Népújság, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-29 / 23. szám

Wagyir ni«‘£»;»azdaság-i és élelmiszeripari Kiállítást rendeznek Moszkvában Haza érkezett i Szovjetu­nióból a MÉM kiállítási iro­da küldöttsége, amely Moszk­vába aláírta a magyar me­zőgazdasági és élelmiszeripa­ri kiállítás megrendezéséről szóló megállapodást. A kiállí­tásra — amelyen a mezőgaz­daság, valamint az élelmi­szeripar legújabb eredmé­nyeit és fejlesztési terveit mu - tátják be — augusztus 20 szeptember 2 között kerül sor. A bemutató a szovjet népgazdasági kiállítás terüle­tén lesz, ahol tiz külkereske­delmi vállalat. 15 tröszt, illet­ve vállalat, több állami gaz­daság és termelőszövetkezet 2000 négyzetméteres fedett és 3000 négyzetméteres szabad térségben állítja ki a gazdag áruválasztékot. Nagyszabású bemutatót terveznek a Komp­lex, a Hungarofruct és a Ter- mlpex külkereskedelmi válla­latok. A bábolnai államigaz­daság ezer négyzetméteres szabadterületen technológiai bemutatóval szerepel. A ki • állítás alkalmából magyír vendéglő, bisztró nyilik. A programot tudományos elő­adássorozat, szakmai tapasz­talatcsere és filmvetítés egé­szíti ki. Mesterséget és nyelvet tamilnak „Perfekt magyarok” Karl-Marx-Stadtban Ismét átalakítják! Bölcs mondást *z élet nem áll meg, az élettel lé­pést kell tartani- Ami ma jó. szép, korszerű, m nem biztos, hogy holnap, hol­napután Is az lesz. C böl­csesség alól még az egri Széchenyi Étterem sem ki­vétel. Legutóbb 1966-ban zárták be, és több mint fél millió forintot költöttek rá, mivel a Heves megyei Vendéglátóipari Vállalat vezetői szerint sem felelt már meg a követelmények­nek. Az ünnepélyes meg­nyitására, s az utána höm­pölygő vitákra bizonyara még sokan emlékeznek: a vendégek, vagyis szerin­tünk a fél millió ráköltésé» vei sem lett szebb, korsze­rűbb as étterem, a vállalat vezetői viszont megingatha­tatlanul hitték s mondták: igenis szebb és korszerűbb lett. Most ismét bezárták és átalakítják. Műanyagpalót, álmennyezetet építenek, megszüntetik hodály-jelle- gét, sőt a konyhából még a gázt is kivezetik az étter­mi részbe. Magyarul mond­va: korszerű, modern, szép lesz. Kértük az összeget is, mennyibe kerül ez az át­alakítás, de választ nem kaptunk, mondván saját erőnkből végzik az átala­kítást, így a költségvetése csak az építkezés befejezé­se után alakul ki. Ez az újabb bezárás, át­alakítás csak látszólag mond ellent a bárom évvel előtti vállalati vélemény­nek, mivel azóta már har­madik esztendejét járja az étterem, és hát ugye az élet­tel lépést kell tartani. Még ha százezrekbe is kerül. Azon most már fölösleges vitatkozni, hogy miért nem lehetet ezt a két bezárást, korszerűsítést egyszerre el­végezni. Mondjuk három évvel ezelőtt. Egészen biz­tosan kevesebbe került vol­na. De kár a szóért. Az ét­termet ismét bezárták, át­alakítják és ahogyan a vál­lalatnál hallottuk: korsze­rű, kulturált, modern lesz. Kíváncsian várjuk, hi­szen mi is ezt szeretnénk. Sőt, már bárom évvel ez­előtt is erre vártunk. Négy hét múlva a megnyitás nap­ján majd minden kiderüL Az is, hogy valóban szebb, korszerűbb, kulturáltabb lesz-e? Reméljük, igen. t-k-) — Bár az itthoniak hiá­nyoznak, de nagyon jól érez­zük magunkat. Mindenünk megvan, kitűnő a hangulat, a melóba se szakadunk bele és — azért pénzünk is van. — E! tudnád ezeket néme­tül is mondani? — Már csak két napom van a szabadságból és még nagyon sok üzenetet kell átad­nom, ezért majd legközelebb. A német nyelv nehezebb, mint gondoltuk. Eladni ugyan már aligha tudnának, de azért még változatlanul „perfekt magyarok” vagyunk. Hát ami igaz, igaz: Apőcs Emil, aki az elmúlt év októ- ben 17-i „különítménnyel” Hevesről szerződött három évre az NDK-ba, s az elmúlt héten néhány nap szabadság­ra hazalátogatott, még iga­zán nem töri a magyar nyel­vet. Az egyetlen jelentősebb változás: jócskán hosszabb a haja, mint itthon volt... — A magyarok szinte ki­vétel nélkül beat-frizurát hor­danak. Többen szakállt és bajuszt is növesztettek. A né­metek viszont nem hódolnak a hosszú hajnak. Mosolyog­nak rajtunk, de egyetlen rossz szót sem szólnak érte. — Mi újság van Karl- Marx-Stadtban? Hogyan él­tek? Mit csináltok? —. Különösebb újság nincs. Egy harisnyagyártó gépeket készítő gyárban dolgozunk. Két műszakban járunk: reg­gel fél hattól, délután fél háromig tart az egyik, a má­sik fél háromkor kezdődik és éjjel fél egykor ér véget A szombat, vasárnap szabad. — Sokat kell dolgozni? — Ki mennyit akar, illetv e ki hogyan akar keresni. Tel­jesítménybérben dolgozunk, aki hajt, annak a pénze is több. Nekem eddig még min­den hónapban megvolt a 600 márkám. Ez nagyon jó kereset. A szállásért 30 már­kát fizetünk, a havi koszt 200 márkából kijön, a többi zseb­pénz, mindenki arra költi, amire akarja. A gyárban le­het reggelizni, euédelni, de nagyon sokan, a mi „csapa­tunk is" süt—t jz magának. — Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumból egyeneseit a Karl-Marx-Stadti gépgyárba kerültél. Te milyen munkát végzel? Vajon kinek szól a levél? Szabad Idő tüzéreknél ban..: légvédelmi Vietnam­Ki a felelős? Helyesebben ki lesz a fele­lős, ha valaki belezuhan ab­ba a mély gödörbe, amely majdnem két hete tátong az egri Beloiannisz és Bródy Sán- don utca sarkán? A kiásott gödör bizonyára a csatorna- építők céljait szolgálja, nem hiábi dolgoztak vele a mun­kások, de mostanában senki sem törődik vele. Megfeled­keztek a járó-kelők védelmé-- ről is, akik az esti szürkület-* ben botorkálva csupán né­hány centiméterrel a veszé­lyes mélység mellett közlc­Egyik fővárosi na. pilapunkban az apró- hirdetéseket bön­gésztem, amikor fennakadt a szemem a következő sorokon: „Budán, a Rózsa­dombon vagy a Pa­saréten hét-nyolc szobás, abszolút kom­fortos házat vennék készpénzért, nagy kerttel, gyümölcsfák­kal, lehetőleg kisebb úszómedencével. Ajánlatokat Nyugodt otthonra vágyom 1 000 000 jeligére ké­rek a Kiadóba.” Mostanában, hogy kissé öregszem, haj­lamos vagyok az elér. zékenyülésre. íme. ez j az apróhirdetés is \ megindított s előszi- ; várgó könnycsepp. | feim prizmáján át j akaratlanul is bepil- I lantottam a déré!: j apróhirdető emberi i sorsába. Istenkém. : milyen borzasztóan zaklatott élete lelte- tett ennek a szeren­csétlen embertársnak, aki ennyire vágyik egy nyugodt otthon után. hogy az minden további nélkül meg ér neki egy milliót! Nem mondom, az én életem sem volt fe­nékig tejföl, de azért, azt hiszem, egn mil- \liót mégsem áldoznék nyugodt családi ott­honra. Nem vinne rá a lélek. Ki tudja, mennyit kellett gíircölnie és nélkülöznie szegény­porgaiia. S mindezt egy nagy létszámú család mellett! Hi­szen legalább hat­nyolc gyereke lehet, hn ekko■ * házikóra mennyi munkái ad egy nagy kert az ő szorgos gazdájának. Kivált ha gyümölcs­fák is vannak benne. Az a sok ásás, gereb­kednek. Legalább a jarda felöli ol- j ££ Ttág ezTZ'w dalára helyezzenek korlátot! I milliócskit összefut­ván szüksége. S hogy egy nagy családot el­tartani manapság nem csekélység, ezt magamról tudpm. Nos, lehet, hogy meg fáradt a küzdelem­ben, lehet, hogy el- nyűtte a mindennapi' betevőért folytatott udáz harc, de a gerin­cét nem törte meg. Ezt abból látom, hogy készpénzért veszi a budai házikót, nem ám OTP-re, mint so­kan mások. S még most. egv kemény munkában töltött élet alkonyán is az áldozatvállalás fennkölt szelleme árad apróhirdetésé­ből. Nagy kerttel akarja ezt a budai házikót, már pedig mindenki. tudja, lyé.es, fűnyírás, met­szés. permetezés és a többi. Sziklavár lehet ennek az embertárs­nak a. lelke, ha mind­ez nem riasztja vis: - sza! De még az ö hitve­se is tűzrőlpattant menyecske leltet ám. Egy ilyen nyugodt budai hajlék az csz- szonynak is annyi munkát ad. hogy csak na. Mindennap hét-nyolc szobát ki­takarítani... nem. ezek a derék embere’: nem ismernek lehe tétlent. Ha apróhirde­tésükben nem emlí­tették volna, hogy ra­gaszkodnak egy ki­sebb úszómedencé­hez. magam hívnám fel rá a figyelmüket: kell az t jő hűvös víz, hogy mindennap megtisztálkodhassa­nak, s kioldhassák er­nyedt testük fáradt­ságát. Itt tartottam réve- dezésemben, amikor a feleségem megkér­dezte: mit terpeszke­dem tétlenül? Szó nélkül elé tartottam az apróhirdetést, ab- ban reménykedve, hogy nejem is elérzé- kenyül s megértőbb lesz. De ő mérges te­kintetet lövellt rám. — Látod, te élhe­tetlen, mire viszik, mások, amíg te itt a napot lopod és nya­valyogsz, hogy így ki­merültél. úgy kime­rültél! Nem is szól­va arról, hogy te el- cigarettázod a fél ke­resetedet. Fogadni mernék, hogy ez az ember nem dohány­zik, azért telik most neki egy nyugodt bu­dai otthonra. De te! Ereztem, hogy iga. ta lehet az én sze­gény asszonykámnak. De majd megmula- főm, hogy én sem va- 1 vjok elveszett, ember! | Azonnal abbahagy­jam a dohányzást Fogok én még apró- 'ilrdetést feladni, egy ilyen nyugodt budai ’ázikót keresve. Ami- •őr e sorokat papírra j ■ etem. már öt Kos- j suth ára megvan a i millióból. A többit j majdcsak megadja tz. aki ennek a derék •vróhirdetőnek is elő- eremtette. Horváth József — Lehetett választani. Éri marós vagyok. Két hétig ta­nultunk, azóta dolgozunk, természetesen szakmunkások mellett. Én nagyon szeretem a gépeket és érdekel is, amit csinálok. Ezt azért hangsú­lyozom, mert többen csak a nyelv miatt jöttek ki. Egyéb­ként vendéglátóink nagyon szeretnek bennünket. Nagy türelemmel foglalkoznak ve­lünk, már arra is kioktattak, hogy egy percet se késesünk a műszakból, de egy perccel se dolgozzunk tovább. A né­met. precízség valóban szent törvény. — Hol laktok? Milyen a szállásotok? — Túlzás nélkül: osztályon felüli szállásunk van. Egy 15 emeletes épületben lakunk. Nem munkásszállás: négyen vagyunk egy kétszoba-vs.vz- komfortos lakásban. Gáztűz­hely, rádió, hűtőszekrény mindegyikben, az épületben üzlet, ragyogó klub is van. Valóban mindenünk meg­van, s mindezért csak 3(1 márkát fizetünk. — Mi a program a szabad napokon, a hét végén? — Lehet válogatni: van futball-, röplub kézilab­da-csapatunk, suhan • járnak úszni. Arról as'.áa nem is be­szélve, hogy K;. 1-Marx-Stadt és a város körűi vagy 50 ki­lométeres körzetben már va­lamennyi szórakozóhelyet is­merünk. De vm k'fött, szer­vezett program úrik is. Meg­alakultok * K’ fi-alapszerve- zetek, a.-, egy- .- ek én vagyok a titkára. IC ■ >csolatot tar­tunk a német ifjúsági szer­vezettel. tíbo közös rende.-v vénvünk Volt már. Sajnos, elég nt jéz r u talmas. jó íog- lalko» asokat tartani, mivel elég kevés írott propaganda­anyagunk van. Magyar újsá­gok is egyhetes késéssel ér­keznek, a Kossuth és a Pe­tőfi Rádj,ót wiak este lehet „megfogni”. A 15 " bineiet’es“''szuper- szállóban nagyon s°k Heves megyei lakik. Milyen a me­gyebeliek összetartsáa? — Kifogástalan. Ismerjük egymást, együrt jártunk isko­lába. Az egri Horváth Laci­val, Kaknics Kálmánnál, a mikófalvi Kelemen Bélával, Kelemen Kares szál, a tarna- szentmiklósi Xörőcsik Ele­mérrel, de a többiekkel is mindennap találkozom, együtt dolgozunk és a szóra­kozás. a pihenés programját is kö.ösen állítjuk össze. Nemcsak a szállásunk,' a tár­saság is kitűnő. Három év múlva lejár a szerződés, vége a „kikülde­tésnek”. — Anányan vagyunk, ara­nyi tért', elképzelés. Én egye­temre szeretnék menni, ter­mészetesen német szakra. Ha nem sikerül, akkor elmegyek valamelyik üzembe szak­munkásnak. Az biztos: ez a három esztendő egy életre szóló nyereség lesz vala­mennyiünk számára, hiszen megtér ülünk egy mestersé­get. egy idegen nyelvet és világ rt látunk. — koós —; í tHbe lépett mz. tij Ivtedelenad« rendelet A pénzügyminiszter ren­deld t adott ki az általános jövedelemadóról szóló kor­mán; endelet végrehajtásá­ról. Ezzel az új jogszabály életbe lépett, rendelkezéseit 1969. ; már 1-től kell alkal­mazni. A végrehajtási 1 rendelet a többi között tisztázza, hogy adózás szempontjából mit keli önálló szellemi munká­nak tekinteni. Ilyen a mun­ka. Iszonyon kívül végzett tudó: zanyos kutató jellegű, irodalmi, fordító (műfordító, átdolgozó), valamennyi mű­vészi, előadói (oktató), terve­zői. szakértői, orvosi, állat­orvosi és egyéb más szellemi tevékenység. Adózás ;~m. pontjából ide tartozik a sze*»* tói jog gyakorlása is. I Irány a Venus! A Venus bolygó behatóbb tanulmanyozá- sára január 10-én a Szovjetunióban felbocsá­tották a „Venus 6,” űrállomást A ..Venus 6." a már január 5-én felbocsátott Venus ü.-tc; összehangolva végzi tudományos megfigyelé­seit. Az új automatikus űrállomás május kö­zepén sima leszállást, hajt majd végre a boly gó éjszakai oldalán, — ugyanúgy, mint a „Venus 5.” A második űrállomás felbocsátása nem csak a kutatások kiszélesítéséi jelenti, nem csak „tartalék” arra az esetre, ha az első űr- ■ állomásban valamiféle zavarok keletkezné­nek. ...... A bolygóközi térba- és a Venus légköré­ben mindkét uráliami s méréseket végez. Ha az egyes paraméterek egybeesnek, úgy az eredmények megbízhatók, hitelesek. Ha vi­szont a mérések eredményei nem egyeznek, s az eltérést nem lehet természeti okokkal ' magyarázni, világossá válik, hogy az eredmé­nyeket még korai lenne besorolni a tudo­mány ..fegyvertárába”: átok kiegészítő ellen­őrzésre szorulnak. Kél kísérlet egyidejű lefolytatása, történ­jék az pltár laboratóriumban, akár a koz- , mcszban. összehasonlíthatatlanul nagyobb I követelményeket támaszt a kísérletet irányí­tó és segítő ,.személyzettel” és a biztonsági eszközökkel szemben. A ..Venus 5.” és a Ve­nus 6.” automatikus bolygóközi állomásokat. a hiagy távolságú Kozmikus Kapcsolatok Köz­pontja és a Koordinációs Számító Központ irányítja. Ugyanez a központ végzi a beér­kező információk feldolgozását. Azzal, hogy kit űrállomást bocsátottak fel, jelentősen B megnőtt a számítások mennyisége, úgyszin- “ téu a feldolgozásra váró információk tömege i is. A földi irányítóközpontok jói felkészültek ezknek a bonyolult feladatoknak a megoldá­sára, és van is kellő tapasztalatuk az ilyen munkában. A Szovjetunióban 1965. novemberében már fellőttek két automatikus bolygóközi űr­állomást a Venus tanulmányozására: a „Ve­nus 2”-t és a „Venus 3”-t. Akkor a két fellö­vés között néhány nap telt el, s az űrállomá­sok igen közeli röppályán haladtak a Venus felé. Annakidején a földi irányítóközpontok ragyogóan megoldották a feladatot. A techni- ! . ka természetesen fejlődik, — az űrtechnika ' . pedig különösen gyorsan — és a „Venus - és „Venus 6” űrállomások még sokkal töké- lelesebb műszaki-tudományos berendezést visznek magukkal, mint azok, amelyeket több mint három évvel ezelőtt bocsátottak fel. Er­ről tanúskodik az űrállomások megnöveke- i dett súlya is. Két automatikus űrállomás fellövése a i Venus felé a szovjet űrtechnika, elsősorban a i hordozórakéták nagyfokú megbízhalóságá­■ ról tanúskodik. Elegendő, ha arra gondolunk, ■ hogy az Egyesült Államokban már kétszer szakadt meg hasonló kísérlet, — éppen azért, ■ mert a hordozórakéták hibásakká váltak. Az ’. 1962. nyarán a Venus tanulmányozására fel- : bocsátott „Mariner 1.” és „Mariner 2.” ürát­■ lom ások közül csak a második rakéta tért ?ri j , a bolygó felé tartó röppályara: az első űrál­lomás hordozórakétája elvesztette a kapcso­■ latot az irányítóközponttal és az állomással ■ együtt fel kellett robbantani. Az 1964. no­■ «emberében a Mars tanulmányozására fel­lőtt .,Mariner 3.” és a ,.Mariner 4.” közül a bolygót ismét csak a második űrállomás kö­. zelitette meg. Az első, a hordozórakéta pon­tatlansága miatt, más röppályára téri és el­vesztették vele a kapcsolatot. A „Venus 5.” és a „Venus 6.” szovjet űr­állomásokkal folytatott bonyolult kísérlet megkezdődött. Á Venus légterében az űrállo­más sima leszállása során végzett közvetlen mérések végrehajtása még előttünk van. E j kísérlet eredményeképpen a tudománynak j fontos információkat kell szereznie a Venus- j ról, a Naprendszerben Földünkhöz legköze­lebb álló bólygáról. Jurij Marinyin az APfi tudományos kommentátora

Next

/
Oldalképek
Tartalom