Heves Megyei Népújság, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-11 / 290. szám

* » Ősbemutatóval jubiláltak az egri szimfonikusok Hétfőn az egri Gárdonyi Géza Színházban hangver­sennyel jubiláltak az egri szimfonikusok. Az egri szim­fonikus zenekar öt esztende­je működik. Ez az egyszerű tény önmagában sokat mond annak, aki ismeri az öntevé­keny amatőr együttesek sor­sát és azokat a gondokat, amelyek egy ilyen önkéntes vállalkozás életét kísérik. Az egri szimfonikusok sok­sok küzdelem, áldozat, le­mondás és harc árán eljutot­tak az első, méreteiben sze­rény, számvetésnek annál gazdagabb jubileumhoz. Az egri közönség magáénak ér­zi ezt az együttest és ez nem­csak abban jutott kifejezés­re, hogy a hétfő esti koncer­ten a színház megtelt, hi­nein abban is, ahogyan a hallgatóság ezeket az áldo­zatkész muzsikusokat ünne­pelte. A sok-sok taps nem­csak a megszólaltatott mű­vek jutalmazása volt, hanem annak a munkának az elis­merése is, amelyet az együt­tes évek óta folytat Egerben és a megyében. Mi sem ter­mészetesebb ilyenkor, hogy a jubiláló zenekar ünnepi ze­nét szólaltat meg az ünnepi alkalomból. Erkel ünnepi nyitánya után Mozart g-moll szimfóniája hangzott eL A két mű ugyan távol esik egy­mástól mondanivalóban és stílusban egyaránt, de az al­kalom és a hangulat eggyé ötvözte Erkel és Mozart mon­danivalóját. A műsort Beet­hoven Egmont-nyitánya zár­ta be s mintha foglalata lett volna annak a programnak, amelyet az egri szimfoniku­sok célul tűztek maguk elé: megszólaltatni mindig és mindenütt azokat, akik az embert vallják meg a han­gok, a harmónia erejével és hitével. Az ünnepi hangverseny fé­nyét emelte Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerzőnek karmesteri fellépése, aki a háromtételes Mátrai táncok című művének ősbemutató- iái-vezényelte az egri szimfo­nikusok élén. A Legényes a szilaj temperamentumot ele­veníti meg népi dallamok­kal, a Mátra környékéről vett motívumokkal. A szer­ző nem cifrázza, nem öltöz­teti fel a műzene sallangjai­val azt, amit a népi dallam, a népi lélek sugall neki. A derű, a jókedv, a táncbame- nés hangulata árad ebből az első táncból. A Leánytánc finom líra, a női lélek bája rajzolódik, fejeződik ki ben­ne, az a szemérmesség, aho­gyan a lányok faluhelyen még manapság is táncba mennek. A Cigánycsárdás fergeteges ritmus, fölébe ke­rekedik a Legényesnek is, mert a pattogó dallam azt a forró szenvedélyességet idézi, amikor a jókedvű társaság kivilágos-kiviradtig huzatja magának. Farkas Ferenc Kossuth-dí­jas zeneszerző dallamvilágát, témáit jól ismeri a közönség. Mindig a nép szólal meg ze­néjében, az a magyarság, amely más formában, más stílusban Bartók és Kodály alkotásaiban szól hozzánk Az egri közönség lelkesen tap­solt a szerzőnek, megismétel­tette a Cigánycsárdást, mert az ősbemutató elindított egy újabb értékes alkotást, amely innen, a Mátra aljáról kapta a lelkét. Ez a bemutató ismét bizonyította, hogy művész és közönség elválaszthatatlan kölcsönhatásban állnak. Far­kas Ferenc — úgy tűnik — hazajár Egerbe és a meggyébe, mert 1952-ben ugyancsak itt, Egerben mutatták be Tinódi Summájára írott kompozíció­ját. Az egri szimfonikusok további működése csak meg­erősítheti ezt a kapcsolatot. Az ünnepi hangverseny cí­mén és jogán szólnunk kell Farkas Istvánnak, az Egri Szimfonikus Zenekar karna­gyának működéséről. Nem­csak abban látjuk munkája érdemét, hogy sikerült életre hívnia és életben tartania ezt az amatőr együttest, ha­nem abban is, hogy ezek -a muzsikusok kialakítottak egy sajátságos stílust az évek fo­lyamán. Ez abban áll, hogy a megszólaltatott művek leg­fontosabb karakterjegyeit, a művek hangulatát akarják hangsúlyozni, a művek léi­két kívánják megszólaltatni alázattal és a zeneszerzőknek kijáró tisztelettel. Az ünnepi hangverseny ízelítőt adott ab­ból a repertoárból, amely- lyel a jubiláló zenekar ren­delkezik. A karmester és az egri szimfonikusok egybetar­tó erejéről pedig az tanúsko­dik, hogy erre az alkalomra is hazalátogattak egy kis együttzenélésre azok is, aki­ket az évek elvittek Egerből. Ilyen erőteljesen, ilyen gaz­dagon zenélni — ez lehet a jövő programja ennél a zene­karnál. A hangverseny üde szín­foltjaként Illyés és Garai verseket szavalt Nagy Edit, Krajcsik Ilona és Virágh Ti­bor, míg a műsorközlő házi­gazda tisztét Szívós József töltötte be. Farkas András »9 1 4 N P N 99 Ezt a címet kapta az a tv-játék, amely Latin­ka Sándor — a magyar munkásmozgalom le­gendás hírű harcosa és vértanúja — életéről szól. Horváth Ádám rendező irányításával a tv-játék felvételeit megkezdték. Képünkön: a Latinka Sándor szerepét alakító Nagy Attila. (MTI-foto — Tormai Andor felvétele) P.HOWAUD: , REJTŐ JENŐ ?;§ 10. — Maga vörös! Elvezet egy szakaszt a lejtőig! — A lejtőig... a lejtőig... — mormogta elégedetlenül, — jó dolog, mondhatom.. A lejtőig. ... — Hallja! Mit morog ma­ga? — Mit morog... Mit mo­rog. .. — Fogja be a száját 1 — A száját... a száját. Több igen súlyos büntetést kapott ezért a szokásáért 4 Mmiisőn 1968. december VL, szerda Most éppen a mosott fehér­neműt hozta fel, a döslesztő forróságban és nagyot nyög­ve odavágta a sarokba. — Talán nem tetszik? Mit nyög?! — kérdezte a kánlar. — Mit nyög... Mit nyög. — motyogta és reszkető kéz­zel gombolta csuromvizes zubbonyát. — Egy órán belül az összes mosott holmit rakja rena- be!.. — Rakja rendbe... Rakja rendbe,.. — dünnyögte. — Kérem nekem meg van da­gadva a májam... — Az )s jellegzetes szokása volt. hogy időnként súlyos betegnek tet­tette magát, pedig egys/er sem sikerült ilyen módon ki­bújnia a szolgálat alól. — Egvrcszt meg van dagadva a májam, másrészt hörghurut­ban szenvedek. — Hát rakja össze a fehér­neműt, azután haljon meg, — mondta a káplár és kiment. Krakauer nyomban végigte­rült az ágyon. Stuck, a szeplős, hatalmas német, aki valamikor lakatos volt, odament az ablakhoz és levette a pokrócot. A forró, tágfényű napsugár, mint va­lami ökölcsapás zuhant az arcára. — Hé te! Mit csinálsz! — szólt rá Járosics, a tömzsi, kopasz albán, aki katonai pályája kezdetén fizetőpin­cér volt Szkutariban, de né­hány kisebb bűncselekmény idejuttatta, ahol mindenki megbecsülte. Stuck viszont jóval népsze­rűtlenebb volt fukarsága, ki­csinyessége és bizalmatlan természete miatt A marsellei dokkról került ide, egy jelentéktelen rablás­ból kifolyólag, mert nézetelté­rés következtében leszúrt va­lakit. A jelentéktelen rablás után osztoztak a résztvevők, közöttük Stuck, aki a társaság egy részét motorcsónakon vit­te a Vieux Portról a Joliette nevű kikötőig, ahol a jelen­téktelen rablást lebonyolítot­ták. Stuck követelte, hogy kétezer frankos osztalékán felül az elhasznált benzinért járó három frankot is fizes­sék meg. Peters, egy gengsz­ter, aki valamennyiük ve­zetője volt, és húsz éve irá­nyította a szolidabb rabláso­kat Marseille-ben, nem ismer­te el a költségszámlát. Régi­módi cégeknél ilyesmi elő­fordul. Egyszerűen, sőt tö­mören „sál Boche-nak” ne­vezte Stuckot. A megalázó westfáliai béke óta ez a né- metgyalázó csúfnév, már sok pofonnak, szúrásnak és ököl­csapásnak volt oka. Ebben a szóban, hogy „boche”, a fran­cia minden megvetését, gyű­löletét, fölényét, gúnyát, meg­alázó ttságát és harci kedvét egyetlen utánozhatatlan hangsúllyal tudja kifejezni. Szó, szót követett, majd korsó korsót, végül szék széket, majd mindkettőjüket súlyos zúzódásokkal eltávolították a kocsmából. Megindultak együtt csendben az óváros fe­lett kimagasló Dóm irányá­ba. Már régen másról beszél­tek, mikor Stucknak váratla­nul eszébe jutott a három frank és megállt. — Fizesd meg a pénzem! — Nem jár egy fillér sem piszkos boche) Külföldi lapokban tallóztunk vwwvwww A Dzsungel fia? „Pávián*’-fiút találtak a dzsungelben A tudósok Mocam- bique-ban behatóan tanulmányozzák azt a jelentést, amely arról szól, hogy egy pávián fiút találtak a dzsungelben. A fiút, hangzik a jelentés, páviánok ne­velték fel. A jelentést egy meg nem nevezett ka­tona irta, aki ama­tőr-antropológus. A katona elmondotta, hogy a fiút néhány évvel ezelőtt anyjának törzse mentette meg, de csak most kezd ember módjára visel­kedni. A katona közölte, hogy a bennszülöttek szerint a fiú anyja a gyermek világrajöve­tele után azonnal meghalt. Ez 22 évvel ezelőtt történt. Az apa visszatért a dzsungel mélyén lévő kunyhóhoz, ahol a fe­leség megszülte kicsi­nyét, de nem akadt a gyermek nyomára. Néhány hónappal később a törzs tagjai, a katona beszámolója szerint, látták, amint egy nőstény pávián kezében egy fiúgyer­mekkel élelem után kutatott. A benszülöttek több alkalommal megpró­bálták kiszabadítani % fiút a páviánok kar­maiból, de a gyerek mindig hevesen ellen­állt. Ágról-ágra ug­rálva, akárcsak egy pávián menekült ül­dözői elől. Körülbelül 18 évre a történtek után az időközben „férfivá" érett fiú egy alacsony faágon aludt, amikor a törzs néhány tagja foglyul ejtette. Mint mondták, foggal ét körömmel védekezett, de ezúttal hiába. Kezdetben nem volt hajlandó megenni a főtt ételt, hanem csak visított, mint egy pávián. Néhány évre elfo­gása után már embe­ri módra viselkedett és magára öltötte a ruhát, amelyet koráb­ban, ha rá akartak adni, darabokra szag­gatott. Ma már ki­csit beszélni is tud. (Reuter) Két gyermek misztikus eltűnése Több mint száz francia rendőr igyekszik kiigazodni két kisfiú rejtélyes eltűné­sében. A hároméves Pascal és a hat esztendős Gabriel november 24-én tűnt el egy észak-franciaországi kis fa­luból. A gyerekek aDia. Maurice Gerald, központi szerepet játszik a francia rendőrség „türelem iátékában”. A ma­gát mágusnak (matkormánó- nak) nevező apa levelező ió- gatanfolvamof vezet és azt állítja, hogv meg tudja szó­laltatni a szobrokat. A rendőrség 48 órai in­tenzív kihallgatás után az apát végül is szabadon bo­csátotta. mivel nem sikerült megtudnia hogyan is tűnt el valóiában a két gyermek. Az apa maga jelentette a gyerekek eltűnését. Azt állí­totta. hangokat hallott az éjszakában, felkelt és látta, amint egy gvorsan elrobogó kocsin megszöktetik gyerme­keit A kocsi utasai öt lö­vést adtak le rá. Roskadozik az amerikai parlament Az amerikai parlament épületét az összeomlás veszé­lye fenyegeti — hangoztatja Mario Campioli. a Capitoli- um egyik vezető építészmér­nöke. ..Egy kisebbfajta hang- robbanás. vagy egv közeli épület összedőlése a parla­ment épületét is rombadönt- hetné” — mondja figyelmez­tetően. maid hozzáteszi: „öt­venmillióért négy év alatt restaurálni lehetne”. (Daily Express) (Reuter) 9,Munkát keresett99 — letartóztatták Méffliojry a felnőttek nem játszanak A feleségcsere nemzeti szóra­kozás lett ax Államokban. Becslések szerint hétmillió pár űzi ezt a szokatlan játékot. Hollywood is bekapcsolódott a mozgalomba, amennyiben pár hónap leforgása alatt hét já­tékfilmet” gyártott erről a té­máról. (Daily Express) Párizsban a legtehetségte­lenebb járdafestő is elfogad­hat adományokat a járóke­lőktől Egy fiatalember azon­ban egészen újfajta mód­szert alkalmazott az egyik párizsi metróállomás mellett. Krétával ugyanis csak né­hány szót „festett” az asz­faltra: „Tegnap szabadultam a börtönből; csavargással vá­A tábornok jóslata De Gaulle tábornoknak már kiment a feléből, de André Malraux nem felel­tette — és most elmesélte ezt az esetet. 1963. januáriában történt, amikor az Egyesült Államokból visszatért, ahova a „Mona Lisát” kísérte. Az érzelmes kultuszminiszter dicshimnuszt zengett az ál­lamelnöknek Jackie Kenne­dyről. Szárnyaló ódáiát így felezte be: „Ilyen elnökfele- seg nincs még egy”. A köztársasági elnök hagy­ta a m'nisdhét mesélni, majd a témát ezzel zárta le: ..Az egy sztár Udusú nő. valame­lyik olajmágnás jachtján fog­ja végezni”. (Express.) Mint már említettem, a há­ború nagy történelmi esemé­nye óta ez a szó sokszor za­varta meg különben békülé- keny hangulatok levegőjét. Ebben az esetben azonban a három frank is nagyban hoz­zájárult a harmincéves hábo­rú magánjellegű folytatásá­hoz. Ismét heves szemrehá­nyásokkal illették egymást, szó szót követett és Stuck le­szúrta Peterst. A Marseille-ben megtelepe­dett angol gengsztervállalat megszűnt: a cég ott feküdt szíven szúrva a sikátor po­csolyájában. Ekkor váratlanul egy rend­őrposzt bukkant fel! Futás, hosszú fütty, üldözés és haj­nalban, mint a sarokba szorí­tott egérnek, már nem volt másfelé menekvése, mint a Fort St. Jean citadellája, aho­vá minden civil beléphet, de csak mint katona jön ki is­mét, hogy a Quai de Belge-en behajózzék Afrika felé. .. .Most levette ablakáról a pokrócot, tetovált, rozsdaszí­nű mellkasára odaömlött a perzselő nap és elfordított fejjel szólt vissza Jarosics- nak: / — Azért teszem le a pok­rócot, inert hiába várnám, hogy egy lusta, rendetlen fráter mártsa újra vízbe. • Phü! Piszok meleg van... — Még dögölni se hagyják az embert! Barmok! — nor- kant rájuk Graham, az ír lí­rai költő, aki sokszor pana­szolta, hogy lángoló hazasze­retete miatt üldözték a légió­ba, pedig valójában azért kel­lett emigrálnia, mert váltót hamisított egy nyomdász is­merőse nevére. Most dühös volt, mert felkeltették álmá­ból, de nem gondolt arra, hogy ő viszont Malpagát éb­reszti fel, aki szófukar ember létére gorombáskodás helyett egyszerűen az ágy mellett ló­gó derékszíját vágta Stuck- hoz, természetesen a roham­késsel együtt. A nagy mele'g- re való tekintettel verekedés­re nem került sor. Miután Stuck megmártogat- ta a pokrócot egy kívül álló dézsában és újra befedte az ablaknyílást, a teremben me­gint visszazökkent kibírha­tatlanul monoton kerékvá­gásba a fülledt, bágyasztó csend, amelyet még bántób- bá tett a legyek szüntelen zsongása. Malpaga, a torreádor már nem aludt el ismét. Sóhajtva ült fel az ágyában, zsírsze- rűen verejtékes, sárgás arcán elernyedtek a vonások. — A Madonnára! Egyszer nekirohanok szuronnyal a posztnak és elfutok valamer­re a sivatagba... Gyalázatos hely. — Gyalázatos hely... gyalá­zatos hely... — dünnyögte a Visszhang. Higgins csendesen vihogott a földön. Ugyanis lefeküdt pőrén a hűvös agyagra. — Azt hitted, te őrült spa­nyol, hogy a légió nyugalom­ra vágyó csirkefogók üdülő­je? Maradtál volna bikahó­hér Sevillában. (Folytatjuk} doltak, ami szerintem, nem bűn. Munkát keresek. Segít­sen nekem egy kis aprópénz­zel, vagy egy metrójeggyel a munkakeresésben. Előre is köszönöm jóságát". A bíró, oki előtt a fiatal­embernek meg kellett jelen­nie, elismerte, hogy a koldu­lásnak ez a fajtája nem min­dennapi módszer, de mégis koldusként büntetendő. A fiatalembert visszaeső bű­nösként kéthavi börtönbün­tetésre ítélték. Mennyi Kína lakossága? A honkonei statisztikusok tavaly 786 millióra becsülték Kína lakosságát. Ezek sze­rint a kínai népességnek idén át kellett volna lépnie a 800 milliós határt. A cél­hoz tehát amelvet valaha maga Mao Ce-tung tűzött ki. tudniillik, hogv 1980-ig 1 milliárd főre növeliék az or­szág lakosságát közelednek már. A kínai vezetőség azon­ban 1965-ben csak 650 millió lakosról beszélt Viszont 1966-ban ez az adat egyszer­re 700 millióra, maid néhány hónap múlva 750 millióra emelkedett. Alig tették azon­ban közzé, újra 700 millióra redukálták. (Zemedelske Noviny.) Alsószoknya a bűnügyi múzeumban 17 és fél millió jen értékű aranvat rejtett alsószoknvá- ba a 22 éves nyugatnémet Barbara Monika, akit a to­kiói repülőtéren őrizetbe vet­tek. Az aranv Angliából szár­mazik. Mónikát egv ..isme­retlen zürichi férfi” kérte meg arra. hogv az aranvat vigye Tokióba. Az ismeret­len férfi megfizette Monika repülőiegvét és bőséges ..zsebpénzt” is adott nekü Barbara Monika kisasszony alsószoknváia a tokiói bűn­ügyi múzeum gyűjteményé­be került. valószínűleg a Marcela nevű belga kisasz- szonv harisnyája mellé. ^ belga hölev ez év tavaszáa próbált 21 darab Franciaor­szágban készült aranyérmét Tokióba csempészni. (LUD4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom