Heves Megyei Népújság, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-20 / 298. szám
Ssa Unser vezeti tevék enység és sporlmunka * Influenza vagy csak meghűlés? ★ Ki-erfaruioson éllek az adottságokkal ★ Bradley Tamás visszaüt AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIX. évfolyam, 298. szám ARA: 70 FILLÉR 1968. december 20., péntek VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! fl költségvetési expozé világa az országgyűlés második napján H mödosÉtö indífisdnyokkal együtt elfogadtak a Magyar üépköztőrsaság 1969. évi költségvetéséből és a tanácsok költségvetésének 1969-70 évi költségvetési sxaöőlyeőiről ssőlő törvényjavaslatot Tegnap délelőtt a költségvetési törvényjavaslat vitájával folytatta tanácskozását az országgyűlés. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, i Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának slnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Vlunkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Fock Jenő, a forradalmi munkás—pa- aszt kormány elnöke, továbbá Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, A Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai, A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Kállai Gyula elnöki megnyitója után Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. Xycrs Rezső beszéde Az gyűlés vetési orszag- költség- vitája csütörtök délelőtt a napirend fokozott érdeklődéssel várt eseményével. Nyers Rezsőnek, a Központi Bizottság titkárának hozzászólásával folytatódott. Nyers elvtárs levezetőül úgy jellemezte a jövő évi költség- vetést, mint amely erősíti a szocializmus építését, megfelel az ötéves terv célkitűzéseinek és a reform szellemét tükrözi. Megítélésünk a törvényjavaslatról és a jövő évi gazdálkodás Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságátervéről egészé-nak t^gja a Központi Bizottság titkára beben pozitív. Készleteiben vizsgálva az ál- ,. Járni jövedelmek újraelosztását azonban, bizonyos jelenségekre, irányzatokra fel kell Ügyelnünk. A szocialista, vállalatoktól származó 133 milliárd forintból 1969-ben mintegy 22 milliárdot juttat vissza a költségvetés termelő jellegű berttházá- I sokra, 46 milliárdot pedig j árkiegészítésre, dotációra j és más pénzügyi támogatásra. Ermik egyrósze az állami árrögzí ések következményeként elkerülhetetlen, rnásré- sze a.-ónban az alacsony gazdaság hatékonyság jele és véleménye szerint az ilyen jellegű támogatást fokozatosan csökken lenj kell. Nem szégyen a szocializmusra, ha fölismerjük, hogy bizonyos termelő tevékenységek korszerűtlenné válnak: éppen ellenkezőleg az lenne a szegyen, ha szemet hunynának az ilyenek felett. Erre hivatkozva hívta fel a mérnököket és munkásokat, hogy^ a magasabb társadalmi érdekre gondolva segítsék a vállalati munka hasznosítását. Beszédének következő részében a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét elemezte Nyers Rezső, és megállapította, hogy erről a közvéleménynek mind világosabb képet kothat, ami a nyílt tájékoz- ,s, a demokratikus k'y'-.ü. menye. i •lkot] Utas, (bed ii szádét mondja. (Bozsán Endre felvétele) Gazdaságpolitikai fontosságú kérdések ezután sem maradhatnak párnázott ajtók mögött, tette hozzá. A demokratikus, nyílt légkörnek tulajdonítható, hogy a közvélemény nem táplál hamis, túlzott illúziókat gazdasági lehetőségeinkről, de visszavonulóban vannak a gazdasági teljesítményei és perspektívái eleve kétséggel fogadó vélemények is. A gazdasági gondok között elsősorban a munka termelékenységének egyenetlen és országos átlagban is alul emelkedését említette a Központi Bizottság titkára, valamint a beruházások nem kielégítő színvonalát. Hangsúlyozta azonban, hogy ezek a gondok csak az egész gazdaság fejlesztésével összefüggésben, nem pedig más fontos társadalmi célok esetleges mellőzésével, vagy azok rovására szüntethetők meg. Beszédének e részében tért ki a nemzetközi fizetési mérleg helyzetének jellemzésére. Megállapította, hogy a deli’.r viszony la ti fizetési mérleg passzívuma a múlt évihez líópcst ismét csökken és remélhetően jövő évben is csökkeni fog, célunk éppen az, hogy ezt az irányzatot folyamatossá tegyük^ Beszélt Nyers Rezső az 1969 évi költségvetés mintegy másfél milliárd forintos várható deficitjéről is, ami semmi esetre sem örvendetes, de lényeges, hogy ezt az ország saját forrásaiból fedezni tudja, a tény, hogy ezt a most már másodízben jelentkező költségvetési hiányt komolyan vizsgálják s az a vélemény alakult ki, hogy két- három éven belül lehetőség nyilik az ilyen hiányok megszűntetésére. . Hangsúlyozta, hogy a kormány semmi esetre sem a dolgozók életkörülményeinek terhére kívánja ezt a kérdést megoldani. A dolgozók életviszonyaival kapcsolatos gazdasági tervekről és az előirányzott reálbér, valamint reáljövedelem növeléséről szólva hangsúlyozta, hogy a kormány a jövő évben sem szabja meg, hogy mely vállalatnál, hogyan növekedjék a bérszínvonal. Ez az ott dolgozók egyéni teljesítményétől és kollektív erőfeszítéseik eredményességétől függ. és a döntés joga a vállalatok vezetőié és a dolgozó kollektíváé. Ezt az elvet a jövőben tovább kívánják fejleszteni. Gazdaságpolitikánk komoly sikere, hogy az élet- színvonal emelkedése egy évtized óta rendszeres. Ha többet akarunk, annak lehetősége, véleménye szerint elsősorban két tényezőtől függ: hogyan alakul majd a munka termelékenységének üteme és milyen lesz a magyar áruk versenyképessége külföldön. A belföldi fogyasztói piacról szólva annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a dolgozók egyre hatékonyabban élvezhessék jövedelmük gyümölcsét. A kereskedelem sok új, jó vonással segíti ezt a fejlődést, de ezek az új hatások még meglehetősen zsengék. A vevő még mindig nincs eléggé kedvező helyzetben, mert nem elég széles az a kör. amelyben tetszése szerint megválaszthatja. mit vegyen és hol vásároljon? A verseny még a minőségjavításra nem szorította rá kellő mértékben a termelőket. Befejezésül az ország nemzetközi gazdasági kapcsolatairól a magyar külkereskedelem kilátásairól beszélt Nyers Rezső. Kijelentette: '’«fik úgy fejlődhetünk dinamikusan. ha mind a szocialista, mind a tőkés piacon eredmény esen működhetünk. A szocialista piac a jövőben is nagyobb biztonságot nyújt számukra, természetes törekvésünk tehát a szocialista gazdasági együttműködés és kölcsönös kereskedelem erőteljes fejlesztése. A KGST-országok együttműködésével kapcsolatban új lehetőségek felkutatása, új megoldások alkalmazását tartjuk időszerűnek, hogy megtaláljuk a helyes választ több fontos kérdésre. A többi között arra, hogy ne engedjünk-e nagyobb teret az együttműködés fejlesztésében a közvetlen vállalati tevékenységnek: folytassuk-e a kétoldalú kiegyenlített árucserét, vagy konvertábilis valuta alkalmazásával térjünk rá a szocialista országok sajátos szabadkereskedelmére és végül, hogy a tudományos kutatások és a termelés fejlesztését az eddigi módszerekkel egyeztessük, vagy valamilyen integrációt építsünk ki. Ügy vélem, mondotta, hogy ezekre a kérdésekre nem könnyű olyan választ találni, amely a gyors gazdasági fejlődés követelményeinek és a nemzeti önállóság elvének egyaránt megfelel. Mindenesetre közösen elemeznünk kell e kérdéseket. A nagy tetszéssel fogadott gazdaságpolitikai elemző beszéd után folytatódott a vita. de a képviselők még több esetben vissza-visszatértek egy-egy vonatkozásban a Nyers Rezső által feltett problémára. A költségvetéssel kapcsolatos és elsősorban a vidéket érintő kérdések közül erős hangsúlyt kapott egyes járások, körzetek sürgető iparosítási igénye. (Folytatás a 2. oldalon) zeniétbi Apollo KENNEDY-FOK: Szombaton bocsátják fel Hold körüli pályájára az Apolló 8. amerikai űrhajót három személlyel. A meteorológusok már „megadták hozzájárulásukat” az űrhajó felbocsátásához. Az Apolló 8. útjának biztosításán szerdán éjjel-nappal 5500 igen képzett műszaki szakember dolgozott, ellenőrizte az egyes berendezések működését. A műszaki szakemberek megvizsgálják mind a hordozórakétát, mint pedig az űrkabint és különös gondot fordítanak arra, hogy megfelelő állapotban legyenek a létfontosságú üzemanyag kamrák, amelyek biztosítják az energiát a történelmi fontosságú vállalkozáshoz. Az Apolló 8-at szombaton magyar idő szerint 13.51-kör indítják el útjára. A három asztronauta — Frank Borman, James Lovell és William Andres — a hátralévő időt a repülési terv további be gyakorlásával tölti. Űrhajójukkal várhatóan karácsonykor kerülik meg a holdat. majd visszatérnek a Földre. II gyarmati rendszer még megtevő bástyái sakkban tarifák a függetlenségüket már elnyert országokat Csatorday Károly felszólalása a* EIXSZ plenáris ülésén NEW YORK: Az ENSZ-közgyűlés szerdai, plenáris ülésén folytatódott a vita annak az ENSZ deklarációnak a végrehajtásáról, amely kijelenti, hogy függetlenséget kell adni a gyarmati országoknak és népeknek. A vita során Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Magyarország és Afganisztán képviselője határozottan elítélte a Dél-afrikai Köztársaság és Dél-Rhodesia fajgyűlölőinek bűnös akcióit, valamint azt a véres gyarmati háborút, amelyet a portugál gyarmatosítók folytatnak Afrikában. Csatorday Károly, hazánk állandó ENSZ képviselője megállapította, hogy az ENSZ deklaráció elfogadása után nyolc évvel a kolonialív.- mus még anakronisztikus, XIX századbeli formájában is fennmaradt Afrika déli részén: Namíbiában, Dél- Rhodesiában és a portugál gyarmatokon, ahol az elnyomás legbrutálisabb formái érvényesülnek. „Attól kell tartani, — mondotta —, hogy a gyarmati rendszernek ezek a bástyái arra is szolgálnak, hogy sakkban tartsanak a politikai függetlenségüket már elnyert afrikai országokat. Emlékeztetett arra, hogy a gyarmati rendszer még mindig világjelenség, s hogy a gyarmati területek nyilvántartott jegyzéke is kiegészítésre szorul még, mindenekelőtt az USA igazgatása alatt álló Puerto-Rico-val. Csatorday Károly támogatta a különbizottság jelentésében foglalt ajánlásokat. Javasolta továbbá, hogy a közgyűlés bízza meg a különbizottságot egy tömör ösz- szefoglaló elkeszitésevel, amely azt elemezné, hogy mi lett a sorsa a legfontosabb gyarmati területek vonatkozásában elfogadott ENSZ határozatoknak. Ugyancsak indítványozta. hogy a különbizottság terjesszen be jelentést a közgyűlés legközelebb, ülésszakára arról, hogy az ENSZ és a szakosított szervezetek hogyan segíthetnének még hatékonyabba/! a nemzeti felszabadító mozgalmakat, az afrikai egységs/.erve- zetek hogyan segíthetné államokat a szégyenteljes gyarmati rendszer végleges és mielőbbi felszámolásában. Kijelentette végül, hogy a magyar kormány erejéhez mérten, a jövőben is erőteljesen munkálkodni kíván e cél érdekében.
