Heves Megyei Népújság, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-10 / 289. szám

Kollektív szerződés — kollektív munka Mudriezlti Jártott, as> SZMT vezető titkára nyilatkozik Az új kollektív szerződése­ket két évre kötik, 1969. ja­nuár 1. és március 31-e kö­zött írják alá és hirdetik ki. Megyénk vállalatainál, üze­meiben már megkezdték az előkészítő munkát, szakszer­vezeti taggyűléseken, külön­böző bizottságokban és veze­tői megbeszélésen értékelik az idei kollektív szerződések végrehajtásának tapasztala­tait Szakszervezeti tisztség­viselők és gazdasági vezetők vizsgálják, hogy a szerződés milyen intézkedéseit lehetett nehezen végrehajtani, mit kell módosítani, hogy az ed­diginél jobb legyen a két év­re kötendő kollektív szerző­dés. Ebben az ügyben keres­tük fel Mudriczki Jánost, az SZMT vezető titkárát — Elvi és gyakorlati szempontból miért tartja fontosnak a két évre kö­tendő kollektív szerző­dést? — Két szempontból tartjuk rendkívül fontosnak. Az üze­mi demokrácia jelentős mér­tékben szélesíthető, a kollek­tív szerződések rendszerével a tulajdonosi szemlélet nö­velhető. Ugyanis a dolgozók most már nemcsak a jogsza­bályok végrehajtásában, ha­nem a jogszabályok kidolgo­zásában is részt vehetnek. Lehetőség nyílt arra, hogy üzemük, munkahelyük sajá­tos feltételeire alkalmazhat­ják a törvény általános ren­delkezéseit. Ezért mondhat­juk, hogy a kollektív szerző­dés az üzem alkotmánya, — A megyei tapasztala­tok alapján milyen taná­csokat adhat a kollektív szerződések előkészítésé­re? — Tavaly is bevált, ezért főleg a nagyobb vállalatok­nak ajánlhatjuk, hogy egy- egy kérdéscsoport kidolgozá­sával munkacsoportokat bíz­zanak meg. Külön bizottság foglalkozzék például az ösz­tönző -bérezéssel és a részese­dési alap felosztásának elvi meghatározásával, egy má­sik a munkaszerződéssel, a felmondás, a munkaidő és a túlórázás kérdéseivel. — Milyen hiányosságra hívja fel a figyelmet? — A tavalyi év komoly erőpróba volt A kollektív szerződések megkötéséhez szükséges minisztériumi ren­delkezések és SZOT-hatáxo- zatok későn jelentek meg, a kollektív szerződések szöve­gezésére, a vitatott kérdések tisztázására a vállalatoknak nem maradt elegendő idejük. Ezért a kollektív szerződések szövege több helyen pontat­lan, nem elég világos. Most erre jobban ügyelni kell. Cél­szerű, ha a szerződés felépí­tése jobban alkalmazkodik a Munka Törvénykönyvének egyes szakaszaihoz, mert így az értelemszerű összefüggé­seket jobban lehet követni. A Munka Törvénykönyvre leg­feljebb hivatkozzanak, de < részletesen nem szabad idéz­ni, mert akkor vaskos kötet lesz a kollektív szerződés és nehezen fognak abban eliga­zodni. A MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalatnál, a KAEV. nél, a Vörös Csillag Traktor­gyár egri gyáregységénél és másutt is akadtak a kollek­tív szerződésben olyan meg­kötöttségek, amelyek akadá­lyozták az eredményes mun­kát. Zavarokat okozott, hogy korlátozták a határozott idő­re létesített munkaviszony meghosszabbításának lehető­ségét, vagy feleslegesen ír­ták elő, hogy a munkaszerző­dést milyen esetben kell írás­ba foglalni. Viszont a Gyógy­szertár Vállalat és az Építő­anyag-ipari Vállalat nem sza­bályozta, hogy felmondás ese­tén kik részesülnek védett­ségben. Több vállalatnál nem kielégítő pontossággal szabá­lyozták a felmondási időt, és ebből később viták, perek származtak. Bár azt is el kell mondanunk, hogy éppen a kollektív szerződések ered­ményeként az idén mintegy 20 százalékkal csökkent a munkaügyi viták száma. A gyakorlat azt mutatja, hogy nem helyes, ha a szakszerve­zeti bizottság hozzájárulását írják elő egyedi ügyekben. Az adott esetekben a gazda­sági vezető döntsön. A kol­lektív szerződésben a válla­lat jellege, a törvényes ren­delkezések és a jogos igények egyeztetésével határozzák meg a túlórák napi és havon­kénti mértékét. A szakszer­vezet kísérje figyelemmel a túlórák alakulását és ne tűr­je, hogy a túlóráztatás a dol­gozók egészségének rovására történjen, vegyék figyelembe a dolgozók családi és egyéb körülményeit. — Elég sok helyen vita­tott, hogy mi szerepeljen a kollektív szerződésben éa mi kerüljön a függe­lékbe. Mit javasol? — A kollektív szerződés­ben a jellemző, a gyakran előforduló eseteket kell sza­bályozni. Ez nem jelenti azt, hogy szűk keretek közé szo­rítsák a kollektív szerződést. A dolgozók és a gazdasági vezetők között még lehetnek érdakkülönbségek, jelentke­zik az egyéni, a csoport, és a népgazdasági érdek. Mind­ezeket figyelembe véve, meg­felelően egyeztetve biztosít­sa a kollektív szerződés a dol­gozók egyéni érdekei és a népgazdasági érdek összhang­ját. A kollektív szerződés­ben a dolgozók munka- és életkörülményeire vo­natkozó rendelkezéseket sza­batosan fogalmazzák meg. Nem valók a kollek­tív szerződésbe az ügy­rend jellegű olyan rendelke­zések, amelyek szabályozása a vállalat hatáskörébe tarto- aik, Például a selejt nyilván­tartása és elszámolása. A szociális és kulturális alapok felhasználása a szak- szervezeti bizottság hatáskö­rébe tartozik, de a kollektív szerződésben rögzíteni kell, hogy a részesedési alapból milyen összeg fordítható jó­léti, szociális, kulturális és sportkiadásokra. Nem a kol­lektív szerződésbe, hanem a mellékletbe való a besorolási táblázat, a bértáblázat, a munkaruhák jegyzéke, azok­nak a munkaköröknek a fel­sorolása, amelyekben nőket, és fiatalkorúakat nem lehet foglalkoztatni. A kollektív szerződések készítésénél ve­gyék figyelembe, hogy a he­lyi adottságok vállalatonként és üzemenként mások, min­den esetben a helyi sajátos­ságoknak megfelelően szöve- gezzék a kollektív szerződést. Továbbra is érvényes, hogy gazdaságos termeléssel te­remtsék meg a dolgozók élet- és munkakörülményei­nek javítását, a szociális és a kulturális ellátottság anya­gi feltételeit. — Az új kollektív szerző­dés két évre határozza meg a jogokat és a kötelezettsége­ket, A gazdaságvezetés és a szakszervezeti bizottság tegye lehetővé, hogy a dol­gozók élhessenek jogaikkal és kellő idő álljon a kollektív szerződés egyes. részleteinek alapos megvitatására. A szakszervezeti tisztségvise­lők törekedjenek arra, hogy a kollektív szerződések elő­készítése, a szövegezés és majd a végrehajtása is kol­lektív munka legyen. Ez fel­tétele és egyben biztosítéka annak, hogy a két évre szóló új kollektív szerződés való­ban az üzem alkotmánya le­gyen — mondta befejezésül Mudriczki János. F. L. Olvap lakodalmat rende­zett a lánvának. hostv a he­tedik határban is évekia be­szélnek róla. Két hízót v»* «ott vaev száz csirkét és ka­csát A tortákat meg ee tud­ták számolni, ott sorakartak eev hosszú asztalon. Folvt a túl in ka meg a bor. érifél- táib&n már aJúf akadt elvan ember, aki meg tudott vol­na állni a lábán. A cigánvhand* mess húzta másnap délig ecvfoivtábmn. Akkor is csak azért álltak rnec. hogy pihemienek egv keveset ö maga dirigálta őket játszották az esküvői nótát: ... messnősülök maszek alapon. lovamat a kocáimat a kö­zösnek adom, elveszem a tsz-elnök lá- nvát hei. de csókolom a babám száját Jó kedve volt neki is. érez­tette hatását a kisüsti, meg a hároméves rizling. Mée az sem tudta elvenni a hangu­latát, a dínomdánpm vége felé odament hozzá az öreg Tari Jóska és art mondta ne­ki: Hét elnök elszaladt veled a csikó. Vigyázz, mez ne bánd mée eevszer. Csak mosolygott az öregen és félvállról szólt vissza: —- Sose izgassa masát Jós­ka bátyám. A mai elnök már nem csikón nvarsiajászik. ha­nem Opel Rekordon, Nagy különbség. A választás úgy alakult, hogy nemcsak a párttitkár személye változott, hanem a régebbi vezetőségnek is csak az egyik tagja maradt meg. Igaz, a gyöngyösi tejüzem pár talapszervezete kis létszá­mú, de ez a személyi változás éppen ezért jelentős. Valami­féle megújhodásra való tö­rekvést is jelez. Kérdés: látja-e ezt az új vezetőség, számot vetett-e ez­zel az igénnyel, terveik, el­képzeléseik megközelítik-e a várakozást? Megkíséreltük a- választ megtalálni. Ari Lajos az új párttitkár. Röviddel a választás után már kéthetes párttanfolya­mon vett részt. Ahogy haza­jött, az ünnepélyes termelé­si értekezlet szervezéséhez kellett hozzálátnia. Ez vi­A második vezetési udoüiáu) i konferencia Vezetni tudni kell — de ezt a tudást is csak tanulás­sal lehet megszerezni — ez a gondolat vezette a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetsége központi ipargazdasági bizottságát, amikor összehívta két éve az első, most pedig a második vezetéstudományi konferen­ciát. A vezetéstudomány vi­szonylag fiatal ága az emberi ismereteknek. Jól mutatja ezt az is, hogy az első konferen­ciái még inkább csak a ve- vetéstudomány művelésének fontosságára és a vezetőkép­zés szükségességére kívánták felhívni a figyelmet, most a cél már a vezetéstudomány kutatásában elért eredmé­nyek megvitatása, illetve adalékok gyűjtése a vezető- képzés „tanrendjének” össze­állításához. A hétfőn délelőtt a Techni­ka Házában megkezdődött konferencia napirendjének összeállításánál figyelemmel voltak arra is, hogy az első konferencia óta a vezetők ez­rei végeztek el különböző ve­zetőképző tanfolyamokat, a közelmúltban megalakult az országos vezetőképző köz­pont, és végül, hogy most már levonhatók a következ­tetések az új mechanizmus első évében e téren szerzett tapasztalatokból. Kellemetlen meglepetés fogadta azokat, akik vasár­nap reggel utazni akartak. Hajnalra jégpáncél fedte az utakat, köd és zúzmara szitált. Sokan lakásuk ka­pujából visszafordultak, de másokat a kötelesség vagy halaszthatatlan ügyük sür­getett, hogy utazzanak. Nem jöttek a buszok. Miskolc. Verpelét és a Mátra felé el sem indul­hatlak. Egerben, a nagy­templom előtti kapaszko. dón keresztbe fordult egy teherautó és egy autóbusz. Szerencsére nagyobb baj nem történt, de a forgalom állt. egyre többen várakoz­tak a MÄVAUT-pälyaud- varon. Egerben csak reggel fél hét felé tűnt fel az első te­hergépkocsi, amely Ipari sóval kezdte hinteni a leg­veszélyesebb útszakaszt, hogy két vagy éppen há­rom órai késés után elin­dulhasson a forgalom. Ér­tesülésünk szerint Gyön­gyösön, a Mátrában, Heves és Hatvan környékén sem volt kedvezőbb a helyzet, olyan meglepetéssel szol­gált az időjárás, hogy va­sárnap csődöt mondott a közlekedés. December elején valóban meglepetés a síkosság? Nem lehet, nem kell erre számítani? Aligha múlt el még tél. hogy nagy feladatok elé ne állította volna a közleke­dés dolgozóit. Erről volt szó a Heves megyei Szállí­tási Bizottság pénteki ta­nácskozásán, ahol azt je­lentette a 4-es számú Autó- közlekedési Vállalat és a KPM Közúti Igazgatósás, hogy az idén jól felkészül­tek, a téli nehézségek ellen szervezetten veszik fel a harcot. Am alig telt el 48 óra, az ellenkezőjét tapasz­talhattuk. Szerencsére vasárnap kö­vetkezett be a rendkívül kellemetlen időjárás, ilyen­kor jóval kevesebb az utas mint hétköznap, alig akad egy-két munkásjárat. Igaz, munkaszüneti napon nehe­zebb szolgálatra berendel­ni a munkásokat és a gép- kcsivezcíőket, hogy a jég­páncélos utakat szórják, mert pihenni szeretnének ők is. Elismerés és köszö­net jár azoknak, akik va­sárnap reggel munkába áll. tak. De több autóbuszjárat elmaradt, vagy jelentős ké­séssel indult és mindez az első kellemetlen téli na­pon történt. Az utasok ne­vében és érdekében szóvá tesszük, hogy vasárnap az AKÖV és a KPM Közúti Igazgatóság későn intézke­dett és később is kevés helyen, csak a legforgal­masabb és a leginkább ve­szélyes útszakaszokon se­gítettek. Ügy véljük, az Illetéke­seknek le kell vonni a kö­vetkeztetést. Reméljük, fe­lülvizsgálják az együttmű­ködési megállapodást, gon­doskodnak a kellő szemé­lyi és technikai feltételek­ről, hogy nagyobb bizton­sággal és kevesebb bősz- szúsággal utazhassunk. (Fazekas L.) Többet várnak az új vezetőségtől A gyöngyösi tejüzem pártalapszervezete vezetőségének munkájáról, terveiről Hej elnök, elszaladt veled a csikó Az ember leaalább eCvszer erezz* magát, iól életében, ha máskor nem. a lánva lako­dalmán. Harmadnap felment Pest­re, ecv hétig haza se ment Béke kupolaterem. Jereván. Píoacs. Gellért. Illő volt, hoev a ió ismerősei se ma­radjanak ki a buliból. Meg aztán néha a parasztok után jólesik ecv kis kikancsoló- dán. Harmincezret fizetett a Iá pedálomért. Készpénzben. De Egv véletlennek köszön­hette a raevoeó ötletet. Olyan egyszerű volt az eeész. hoev csodálkozott másétól miért nem jutott az eszébe. Nyár vége volt. nekik már alig volt dinnvéiük. Mindösz- sze néhánv paradicsom naev- sású gyümölcs kókadozott a sárguló indákon. Egyik pesti ismerősének viszont megígér­te. hogv mindenképpen visz fel néhánv nap múlva eav teherautóval. Szólt a főmezőgazdásznak, ha törik, ha szakad, szerez­zenek dinnyét. Szaladgáltak fűhöz, fához, mié nagy nehe­zen a szomszéd szövetkezet adott nekik egv autóval. Jó árat fizettek érte. de még iev is kerestek rnita. amikor megérkeztek a fővárosba. — Hát ísv is lehet — mor­fondírozott magában — s mennyivel köoazvebbest Tél végén útra indult. Jó- néhánv szövetkezetét felke­resett s megalkudott. Az egvik helyen salátát a másik helyen paprikát kötött, le. a harmadikon paradicsomot. Mindig kitalált egv mesét, de különösebben sehol sem kérdezősködtek. Tavasszal aztán beindult az üzem. Vettek még két te­herautót. s tárták a szövet­kezeteket. Felvették az árút vitték a piacokra. Maeuk csak egv helven árultak, a többi cikket, még kora hai ital­ban eladták a kofáknak. Év végén elcsodálkoztak — masuk sem gondolták, hogy ennyit nvertenek az üzle­ten. Ahogy múlt az idő. úgy te­rebélyesedtek a kapcsolatai, s ezzel egyenes arányban a pénz. Eleinte eev fillérhez sem nyúlt de később már nem volt annyira szerény. A kapcsolatok fenntartása pénzbe került, s nem volt elég a saiát iövedelme. Egv- re többet vett el. ez nem is ütközött, különösebb nehéz­ségbe. Nem volt valami pre­cíz a könyvelésük. könwelő és a főmezőgazdésg ? is az üzletek után1 szalad- í gált Ha szóltak a tagok, csak í legyintettek: — Az a lényeg, hogy pénzá lesven. Akkor szólianak. hág nem lesz. ^ A földeket lassan felverte^ a gaz. az állatok lesovánvod-á tak. Az emberek se nagyon? törték magukat, látták, hogy? a vezetőket úgysem érdekli.^ ki dolgozik, ki nem.--------------- 1 Ha nincs a tél. talán még í most is vígan élnének. De? már novemberben ölvan hi-? deg lett hogv jégvirágok^ nvíitak az ablakokon. Az ál-í latok fáztak, dideregtek, ta-í karmánv meg alig volt. A gazdálkodás szinte eev^ vasat sem hozott az ezészí nyáron, csak az üzletből? szerzett pénzre támaszkod- ? hattak. Az pedig kevés volt^ takarmányra is. az emberek^ fizetésére is. g Amikor harmincöt? szarvasmarha éhen döglött, ^ villákkal kergették végig a? vezetőket az emberek az ut-í cán. » í Elülte még ment valahogy a gazdálkodás. Később nem nagyon jutott rá idő. a t& Csak ő állt egyedül a tö-? meg elé. Farkasszemet nézett^ az ordítozó emberekkel. í — Igazuk van — mondta ■—■ iogosan iázonaanak. Aztán kimért léptekkel«: y hazament, felöltözött, s be-^ utazott a meevai tanácshoz. ^ Kaposi Levente & szont jól sikerült, tehát az első lépés biztonságot adott. Alig tette le ennek a gondját, már ott volt a három forra­dalmi nemzedék találkozója. Közben mindennap a terme­lés, az üzem napi feladata. Szerencsére a gazdasági ve­zetéssel korábban is jó volt a kapcsolata, most is sokat se­gített ez a jó viszony. A kö­zös erőfeszítésnek mindig na­gyobb a sikere. Mik a tervek, az elképzelé­sek, a legfontosabb felacla- »tok? Erről is szólni kell az eddigi magyarázgatásnak tű­nő felsorolások után. Mert nemcsak a párttagság, a pár- tonkívüliek is azt nézik, mit csinál az új pártvezetőség. Mindenekelőtt két dologra összpontosítja a figyelmét. Először is a pártépítésre gon­dolnak. Jó néhány olyan dol­gozó van az üzemben, aki munkájával, magatartásával, gondolkodásával kiérdemel­te, hogy a párt tagjai sorá­ban legyen a helye. Már elő is készítették a decemberi taggyűlésre a felvételi kérel­müket. Tudják jól, nem az fontos, hogy sokan legyenek, hanem az, hogy többen. A létszám másodlagos, a minő­ség a lényeg. Közrejátszik ebben az a kö­rülmény is, hogy nem min­den üzemrészben dolgozik párttag, aki szervezni, irá­nyítani, példát mutatni is ké­pes. Ez a közösség érdeke. A másik terület: a KISZ. Ahogy a párttitkár mondja, nem sok dicsekednivalofäk van az ifjúsági szervezettel. Kezd kiöregedni náluk a KISZ. Mégis legalább tíz olyan fiatal található az üzemben, aki nem tagja a szervezetnek. Velük keli fel­frissíteni az üzemi KISZ-t. Pezsgést adni. Hogy mi lesz ennek a módja? Éppen most volt a Barátság szocialista brigád gyűlése, amelyre meg­hívták a párttitkárt is. A tmk-sok azt javasolták, hoz­zanak létre egy ifjúsági klu­bot. Ott a szép, tágas ebédlő, ahol szombatonként vagy vasárnaponként összejöhet­nek a fiatalok: tanulhatnak, szórakozhatnak, kedvük sze­rint. A KISZ-nek azokat a tag­jait pedig, akik erre már megértek, figyelembe veszik a pártépítés során. _ Mit ajánlott a taggyűlés .12 új vezetőség figyelmébe? Azt is, hogy ezentúl mindenki kapjon megfelelő pártmun­kát. Ennek megvalósítására is készül a terv. De a munka- versenyt is erősíteni kell. En­nek egyik része a szocialista brigádok tevékenységének fellendítése. Kicsit ellany­hult ez a mozgalom az utób­bi időben itt, az üzemben. Aztán ott van a politikai, ide­ológiai továbbképzés. Műkö­dik most is két tanfolyam, az egyiket a szakszervezet irá­nyítja, de még volna lehető­ség a bővítésére. A KISZ pél­dául egyáltalán nem szerve­zett politikai tanfolyamot. Van tehát tennivaló bőven. A vezetőségnek Czajnsr András is új tagja. Mit tart ő fontosnak, sürgető feladat­nak? ö is a pártépítést és a KISZ-t említi elsőnek. Aztán a gazdasági feladatokat so­rolja. Itt is helyt kell állniuk a kommunistáknak. Nagyon fontos a minőség kérdése, hi­szen a mechanizmus reform­jában fennáll a lehetősége annak, hogy a megrendelők válogathassanak a terméket gyártó üzemek között. Sok múlik tehát a párttagokon, milyen példát mutatnak a többieknek, milyen komolyan veszik ők a technológiai és higiéniai előírások hiánytalan megtartását. És á pártvezetőség? Nehéz dolga lesz ebben az alapszer­vezetben? Ügy látja, nem. Az itteni kommunisták rendes emberek, akikre tisztelettel néznek az üzem összes dolgo­zói, nyílt szívűek, a szavuk is nyílt, egyenes. Bizalommal van hozzájuk mindenki. Igaz, a feladatok mennyisé­ge nem csekély, de a válasz­tás óta eltelt rövid idő azt is bizonyította, hogy ezeket a feladatokat az üzem kom­munistái képesek megoldani. Az alapszervezet vezetősége is alkalmas arra, hogy meg­feleljen az előlegezett biza­lomnak. Mindezt nem valami elmé- letieskedés mondatja ki, ha­nem azok a bizonyító erc-jű tények, amelyek az eddigi munkában találhatók fel, és azok a tervek, amelyek azt mutatják, hogy az alapszeú- vezet vezetősége felismerte és vállalja is a legfőbb teendő­ket, G. Molnár Ferenc srr 3 1968, december 10,* keM i Közlekedési esőd

Next

/
Oldalképek
Tartalom