Népújság, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-04 / 2. szám
Oilfobach: Hoffmann meséi (kedd, 19.15). A háfomfelvonásos opera : közvetítése a szegedi Néróig zeti Színházból. A francia | származású Jacques Offen- ■ bach a múlt század hatvanas - éveiben vált európai hírű operettkomponistává; művei íú friss, könnyed-gúnyos hang- ukkal, ragyogó' eleganciá- jukkal már megszületésük után közvetlenül nagy sikert arattak, s ma is repertoár- i darabjai az operettszínházaknak. Az operettszínpadot ‘ egyetlen művével hódította meg — élete utolsó s halála miatt befejezetlenül maradt alkotásával —, a romantikus Hoffmann meséi daljátékkal, amelyet E. T. A. Hoffmann novellái nyomán írt, s az opera librettója is ezekből az r elbeszélésekből készült. A : Hoffmann meséi már Offen- ' bach halála után egy évvel — 1881-ben — színre került, s gyors sikerére jellemző, hogy több európai fővároshoz hasonlóan, 1882-ben Budapesten is bemutatta az Operaház. Ezúttal a szegedi .társulat előadásában láthatjuk. Oscar Wilde: I BUNB11RY I r, r (szombat, 20.20). Komédia három felvonásban, közvetítés az Ódry Színpadról, a Fővárosi Operett- színház előadásában. Oscar Wilde hét évtizede írta meg darabját, a Bunburyt, vagy „hogy már szintén bemutatják a művet: a Hazudj igáját"! A korabeli angol úri társadalom — a pervenü középosztály — szelíd-ironikus kritikájának készült, de hát azóta jócskán változott a világ, még a konzervatív angol világ is, úgyhogy a darab ma is élvezhető vonásai elsősorban azok a szarkasztikus megjegyzések, amelyekkel Wilde — általánosítha- tóan, s ilyen módon időállóan — a hiúság, a parnevüség ellen szól. A darab remek szerepeket kínál a színészek számára, s mivel az eredeti mű már kissé poros volt, Petrovics Emil zenéjével frissítették fel erre a bemutatóra, s versekkel, tánccal is kiegészítették a könnyed bájjal komoly dolgokról szatirikus ítéleteket alkotó komédiát. A. Gy. Fórra fin lm sírok, katonai* Ez a kis életrajzgyűjtemény szerény keretek közt, nagy feladatra vállalkozik. Huszonöt olyan ember portréját kívánja méltóan megörökíteni, akik sokat tettek népük, nemzetük boldogulásáért. Többnyire azokról szól, akiknek inkább csak a "nevét vagy talán még a nevét sein ismerjük, s legfeljebb egy- egy ünnepi megemlékezés idézi alakjukat. Sorsuk küzdelmes korban formálódott: szocialista forradalom Oroszországban, majd Magyarországon, a fasizmus uralma Európában, kontinensek háborúja és az antifasiszta harc győzelme, népi demokratikus forradalmak és ellenforradalmi lázadás MagyarországonSa sorsok mindegyike valahol, vagy éppen mindvégig, összekapcsolódott ezzel a küzdelemmel. Egyikük sem született forradalmárnak, de a környezet, a felismerés és az eszmék azzá formálták őket Sőt, voltak köztük olyanok, akiket a születés és a környezet sokáig távol tartott az eseményektől, s csak a történelem válságos pillanatában döbbentek rá a nép és a nemzet érdekére. Mindannyiuk sorsában közös vonás, hogy életük legjelentősebb tettével az emberi haladást szolgálták, a humanizmus, a társadalmi igazság és a felemelkedés védelmében a barbárság, a megaláztatás és az elnyomás ellen ragadtak fegyvert, s életüket áldozták. Az élet legnehezebb perceiben megérezték, megértették a társadalom kívánságát, s aszerint cselekedtek. (A Kossuth és a Zrínyi Kiadó közös kiadása.) Kolacskovszky Lajos emlékezete Tizenöt évvel ezelőtt, 1954. január 4-én nagy veszteség érte a I-Ieves megyei munkás- mozgalmat, történeti és turisztikai irodalmat, az újságírást és a haladó gondolkodást; életének 63. évében meghalt Kolacskovszky Lajos elvtárs. Kolacskovszky Lajos neve és életműve nem ismeretlen Heves megye dolgozói előtt. De a kegyeletes megemlékezés mégis megköveteli tőlünk, hogy szóljunk róla. lS91-ben született Jászárokszc’láson. Egyszerű néptanító fia volt. Iskoláit Egerben végezte. Már fiatal korában, megismerkedett a marxizmus eszméivel, s azokra életét tette fel. A század eleji haladó mozgalmak őt is megérintették. 1913-ban a Magyar Köztársasági Párt egri tagozatának titkára lett. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom idején mint Módly László kormánybiztos titkára fejtett ki forradalmi tevékenységet. 1919 március 21-én ő lett a megye hivatalfönöke, első „vörös alispánja”. 1919-ben jelentős érdemeket szerzett a proletárdiktatúra megyei szervezetének kiépítésében és a tömegek felvilágosításában. 1919 augusztus 3-án az ellenforradalmi bíróság másfél évi börtönre ítélte, majd Zalaegerszegre internálták. Kiszabadulása után forradalmi múltja watt az egész ellenforradalmi rendszer idösz'a iában nem kapott állást. Alkalmi munkákból tengette életét. A munkdsmoz- gallomhoz mégis hű maradt. Mint a természetbarát-mozgalom aktív tagja számtalan előadásban és cikkben népszerűsítette a szocializmus eszméit, az ország számos városában és falvában. A felszabadulás után Egerben élharcosa volt a demokratikus újjászületésnek. Rendbeszedte a megyei levéltárat, gondoskodott a fasiszta sajtótermékek összegyűjtéséről és megsemmisítéséről, a régi reakciós emberek nevét viselő utcák nevének kicseréléséről. Ö volt a I Magyar—Szovjet Művelődési Társaság egyik alapítója. 1946-ban mint kommunista párttagot és kultúrált embert, megbízták a párt megyei lapjának, a Heves Népének szerkesztésével. 1947-ben betegsége miatt nyugdíjba ment. De akkor sem pihent. Idejét Hevet megye es Eger múltjának felderítésére áldozta. Kutatásai eredményeképpen számos nagyobb dolgozatot és cikket írt. Szorgalmas munkatársa volt a Népújságnak is. Az utókor nem feledkezett meg róla. A Hatvani temetőben a természetbarátok díszes síremléket emeltek neki. A Bükkben is emlékmű hirdeti emlékét. Írásai ma is kedvelt olvasmányok. Őrizzük és ápoljuk példamutató életművét! Szecskó Károly 28. — Van szerencsém, ügyvezető-igazgató úr. Foglaljon helyet Az öt embere is eljött Marokkóba? — Igen. Lent várnak rám a vendéglőben. Csak az utolsó utasításokért jöttem, kedves elnök úr... —• Az utasításokat nagyjában tudják. Délután a kirándulókat nem én fogom vezetni. Nem irányíthatom a rablótámadást sem, mert.. hogy is mondjam... Az oázisban jól ismernek és valaki még röhögne... A maga barátai, remélem, elég komolyan fogiák csinálni... — Azt hiszem, e tekintetben nem lesz panasz... — Szerezzenek két-három megbízható hajóst és menjenek Mogadorba. A Marianne nevű vitorlást béreltem ki. A hajón várjanak. Az igaz, hogy az egész dolog játék, de élethűen kell csinálni. ^ rNWÜS&iS 1969. január 3„ péntek — Efelől nyugodt lehet. Délután Mogadorba érkeztek. Nyomban találtak négy megbízható matrózt, akik mindent vállaltak. .. .Higgins felsorakoztatta a legénységet és öt barátját. Mikor Leonidas megérkezett, feszes vigyázzban várták. — Ez az egyik pasas, akit megtréfálunk, — mondta Higgins a szerződtetett matrózoknak. A hajóslegények vigyorogva bólogattak. — Vigyázz! — kiáltotta Mr. Leonidas, holott erre semmi szükség sem volt, mert valamennyien feszes haptákban álltak. — Katonák! — kezdte, mint Napoleon, — minden’;! teljesítse híven a kötelességét és vegyen rólam példát! — Bocsánat, elnök úr, — mondta Higgins — szeretnénk önnek valamit mutatni, kövessen egy percre a hajófenékbe. Mr. Leonidas gyanútlanul ment utána. Nemsokára a hajófenék egy burgonyaraktárnak használt fülkéjébe értele Leonidas várta, hogy mutassanak neki valamit, ehelyett egy léccel fejbe ütötték hátulról, hogy elájult. 2. Bradley azért késett, mert délelőtt bent járt Marokkóban. Üzent a húgának és a szőlődomboknál adott találkát. Itt nem kelthetett feltűnést Edna sírása, amellyel régen nem látott bátyját ölelte magához. — Velem kell jönnöd, Edna, — mondta Bradley, miután elmondtak egymásnak mindent. — Állásban vagyok, Tamás. .. — Mégis velem kell jönnöd. — Mikor? — Most. így kívánja a becsületünk. Edna nem kérdezett többet. Délután elindult a fivérével Mogadörba, ahol már várt rájuk a Marianne. .. .Ugyanekkor Teddy kívánságára a Londonból érkezett úri társaság útban volt az oázis felé egy autóbuszon. Érdekes, — mondta Burton őrnagy. — A Baede- ckerben nincs bent ez az oázis. — A fő, hogy a sivatagban benne van, — mondta Thomas, ápolt, karcsú ujjait nézegetve. — Baedeckerben ritkán járnak szomjas vándorok. Igaz, Miss Mary? Mary fáradt mosollyal nézett rá. Nem szerette különösebben a vékony hangú, hirtelenszőke, ápolt bőrű hegedűművészt. Különben is Mary kissé nyomott kedélyű volt az utolsó hetekben. Maga sem tudta, miért — Lehetséges, Mr. Long, — felelte. A kirándulótársaság tagjai általában ritkán gondolták azt, amit mondtak és amit mondtak, az elvétve sem fedte gondolataikat Éppen ezen tűnődött Teddy. Milyen egyszerű lenne az élet, ha az emberek őszintén és becsületesen közölnék egymással véleményeiket, érzéseiket, és gondolataikat. Ehelyett mindig valami mást mondanak. Az ördög tudja, hogy miért De hát ha ez már egyszer így van, mit lehet tenni?... 3. Amint megérkeztek az oázisba, fáradt zarándokok rohanták meg őket, elkapkodva neszesszer jeiket Teddy t nyomban egy sovány, szerény modorú úr vonta félre. — Bocsánat sir, Havranek vagyok az egyik rabló. Valamikor karmester és komponista voltam. — Komolyan? — Igen. Csak most vagyok rabló. — Hm __ Szóval rokons zakmát választott? — Valamikor én is tanultam összhangzattant. — ön érdeklődik a zene iránt, sir? Akkor engedje meg, hogy alkalmilag eljátsz- szam önnek a H-moll szimfóniámat Alapjában véve dzsesszíantázia, de szalonor- keszterre komponáltam. Tavaly Stokowsky kis híján műsorába illesztette a Carnegie Hallban. — Gratulálok. Talán nem veszi rossznéven, ha pályafutásának további részleteit vacsora után hallgatom meg? — Csak úgy mellékesen beszéltem a szimfóniáról. Amint mondtam, én rabló vagyok. Kérem, kövessen a csendőrségre. — Itt az oázisban, a rablók kísérik az utast a csendőrségre? — Természetesen, uram. En és banditáim kizárólag a törvényes kereteken belül martalóckodunk. Önnek igazolnia kell bennünket, hogy tisztességes rablók vagyunk. — Ja úgy... Earl of Teddy követte a szalonorkeszterj-e komponált H-moll szimfónia szerzőjét egy távolabb fekvő földszintes vályoglaktanyába, ahol az arab csendőrök, az úgynevezett „goummierek” laktak. A csendőr őrmesternek aggályai voltak, de Teddy a legerélyesebben tiltakozott az ellen, hogy a francia hatóságok egy szabad polgárt megakadályozzanak abban, hogy elra- boltassa magát A csendőr látta az Earl írásaiból, hogy fene nagy úrról van szó, tehát beleegyezett a rablásba, előbb azonban jegyzőkönyvet vett fel, amelyben leszögezte, hogy a csendőrség a kirándulók nevében beszélő Earl of Cunn.ngham felkérésére tartja távol magát az ügytől és ezt aláíratta Teddyvel. Miután kijöttek, Havranek megköszönte Cunningham fáradságát — Semmi az egész. Hány órakor támadnak? — Menetrend szerint: tíz óra negyvenötkor. — Csak azután élethű legyen. — Meg lesz elégedve* sir, — bíztatta Havranek és eltűnt egy közeli pálmacsoport sötétjében. A társaság a bár előtti neonfényekkel megvilágított kerthelyiségben ült, oleander- bokrok és kaktuszok között egy hatalmas ciprus árnyékában. Pezsgőt ittak, metszett kristálypoharakból és élvezték a kiszűrendő dztesat EMBERRABLOK NDK Stevenson regényei ismét divatba jöttek. Nemcsak nálunk jelennek meg nagy példányszámban, hogy a fiatalságot szórakoztassák és tanulságokkal lássák el, hanem a szomszédos országokban is. És nem véletlen ez. A vitorfilm zad szokásainak megfelelően, bérgyilkosok akadnak, akik az önkényt a legmocskosabb formában kiszolgálják, még akkor is, ha a tör- vénvtiprás napnál világosabb előttük. De így, filmen látva, képsorokban az akasztásokat, a rekvirálásokat, a parasztok lás hajók XVIII. századában, szárazföldön és tengeren olyan kalandokat élhettek át az emberek a gonoszság és vakmerőség kényszerítő hatása alatt, amilyeneket ma már csak legfeljebb jól kiagyalt krimikben, vagy vészterhes háborús időkben, környezetben követhet az emberi képzelet Az Emberrablók egy ezek közül a hajmeresztő, de történelmi szálon függő történetek közül. Hogy a lord nagybácsi képes elveszejteni a vagyonára jogosan igényt formáló unokaöccsét, azon a kort ismerve különösebben nem csodálkozunk. Azon sem, hogy ugyancsak a száhangjai mellett a hamisítatlan szaharai hangulatot. Teddy a karórájára nézett. Tíz óra negyvennégy volt. Hm... Csak nem lesz késése a rablóbandának? Angol ember volt, szerette a pontosságot. A kellemes, csendes, langyos estén, jó hangulatban ülték körül a kerti asztalt. Va- lamenyien vidámak voltak, leszámítva talán Relling tőzs- dés leányát, Viktóriát. És bizonyára Thomasnak sem lehetett kellemes ez a szituáció. — Milyen fenséges — lelkendezett Daltonné, — végtelen nyugodt síkság és a sok csillag. Nézzék, milyen hatalmas itt fölöttünk az ég. — De milyen! — szólt még nagyobb elragadtatással Gordon, az ég felé n'zve és lelki szemei előtt megszámlálhatatlan parcellára oszlott a mennybolt. Szép, megbízás lenne! Csatornázással, házhelyekkel és mellesleg a Tejút burkolása.., — Ez a leghangulatosabb, legnyugatmasabb hely a világon, — jegyezte meg Burton- né, Gladys. — De csak Marokkó közelében. Erre felé délen, állítólag még ma is sok a rabló, — szólt közbe Teddy. (Folytatjuk) megnyúzatását anyagiakban, erkölcsiekben és jogban egyaránt, ez olyan farkastörvényt idéz, amit Hobbes és Locke sem fogalmazhatott meg plasztikusáéban. Stevenson regényírói tételét, azt ugyanis, hogy az arra rendelt becsületes emberei; mindenképpen felveszik a küzdelmet a zsarnokság soksok kegyetlen formája ellen, bátran dokumentálja a film. Itt-ott némi didaktikai túlzással a regényt filmre író és a filmet rendező Horst Seemann mindent kitűnően elbeszél képeivel, amit a regényíró jellemzőnek tart c korra. Még élnek és hatnak a hatalomra halálig éhes és az angol király ellen lázadó Stuartok, azok hívei, de ők is éppúgy sanyargatják a földhöz ragadtakat, mint az angol király hívei. S mivel Cat- riona és David Balfour szerelmi románca Skóciában történt meg, a skót nép, • zord skót táj és a tenger párharcába ágyazva ismerjük meg az emberi indulatok és aljasság mélységeit. Csaknem jókaiasan fekete-fehér változatban. A film — hasonlóan a regényhez — nem fogja eltéveszteni hatását a fiatalságnál. A bemutató előadás Egerben is táblás házat vonzott. Ez az érdeklődés elsősorban a kalandoknak szól, de annak a meseszövésnek is, amely jól ismert Stevenson nál. Jürgen Brauer képei színesek és néhány tengeri felvétele igen hatásos. A film színészei közül meg kell említenünk Werner Ka- nitz, Herwart Grosse, Thomas Wiesberger — a legjobb alakítás a filmben —, valamint Alena Prochazkova és Székely Kati nevét. Wolfram Heicking és Klaus Hugo zenéje hangsúlyozza néhány jelenet hatását. (farkas) Egri FJnomszerelvénygyár azonnali belépéssel felvesz esztergályos, köszörűs, szerszámkészítő lakatosokat, valamint gépmunkás munkakörbe férfi és női segédmunkásokat. A vállalatunknál a páros szombatokon szabadnap van. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a vállalat munkaerő-gazdálkodásán.
