Heves Megyei Népújság, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-06 / 286. szám
Ta»tag boriiéit a láthatáron Győzzön a Drámai hangvételű riportsorozatban leplezte le a közelmúltban egyik központi napilapunk, miért kellett bezárni, megszüntetni egy tanácsi vállalat Diesel-adagolókat javad üzemét Azért, mert a tsz elcsábította a munkásokat Nem az írással akarok vitatkozni, értelme sem volna A sorozat nem volt rosszindulatú, azt pedig én is elismerem, hogy a tsz-melléküzem- ágak lombosodó fáján akadhatnak vadhajtások. Egyébként is nevetséges volna a tsz-ek „egyéb” tevékenységétől népgazdasági méretekben félteni milliárdokkal dolgozó állami, tanácsi és ktsz-üze- mek kenyerét Ebben az anyagban azonban már felcsillant valami, aminek később jelentősége lehet. A szerző ugyanis megemlíti, jíhogy a részleget, többek között azért is szüntették meg, mert nem volt munkája. A tsz kezdetlegesebb ^ízemében pedig van megrendeld, nincs panasz a kijavított alkatrészekre. Ez már nem tehet a csábítás következménye. A megrendelőt ugyanis nem a cégtábla érdekli, hanem a munka minősége; Vagyis a tanácsi vállalat a versenyben, a konkurren- cia-harcban maradt alul. Fu- í án cseng még fülünkben égy ilyen mondat. A gondolatot azonban meg kell szoknunk. Van verseny a régebben működő cégek és az új tsz- vállalkozások között? Van bizony! Jómagam például nagyon szeretem a birkapörköl- tet. Ha az ország egy bizonyos részén járok, mindig gondosan elkerülöm a fogyasztási szövetkezet birkacsárdáját és 15 kilométerrel odébb, a tsz kisvendéglőjébe megyek. Mert ott jobban főzik és nagyobb kanállal adagolják kedvenc ételemet. A hasonló példákat ma még juk, de már találunk. Nem kevés az olyan városi háziasszony, aki háromszor végignézi az önkiszolgáló bolt gondoláit, amíg a keresett — tsz- márkájú — savanyúságot, tarhonyát, vagy sajtot megtalálja. Mert az jobb. Azután akadnak helyzetek, amikor a nagyság hátrány, a kicsiség előny, sóder kell például egy építkezéshez. Kétségtelen, az állami bánya ezt modern gépsorokkal és kisebb önköltséggel termeli. Lehet azonban, hogy a primitív kis tsz-murvagödör közelebb van. Tehát a szállítási költségeket, a sok utánjárást és várakozást is számítva az építkezés akkor kerül kevesebbe, ha a tsz-től vásárolnak. És onnan rendeltek akkor is, ha a nagy bánya megsértődik. Gyakran fordul elő, hogy bútort kell szállítani egyik faluból a másikba. Az AKÖV-nek erre a célra kiépített hálózata, olajozott gépezete Vóm. Csakhogy mire az állami teherautó a városból a rakodás helyére ér, a számla már több, mintha a tsz szállítóeszköze bonyolítja az egész fuvart. Nyilván, aki költözik, ilyen esetben a tsz- hez forduL Érvényes ugyanez fordítva is. Biztos bukáá elé néz az a tsz-melléküzemág, amely a nagyvállalatokkal olyan területeken akar versenyezni, ahol azok igazán otthon vannak. Nyilván senki sem fog az istállóban szövőszékeket felállítani, vagy a pajtában kerékpárt gyártani, mert a versenyben irgalmatlanul alul maradna. Maga a verseny ténye, megjelenése azonban örvendetes. Néhány területen túljutottunk már a hiánygazdálkodáson, akadnak cikkek, amelyek eladása során a vevő kegyei! kell keresni. Keressük tehát minőséggel, új megoldásokul egészségügy V. országos Csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián megkezdődött az egészségügyi felvilágosítás V. országos értekezlete, amelyen részt vett dr. Szabó Zoltán egészségügy! miniszter is. Dr. Pesta Lászlónak, az egészségügyi felvilágosítás társadalmi tanácsa elnökének előadása vezette be a tanácskozást Rámutatott, hogy az egészségügyi felvilágosítás fejlesztését az általános műveltség növekedésével párhuzamosan jelentkező . igény is szükségessé teszi. Előfordul azoni felvilágosítás értekezlete ban az is, hogy a megszerzett ismeretek az egészség helyre- állításának gátjává válnak, a beteg többet akar tudni orvosánál és irányítani akarja, felülbírálja vagy nem tartja meg orvosának utasításait Az egészségügyi nevelés legfőbb feladata ennek az ellentmondásnak a kiküszöbölése. Ezután Sós József, akadémiai levelező tag, dr. Magyar Imre professzor, dr. Bakács Tibor professzor, és dr. Kádár Tibor professzor tartott előadást Kis cég — nagy pénz ♦ Jobban, olcsóbban ♦ Piackutatás ♦ Kéthavi nyereségrészesedés jobb kai, ötletekkel, új típusokkal. Ne teremtsünk erőszakolt nyugalmat monopolhelyzetek osztogatásával. Mert az „eszi nem eszi” szemlélet nem csupán a fogyasztóra káros. Art a népgazdaságnak, sőt magának az elkényelmesedés veszélyének kitett monopolvállalatnak is. A tsz-melléküzemágak hivatása, hogy segítségükkel növeljék a tagság foglalkoztatottságát, egyébként kárba vesző terményeket dólgozza- nak fel, hasznukból mezőgazdasági beruházásokat valósítsanak meg és rossz adottságú körzetekben emeljék a parasztság életszínvonalát. Miközben azonban ezt teszik, áldásos hatással lehetnek a piac élénkülésére is. A Minisztertanács éppen a közelmúltban állapította meg. hogy egyes területeken „meg igen lassú a gazdasági verseny — a konkurrencia — kibontakozása”. Mivel ez a jelenség elképzeléseinkre káros, üdvözölnünk kell minden apró moccanást is, amely a merevséget feloldja. Nem a tsz-ek és a vállalatok versengése lesz itt a fő erő, amely a mozgást hozza. De a tsz-ek is tehetnek valamicskét ennek érdekében. Élvezve az ebből származó hasznot, vállalva a reájuk is vonatkozó kockázatot, versenyezzenek csak, ahol tudnak. És akkor: győzzön a jobb! (F. B.) művekben, és az éves munkaversenyen kívül jelentős értékű felajánlásokat tettek a gyár brigádjai. A vállalások teljesítését tegnap értékelte a gyár gazdasági, párt-, szakszervezeti és KISZ-vezetőiből álló versenybizottsága. A verseny értékéről mindennél többet mondanak az eredmények. A jubileumi hónap alatt nem kevesebb, mint 1 142 000 forintot takarítottak meg a gyár dolgozói. Az energiaüzem Május 1 és Béke brigádja háromezer forint értékű társadalmi munkában javította ki a szerelvényeket, a szivattyúkat, és 16 ezer forint értékű szenet, a Vosztok szocialista brigád 23 ezer forint értékű elektro— Mi a fő prófilja a vállalatnak? — Különböző bétönéruk termelése, és a kőműves, festő, vizes, bádogos, vasipari, kályhás, üveges reszortokban a lakossági szolgáltatás. Az egyik stabil, a másik változó. — Jelenleg hány százalékos a vállalat munkaerejének kihasználása? — Száz. — Az év eleji tervekhez, elképzelésekhez viszonyítva elégedett-e az eddigi eredményekkel ? — Nagyon. — Ért már el a vállalat ehhez hasonló eredményt? — Még nem. —- Ha ma lenne az év vége, hány napi nyereségrészesedést tudna fizetni a dolgozóknak ? — Nem mondok számot, annyit úgysem lehet kifizetni ... Az elégedett igazgató Ivádi József, a szép eredmények jogos tulajdonosa pedig a Heves megyei Építőanyag- és Vegyesipari Vállalat lelkes kollektívája. — Milyen „taktikával”, elképzelésekkel „rajtoltak" az év elején? tóber 31-ére legyártotta a két szárítókemence alkatrészeit A gyors és pluszmunka termelési értéke: 120 ezer forint A hármas üzemben a Bánki Donát brigád az ötös gépsor felújításán nyolcvanezer forint értékű munkát végzett el három héttel a határidő előtt Az üzemben a Petőfi Sándor brigád érte el a legszebb eredményt: 330 ezer forint értékű felajánlását egy műszakkal előbb teljesítette. A Vörös Csillag 37, a Kossuth 11, az Ady 20 ezer forint értékű vállalásának tett eleget Háromszorosan teljesítette túl jubileumi felajánlását az 5-ös láncüzem. Az 50 ezer forintos többlettermelésre tett ígéretből 180 ezer forint lett A brigádokat — Roham, Má— Jelszavunk azóta sem váltózott: jobban, olcsóbban és többet. Éveken át szinte már frázisként emlegettük: javítani kell a minőséget. Ez évben azonban valóra is kellett váltani a szavakat, hiszen a megrendelők igencsak igényesek lettek, és a választási lehetőség is lényegesen kibővült Ha az egyik cégtől nem azt kapják, amit kérnek, máris kopogtatnak a másiknál. Aztán élve a lehetőséggel, a versenyt, a konkurrencia állását, a minőség javításán kívül árcsökkentésekkel is biztosítottuk. Amit elvesztettünk az árak csökkentésével, — pontosabban a különböző munkálatoknak a korábbinál»lényesen olcsóbb elvégzésével —, azt sokszorosan behoztuk a több, a nagyobb megrendelések kivitelezésével. Ebben a versenyben csak így lehet „megélni”. — Csak a megyében dolgoznak? — Szabályos „vízummal” átléptük a megye határait is. Özdon, Putnokon, Kecskeméten, Salgótarjánban és Szolnokon is kaptunk megrendeléseket. jus 1, Tyereskova, Újító — a jutalmon kívül külön is dicséretben részesítette a gyár vezetősége. Az ‘5-os “ dobozüzemben a Le Thi Rieng brigád hétezer forrasztott dobozt gyártott terven felül és megtakarított 36 ezer forint értékű anyagot. A Tyereskova, a Május 1, a Munkára fel brigádok védnökséget vállaltak a hőpa- lack-doboz minőségi gyártása fölött Felajánlásukat teljesítve nem kevesebb, mint 4,45 százalékkal csökkentették a selejtet A jubileumi versenyben a műszaki fejlesztési osztály brigádjai célgépet szerkesztettek. A gép értéke: 160 ezer forint. A 9-es épület dolgozói 27, a szerszámüzem brigádjai pedig 36 ezer forintos vállalást teljesítettek. A legjobb brigádokat pénzjutalomban és dicséretben részesítette a versenyt értékelő bizottság. — Hívták, vagy ajánlkoztak? — Minden esetben hívtak. Pedig minden megyében van ilyen profilú cég, mint a miénk. — Ezek szerint a jó munkán kívül a véletlennek is köszönhető a „külföldi” piacszerzés ? — Nem alapozunk a véletlenre. Szervezett, komoly piackutatást végzünk és a lehetőségek közül egyet sem engedünk el. — Bővült a vállalat profilja is? — Az év elején csökkent. Felmértük a reális igényeket és megszüntettük azoknak a termékeknek a gyártását, amelyekre nem találtunk vevőt. Év közben aztán az igények kielégítése érdekében több új termék gyártását, és több szolgáltatást vezettünk be. Nem raktárra termelünk, hanem a vásárlóknak. — Az év elején hány forint nyereségrészesedést terveztek? — 731 000 forintot. — Tíz hónap után mennyinél tartanak? — Négymillló-hétszázhar- mincnyolcezer forintnál. — Négymillióval több? — Igen, és ez az év végéig még több is lehet. — E jelentős többletet a termelékenység emelésével teremtették elő? — Nem. Hatvan százalékban az árrendezésnek köszönhető. Tudvalévő, hogy év közben az építési anyag ára emelkedett. Negyven százalékban viszont, és ez rendkívül szép eredmény, a termelékenység emelése biztosítja a nyereségtöbbletet. — Ezek szerint vastag boríték áll a láthatáron. Nyereségként mennyit terveznek kifizetni a dolgozóknak? — Kétszeresét a tavalyinak, kéthavi bérnek megfelelő összeget. — Bőven jut még különböző beruházásokra, fejlesztésekre is? — Szükség is van rá, szeretnénk vállalatunkat korszerűbbé, szervezetebbé tenni. — Van-e munkaerő-elvándorlás a vállalatnál? — Ilyen eredmények ismeretében vajon ki menne el? A dolgozókkal együtt valamennyien elégedettek vagyunk és ragaszkodunk a nem nagy, de annál jobb cégünkhöz... k. j. B Kommunistáit Magyarországi Pártja és a KIMS7 megalakulása 50. évlorduléjának tiszteimére A jubileumi megtakarítás értéke: 1,142.000 forint \ Megjutalmazták a legjobb brigádokat A Kommunisták Magyar- mos energiát, a Bláthy, a országi Pártja és a KIMSZ Kandó és a KISZ-brigádok megalakulása 50. évforduló- pedig 30 ezer forint értékű jának tiszteletére októbert* anyagot takarítottak meg. jubileumi hónappá nyilvání- A tmk Vasvári Pál brigád- tották a Mátravidéki FémNyolcvan éve, 1888. december 6-án született Szakasits Árpád. Annyi megpróbáltatás ellenére, egész életében hű képviselője és szószólója maradt a dolgozó osztályoknak. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából részleteket közlünk írásából, amely 1931-ben a Népszava Naptárban jelent meg. a vnil Amerre fut, zöld mezők a VUUdli terülnek el, lankák mosolyognak. erdőcskék integetnek, a kék ég összefut a smaragd rétekkel, s az emberben valami furcsa, titokzatos ösztön ágaskodik, s mintha az elmaradozó földekből is láthatatlan karok nyúlnának ki: a föld vonzása bennünk. Vágy a föld után, vágy a mezők szabadsága után, vonzás, amelynek köréből kiszabadulni nem tudunk. A vonat robog a sárba, porba. ejtett falvak mellett. A paraszt hosszan utánanéz a vonatnak, amint szörtyögős 0: pipáját szíja a padkán, s köp egyet utána. Mit gondol? Ki tudná azt megmondani. A kultúrát köpi le talán, amelyet a vonat tart nyilván a számára vagy a várost, amely felé robog a vonat? Vagy csak úgy szokásból teszi? Az uralkodó politikai pártok emberei azt állítják, hogy a paraszt a „bűnös várost” éppen úgy utálja, mint az „erkölcsöket romboló” kultúrát. Mert a paraszt őszerintük legfőképpen a hagyományok őre, a konzervativizmus sziklája, a „tiszta, hazafias erkölcsök” védelmezője, a nemzeti’eszme letéteményese és a vallásos élet sziklaoszlopa. Érdekei, életfölfogása, tradíciói szembeállítják őt a várossal, a nyugalom állandó fölforgatójával és a paraszti munka kizsákmányolójával. Robog A falusi embernek az esztendők hosszú során át azt tanították, hogy a város: a mocsár. 4ki egyszer odakerül, menthetetlenül belevész. Ennek a mocsárnak a I mérges gőze megfertőzi a falu tiszta levegőjét és fenn- j fcoif erkölcsét. A városokban főzik óriási katlanokban a ■Szakosíts Árpád: A falu és a város forradalom mérgét, amellyel megitatják a „nemzeti társadalmat”. Ezeket a hamis képzeteket azonban vagy tudat alá szorította, vagy egészen megölte a modern fejlődés szédületes irama, amely betört a faluba is, is bekergette a városokba a falu nincstelenjeit és kisföldü zselléreit gyári napszámosnak vagy ipari munkásnak. A falu egyre több kötelékkel kapcsolódott a városhoz, és minél inkább szaporodtak ezek a kötelékek, annál inkább homályosult el a várossal szemben érzett ellenszenv. De álljunk meg csak egy pillanatra! A falu elkezdett gondolkodni, és észrevette, hogy a város is kétféle, meg a falu is. Kétféle ember lakja az egyiket is, meg a másikai is. Emilt is, amott is vannak nincstelenek és vannak birtokosok. Emiit is, amott is élesebb az ellentét a kit különböző réteg között. « A falu észrevette, hogy neki nem a várossal van elintéznivalója, hanem a nagybirtokkal. A városi proletár már régen tudatában van annak, hogy neki semmi ellentéte nincsen a városba özönlő, földjét vesztett vagy nincstelen, éhes, falusi proletárral, aki öntudatlanságának következtében jelentkezik csak bérletörő mivoltában, és nem azért, mert ellensége a városi szegény embernek. A falu nincstelenjei városi ipari proletártömegek között tehát nincsen ellentét. Ezt különben már az októberi forradalom is deklarálta. Csak későbben, az ellenforradalom idején szították föl újra a faluban az ősi ösztönöket nem sok sikerrel és még annál is kevesebb időre. Próbálták azóta is melegíteni a látszólagos ellentéteket, a városellenes programhajlamosságokat, de hiába. Az osztálytudat vagy most még talán csak az osztályérdekek halovány sejtelmei áttörnek a mesterségesen vont falakon, amelyekkel a falut a várostól el akarják rekesztenl, és a falu és a város proletárjai egyre inkább egymásra találnak. Ml tehát a teendő? Több jogot, több szabadságot, több befolyást az állam, a városok és a községek kormányzatiba. Miért? Azért, hogy a falu népe sorsának irányítója lehessen. Nem fél ettől a városi proletár? Hiszen folyamatosan azt prédikálják, hogy a város és a falu között ellentét van. Nem, a város dolgozó népe nem fél a falu népétől, attól, hogy a falu népének befolyása erősödni fog a politikában. Ellenkezően! A városi proletár kívánja, hogy ez a befolyás erősödjék, mert szolgaságának láncain ennek a befolyásnak az erősödése fog lazítani. Mit akarhat a falu proletárja, kisföldü embere? Emberséges életet. Ezt akarja a városi proletár is. Melyek út vezet ehhez a célhoz? A demokrácia útja. Ezt az utat akarja járni a városi proletár, akarhet-e más úton járni a falu dolgozó népe? Aligha! A városi proletárok jgg d“£zóak segítségével szedhetik ráncba a „racionalizáló" kapitalizmust. Csak a falu népének segítségével szerezhetik visz- sza az egész nép, tehát a város és a falu boldogulása számára azt a termelési többletet, amelyet a jobb és tökéletesebb gépek produkálnak. Rövidebb munkaidőt, magasabb munkabért, jó szociálpolitikát, egészséges, olcsó lakást csak a falusi és városi munkásnép együttes erőfeszítése érhet el. A falu: a föld. A város: a gép A föld terem. A gép: termel. Ma a föld a nagybirtokosoknak terem, s a nép a nagytőkéseknek termel. A földre dolgozó emberek verejtéke csorog, a gépre munlidsvér tapad. A föld és az ember, a gép és az ember együtt: az élet. Ma még ez ar élet a másoké. De ha a föld megmunkálója és a gép k' szolgálója, a város és a falu összefog, az élet minden*' lesz. m* w tmmm *