Népújság, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-31 / 25. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ÜLJETEK! Osztozkodás” — nyilvánosan ★ Egy ér a tudomány szolgálatában ★ Ez történt Sztálingrádnál XX. évfolyam 25. szám ARA: 70 FILLÉR 1969. Január 31„ péntek •lövő heti rádió« és (t-műsor Amerikai—saigoni időhúzás Párizsban A Vietnammal foglalkozó párizsi négyes konferencia csütörtöki, második teljes ülésén az ügyrendi megálla­podásnak megfelelően először a dél-vietnami hatóságok és az Egyesült Államok képvi­selője, majd a VDK és a DNFF küldötte emelkedett szólásra. Pham Dang Lam nagykövet, a saigoni küldött tagadni igyekezett, hogy kor­mánya megsértette a genfi egyezményeket, és azt pró­bálta bebizonyítani, hogy eze­ket az egyezményeket a VDK kormánya szegte meg. Végül azon erőlködött, hogy a sai­goni rendszernek a nép bi­zalmára épült, törvényes kor­mány látszatát kölcsönözze. Henry Cabot Lodge nagykö­vet, az Egyesült Államok kül­döttségének vezetője is csak a katonai részletkérdésekre, a demilitarlzált övezetre és a csapatok kölcsönös visszavo­nására irányuló javaslatát terjesztette elő. Xuang Thuy miniszter, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság küldöttségének ve­zetője megállapította: az Egyesült Államok, mint a vi­etnami háború, a történelem legnagyobb és legkegyetle­nebb gyarmati háborújának előidézője azért nem akarja, hogy ezen a négyes konferen­cián szó essen a háború ere­detéről, a múltról, mert el akarja kerülni felelősségének megállapítását a jelenlegi sú­lyos vietnami helyzetért. Xuan Thuy rövid történemi visszapillantásában tények­kel bizonyította az Egyesült Államok felelősségét a hábo­rú kirobbantásában, a sai­goni hatóságokról szólva pe­dig megállapította, hogy azok csak az amerikai dollárok és bajonettek segítségével tud­ják magukat felszínen tarta­ni. Egy nap Egerben Ma Budapesten, a Kultúr­kapcsolatok Intézetében ír­ják alá az 1969—70-es évekre szóló magyar—lengyel kultu­rális munkatervet A varsói köz- és felsőoktatási minisz­térium delegációjának tag­jait a magyar vendéglátók egynapos egri programmal lepték meg, hogy a tárgyalá­sok és a megállapodás ünne­pélyes aláírása közötti „sza­badnapot” pihenéssel töltsék. A varsói kulturális delegá­ció tagjait elkísérte a len­gyel nagykövetség kulturális attaséja és munkatársa. A de­legációt Kuzminski elvtárs vezette. A lengyel vendége­ket fogadta dr. Földi Pál, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, majd a prog­ram szerint megtekintették a város nevezetességeit, látoga­tást tettek a Dobó István Vármúzeumban és a kazama­tákban. A késő délutáni órákban megízlelték az Eger—Gyöngyös-vidéki Álla­mi Pincegazdaság világhírű borait is. Gépjavítás — házon belül A Mátra jövőjéről tanácskozott a Hazafias Népfront Gyöngyösi Járási Elnöksége X tanácskozás tárgyának Jelentősége és vonzóereje világos: a Mátra az ország legmagasabb hegysége, ezért sokan keresik fel. de a szervezett üdültetés­nek is fontos bázisa. Emiatt tűzte napirendjére a Hazafias Népfront Gyöngyösi Járási Elnöksége a Mátra építési, üdülési, kereskedel­mi és vízügyi gondjait. Ki­bővített ülését január 30-án tartotta meg Galyatetőn, amelyre meghívta az érdekelt országos intézmények képvi­selőit is. A vendégek között volt még Oláh István, a Gyöngyösi Járási Pártbizott­ság titkára, Pethes István, a járási tanács vb-elnöke, Solymosi József, a megyei pártbizottság munkatársa, és Páti Jenő, a HNF megyei titkára. Az ülést dr. Molnár Mi­hály, a Hazafias Népfront já­rási titkára nyitott meg, majd Berecz István, a Heves megyei Tanács VB elnökhe­lyettese, az Eger—Mátra In­téző Bizottság elnöke tartott bevezető előadást. Nemcsak általánosságokban foglalko­zott a Mátra helyzetével és jö­vőjével, hanem konkrét té­nyeket is elemzett, rámuta­tott egy sor olyan tenniva­lóra, amelyben nem kell a felsőbb szervek segítségére várni, már ma hozzákezdhe­tünk a végrehajtásukhoz. Ilyen például a Mátra kul­turáltságának fejlesztése, a szükséges kereskedelmi cik­kekkel való kielégítő ellátása, az érkező látogatók színvo­nalas vendégül látása, a hét végi házak igényes külső for­máiénak meghatározása. Természetesen a Mátra nemcsak a gyön­gyösi járás és Heves me­gye ügye. hanem saját­ságos adottságainál fog­va országos ügy is. Ebből a tényből sok minden ■következik. Például, hogy szükség van távlati fejleszté­si tervre, központi segítség- nyújtásra Ilyen módon fo­lyik a regionális vízmű- rendszer kiépítése, amelynek fiúig elkészült építményei közel 50 millió forintba ke­rültek. Ahogy Illés György, a Víz­ügyi Hivatal képviselője kö­zölte a további beruházások meghaladják majd a száz­millió forint értéket, s legké­sőbb 1974-ig elkészülnek. Ezzel a Mátra fejlesztésének legalapvetőbb feltétele a víz­ellátás megnyugtató módon biztosítva lesz. A vitában sok értékes ja­vaslat hangzott el a továb­biakban is. Ezek közül a köz­lekedés, autóbusz összekötte­tés megjavítását, a SZOT- üdülők hét végi szálloda jel­legű igénybevételét a helyi társadalmi erők mozgósítását és felhasználását emelhet­jük ki. Megállapítható a tanács­kozás nyomán, hogy a Mátra jövője nagyon biztató módon alakul ezzel a kérdéssel, fejlesztési tervének jóváhagyásával minden valószínűség szerint még ebben az évben a kor­mány is foglalkozni fog. A Hazafias Népfront Gyöngyösi Járási Elnökségének kibőví­tett ülése feltétlenül hozzá­járult az általános és a rész­letkérdések mielőbbi meg­nyugtató megoldásához. (gmf) Hasznos összefogd» Kölcsönös együttműködési szerződés öt felsőfokú pedagógusképző-intézet között Debrecen, Esztergom, Jász­berény és Sárospatak felsőfo­kú pedagógusképző-intézeté­nek vezetői tartottak tanács­kozást az Egri Tanárképző Főiskolán. A tanácskozáson egy évre szóló együttműkö­dési tervezetet dolgoztak ki és írtak alá. A kölcsönös együttműködési szerződés célja: egységesíteni az álta­lános iskolákban alkalmazott elméleti és gyakorlati peda­gógiai módszereket. Eger, Debrecen, Esztergom, Jászberény és Sárospatak felsőfokú pedagógusképző­intézetének vezetői megálla­podtak abban, hogy rendsze­resen megküldik egymásnak a gondozásukban megjelente­tett különböző tudományos kiadványokat, s emellett elő­adók cseréjére is sor kerül. Közös tudományos üléssza­kokat rendeznek, megszerve­zik a különböző kutatási té­mák együttes feldolgozását. megvitatják az új kisérleti módszereket, s azok alkal­mazásának tapasztalatait A tudományos együttműködés mellett más területeken Is érvényesül majd az összefo­gás, ennek értelmében az öt intézet között a dolgozók, ok­tatók és tanárok kölcsönös üdültetésére kerül sor az Idén. Csütörtökön délelőtt Eger­be látogatott a magdeburgi Georgi Dimitrov Gépgyár Visontán vendégeskedő kül­döttsége. A Német Demokra­tikus Köztársaság hatalmas gépgyárában készültek azok a gépek és gépi berendezések, amelyeket a Gagarin Hőerő­mű és a Thorez Külfejtéses Bányaüzem is használ. A né­met vendégek működés köz­ben tekintették meg gyárt­mányaikat. A magdeburgi gépgyár szakszervezeti titkárának ve­zetésével hazánkban tartóz­kodó delegáció egri program­ja városnézéssel kezdődött, majd fogadáson vettek részt a megyei pártbizottságon. A fogadáson Hazai Béla, a me­Néhdny napon belül ez az erőgép Is a kijavítottak közé kerül. Szabó Dezső és Kőröst István szerelők minden erőgépet alaposan átvizsgálnak, kijavítanak. Csípős idő van. A hőmérő higanyszála jóval a minusz alá süllyed. A műhelyben azonban a hatalmas vaskály­ha ontja * meleget. Két „be­teg” traktor áll a „műtőn”, körülötte szerelők foglalatos­kodnak. A detki Szabadság Termelőszövetkezet gépjavitó- műhelyében végzik a gépja­vítást a szerelők. — A nehezén már túlva­gyunk — mondja Major Im­re gépcsoportvezető. Pedig volt mit javítani 18 erőgép, öt lánctalpas, négy kombájn, három teherautó, két sze­mélygépkocsi és számtalan munkagép állandó javítása, karbantartása a feladatunk. — Most mi a fő tennivaló? — Előkészülünk az idősza­kos gépszemlére — adja meg a választ Czékmány Dezső bácsi a műhely legidősebb­je. Régi szakember, koráb­ban a gépállomásnál dolgo­zott, de már akkor is egyik patronálója volt a szövetke­zetnek. — Tudja, meg kell alapo­san vizsgálni a gépeket — folytatja, mert ha a szemlén leveszik valamelyikről a rendszámtáblát, bizony nagy kiesést jelenhet a szövetkezet­nek. Itt pedig minden gépre szükség van. — Vannak-e javítási prob­lémák? — Legtöbbet anyaghiány­nyal küszködünk, sokat kell utazni, hogy egy-egy alkat­részt megszerezzünk. Ha az­tán végképp nem kapunk, akkor legyártjuk házilag. Itt minden szerelő olyan minde­nesféle. Ha kell hegeszt, esz- tergályoz, szerel, ami éppen szükséges. — Érkeztek-e az elmúlt év­ben új gépek? — Vettünk két új Szuper Zetort — kapcsolódik a be­szélgetésbe újra a csoportve­zető. Azonkívül egy T—100- as lánctalpast és néhány munkagépet. — Jól fizetett a termelő- szövetkezet az idén, gondo­lom a szerelők is elégedettek — Egy munkaegységre 75 forintot osztottak, de szere­lőink alkalmazottak. De azért ők is elégedettek, mert 2500- tól 3000 forintig keresnek ha­vonta. Czékmány Dezső alkatrészfúrás közben. (Foto: Kiss Béla) Német vendégek a megyében gyei pártbizottság titkára, Sebestyén János, a KISZ köz­ponti bizottság tagja, a KISZ megyei bizottságának első titkára, valamint Eger és környékének ifjúsági vezetői tájékoztatták vendégeiket a visontai beruházás fölött vál­lalt KISZ-védnökségről, az építkezésen dolgozó német szakemberek helyzetéről. A német gyár vezetőségének képviselői beszámoltak az NDK-ban dolgozó magyar fi­atalok munka- és életkörül­ményeiről. Ugyancsak az NDK-ból, Erfurtból érkeztek vendégek a mai kezdődő úttörő-olimpia gyöngyösi megnyitójára. Egon Güthert, az erfurti út­törőház igazgatóját és Erich Heroldot, az Erfurtban széke­lő megyei úttörőszövetség má- sodtitkárát már több évi is­meretség köti Egerhez, a vá­ros úttörőihez. Erfurti ven­dégeink szerdán érkeztek vá­rosunkba, s látogatást tet­tek a Gyermekvárosban, megtekintették a művelődési házban megrendezett pálya- választási kiállítást, találkoz­tak a KISZ megyei és városi vezetőivel. Az úttörő-olimpiát tapasz­talatszerzésnek tekintik, s igyekeznek a szervezés, a nagyszabású esemény rende­zésének „titkaival” alaposan megismerkedni, mert a kö­vetkező évben hasonló fel­adat megoldására készülnek Erfurtban is. A párás levegőt áttöri a napfény. — Látja erre várunk, j# napos, tavaszi időre, hogy í gépek kimehessenek a színi­ből a határba dolgozni. . ____ (kisbi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom