Heves Megyei Népújság, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-13 / 292. szám

&.«BS«mss2i 5*cil IrátogsaSossi megyénkben Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) jától a hitelpolitika „vadhaj­tásáig”. Élénk vitára adott okot ez a téma is, amelyet Tóth Mi- hály tsz-elnök említett — a szövetkezetek belső ellenőr­zésének megszervezése, a melléküzemági tevékenység, amelynél Losonczi elvtárs hangsúlyozta, hogy az a lé­nyeg: a szövetkezetek ne vál­toztassanak fő tevékenységü­kön, a növénytermesztésen és állattenyésztésen, de éljenek azokkal a lehetőségekkel, amelyek megengedik, hogy termékeiket feldolgozzák, a búzától kezdve a fáig, a tejtől a zöldségig. A poroszlói be­szélgetés és vita már több órája tartott, amikor Losonczi elvtárs elnézést kért, hogy véget kell vetni a találkozó­nak, hiszen az ebéd ideje már rég elmúlt, s azzal kö­szönte meg a szíves fogadta­tást, s az őszinte véleménye­ket, hogy igyekszik segíteni e vidék szövetkezeti gazdái­nak gondjain. Poroszlón Tóth Miklós, községi párttitkár köszöntötte a vendégeket. nSa£3«Ffü3föáIes a fíizesabc&siyi EcuilurotHionban mertetett, hangsúlyozta, hogy békés, kiegyensúlyozott bel­ső életünket nemcsak mi ma­gunk egyedül védelmezzük minden támadás, beavatko­zás és provokáció ellen, ha­nem tagjai vagyunk egy nagy és erős családnak, a szocialista országok közössé­gének is. A párt politikájáról szólva részl~t°s?n elemezte az A füzesabonyi művelődési otthon előtt több százan vá­rakoztak, s nagy tapssal fo­gadták Lostonczi Pál elvtár­sat, valamint a kíséretében érkezett megyei, járási veze­tőket. Az előcsarnokban az úttörők virágait vette át, majd a nagygyűlés elnöksé­minden, a politika, a gazda­ság, a kultúra, ez az egész élet, akiknek javát és boldog­ságát szolgálja a szocializ­mus. Losonczi elvtárs megyénk helyzetének értékelése után az ország belső életével kap­csolatos más kérdéseket is­utóbbi évek, évtizedek harcát, nehézségeit, s hangsúlyozta, hogy e nehézségeken úgy tudtunk úrrá lenni, hogy a párt helyesen mérte fel a helyzetet, jól látta a teen­dőket és világos programot adott a dolgozó népnek. Példákkal bizonyította, hogy a párt miként követte a helyes, utat, nem adva lét­alapot a megalkuvóknak, az erőszak híveinek, hangsú­lyozva» hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésénél és az új gazdasági irányítási rendszer bevezetésénél is igyekezett a párt ezt a tor­zulásmentes politikát folytat­ni. #' tf'tt . — Ami a gazdasági fejlő­dést illeti — mondotta —, jó úton haladunk. A jövő évi terv előirányzatai reálisak, de nem könnyűek. Fontos, hogy áthasson mindannyiun­kat a meggyőződés: egyéni boldogulásunk jogos vá­gyaink mind benne foglal­tatnak a jövő évi terv nem­zeti programjában és senkinek sem szabad kimaradnia a közös erőfeszítésekből. Ezután Losonczi elvtárs arról beszélt, hogy a szocia­lista társadalom teljes fel­építéséig milyen feladatok, milyen összetett, bonyolult munka vár ránk az iparban, a mezőgazdaságban és hogy e feladatok megoldását őszinte akarással folytatja ma is népünk. Hangsúlyozta a vezetés állandó javításának' fontosságát, a politikai ne­velőmunka hatékonyabbá té­telét, a demokratizmus fejlesz­tését, majd biztosította a nagygyűlés részvevőit, hogy a párt politikája továbbra is következetes marad és amely elvisz a szocializmus teljes felépítéséhez. A világban zajló esemé­nyeket is részletesen kom­mentálta beszédében a viet­nami kérdéstől kezdve az amerikai elnökválasztásokig, a közel-keleti problémától a csehszlovákiai eseményekig. A nemzetközi munkásmoz­galom helyzetéről szólva hangsúlyozta, hogy az egy­ség és az elvtársi viszony erősítése közös feladata az egész kommunista világmoz­galomnak, s megtiszteltetés számunkra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt házi­gazdája és szervezője volt azoknak az előkészítő tanács­kozásoknak, amelyek a jövő­re összehívandó világtalálkozó útját egyengették. — Még egyszer kifejezem nagy örömömet, hogy önök között lehettem — mondot­ta befejezésül Losonczi elv­társ. — Kívánom, hogy egyéni és közösségi életük­ben jól zárják le ezt az esz­tendőt, s a következő új esz­tendőben újult erővel, friss egészséggel lássanak hozzá a mindannyiunkra váró nagy nemzeti feladatok megoldá­sához. A nagygyűlés részvevői nagy tapssal fogadták ezt a jókívánságot és Zsámba La­josnak, a járási pártbizottság titkárának zárszavával véget ért a nagygyűlés. Losonczi elvtárs és kísére­te ezután a járási pártbizott­ságra hajtott, ahol Füzes­abonynak és környékének éle­téről, gondjairól beszélgetett a megyei, járási vezetőkkel, majd újból a megyeszékhely­re érkezett. Látogatása a késő esti órákban ért véget. K. E. Losoncai Pál elviárs ünnepi beszédét tartja. A nagygyűlés részvevőinek egy csoportja. (Kiss Béla felvételei.) gében Zsámba Lajos, a Fü­zesabonyi Járási Pártbizott­ság titkára köszöntötte. A zsúfolásig megtöltött terem­ben ezután Losonczi Pál elv­társ emelkedett szólásra. Tolmácsolta a nagygyűlés részvevőinek a járás, a köz­ség dolgozóinak, a Központi Bizottság és az Elnöki Ta­nács üdvözletét, hozzátéve,' hogy a párt és az állam vezető testületéi nagyra értékelik e vidék lakóinak becsületes helytállását és bizalommal számítanak további jó mun­kájukra. — Sokan keresik fel He­ves megyét, külföldiek is járnak erre szép számban, vonzza őket a Mátra és a Bükk festői vidéke, a törté­nelmi múltat őrző és moder­nizálódó Eger a maga sok szép látnivalójával. Mindez nagy­szerű, szivet-lelket gyönyör­ködtető, a Heves megyei patrióták joggal büszkék le­hetnek rá — mondotta Lo­sonczi elvtárs, majd így foly­tatta: — De még büszkébbek lehetnek arra, amit csak tüze­tesebb szemlélődés után lehet észrevenni, amihez túl kell látni a természet, a tájak, vá­rosok, községek külsején. He­ves fejlett iparának, mező­gazdasági naoyüzemeinek, vi­rágzó szövetkezeteinek ter­melőmunkájára gondolok, szocializmust építő társadal­munk maradandó alkotásaira és még ezeknél is többre, az emberekre, Heves megye szo­cialistává érlelődő lakosaira, akiknek gondolatai, erőfeszí­tései ezekben az alkouisokban megtestesültek és akikért' van (Folytatás az 1. oldalról) munkaviszonyban (meg­bízásos munkaviszony­ban) állnak, vaev kereső- foglalkozást folytatnak. A jogszabályok kiterjednek az összes öregségi és rokkant­sági nvugdíiasokra. függet­lenül attól, hoev nvugdíiukat müven rendelkezés alaDián állapították meg. Nem érintik a rendelkezé­sek azokat az öregségi és rokkantsági nvuedíiasokat. járadékosokat, akik a mező- gazdasági termelőszövetkezet­ben tagként dolgoznak. A jogszabályok a nyugdí­jak folyósítási rendszerét lé­nyegében fenntart iák. de a nyugdíjasok racionálisabb foglalkoztatása érdekében havi 500 forint helyett évi 6 ezer forintos kere­seti lehetőséget biztosí­tanak a nvurdíi folyósí­tásának korlátozása nél­kül. A mezőgazdasági termelő­szövetkezeti öregségi és munkaképtelenségi Járadéko­soknál ez a keret az eddigi havi 260 helyett évi 3120 fo­rint. Az öregségi nyugdíj folyó­sítása arra a naptári hónapra szünetel, amelyben a nyug­díjasok keresete a naptári éven belül ez évi 6000 forin­tos keretet túllépte. A nap­tári év hátralévő részében az öregségi nyugdíj folyósítása minden olyan hónapban szü­netel, amelyben a nyugdíjas­nak bármilyen összegű Kere­sete van. A rokkantsági nyugdíjnak az egyharmada, illetőleg a baleseti rokkantsági nyugdíj­nak a fele folyósítható arra a naptári hónapra, amelyben a nyugdíjas kereste a naptá­ri éven belül a 6000 forintos keretet túllépte. Ugyanígy kell korlátozni a rokkantsági nyugdíj folyósítását minda­zokban a hónapokban, ame­lyekben a nyugdíjasnak bár­milyen összegű keresete van. Keresőfoglalkozás esetén mind az öregségi, mind a rokkantsági nyugdíj folyósí­tása szünetel. Az évi 6000 forintos ke­retet minden olyan hó­napra havi 500 forinttá! kell csökkenteni, amely­ben a nyugdíjasnak ke­resőfoglalkozása van, vagy amely hónapokban a nyugdíj folyósítása egyéb ok miatt szünetel. Az év közben nyugdíjazot* taknál a 6000 forintos keret annyiszor 500 forinttal csök­ken, ahány hónap a nyugdíj megállapításáig eltelt. Általában ezeket a szabá­lyokat — az évi 3120 forintos keretben — megfelelően al­kalmazni kell a mezőgazda­sági termelőszövetkezeti öregségi és munkaképtelen­ségi járadékosokra is. öregségi vagy rokkantsági nyugdíjast, mezőgazdasági termelőszövetkezeti öregségi vagy munkaképtelenségi já­radékost, illetőleg kivételes nyugellátásban részesülő sze­mélyt csak „Nyugdíjas-nyil­vántartólap” egyidejű kiál­lítása és vezetése mellett le­het foglalkoztatni. A naptári év folyamán a foglalkoztatott nyug­díjasnak csak egy nyil- vántartőlapja lehet. Ha két vagy több nyilvántar­tólap került kiállításra, a nyugdíj folyósítását mind­addig szüneteltetni kell, amíg a nyugdíjas nem iga­zolja, hogy a nyugdíj folyó­sítását kizáró ok nem áll fenn. A kormányrendelettel egyidőben megjelenő SZOT- szabályzat tartalmazza a „Nyugdjjas-nyilvántartólap” kiállítására, vezetésére és a bejelentési kötelezettségre vonatkozó tennivalókat, s meghatározza a keresőfoglal­kozások körét is. Az új rendelkezések 1969. január 1-én lépnek életbe, ezzel egyidejűleg az öregsé­gi és rokkantsági nyugdíjak, továbbá a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti öregségi és munkaképtelenségi járadé­kok folyósítására vonatkozó korábbi jogszabályok hatá­lyukat vesztik. • A Hazafias Népfront ülése A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksége csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta Kállai Gyula el­nök bel- és külpolitikai tájé­koztatóját, amelyet eszmecse­re követett. Ezután az elnök­ség meghatározta a társadal­mi bizottságok működési el­veit. Az országos társadalmi bizottságok az elnökség irá­nyításával tevékenykedő ál­landó társadalmi testületek, amelyek a két kongresszus közötti ciklusban működnek, s erre az időre készítik el ter­vüket. A társadalmi bizottsá­gok a kitűzött kérdések meg­oldását széles társadalmi ér­deklődés és öntevékeny mun­ka felkeltésével érik el; ak­cióikban politikai felvilágosí­tásra, meggyőzésre töreked­nek. Az országos elnökség lóvá- hagyta a mezőgazdasági bi­zottság, a város- és község­politikai bizottság, a honis­mereti bizottság munka- programját. Megvitatta és el­fogadta a bizottságok mun­kamódszerének elveit. A vitában felszólalt: dr. Bakos Lajos, Bartolák Mi­hály, Bencsik István, Bugár Jánosné, Erdei Ferenc, dr. Földi Mihály, Kállai Gyula, Madarász Lajos, Nánási Lász­ló, Somogyi József, Sümegi János, dr. Szabó Kálmán, Szabó Pál, Trautmann Re­zső, Varga Gáborné, Veres Péter. Erdei Ferenc előterjesztésé« re az országos elnökség elha­tározta, összehívja 1969 ele­jén a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsát. Illést tartott az országgyűlés kulurális b.zottsága Csütörtökön a Parlament­ben Szirmai István elnökle­tével ülést tartott az ország- gyűlés kulturális bizottsága. Az ülésen —. amelyen meg­jelent dr. Beresztóczy Mik­lós, az országgyűlés alelnö- ke — a képviselők megvitat­ták a Művelődésügyi Minisz­térium, a Magyar Rádió és Televízió, valamint a Ma­gyar Tudományos Akadémia jövő évi költségvetését. A költségvetés-tervezetet dr. Polinszky Károly, művelődés- ügyi miniszterhelyettes ter­jesztette elő. Elöljáróban megállapítot­ta, hogy a tárca felügyelete alá tartozó intézmények mű­ködését, fejlesztését a gazda­ságirányítási rendszer re­formja után is a költségve­tés biztosítja, ezért az okta­tási és népművelési intéz­ményeknél a népgazdaság új tervezési és pénzügyi rend­szerének megfelelő alkalma­zása a követelmény. Ennek érdekében számtalan intéz­kedés született. A többi kö­zött megszüntették például egy sor intézmény — színhá­zak, levéltárak, zenész-szak­középiskolák — központi irá­nyítását, növelték az alsóbb szintű tanácsok hatáskörét, centralizáltak több intéz­ményt és vállalatot, vállala­ti elemekkel bővítették nz egyes színházi és zenei intéz­mények működésének gazda­sági részét, a Művelődésügyi Minisztérium felügyelete alá vonták a Kultúra, Könyv, és Hírlap-külkereskedelmi vál­lalatot, életre hívták a Kul­turális Külkereskedelmi Ta­nácsot és létrehozták a Kul­turális Alapot. A miniszterhelyettes hang­súlyozta, hogy az alaposan megfontolt intézkedések cél­ja: törekvés a gazdaságosság­ra, oly módon, hogy ez ne vi­gyen „mellékvágányra”, mert a kultúra ezután sem válhat „árucikké". _________________ Hm üsm 3 1968. december 13., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom