Népújság, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-15 / 11. szám
Hazaértem. Amint a sokéves megszokás rutinos mozdulataival rakom ki holmimat a kis asztalkára, táskámból apró fiola gurul elő. Ügyes kis műanyag tartá- lyocska, benne apró pirulák. Kamilleta. Ugyanazt a célt szolgálja, mint a kamillatea, annak a kivonata. Ezt azonban nem kell főzni, szűrnk hűteni. Vesz az ember egy bögre meleg vizet, beledobja a pirulát és már kezdheti is az öblögetést. Üj cikk, gyártja a Hungarodrog szövetkezeti vállalat. > A fiola lásása, tapintása két folyamatot indít el bennem. Egyrészt rájövök, hogy napok óta fájogat a torkom, jó lesz mindjárt kipróbálni ezt a gyógyító újdonságot. Ezen túl azonban eszembe jut a szövetkezeti melléküzemágak ma már rendkívül széles, apró műhelyecskéktől parányi gyáracskákig terjedő hálózata. Sokat beszéltünk már róla, burkolt ügyességgel támadták egyesek, féltő szeretettel, néha túzó reményekkel Védték, óvták -mások. Jómagam is egész halomnyi lándzsát törtem el mellettük. Nem akarom újra kezdeni, de ezek a kicsiny pirulák itt a tenyeremen az egész ügynek egy másik oldalára irányítják figyelmemet. Nézzük csak ezt a kis tar- tályocskát. Harcban, versenyben született, hisz az új vállalatnak helyet kell biztosítani magának a nap alatt és a korábban is működött monopolcég mellett. Ugyanakkor azonban kétségtelen társadalmi igényt elégít ki, mert ilyen kis ügyben ritkán megy orvoshoz az ember, kamillát főzni-szűrni- hűteni viszont lusta. Amint hírét hallottam, meg is vettem nyomban. De vajon enjiek. az- igénynek, az önérdek és társadalmi érdek találkozásának inegfelelnek-e mindig a melléküzemágnak? őket védve is meg kell mondani, hogy nem. Hajdanán könnyű volt ezt eldönteni. Hiszen mondjuk a Fehér és Fekete cég főnöke egyszerűen belepillantott a főkönyvbe. Ha volt haszon: értelmes volt a vállalkozás. Ha nem: abba kell hagyni. Ma egy picit komplikáltabb, de nem eldönthetetlen a kérdés. Nyilván nem mindennek a haszon a megmondhatója. Az egyik végletes esetben például, ha a tsz odaadja'' a bélyegzőjét egy gyanús alaknak, lehet, hogy ez az alak, akinek tevékenységéről még az elnök se sokat tud, időről időre komoly summákat fog befizetni a pénztárba. A „bélyegzőüzlel'1 azonban nem értelmes, hanem veszedelmes vállalkozás. Sérti a szocialista erkttl-. csőt, zavarja a g&dasági életet, könnyen takarója lehet törvénysértéseknek. Ez pedig tisztességtelen dolog akkor is, ha azokat a bizonyos befizetéseket valóban a tagság javára használják fel. Van másik véglet is. Elkezd mondjuk egy tsz valami hasznos, okos dolgot gyártani. Bevág az üzlet. Erre elkezdi a másik is, aztán a harmadik, a negyedik, a századik. Az eredmény: túltelítik a piacot, maguk törik le az árakat és a végén ráfizetnek mindannyian, nemcsak a meggondolatlan majmolok, de a még okosan kezdeményezők is. Ez nyilvánvaló értelmetlenség. Dicsérem és buzdítom tehát az értelmes vállalkozást. Azt, amelyik munkával akar jövedelmet termelni. Azt, amelyik valóságas társadalmi, fogyasztói igényt elégít ki, megtalálja a piacon a fehér foltokat. Azt, amelyik mindezek eredményeként tisztességes jövedelemhez juttatja azokat, akik a munkát végzik, de egészében a közösséget is, amely kezdeményezett és anyagi áldozatot hozott az indulás feltételeinek megteremtésében. Az egész népgazdaság tiszta és logikus kívánsága ez. Lehet, nem könnyű azonnal eltalálni a helyes utat. A bélyegző átjátszása már eleve és tudottan tisztességtelen dolog. A gyártmányról azonban majd a piacon derül ki, hogy van-e iránta társadalmi igény. A kalkuláció termelés közben vizsgázik majd, hogy csakugyan „hoz- za”-e a tervezett hasznot Ezt úgy hívják hogy kockázat. A kockázat- vállalás azonban ma már ugyanolyan természetes része egy vállalkozásnak, mint a beruházás. A kockázatot tehát vállalni kell. De a siker reménye érdekében okosan kell vállalni. Sok minden van, amit egy falusi íróasztal mellől nein láthat az ember. Ki kell tehát mozdulni, szélesebb körben nézni utána a valóságos esélyeknek. És azt is tudomásul kell venni, hogy szakértelem nélkül szakmunkát végezni nem lehet. Ne barkácsolásra alapuljanak tehál ezek a kis üzemecskék, hanem szerezzék meg a szükséges eszközöket, szakembereket. Pontosabban körvonalazni nehéz volna ezt a feladatot. De az egésznek a célját hiba lenne eltéveszteni. Helyes, ha a vállalkozásba kezdünk, kívánja ezt a gazdaság, a tagság és az ország érdeke. Amit kezdünk, az azonban legyen értelmes vállalkozás, annak erkölcsi és anyagi oldalát, az önérdeket és a közérdeket tekintve egyaránt. F. B. Visonta két nagy létesítményének, a Gagarin Hőerőműnek, és a Thorez Kül- fejtéses Bányaüzem beruházási programjának megvalósítása egyszerre kezdődött el. Az erőmű építésének első üteme befejeződött, az első száz magawattos blokk több berendezésén már a próbákra is sor került, és az eredeti tervek szerint ez év februárjában kerül sor a géplánc párhuzamos kapcsolására is. Az erőmű üzemeltetéséhez a Thorez Külfejtéses Bányaüzem biztosítja majd a szükséges tüzelőanyag jelentős mennyiségét. Az erőmű építéséről, a Gagarin Hőerőmű igazgatója a közelmúltban nyilatkozott lapunkban, ezúttal pedig Pribula Nándortól a Thorez-bánya vezetőjétől kértünk választ a bánya építésével, üzembe helyezésével kapcsolatos kérdésekre. — Milyen ütemben halad a bánya üzembe helyezése, gépesítési programjának megvalósítása? — A Thorez-bánya üzembe helyezése, gépesítési programjának megvalósítása a tervezett ütem szerint, az erőmű építésével szinkronban halad. 1967-ben helyeztük üzembe az első és a második nagy teljesítményű NDK gyártmányú gépláncot, s megkezdtük a föld letermelését a lignitről. A harmadik gépláncot, amely egyben a második 1200-as típusú ma- rótáresás kotrógép, * ezekben a napokban szerelik a gépszerelési üzem dolgozói, s a terveknek megfelelően ez év második negyedévében készül el. — Miért nincs víz télen Egerben, hiszen kisebb a fogyasztás? — tette £gl .a kérdést a minap az egyik ismerősöm. Kisebb a fogyasztás. Nos, ez népi egészen így van. A legilletékesebbet, Árvái Jánost, a Vízmű és Gyógyfürdő Vállalat főmérnökét kérdeztük meg, milyen Eger vízellátása. Az országban talán egyel1 élen is van csúcshegya&ziás tolni. Az elmúlt aszályos esztendő sok problémát okozott. Kútjainkban húsz százalékkal csökkentette a vízszintet, a fogyasztói igény viszont szinte napról napra emelkedik. köbméter pluszt jelent, de még mindig kevés ahhoz, hogy a teljes szükségletet biztosítsuk. — E probléma megoldásában milyen erőfeszítés várható? — A távlati terv szerint 1980-ig további új kutakat kapcsolunk be a hálózatba. A gépi kapacitás elbírna többet is, hiszen a meglevő öt szivattyúból csak kettő dolgozik. Csupán víz kellene. Attól függ, hogy a tavasz csapadékos lesz-e, vagy sem. Persze, ha lesz is bőven eső, p a kútjainkban ez csak öt-hat hónap múlva jelentkezik. A közeljövőben bekapcsoljuk a népkerti kutat, s így rövidesen újabb napi 1500 köbméter víz jut a hálózatba. —Egerben nem volt korábban ilyen nagy vízprobléma. Mi ennek a magyarázata? — Egy példa 1962-ben a város napi vízigénye hétezer köbméter volt. Azóta ez, mint korábban is mondottam, 15 ezer, sőt, a melegebb nyári hónapokban 18 ezerre is fölmenne. Űj lakótelep épült • fürdőszobákkal, de itt van az . új MÁVAUT-telep, a MÁV, az Állami Pincegazdaság palackozóüzeme, valamennyi jelentős fogyasztó. — Van-e szükség esetenként vízkorlátozásra? — Igen, s ezt érezhetik a fogyasztók is. Általában éjjel szoktuk kikapcsolni a fővezetéket, hogy a kutak újra íel- töltődjenek. Persze, ez sem r.agoldás, itt elsősorban új kutakra van szükség, több vízre, de addig is a lakosság több megértésére, jobb víztakarékosságára. Szerintem sok esetben felelőtlenségből, vagy éppen túlzott óvatosságból (fagyveszélytől félve) folyik el több ezer köbméter víz, amit aztán a város lakói sínylenek meg. (kiss) — Az erőmű üzemeltetéséhez naponta hány vagon lignitet kell a bányának biztosítani? — Az üzemeltetéshez szükséges ltgnitmennyiség az erőmű gépegységeinek fokozatos üzembe helyezésével összhangban 1972-ben eléri a napi 2200 vagon lignitet. Az ez évre tervezett Ugnitterme- lés 350 ezer tonna. — Hogyan biztosítja a bánya a szükséges lignitmeny- nyiséget, ha a külfejtés gépein, vagy a szállításon meghibásodás történik? — A külfejtés rendelkezik tartalék gép és berendezés kapacitással, így egy-egy gép meghibásodása esetén is biztosítani tudjuk a szükséges lignitet. Ugyancsak biztosítjuk a tartalék alkatrészeket, berendezéseket is, és mindezeken kívül az erőműnél és a bányánál is kialakítottunk egy-egy több ezer tonna szenet tároló tartalék szénteret. — Mikor kezdik meg a lignit termeléséi? — A termelést az üzem az erőmű igényeinek megfelelően 1969. júniusában kezdi meg. Az első géplánc párhuzamos kapcsolásához a Mátraaljai Szénbányák ecsédi üzeme biztosítja az induláshoz szükséges szénmenyisé- get. — Milyen számok, adatok bizonyítják, hogy a Thoreziizem az ország- legnagyobb külfejtéses bányája? — A Thorez-üzem az ország legnagyobb erőművének a célbányája, s a tervezett közel hét és fél millió tonna éves termelésével 1972-ben az ország összes széntermelésének mintegy 25 százalékát adja majd. A számok mindennél jobban bizonyítják üzemünk kapacitását. — Jelenleg hány dolgozója van az üzemnek, és menynyi lesz a ^ljes termeléskor? Munkakör es képesítés szerint hogyan oszlik meg ez a létszám? — A bányának jelenleg 1100 dolgozója van. Ez a szám a teljes termeléskor '2.600-ra emelkedik majd. A magas színvonalú gépesítés megköveteli, hogy a munkás- létszámnak több mint a kétharmada szakmunkás legyen. A 2.600-as összlétszámból közel 2300-an. vesznek majd részt a közvetlen termelő munkában. Ebbő! mintegy 1400 dolgozó a kitakarító es a szenelő gépláncokat üzemelteti, 250 pedig a víztelenítéssel kapcsolatos munkálatokat végzi. Közel ötszázan a szakmunkás-műhelyekben, a karbantartásban dolgoznak majd. A külfejtésen alkalmazott technológia, az importált gépi berendezések szakszerű kezeléséhez, üzemeltetéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy dolgozóink megfelelő szakmai továbbképzéseken vegyenek részt. A szakmai ismeretek elsajátításának feltételeit biztosítottuk üzemünkben. Nagyon sök dolgozónk tanul különböző szakmai tanfolyamokon. — Mindezek után 1969 február végétől a bánya tudja-e biztosítani az erőmű indításához, üzemeltetéséhez szükséges szénmennyiséget? — Igen, ahogyan már mondtam, az első géplánc kapcsolásához az ecsédi üzem 'szállítja a szükséges szénmennyiséget. A Thorez Külfejtéses Bányaüzemben pedig már több mint egy évre elegendő szénmennyiséget előkészítettünk a kitermelésre. A bányán nem múlik az erőmű első egységének üzembe helyezése, — fejezte be nyilatkozatát az üzem vezetője. *Kü>ö§ JSzsef Lesz-e elegendő hűtőgép, olajkárba és gáztűzhely? Az 1969-es terv megalapozó számításai szerint a kiskereskedelmi forgalom az idén 5—6 százalékkal emelkedik, ennél azonban várhatóan nagyobb mértékben nő a kereslet a tartós fogyasztási cikkek iránt. Gépipari közszükségleti cikkekből jó lü százalékkal több kerül forgalomba, mint tavaly. A kohó- és gépipar a lakosság részére mintegy hatmilliárd forint értékű tartós fogyasztási cikket gyárt az idén. Az üzemek tervei többnyire szoros összhangban vannak az országos elképzelésekkel. Figyelembe véve, hogy például hűtőgépekből nemcsak a hazai, hanem a külföldi igény is növekszik, a hűtőgépgyár 30 százalékkal növeli termelését az idén. Kétszázezer háztartási hűtőszekrényt gyárt, ebből 150 ezret hazai célokra, 30 ezerrel többet. mint tavaly. A Hajdúsági Iparművek kereken 400.000 háztartási gépet, mosógépet, porszívót, centrifugát, villanybojlert — bocsát ki az idén. Az elektromos forróvíztároló gyártása majdnem megkétszereződik. Kedvező fordulat következett be a gázkészülékek gyártásában. A Zománcipari Müvek sálgótarjáni üzeme az iJén már 150 ezret készít. Most már nem hiánycikk az olajkályha sem, amelyet néhány évvel ezelőtt még csak szakszervezeti utalványra lehetett kapni. A szivattyúház gépterme. íen város Eger, ahol télen is van vízből csúcsfogyasztás. Hogy mi az oka? Egyik az, hogy meleg a víz. A télen- n.yáron egyaránt kellemes víz fogyasztása a hidegebb időkben sem csökken. Természetesen hozzájárul még ehhez az is, hogy egyes lakók egész nap, vagy éjszaka is . nyitva tartják a csapot, a befagyástól tartva. Hogy magasabb a Jeizfogysztás, az nem volna fej, de nem tudjuk miből pó— Mennyi a napi vízszükséglet? — Ha volna víz. akkor tizenötezer köbméter, de mivel csak tizenegyezer van, inát ennyi. — Ügy tudjuk, hogy a strand egyik medencéjének meleg vizét is elvezették a tárolóba. — Igen. a kevés vízkészlet tette szü'-ségessé. s ezért nincs téli Szabadtéri strand ez évben. Ez napi kétezer Mondom, igazgató kartárs, semmi bajom... A fejem? Neeem! Nem fáj!... Tessék?... Jaj, hogy az a javaslat? Igazán egyszerű! Fizetem a termelési adót... akarom mondani az öregségit, a szakszervezeti díjat, sót az OTP-köl- csünöm után a kanta - tot. Teljes jogú tagja vagyok a társadalomnak. Ezek után igazán képviselhetem a saját érdekeimet! Ha úgy látom, hogy én havi hatezerért csgk négy napot dolgoznátok, ak kor is csak úgy, ha az esztergapadot elhozzák a lakásomra a bütykös tengely öntvényével és négy segédmunkással együtt és a selejt az nuku... Hát ki tudja jobban, hogy én mennyiért mit csináljak, ha nem én!... Hogy egyéb illetékesek?... Ü0J]0N^J _r Hát hallotta, gató kartárs!? son, jár a tgaz- Gyor- hftí.. Neeeem! Akkor sem volt semmi bajom!... A házban, ahol lakom... ott a hatodik emelet négyben... Szóval egyik nap nem jött a levélhordó postás. De csak ö nem jött. Postások érkeztek. Hárman is. Hoztak hatvannégy postaládát. Istenemre , mondom, igazgató kartárs. aranyos kis ládák voltak! A kapu alatt a falra szögezték. Olyanok, voltak, mint szegény nagyanyám szobájában a házi oltár! Hatvannégy kicsi házi oltár... Aztán eltűntek. Neeem! Nem a ládák! A postá-''!i! A ládák ott maradtak. Nekünk. Házi oltárnak. Naponta ott imádkozott előttük az egész ház! Főleg reggel... Hálóingben, pizsamában, köntösben, mint az üvöltő dervisek... Üvöltöttünk is! Amikor még nem volt ott az újság és már harmadszor másztunk le a hatodikról 11 iá ba... A tévében aztán megmagyarázták nekünk... Nemrég!... Szóval a posta egyik . vezetője... a tévében megmagyarázta nekünk, hogy ez a kulturált postai kézbesítés, már as egész világon így csinálják. Különben is mi mind a hatvannégyen antiszociális lények vagyunk. mert azt kíván- juk a szegény kézbesítőtől, bogy « jöjjön, g hatodikra... másszunk le mi tisenketten a hatodikról, tizenkettőn az ötödikről, és így tovább. Nem is egyszer. Többször. Míg meg nem találjuk hőn óhajtott reggeli lapunkat a ládában... Délelőtt Pedig igazán cserélhetünk is. A nagymamákkal meg az otthon maradó asszonyokkal. Egész délutánig. amíg mi dolgozunk, mászhatnak és imádkozhatnak ők... Na persze nem olyan /változatosan. mint mi... De azért nekik is megy. Az igazgató kartárs is bizonyára tudja, felment az újságok ára és a postai tarifa. Csak a kézbesítő nem. Még az elsőre sem... Illetve a harmadikra igen. Egy köíön húszasért... De ezen kívül ő lent maradt. A ládánál. Sőt. most niár a távirat is lent maradt. A ládámban. Este hattól másnap reggelig. Este kellett volna egy fontos találkozón részt vennem. Az volt a ládában és a táviratban. így aztán lemaradtunk a találkozóról. A kioktatásról nem. Levelemre a posta közölte, úgy döntött, hogy a táviratokat is csak a ládáig kézbesíti. A távirakihordónak se kelljen felmennie a hatodikra. Csak á távirat árának kellett felmennie. Elvégre a posta csak tudhatja. hogy a posta mennyiért mii adhat... Hogy a beadóit javaslatom és a posta?... Ugyan, igazgató kartárs... Semmi köze a kettőnek egymáshoz... Neeem... Elvégre csak én tudhatom, hogy ért... í r Az értelmes vállalkozás dicsérete Naponta 2200 vapn lignitet ad « Gagarin HBertmfinefc Áz ország legnagyobb bányája interjú Pribula Nándorral, a Tltorez li ül fejtése» Bányaüzem vezetőjével
