbről ~ a magyar vendéglátó­ipar, milyen helyet foglal el. Minden bizonnyal nem a sereghajtók kö­zött van! Htthfi&i' (—1ő) Tanácstag - a választói között A Pitiaki Egyesült .Sport Egyesülés labda­rúgócsapatának ügy­intézői nagyjából sej­tették, miért nem mazy « játék Zeger- nye Dodinak, népsze­rű csatárüdvöskéjük­nek, de azért még megpróbálkoztak az újonnan szerződtetett pszichológus bevetésé­vel is. Hátha a lélek leg­mélyén tanyázik a for­mahanyatlás oka, mely szerint újabban a cse­leit egy villanyoszlop se venné be, lövéseit egy légy is kivédené, s nem kétszer, se há­romszor jól hallat­szott, amint állva hor­kol a pályán, vagy sé­rülést mímelve, hord­ágyon viteti magát a kocsmába. S közben a tét nagy volt — a csapat följul- hatott a sehányadik osztályból a valahá- nyadikba, de ki is es­hetett — ilyenkor egy kulcsember hanyatlása mindent jelenthet. És most az ifjú pszichológus, Csűr Elek, tűnődve meredt Zegernye kockafejére, rókaszemére, vigyori szájára, majd tekintete leszaladt az okkersár­ga nyakkendőre, ame­lyen lila nyálak fo- gócskáztak. Úgyhogy k fcbb htján rögtön ffe 9 Zegernye és a pszichológia zel Is kezdte a beszél­getést : — Szép nyulakl Lila nyulak! Izgalmát palástolva leste a választ, az első hírt, amellyel a tudat­alatti jelt ad magáról. Erre azonban nem ke­rült sor. Dodi elégedet­lenül legyintett: — Jó, jó, hagyjuk a nyulakat! Ha tud va­lami újabbat mondani, halljuk! A nagyfönök is rájöhetne, miről van szó. A nagyfönök Stirkác úr, a sportkör elnöke. Csűr mellőzte a fel­szólítást, témája felé próbálta terelni a be­szélgetést, — Mondjon valamit a gyermekkoráról! Ha meglátta a bilit, mi ju­tott eszébe? Zegernye .komor ar­ca kissé földerült. — Hehe, egyszer a fejemre húztam. Sze­rencsére üres volt. A gyermekkoromról pe­dig jobb nem beszélni. Apám mindig fenye­getett, kettétöri a slp- ssottiom, ha még egy cipőt szétrúgok. Most persze jól jön neki a havi apanázs. Előtérben az apa személye, innen már csak egy lépés az anyához — Csűr úgy érezte, helyben van. Tovább verte a vasat! — És az anyja per-, sze védte! Elvégre az anyai érzés... Dodi közbevágott: — Mi az, hogy vé­dett — mint a kis oroszlán. De alapjában az öregnek is igaza volt. Miből sejthette volna, hogy menő fo­cista leszek. Neki az ulti volt mindene. Aha, ez érdekesnek tűnik, máris jött a ke­resztkérdés: — Álmában nem verte meg néha az ap­ját? Például az ulti­ban! S ha megverte, volt-e bűntudata? Eszébe jutott, hogy mégiscsak vér a vér­ből. Mert az álom... A páciens most már végképp nem bírta to­vább. — Na, csak ne ná­dim tműegeuc gg ál­mot! ffa tudni akarja, nem erről álmodtam, amikor idejöttem. Hol van a beígért kégli? Hol a kanyiló? He? A professzor nem kapcsolt rögtön — kégli? kanyiló? Ja persze, a lakás, meg a pénz. De nem hagyta magát kilendíteni az eredeti tárgytól. Azaz variálta a saját kiin­dulópontját. S egy pil­lanatra Freud is eszé­be jutott — vajon tet­szene-e neki a bonyo­lítás? Az analízis felé vezető tekervényes út. És azt kérdezte. — Most is egy lakás­ban lakik az apjával? Eesetleg egy szobá­iwiMf •3SSI . ... 'W..»i »iouu Zergenye csaknem felüvöltött. — Hallja, ember! — egy szobában az apómmal, amikor már a válogatottban is kombinálnak! De a la­kás fennáll! Csakhogy nem lakótelepi ízéről volt szó, hanem villá­ról! És ezt pont akkor teszik velem,, amikor három helyre is hív. nakl Csűr elcsüggedt. A másik megsajnálta, hi­szen alapiában véve olyan rendes fickónak látszik, hogy érdekli őt a család, hát még ha' tudná, milyen csini • baba nővére van! Na, majd egyszer bemu­tatja neki, de most egyelőre azt mondta: — Szóval, szépsé­gem, hagyjon engem lógva. Inkább őket psziche-macerálja, hogy adják meg. ami jár, mindjárt ötösével lövöm a gólokat... Amaz letörten só­hajtott, de Zergenye megvigasztalta: — Magának is meg­éri, ha minden „all- ráj l", bedobhatja a köztudatba, hogy a pszichológizálisa miatt megy újra a foci... ___ Nagy S. József R ögtön azzal a kérdéssel kell kezdeni: mit várnak a választópolgárok az állam- hatalmi szervben őket kép­viselő tanácstagtól? Nem nehéz a feleletet sem meg­találni: munkálkodjék az érdekeik szerint, továbbítsa a kívánságaikat, és érje el, hogy azok mielőbb teljesül­jenek; Amikor dr. Branyiczky László, a kékesi gyógyinté­zet igazgatója, a megyei ta­nács tagja odaállt a gyön­gyösi Bugát Pál Kórház nagytermében a választói elé, az első mondatok mind­járt az előbbi gondolatokat körvonalazták azzal, va­jon a tanáostag mi­féle lehetőségekkel rendel­kezik választói érdekeinek gyakorlati szolgálatára. Hi­szen ezek az érdekek mindig különböző nagyságú pénzösz- szegeket tételeznek fel, már­pedig a költségvetés kerete adott. Legfeljebb abban lehet választani, hogy a sürgető feladatok megvalósításában mi legyen a sorrend. Példa sem hiányzott. Mindjárt na­gyon is közérdekű példa: Gyöngyös vízellátása. Az elmúlt évben is újabb erőfeszítéseket tett a tanács, hogy javítsa a vízellátást, az idén pedig folytatja ezt a fá­radozást, aminek eredménye­ként további kutakat kap­csolnak be. Természetesen a foglalko­zási kérdések is napirendre kerültek. így jött szóba, hogy a gyöngyösi kórház költség- vetési kerete tavaly elég szűknek bizonyult. Azonnal megkezdték a tételes vizsgá­latot, aminek következtében a tanácsi szervek elfogadták a reklamációt, és módosítást hajtottak végre. A választók, akik ebben az esetben valamennyien egész­ségügyi dolgozók, azt is ki­fogásolták, hogy miért van különbség kórház és kórház között az anyagi eszközökkel való ellátottságban. Azt le­hetett volna várni, hogy a ta­nácstag, aki maga is igazga­tó-orvos, e mellé az érvelés mellé áll. Nem ez történt. Megmagyarázta, hogy egy megyei kórház és egy váro­si kórház között feltétlenül kell lenni különbségnek — anyagiakban —, hiszen más feladatot lát el az egyik és megint mást a másik. En­nek a realitásnak a jegyében van szükség arra is, hogy a megyei kórházat fejlesszék nálunk is elsősorban és csak utána a többi kórházat. Praktikus kérdés is el­hangzott: éppen a gyermek- nevelési segély következtében a nővérek létszáma átmene­tileg csökken a gyógyintéze­tekben. gondolt-e erre az egészségügyi állandó bizott­ság, keresi-e az utánpótlás biz­tosítását? Mindjárt adatok következtek: Egerben évente átlag száz nővért képeznek, a közeli jövőben megkezdődik Gyöngyösön is az egészség- ügyi szakoktatás, ami az utánpótlás gondját fogja eny­híteni. Más dolog, hogy a nő­vérek közül hányán változ­tatnak pályát például azért, mert nincsenek megfelelő nővérszállások, mostohák a szociális körülmények. A tanácstag, dr. Branyiczky László is élt a javaslat le­hetőségével. Faihívta • fi­gyelmet arra, hogy a kékesi gyógyintézet Egertől utóke­zelésre átvesz betegeket, ugyanezt szívesen megten­nék Gyöngyös esetében is, ha ilyen kérdéssel fordulná­nak a Bugát Pál Kórháztól hozzájuk. Annál is inkább, mert rendszeres és nagyon hasznos szakmai kapcsolás alakult ki a kékesi intézet és a gyöngyösi kórház egye* osztályai között. Egymás után teltek a ne-« gyedórák és a tanácstag még mindig az előre beadott kér­désekre válaszolt. Lényegé* ben: számot adott arról a te* vékenységéről, amelyet vá- lasztói megbízatásából vég­zett és végez. Egyszer sem tért ki az érdemi indokolás elől, adatokat sorolt, ha erre volt szükség, hogy meggyőz­hesse választóit akkor is, ha valamelyik kérdésben neme* kellett mondania. Nyugodtan mondhatjuk! felelősséggel ■ teljes légkör uralkodott ezen a tanácstagi beszámolón. Nemcsak a vá­lasztók kérdései hangsúlyoz­ták választottjuk személye* felelősségét, hanem a tanács­tag is a közösség iránt érzett felelőssége tudatában érté­kelte, elemezte az egyes kér­déseket. Igen, így van ez rendjén. Demokratikus rendünk fel­tételezi és megköveteli a ki- sebb-nagyobb közösség érde­keit képviselő választott sze­mély azoknak szóló szám­adását, akik őt maguk he­lyett odaküldtek valamelyik államhatalmi testületbe. Mert ez a megbízatás nemcsak megbecsülés és kitüntetés, hanem nagyon komoly fele­lősség is. Ez derült ki ezen a tanáé*- tagi beszámolón is. .... G. Molnár P« f Üyors egymásutánban so lozatos szerencsétlenség ráz 4a meg közvéleményünket pűz a százhalombattai olaj finomitóban, vasúti szeren tsétlenség Menüén, majd rö viddei ezután Herenden, roh bánás a répcelaki szénsav- gyárban és egyszerre báron halál.js baleset történt a kii parádi pékiizemben. Tiibt emlx réletet és súlyos sérü­lések -t követelt egyenként is valamennyi. A megrázó ese­mények, amelyek mögött az Egyéni és családi tragédiák tuca1 iái húzódnak meg, jog­gal háborították íel közvé­lem/' nyűnket, szigorú ki­vizsgálást és példás bünte­tést követelve. A vizsgála­tok még tartanak, annyit azonban összefoglalóan már­is megállapíthatunk, hogy a tragédiák — ha külön-külön tartalmaznak is véletlensze­rű elemeket — a felelőtlen­ség, a bűnös gondatlanság szükségszerű következményei. A felháborodás tehát jo- í gos. De vajon levonják-e mindenütt a szinte önként adódó tanulságokat? Tavaly országos mértékben növeke­dett a súlyos és a halálos ki­menetelű balesetek száma. Rosszabbodott a helyzet megyénkben Is, mert 1967-ben 4210, az el­múlt évben 4710 baleset tör­tént a megyében. Egy évvel korábban 17, az elmúlt év­ben már 23 emberéletet kö­vetelt megyénkben a köny- nyelműség és * a szabályok megszegése. A felháborodást kiváltó szerencsétlenség-so­rozat, mint nagy felkiáltójel figyelmeztet: emberek, le­gyetek megfontoltak, fegyel­mezettek és lelkiismeretesek a munkában. Szinte beideg­ződnek helyenként az apróbb figyelmetlenségek, lazaságok, mert évekig bajt nem okoz­nak. És váratlanul azután — gyakran a véletlenek sze­szélyé? játéka folytán — a kis hiba is tragikus következ­ményekkel járhat, A másod- percnyi kihagyás és szórako­zottság is végzetessé válhat. Az' országra szóló szeren­csétlenségeken a közvéle­mény, az ügyészség rajta tartja vigyázó szemét, s így a tényleges felelősök több­nyire elnyerik méltó bünte­tésüket, s a szükséges követ­keztetések, intézkedések sbm váratnak magukra. A kis fe­gyelmezetlenségek viszont gyakran maradnak büntetle­nül, a könnyebb balesetek kivizsgálatlanul. Ezzel tulaj­donképpen a bűnös gondat­lansághoz, a súlyos szeren­csétlenségekhez ácsolnak hi­dat Hányszor olvashatjuk a baleseti jegyzőkönyvekben: felelős a sérült Nyogodt-e m fizennezel« IHkiismerete a jegyzőkönyv aláírása, vagy a büntetőjogi felelősségre vonás alól feloldó bírói vég­zés kézhezvétele után? Ami­kor a sérülés, a csonkulás, vagy esetleg a halál elkerül­hető lett volna a biztonsági előírások betartásával. Nem elég csak oktatni és kérni a szabályos munkavégzést a technológiai előírások betar­tását, hanem következetesen meg is kell követelni. Ha a dolgozók életéről, testi épsé­géről van szó, nincs pardon és nem lehet helye alkudo­zásnak. Amennyiben a mű­szaki feltételek nem felelnek meg a biztonságos munka­végzés követelményeinek, akkor törvényes rendelkezé­seink értelmében nemcsak lehet, hanem le kell állítani ‘ a balesetveszélyes gépet, mű­helyt üzemet. A Nyugat-bükki Állami Erdőgazdaságnál rendes, megbízható embernek ismer- ; ték azt a gépkocsivezetőt, aki az elmúlt év végén italozás után ült a munkásokat szál­lító gépkocsi volánjához és két halálos balesetet okozott. , Aligha akadhat elfogadható mentség arra, hogy megyénk élemiszeripari üzemeiben az elmúlt évben négy, a mező­gazdasági üzemekben öt ha­lálos baleset történt mig a veszélyesebb, de nagyobb fe­gyelmet tartó vasas szakma egyre csökkentette a végze­tes balesetek számát. A balesetveszélyes szak­mákban, munkahelyeken egy­re szélesebb körben alkal­mazzák — főként új dolgo­zóknál —- a munkaalkalmas­sági vizsgálatokat. Mennyi szerencsétlenséget megelőz­hetnének — különösen azo­kon a helyeken, ahol gyako­riak a balesetek, ha a régi dolgozókat is ellenőriznék ily módon. A vállalatok vezetőinek felelőssége is megnőtt a dolgozók egészségét, testi épségét illetően. Ma már nem mondhatják azt, hogy „Ké­rem, mi időben jelentettük a veszélyt, de elhárításához nem kaptunk beruházási ke­retet”; A vállalatok saját ha­táskörükben döntik el, hogy mire fordítják fejlesztési alapjukat, bankhiteleiket és

Next

/
Oldalképek
Tartalom