Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-30 / 281. szám

VASARADAT 1 Valahányszor nagy tömege­det mozgató szovjet történel­mi ütmeket nézek meg, eszembe jut Kjepin történel­mi iieskója: A kozákok le­velét írnak a cárnak. Az a "so:- ;: .. arc egy irányba néz­ve, a jókedv, és fáradhatatlan •yleit’.rj ragyogásával az arc- fsontok és a szemek között, k homloknak sapka és kucs­ma alól kilátszó redöiben a ^gondolatok, a szemek ezer­féle vágásában és fűzében mind-mind egyet akarnak, egyet testesítenek meg: a gyújtópontban levő akaratot. Joggal mondhatná valaki, j mi köze egy freskóélménynek fehhez a Vasáradathoz? Na- ;%yon sok. Jefim Dzigan film- jfe nemcsak életre kelti Szera- jfimpvics regényét a tamanyi hadsereg hősöket szülő his­tóriájáról, de a szó nemes ér­telmében íreskószerűen meg í.is festi a film színeivel azo- >íkat a névtelen, vagy csak ke- i.Tesztnevükön emlegetett hő- Vsöket, akik a szorítóba zárt ‘népséget, önmagukat hadse­reggé, majd győzelemmé ala­kítják. Mennyi egymáshoz hasonlatos arc fordul itt fe­lénk, és amikor közelebb hoz­za őket a lencse, mind-mind más, mind önmaga. A rendező világos szerkesz­téséből mindjárt értem hol vagyunk, hányadán állunk, mekkora veszedelmek zárják körül ezt a családokból, fér­fiakból, asszonyokból, poron­tyokból álló hadat. A pillanat valóban válságos: nincs mag­ja ennek a tömegnek, nincs gyújtópontja a cselekvésnek még, még nem fogalmazta meg senki, most mit kell ten­ni. De már egyre-másra val­lanak az arcok. Mindenki or­dít, mert azt hiszi, hogy a fé­lelem elkergetésére elég a hang, annak ereje majd hoz valamilyen megoldást. Ha mást nem, a megsemmisülés, az egymásnak esés kibonta­kozását. És ebben a válságos ,'i.llanatban feltűnik egy igénytelen arc, a paraszt Ko- zsuh-é, aki még a gyújtópont­tól egy lépésnyire áll. Bajusza lelett szabályos, szomorú vagy inkább gondterhelt arc. ElLső tekintetével is tanácsot kér, araikor hirtelen támadt ha­talmával visszanéz az ugyan­csak tanácstalan lömegre. Itt még minden szempár, minden fegyver külön életet él, mert a cél ugyan világos, de az út és a mód a célhoz ismeretlen. Áz aggodalmat és a kétségbe­esést az enyhíti, hogy az anyák dajkálják csecsemői­ket, a fehér kucsmás fiatal legény a szőke lány után ma­tat, az asszonyok a homok­futók árnyékában őrzik a menthető ingóságokat, ttt még nem üt át a történeten Szovjet film a szalmákalapos Kozsuh arca és mintha semmi sem jósolná az eljövendő nagy tetteket. Aztán a cselekvés megló­dul. Egyik akadályt a másik után gyűri le az a gyűrűből kitömi készülő sereg, amíg rájönnek, hogy nagyobb fe­gyelmet kell biztosítani. Le­velet írnak hát maguknak, maguk ellen, azt írják, hogy aki megszegi a választott ve­zér, Kozsuh parancsát, vagv megtöri a fegyelmet, halál­lal lakói jón. Itt is ugyanúgy a kép közepére, az asztalra kerül az írás, mint Rjepinnél ama freskón. Egy akarattal, egymás és maguk ellen, de éppen annyira egymásért és magukért is aláírják. A szán­dék komolyságán az sem vál­toztat, hogy az egyik nagy testű férfi — századparancs­nok — csak egy keresztet rak a papírra a neve helyett. Ugyanezt a képet, arckép­sort tágítja ki szélessé és megrázóvá Dzigan, a filmren­dező. Amikor háromnapi me­netelés után, az éhezéstől tel­jes eltikkadásban vánszorgó sereg megáll egy pihenőre, az egyik harcos azt kéri, hogy legalább a gramofon szóljon. Feltészik a lemezt, amely két komikus nevető-párbaját hal­latja. A kimerült idegek át­veszik a nevetést. Ez a gör­csös hahotázás végiggurul az egész seregen. Sorra pattan­nak fel azok az arcok, ame­lyek eddig mintha árnyékban lettek volna. Zeng-harsog a fáradt népség, az asszonyok arcán vonaglanak a ráncok. A szakadozott ingek, nadrá­gok és a csapzottság lemosha- tatlan jelei a testeken egy nagy egységgé sűrűsödnek, mintha ezzel a képpel azt mondaná a rendező: ime, egy ritka pillanat, amikor az a bizonyos fogalom, a nép tel­jes sűrűségében, teljes lelki és testi erejében, megcsapat- tgtása ellenére legyőzhetet­len. A nézőtéren érzem a filmkockák hatását, azt a bi­zonyos lenyügözóst, amikor egy alkotás ellenállhatatlan. Solohov mellett talán Sze- rafimovics regénye őrzött meg legtöbbet a polgárhábo­rú idejéből. Solohov höm­pölygő epikája és hősei más­képp hatottak filmen, mert az író szenvedélyes és drá­mai jelenetekben keltette életre hőseit. Dzigan inkább a lírát és a jellemeket tar­totta fontosnak Szerafinovics regényében, s ezért festette meg azokat a freskószerű je­leneteket, amelyekben az ar­cok, • mozdulatok, a tettek mindent elmondanak a törté­nelmi napokról és a hősökroL Dzigan rendezői szándéka az, hogy minden idealizálás, különösebb pátosz nélkül mu­tassa be hőseit. Képzeleté az egyszerű emberek sokasá­gával játszatja el torzító ide­alizálás nélkül azt, ami ma már történelem. A nevetési körkép, Kozsuh igazságtevési jelenete Tuapsze főterén ren­dezői remeklés. AÍekszej Tyemerin opera­tőri munkájában egyenran­gú társa a rendezőnek. A sok kitűnő jellemszínész közül kí kell emelnünk Nyi- | kolaj Alekszejeveti Vlagyimir Ivasovot, Jakov Gladkih-t, Nyikolaj Trofimovot és Lev ! Fricsinszkijt. A patétikus Vasáradat cím megett nem iskolás oktató­film húzódik meg a forrada­lomról, hanem egy történel­mi freskót idéző és azt meg­valósító • alkotás. Farkas András Már megint berúgott! (A Schweizer Illustrierte karikatúrája) FURFANGOS FELESÉG Válaszok IVffsfll az „Ansrynl** — Mennyit kellene keres­nie önnek ahhoz, hogy iga­zán gazdag és elégedett le­gyen — kérdezték egyszer Bemard Shaw-tíH. — Annyit, amennyit a szomszédaim szerint keresek, — válaszolt Shaw. ★ Egy fiatal drámaíró felol­vasta Voltaire-nek színmű­vét és megkérte, mondjon róla véleményt. — Nézze, fiatalember, — szálait meg Voltaire hosszú szünet után —, ilyen dolgo­kat majd csak akkor írhat, ha öreg és híres ember lesz. Addig sokkal jobb műveket kell alkotnia. Mesterséges haj Szovjet tudósok megtalál­ták módját annak, hogy a kopaszok hajzatát nylonhaj­jal pótolják. Műtéttel a fejbőr alá egyenletesen műanyag­szálakat helyeznek el, s a mű­anyagszálakra nylonhajszála­kat csomóznak. A nylonhaj alig különböztethető meg a természetestől. A különbséget aliha veszi észre bárki is. Az új módszert jelenleg állato­kon kísérletezik ki. Emberek­nél a műtét egyelőre nagyon fájdalmas. Roger Moore, az angol krimikből „AngyaT’-kénl ismert nép­szerű filmszínész, válik feleségétől. Képünkön: Roger Moore leendő új nejével, Luisa MaUioIi olasz filmszínésznővél. (Telefoto — AP—MTI—KS) Emlékműsor az egri Gárdonyi Géza Színházban Az utca éneke A Gárdonyi Géza Színház művészei emlékműsort ren­deztek Egerben az őszirózsás forradalom és a KMP meg­alakulásának 50. évfordulója alkalmából. A történelmi parabola, amely a műsor nyomán a kö­zönségben kirajzolódik, való­ban az utca éneke. A kora­beli dokumentumokból, pró­zai idézetekből, egy ponto­san a helyén felhasznált Krleza-szövegtöredékből in­dul az a bizonyos ívelés, amely a vidám háborúkez­dettől a híres Gyóni-verseken át — Csak egy éjszakára küldjétek el őket! — felraj­zolja az utat a forradalomig. Addig, amíg az utca embere rá nem ébred, hogy az úri huncutság, a politika számá­ra nem lehet újabb szenve­dések forrása: a népnek ke­zébe kell venni azt a karmes­teri pálcát, amivel a geszti őrült, gróf Tisza olyan sokáig és olyan végzetesen játszadoz­hatott. Az ünnepi esten elhangzott Ady- és Juhász Gyula-versek — mint az a történelmi ran­gon megszólaló művészeknél szokás — a szép szavak táv­irati stílusában és ösztönös bölcsességével tárják elénk a nagy napokat és azokat az in­dulatokat, amelyek ezekben a korszakot' alkotó, és embert formáló időkben fellobban­tak. És hogy egy-egy nagy történelmi eseménynek mi­lyen alakító, rendező és er­jesztő ereje van, arra éppen e két magyar költő a kitűnő példázat. Hangjukban a foj­togató keserűséggel, ritmu­saikban a kiállott szenvedé­sekkel, de teljes bizakodással tvkirrtmwrte a jtrvOber-Jdxrtfr a váteszek, akik reménnyel és rajongással vágyódnak az idők teljességére. A Gárdonyi Színház mű­vészei a Párkány László szerkesztette műsorban — versben, prózában, sanzon­ban, balettban, színpadi je­lenetben — a háború ellen, a békéért és az ünnepért szól­tak. Ernőd Tamás háborúel­lenes versét ez alkalomra ze- nésítette meg Herédy Éva: Némethy Ferenc adta elő nagy hatással. A Gyóni-vers dramatizált előadását nagy tapssal jutalmazta a közön­ség. Az utca emberén kívül megjelentek ebben a törté­nelmi parabolában veszélyt jelezve a falu mit sem értő emberei és a frakkos semmit­tevők is, akik a forradalom ellen szervezkedtek. Ezeknek a színpadi képeknek meg­nyugtató kontrasztjaként zárta be a pódiumműsqrt a színház balettkara. Herédv Éva zenei összeállítására, Bodrogi Zoltán koreográfiája szerint táncolták el azt az ősi küzdelmet, amely a jók és rosszak között mindig is fo­lyik. S ha a feketéket legyő­zi a fehérek serege, az nem a színek diadalát, hanem az erkölcsök tisztaságát emeli magasba. a rangos pociiurnmusor díszleteit és jelmezeit Ger­gely István tervezte. Orosz György rendezése az ősziró­zsacsokorral megjelenő Péva Ibolyától a balett zárólépé­séig egyetlen lendületet tar­tott, a történelmi ív egybe­foglaló gondolatát. (f. a.) ófdeJteíiég.ek. — a nagyvilágból A moszkvai bányaipari ku­tatóintézet tudósai felfedez­Első fejezet BRADLEY FELÁLDOZ­ZA MAGÄT VALAKIÉRT. AKIT NEM ISMER. EGY ŐRNAGY SZERINT. A HA­LAI, ELLEN IS VAN OR­ypcí a A»t_ ATT LETÉPIK A BECSÜ­| FT'”''—>yT fd A7, OR- w'f nem hasz­nált i. — Küldje ide a# az em­ttot Az őrmester tisztelgett: — A tout de suite men commandant. Az örnaav elgondolkozva bajolt a térkép fölé. Távoli ágyűdörgós hallatszott ál­landóan. amelyből tisztán különvált az aknavető mé­lyebben zengő kirobbanása. Az őrmester eav közle­ménnyel tért vissza. — A 9-es számú közlegény a meknesi 27-es pelotonból, szolgála*tételre jelentkezik, mon commendant — Elmehet, őrmester. Az altiszt lelépett. — Gyere közelebb. — mondta nvátosan az r>rr>n°v és véiri "nézte tetőtől talpig a katonát A hosszú állóharc meglát­szott a legényen. Rongyos zubbonyának színét elvette a rárakódott mész és a por. Sovány, borostás arcán az éhség és kimerültség sötét mélyedései beárnyalták a halálosan fehér. horpadt bőrt. De a leromlott külső sem ronthatta el teliesen ennek az embernek a megie’enését. Az üregükbe süppedt, zöld fényű szemek értelmes, hű­vös nyugalommal tekin*"*tek az őrnagyra. A ma "as hom­lok. az élőreueró görög orr. bátor. tol’emés egyéniségre vallottak. — Neved? — Bradlev Tamás. — Te vállalkoztál «**•» hogy előremeni. mint meg­figyelő és összekötést léte­síts az üteggel. — Oui. mon commendant. — Tisztában vagy a fel­adatoddal? — Meg kell közelítenem a kabil árkokat annyira, hogy a lövegek becsapódását lás­sam. Tartanom kell a tele­fon-összeköttetést az üteggel és a megfigyeléseimet ielen- teni. Az őrnagy figyelmesen nézte a legényt. — Pihenj! A puska, agya döngve hul­lott a kilépő bakancs m^’lé. — Van egy kérdés, ame­lyet nem szoktunk feltenni a lé"’óban. tehát csak ak­kor feleli rő ha akarsz:^ mi voltál civilben? Szünet. Alázatosan. Jelentem, étok az enaedetommel és a választ. A tiszt ú.ira a térkép fölé hajolt — Te a 1-1-es közlegény he­lyett jelentkeztél. Büntetés­ből kapta a m—rbízást. Ré­szeges. garázda ember. Meg­lopta egy baitársát. A légi­óban könnyén osztiák a ha­lált de mindig van esély rá. hogy aki szerencsés, az meg­ússza a szolgálatot Tisztá­ba" van azzal, hogy itt nincs «esély? — Tisztában vagyok, mon commendant. — Akkor hát miért vál­tod meg eev gazember éle­tét? A barátod? — Nem. — Mióta ismered? — Amióta az őrmester ki­jelölte erre a szolgálatra és én ajánlkoztam helvette. — Meg akarsz halni? — Igen. — felelte nyugod­tan. értelmesen és csengő hangon. Az őrnagy a térkép fölé hajolt és egy körzővel ját­szott. • — Elmehetsz. 2. — Két hete feküdtek a köves hammanda piszkos fu­tóárkaiban. Ügy látszott, hogy végképp megáll a harc. A kabilok is kitűnően kiépí­tették az állásaikat. A mo­csár mögött húzódó, jól ta­kart árkokat nem tudta szét­rombolni a francia tüzérség. Lehetetlen volt a sírna tere­pen megfigyelőket kikülde­ni. A pompás riff lövészek minden vakmerő kísérlete­zőt nyomban lelőttek: A franeto kamra' pi"'H*rr>iát végzett Ibnben Gukra, eu­rópai hadianyaggal és kitű­nő katonai szakértők’"’! ren­delkezett és modemül kikép­zett. elsőrangú serege volt. A gyarmati katonaságnak mindenáron döntést kellett kikénvszerítenie. mielőtt az esős évszak beállt. Az esti általános támadást amenv- nyire lehetett ügyesen készt“ tették elő. Az alkony homá­lyában sorra vonultak fel a vonal mögött összevont csa­patok és elfoglalták kijelölt helyüket az árkokban. A mo­toros osztagokat készenlétbe helyezték. kézigránátokat töltényeket osztottak szét és a kék ..kepiket” rohamsisak­kal cserélték feL — Fél órán belül eléred a mocsár szélét. — mondta az őrmester a 9-esnek. aki kar­jára csavart dróttal, kezé­ben kis dobozzal állt vele szemben az árokban. — Igyekszel a becsapódásokat megfigyelni és közölsz min­dent telefonon. Az őrmester kinézett a ho­moksánc mögül és kezét Bradlev hátára tette. Köröt­tük nyugtalan, halk. fojtott utasítások hallattszottak és togömyedt katonai küldön­cök igyekeztek futva az árok szabadon hagyott oldala mel­lett. — Vigyázz... — suttogta az őrmester. A 9-os megfogta az árok peremét. Mindenfelé távoli villanások látszottak és egy- egy tompa dörrenés érkezett utánuk. Trópusi gyorsaság­gal szállt le a sötét éjszaka. Egy távoli ároknál tüzelni kezdtek. A kabilok viszonoz­ták ...- Indulj..; ■— súgta az őrmester és előretolta B rad­iert ((Folytatjuk) tek egy baktériumot, amely „felfalja” a halált okozó me­tángázt. A felfedezés azt je­lentheti, hogy meg tudják menteni az olyan szénbányá­szok életét, akik valamilyen bányaomlásnál nem sérülnek meg, dé az összegyűlt metán­gáz okozná halálukat. ★ A francia halászhajók úgy látszik, halat kivéve, minden egyebet halásznak. Egy cher- bourg-i hajó 250 kilós bombát, egy másik egy bombázógép propellerjét húzta ki hálójá- vaL A legnagyobb fogósa azonban egy harmadik ha­lászhajónak volt, amely a hé­ten az Alaric brit tengeralatt­járót „fogta ki”. ★ A Journal de Brasil jelenté­se szerint az ország déli ré­szében fekvő Porto Alegreben sikeres műtétet hajtottak végre, amelynek eredménye­ként Maria Raimundinha da Silva kisasszony Flavio Gre­gorio de Silva úrrá változott A műtétet végrehajtó orvos nem volt hajlandó kommen­tárt fűzni az operációhoz, mert — mint mondotta — a kommentárnak esetleg káro.» lélektani hatása lehet a pá­cienssel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom