Népújság, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-26 / 21. szám

fl KGST 22 f ésszaka |PP 2m r- 'f r~ * I í ': ;*#' Apró Antal, a KGST 22. berlini ülésszakán részvevő ma­gyar küldöttség vezetője (balról a negyedik) a záróülésen aláírja az ülésszakról kiadott közleményt. (Telefoto: — Pl—MTI—KS) „Franco gyilkos!” Nyugati hírügynökségek jelentései szerint Spanyolor- szágszerte folytatódnak a tüntetések azután is, hogy a kormány az ország egész te­rületére háromhónapos idő­tartamra meghirdette a rend­kívüli állapotot. Madrid déli munkásnegyedében pénteken este diákok vonultak fel az utcán „Franco gyilkos!” ki­áltásokkal. A madridi egye­tem környékén, ahonnan a rendkívüli állapot kihirdeté­se után a rendőrség eltávolí­totta a diákokat, az esti órák­ban a diákok újabb zavargá­sokat kezdtek. „A rendőrség gyilkos!” kiáltásokkal járva be az utcákat, miközben kö­vekkel dobálták az elhaladó gépkocsikat és számos kávé­ház bútorzatát az utcára szór­ták, a rendőrség rohamoszta­gai szétverték a tüntetőket. Nixon első elnöki sajtókonferenciáié Hixon elnök hétfőn, ma­gyarországi idő szerint dél­után öt órakor tartja meg első elnöki sajtókonferen­ciáját A sajtókonferencián kül- és belpolitikai kérdé­seket kíván érinteni. Sajtó- értesülések szerint az egyik téma a közel-keleti válság megoldásának kérdése lesz, amelyre a Szovjetunió még Nixon beiktatása előtt konkrét javaslatokat tett Bár New Yorkban olyan hírek terjedtek el, hogy a jövő hé­ten, Jarring nagykövet kon­zultációja alkalmából már megkezdődnek a rendezésre vonatkozó tárgyalások a Biz­tonsági Tanács négy állandó tagja részvételével. Wa­shingtonban pénteken ma­gas rangú külügyi tisztvise­lők azt mondották, hogy az amerikai álláspont még ko­rántsem alakult ki véglege­sen és a külügyminisztérium­ban végbemenő személyi vál­tozások minden bizonnyal tovább lassítják a döntést. A Nixon kormány egyéb- !cént'“á~hétvégére’kiég’észült: pénteken letette a hivatali esküt az új belügyminisz­ter, Hickel volt alaskai kor­mányzó. Hickel jelöltségé­vel szemben a szenátusban több kifogást emeltek, fő­ként azért, mert olyan olaj­ipari érdekeltségekkel van kapcsolatban, amelyekkel szemben más befolyásos tő­kés csoportok saját érdekei­ket akarták védelmezni. Ugyancsak esküt tett Laird hadügyminiszter új első he­lyettese, David Dackard ka­liforniai multimilliomos. A külügyminisztériumban hi­vatalba lépett az új első mi­niszterhelyettese, Elliot Richarson. Nixon a hét végén több olyan intézkedést vont visz- sza, amely a Johnson kor­mány utolsó napjaiban szü­letett. A többi között az elnök viszavont 485 kinevezési ja­vaslatot, amely demokrata párti korifeusokat akart álla­mi funkcióba juttatni. Amerikai katonaszökevény kényszerűét le kubai leszállásra a „National Airlines'” repülőgépét £gy hót a világpolitikában 4 \í\oii-Im\n/»mI ós a szovjet külügyminisztérium nyilatkozata Lodge tárgyalási taktikája — Jobboldali hisztériakeltés Csehszlovákiában — Vöriis zászló a barcelonai egyetemen MIAMI: Az amerikai haditengeré­szet egy 19 éves katonája, aki el akart menekülni az Egye­sült Államokból, mert nem akarta, hogy Vietnamba küldjék, pénteken kubai le­szállásra kényszerítette a „National Airlines” repülő­gépét. amelyen rajta kívül 46 utas, köztük 16 amerikai ka­tona és egy gyászoló özvegy tartózkodott, aki férjének ko­porsóba zárt holttestét szállí­totta haza Kentucky államba. Az egyik stewardess el­mondotta, hogy négy perccel azután, hogy a repülőgép el­indult Key Westből, a fiatal­ember megragadta őt, egy kést helyezett a tarkójára és így követelte, hogy a gép irányt változtasson és Havan­nában szálljon le. Követelé­sét továbbították a pilótának. A katona hangoztatta, nem akar ölni, nem akar Viet­namba menni. Az útjából eltérített lök- hajtásos utasszállítógép hét­tagú személyzetével, vala­mint a koporsóval és az öz­veggyel már visszaérkezett Miamiba. A többi utas ér­tük küldött légcsavaros gép­pel tér majd vissza. A hét elején a világesemé­nyek a „nagypolitika” szín­padain kezdődtek, Moszkvá­ban és Washingtonban. Két fontos dokumentum került világszerte a kormányok asz­talára: az új amerikai elnök beiktatási beszéde, — s csak­nem ugyanazokról a kérdé­sekről a szovjet külügymi­nisztérium hivatalos nyilat­kozata. Richard Nixon nagy érdek­lődéssel várt beszéde világ­szerte bizonyos csalódást okozott Az Egyesült Államok új elnöke a capitólium előtt felállított emelvényen in­kább csak azokat a semmire sem kötelező általánosságo­kat Ismételte meg, amelyeket a múlt évi választási kam­pányban hangoztatott, s amelyek csalt arra voltak alkalmasak, hogy a nagyon is különböző platformon álló választókat tömörftsék a köztársasági párt mögé. Az új elnök beszédének ugyan biztató elemei az olyan meg­állapítások, hogy „e korszak a békének kedvez”, valamint „a konfrontációk periódusá­nak elmúltával beköszöntött a tárgyalások időszaka”. Nixon azonban semmit sem mondott arról, milyen kon­krét diplomáciai lépéseket tervez a három legalapvetőbb kérdés, Vietnam, a leszere­lés és a közel-keleti válság megoldása érdekében. Azt a benyomást keltette, hogy leg­főbb célja a jelen periódus­ban az időnyerés, a washing­toni politikára ható külön­böző erők megismerése, s a hozzájuk való alkalmazko­dás. Az ugyanebben az órában elhangzott szovjet külügy- minisztériumi nyilatkozat vi­szont éppen gyakorlatiassá­gával tűnik ki; kifejezi a szovjet kormány készségét a megoldásra érett nemzetközi problémák rendezésére. A Szovjetunió ezúton hozta a világ tudomására, hogy to­vábbra is kész komoly esz­mecserét folytam az Egyesült Államok kormányával a fxxik- leáris fegyvert célba juttató stratégiai eszközök kölcsönös korlátozásáról, majd ezt kö­vetően csökkentéséről. Az új amerikai adminiszt­rációnak tehát működése első perceiben feltették már azo­kat a nagy horderejű kérdé­seket, amelyekre legkésőbb márciusig válaszolnia kell. A Nixon féle vezetés má­sik próbatétele: a Vietnam­ról folyó tárgyalások Párizs­ban. A január 18-i előkészí­tő négyes értekezlet után ja- nuán 25-én végre sor került — először a vietnami kon­fliktus történetében — az ér­demi problémákról szóló el­ső megbeszélésre a háború­ban résztvevő valamennyi té­nyező, a VDK, a DNFF, az Egyesült Államok és a saigo- ni rezsim képviselői között. Mór az első komoly tanács­kozáson nyilvánvaló lett, hogy az amerikaiak lassú, tárgyalásokra számítanak Párizsban. Nixon személyes megbízottja, Cabot Lodge ugyanis olyan koncepcióval állt elő, amely eleve férete- szi a politikai rendezés ügyeit, és a fő figyelmet a katonai kérdéseknek szente­li. Az amerikai küldött lénye­gében olyan ideiglenes jelle­gű fegyverszünet ötletével állt elő, amelyet — az általa javasolt formában — nem lehet megvalósítani. Lodge szerint a „kölcsönös kivonu­lás” kérdéseiről kell tárgyal­ni. E felfogás értelmében észak-vietnami csapatokkal áll szemben az Egyesült Ál­lamok hadereje Dél-Vietnam- ban, s az amerikaiak csali olyan ütemben hajlandók megvalósítani haderejük ki­vonását, amilyen ütemben az általuk észak-vietnamiak­nak nevezett szabadsághar­cosok elhagyják Dél-Viet- nam területét Nyilvánvaló, hogy ezt a hamis koceociót a VDK és a DNFF delegációi mégcsak tárgyalási alapnak sem tekinthetik. A Csehszlovákiából a hét folyamán érkezett hírek nyugtalanító helyzetről szá­molnak be. A jobboldal fo­kozza a haladó erőkre, s ál­«v’wv^i*vw*<,v <v*,wvwMVVvvsfvv«'/^wWtf,«vwwvvvvwv»,vvwvvvvv»f .»■ OLGA BERG HOLTZ: Kilencszáz nap A szovjet emberek Ja­nuár 27-én ünneplik a Leningrad körüli blokád teljes felszámolásának 25. évfordulóját Olag Bergholtz költőnö a vá­rosban élte át a hitele- rlsta blokád kilencszáz napját A rádióban fel­csendülő hangja új erőt öntött a harcoló lenin- grádiakba. Az alábbiak­ban részleteket közlünk a kiváló költőnö emlé­keiből és híres leningrá- di naplójából. Tudtuk, hogy Hitler fejé­be vette: eltörli városunkat a föld színéről. 1941—-42- iszonyú telén sö­tétség borult a városra, nem volt áram, a vízszolgáltatás megbénult, az emberek a Né­véből hordták a vizet kis szánjaikon, volt aki ott halt meg útközben, vagy a péküz­let előtti sorban. Egy darab­ka fekete kenyérért álltak sorba. Hitler arra számított, hogy a városunkra zúdított meg­próbáltatások a legalacso­nyabb, állati ösztönöket hív­ják majd bennünk életre: hogy az éhező, fagyhalállal küszködő, szomjazó emberek egymás torkának esnek, el­vesztik az uralmat idegeik fe­lett s végül feladják a vá­rost. Leningrádban azonban nem volt példa rá, hogy az asszo­nyok megostromolták volna a péküzleteket — pedig gyér­2 ^msm Ü69. Január 26.. vasárnap mekeik közt az éhhalál ara­tott. És a Nyevszkijen, Nyikoláj Akimov színházában Mihail Zoscsenko vígjátékát játszot­ták. A vígjáték címe szó sze­rint ez volt; „Berlin harsai alatt"... A sáros fölött ott zúgott Anna Ahmatova mély, tragi­kus és büszke hangja. A köl- tönő így beszélt: , ' '-n re;m val polgártársamat, az a megin­gathatatlan remény élte:, hogy Leningrádot sohasem tapodja fasiszta csizma.. Dimitrij Sosztakovics ekkor írta hetedik, „Leningrádi” szimfóniáját. A rádiózenekar megtizedelődött, legyengült az éhségtől (Sosztakovics szimfóniájának próbái közben gyakran kellett ilyen jelen­téseket fogalmazni: „Az első I---- ’■ ^ dob út­közben meghalt”...) A várost védelmező csapataink kato­nazenészeket küldtek az együttesbe, s az ostromlott Leningrádban felhangzott a Hetedik szimfónia. Miközben hallgattam, fel­idéztem Sosztakovics arcát, és arra gondoltam: ez a kis termetű, törékeny, szemüve­ges férfi — erősebb Hitlernél. Lenin emlékművét homok­zsákok takarták be. De soha­sem feledkeztünk meg arról, hogy Lenin városát védel­mezzük. íme, néhány részlet leningrádi naplómból; 1944. január 14. Holnap kezdőd‘k. Csapa­taink támadásba lendülnek, r ’!"k a h,r>’"Hot. Is­Az el nált év őszín a H..a n gj.-hk l'V. Ucg) Jetiiket a hősök emlékműve glőtt. •fSiiah u( sal is 1 .0. (i »ti János felvétele) tenem, légy velünk... (Ne csodálkozzanak, hogy ilyen szavakat írtam, a fohászt nem az istenhit diktálta.,.) 1944. január 15, reggel 9 óra 45. Fél tízkor szüntelen, tom­pa ágyúdübörgésre ébred­tünk. Tizenöt perce tart. Megkezdődött a támadás, Leningrád felszabadulása. Ez aztán a lárma! Reszket a ház, mintha gigászi motor járna az udvaron. 1944. január 18. A fasiszták hajnaltól nehéz lövedékekkel bombázzák a várost. 1944. január 20. Tegnap 224 ágyúból 20 sor­iűzet adtak Moszkvában a leningrádi front tiszteletére. Naplómba akartam ragasz­tani a hadijelentést, de saj­nálom kivágni az újságból, inkább el teszem. 1944. január 28. Tegnap tűzijáték volt Le­ningrádban annak örömére, hogy felszámolták a bloká­dot, s elhallgattak az ágyúk. A tűzijáték szép volt, bevilá­gította sápadt, gyönyörű vá­rosunkat, amelyért annyi vért, annyi életet áldoztunk. A háború után újra felke­restem a piszkarjevi temetőt, ahol közös sírokban temet­ték el Leningrád több mint fél millió halottját, s köztük valószínűleg férjemet, Nyi- kolaj Molcsanovot aki éhen halt a blokád idején. „Való­színűleg” írom, mert a kór­házban, ahol meglátogattam, ezt mondták: „Ha egyénileg akarja eltemettetni, sok holt­test alól kell kiszabadítani. Este halt meg, s az éjszaka nagyon sokan követték...” Ezt feleltem: „Katonaként halt meg, közös sírba temet­jük.” Nagyon gyenge voltam, nem lett volna erőm. A piszkarjevi temetőben ' '’omáteres hosszúságban hú­zódnak a sírhalmok. A beton­lapok szűkszavú dátum: az évszám, „1941”, „l&*sr,,g tálában a közyéleményrs gyakorolt nyomását. A párt­tagok nagyi-észét kiszorítot­ták a szakszervezeti bizott­ságokból. Egy 21 éves egye­temi hallgató, Jan Palack ha­lálát — aki a prágai Vencel- téren benzinnel leöntötte c>s felgyújtotta magát — a jobb­oldal általános hisztériakel­tésre használja fel. Az akció szervezettségét bizonyítja, hogy órákon belül nagysza­bású tüntetéseket rendez telt Közzétették Palach állítóla­gos végrendeletét, éhség- sztrájkokat szerveznek az egyetemisták körében, a prá­gai pályaudvaron fegyverte­len szovjet katonákra tá­madtak, s hogy még jobban felkorbácsolják az indulato­kat, a szerencsétlen fiú fel­ravatalozott holteste előtt politikai demonstrációt tar­tottak. A jobboldali vezetés aiá került szakszervezetek néhány perces általános munkabeszüntettést is tar­tottak „Jan Palach emlé­kére”. Mindezt nyugaton fel­fokozott, uszító tartalmú sajtó- és rádiókampány kí­séri. Pozitív jelenség azon­ban, hogy több csehszlová­kiai városban, sőt, Prága lá­bén kerületében a kommunis. ták gyűléseket tartanak, amelyeken srembeszállnak a szovjetellenséggel, kiállnak a konszolidációért. Gustáv Hu- sák, SZLKP KB első titkára a pozsonyi Kablo-gyár dol­gozóitól kapott demonstratív támogatást. A világesemények sorában hadd említsük még meg; hogy általános nemzetközi érdeklődést váltott ki, szov­jet részről pedig határozott támogatást kopott a francia kormány javaslata: a négy nagyhatalom képviselői az ENSZ-ben iépjenek egymás­sal érintkezésbe a közel-ke­leti válság megoldása érde­kében. A hét folyamán végre megoldódott a két hete hú­zódó libanoni kormányvál­ság is: Karami miniszterel­nök végülis megszilárdította az arab összefogás program­ját hirdető kabinetjét S vé­gül említsük még meg a sap- nyol diákok megmozdulását is — feltehetően a jövő hé­ten újabb fejlemények lesz­nek —, mert a Franco-dik- tatúra történetében először fordult elő, hogy a rendszer kénytelen volt bezáratni egyetemeit, (a barcelónai egyetemen ledöntötték talap­zatáról Franco mellszobrát és az erkélyre kitűzték a vö­rös zászlót), s arra is rákény­szerült, hogy — hosszú idő óta először —, ismét statá­riumot hirdessen ki. (Sz. L. I.) Szombati tudósítás Prágából A csehszlovák fővárosban szombaton került sor Pan Palach egyetemi hallgató te­metésére. Mint ismeretes, a 21 éves fiatalember öngyil­kosságát áz elmúlt napokban szélsőséges jobboldali körök ellenséges hangulat felszitá­sára igyekeztek kihasználni. Ennek következtében fenn­forgóit annak veszélye, hogy a szombati temetést felhasz­nálva, provokatív akciókat követnek el. Palach ravatalát péntek reggeltől szombat délelőttig több tízezer ember tekin­tette meg. A gyászszertartás szombat délben kezdődött, majd a főváros központján át a Károly egyetem böl­csészkarának épülete előtt levő térre szállították a ko­porsót. A gyászszertartás Itt ért véget. A gyászmenetet a mintegy kétküométeres sza­kaszon nagy tömeg kísérte. Rendbontásra nem került sor. A hivatalos gyászszertai tás félháromkor zárult. A temetésre délután az Olsany temetőben, csak a családta­gok részvételével került sqg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom