Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-26 / 277. szám

Bábszínház — nemcsak gyerekeknek Az egri bábszínpad ama­tőrjei vasárnap mutatták be náromfelvonásos újdonságu­kat. bazár Ervin és Bükküs- di László bábszinpadra írt művét, A kisfiú és az orosz­lánokat. A darab Szepesi György Zenéi kíséretével és Pilisj EL nterné rendezésében ke­rült az egri tizenaluliak és jfe őket kísérő felnőttek elé, A mese — mert hiszen a gyerekek képzelete még omlatlanul és gáttalanul jár- a be a lehetetlen lehetősé­gek birodalmát — egy magá­nos kisfiúról szól, aki álmo­dozásában és szerény kis pajtájában elképzelt és le­rajzolt oroszlánnal barátko­zik. S ha már ö egyedül is el a nagyok, az öt meg nem értő felnőttek között, akkor hát az oroszlán, ez a bizo­nyos Bruckner Siegfrid, Pe­ti, a kisfiú szerint ne unat­kozzék, kapjon szeretetet, es évégből kerekedik számára a cirkuszban fellépő Sylvia, ztárt a2 oroszlánok unoká- rese. a hippis tulajdonsá- okkal rendelkező álmos, eakállas Jenőke. A felnőt­ök közül is akad egy, Gab- iella, ez a gyerekszerető épí- *sz, aki a kisfiú magányát i gondjait megosztja. így :1 ez a külön világ! •A bábszínház ezen a berriu- itón modern, mai életérzés- jöl táplálkozó történettel lepte meg a kicsinyeket, akik Jelenet a darabból. nagy figyelemmel és teljes csendben, talán azt is mond­hatnánk, áhitatban hallgat­ták végig a három felvonást, amely egyórás időre vette igénybe idegzetüket. A bábjáték szerzői isme­rik a gyermeki lélek tarto­mányait, mert a magányos kisfiú álmodozását, a képze­letszülte játékot és barátlio- zást elevenen, plasztikusan, a figyelmet megragadóan ír­ták meg. Gondoltak a kicsi­nyeket kísérő közönségre is, amely odafigyelhet és elgon­dolkozhat azon, mennyire fájdalmas és kínzó tud len­ni a gyermeknek az egye­düllét, az az állapot, amikor képzeletével az állatvilágba menekül — barátokat keresni. A kisfiú, Peti históriája érdemes arra, hogy a közön­ség megnézze. Az egri bábo­sok néhány jellegzetes figu­rával érthetővé teszik a me­sét. Peti „alakja” és Gabri­ella, de az apa is hat túlmé­retezett felsőtestével. Kitűnő Arabella magánszáma. Lovassy László, Demeter Ag­nes, Pászk Zsuzsanna, Tiha- méri Imre, Sluth Erzsébet, Demeter Katalin és Czicza József ugyan itt—ott a har­madik felvonásban elfárad­nak a szövegmondásban és a hangulatkeltésben, de a darab egy-két előadás után beérik majd az egri kicsinyek és nagyok szórakoztatására és okulására. (f. a.) um Az enciklopédista Diderot, a francia és az európai XVIII. század nagy alakja és gondolkodója, nem adta ki életében Az apácát. Nyilván elsődleges oka ennek az le­hetett, hogy a regény a ma­ga vallomásszerű első szemé­lyében olyan véleményt, olyan sorsot és olyan tapasz­talatokat tár olvasója elé, amelyek az akkori barokk és atalma teljében élő egy- ázat, a vallásos gondolko- odást annyira sértették vol- aa, hogy az élő író joggal arthatott beláthatatlan kö- Tetkezményektől. Ez a vallo­más ma és filmen,. így is mondhatnám, ma és nálunk, már különösebb kérdést nem jelenthet mert a társadalmi előítéletek és a vallásos meg­győződés manapság senkit nem vihetnek ilyen és ehhez hasonló drámák felé. De azt sem hisszük, hogy akár Fran­ciaországban, vagy a nyuga­ti filmlátogatók körében is azt a hatást kívánta volna el­érni a film rendezője, Jac- gues Rivette, mint a regény frója, Diderot. Ha a Simonin-Iány tragé­diáját közvetítő pergő képek­re, a képek rriegett felhangzó mondatok tartalmára jobban odafigyelünk, mélyebb be­nyomás alakul ki bennünk. Susanne nővér drámája tár­sadalmi tekintetben akkor in­dul, amikor a megcsalatott ügyvéd-apa szégyene és anyagi körülményei miatt kegyetlenül apáca-sorsra íté­li öt. mert a kor szerint ez volt a szegény nemesség és a nagypolgári család anyagi és egyéb szégyenének az eltün­tetési módja. Arra senki nem gondolt, hogy egy ilyen „ran­gú” leány, neveltetése és helyzete korlátáit át akarja törni. De mit tesz egy egész­séges és becsületes lány a rákényszerített formák el­len? küzdelmet indít. Ha az apa-ügyvéd megtagadta őt, megtiporta személyiségét és megalázta emberi szabadsá­gát, akad idegen ügyvéd, aki a jog és az emberi erkölcs nevében és szolgálatában fel­veszi a reménytelen küzdel­met. Miért reménytelen ez a küzdelem? Mert a XVIII században vagyunk, amikor az egyházi felfogás szerint az ember tökéletesedésének egyik legrangosabb útja, ha 4 Miwww 1968. november 8«., kedd Az apáca francia film megtagadja az élet evilági céljait, felolvad személyisége a transzcendentális világ igé­zetében, s minden igyekeze­tét a halál utáni lét, az üd­vözülés szolgálatába állítja. Zárdákat emelnek, ahol a kolostori élet előírási inkább keretszabályok, amelyeket a „fejedelemasszony” termé­szete is színez, hangol, feszít merevvé, vagy tesz lágyab- bá. De valaki — mini Susan­ne is — lázad, vagy nem érzi jól magát, mert teste és kö­vetkezésképp lelke is tilta­kozik állapota ellen, akkor a zárdában a közösség előtti megszégyenítés, fenyítés leg­változatosabb módjait alkal­mazzák — az ördögűzésig, A lelki életnek ezek a kín­jai Susanne-ról így torzulnak szenvedésekké, botrányokká az apácaélet kolostori kere­tei között. Nem Susanne bu­kik itt el, hite és tisztasága együttesen óvják őt a szen­vedések és a veszélyek kö­zött. Nem a büntetés fáj ne­ki, hanem az, hogy az emberi méltósághoz szükséges sza­badság hiányzik számára. A rabság kulcsát nemcsak a ko­lostor főnökasszonya tartja kezében, hanem mindenki el­zárja őt: az anyja, aki szen­ved is miatta, az apja, aki saját szégyenét igyekszik a zárdába elföldelni, a kánon­jogi tortúrák, amelyekkel egy felfogás és gondolkodási for­ma elleni támadást vernek vissza különböző méltóságú papok, s maguk az apácák is, akik az elszemélytelene­dés, a vak engedelmesség, a testi vágyakról való lemon­dás és igénytelenség köpe­nyében végzik elmosódó, az idők fölé emelt tekintetű, — s ezekben a tekintetekben már csak az örök boldogság iránti önzés tüze lobog — a mai ember számára nehezen elfogadható stílusú, szemlé­lődő életüket. Nemcsak Susanne lázad mindez ellen, hanem más is, a második zárda főnökasszo­nya is. Amíg azonban Su­sanne végső tragédiájában is megmarad ártatlannak és tisztának, addig ez a máso­dik, ez a meg nem büntetett, csak vergődő főnök'asszonv lesbosi szerelmével mindent bemocskol. Vagy azt hazud- ja.hogy nem vétkezik, vagy azt, hogy mindez nem szá­mít az ő belső életében. Susanne számára mindkét kolostor — egyik a másik ellentéte — csapda volt, ami­be bekényszerítették. Egyik azért volt elviselhetetlen szá­mára, mert a főnökasszony komolyan vette a kánoni té­teleket és önmagát is sanyar­gatta, a másik zárda pedig azért volt még elviselhetet­lenebb Susanne-nak, mert a rabsághoz a bűn fortéimé és iszonyata is felzárkózott. S mintha a rendező Jacques Ki­vette ezt az egymásnak fele­lő párhuzamot akarta volna a filmmel a világnak monda­ni: az emberi természet nem bírja el az erőszaktevést, bármilyen nemes szándék is húzódjék meg mögötte. De ho már megtették az erőszakot és a lelket satuba szorították, a megnyomoritás egy életre szól, annak nyomait a lélek izomzatáról lesöpörni többé nem lehet. , A film befejező képei csak aláhúzzák ezt a pesszi­mista gondolatot. S ezen az sem segít, hogy a filmben a színek és helyszínek gazdag változatossága és váltása mozgalmasságot és dinami­kát hoz, néhol külsőségekkel fedve a téma komorságát Mire a néző kijön a mo­ziból, Anna Karina és Lise­lotte Pulver — két kitűnő színésznő — már nem arcot jelent számára, hanem egy gondolatot: a szabadság a lé­lek harmóniájában található meg, az egészséges emberi élet keretei között, (farkas) ipbdarűgő MB I. 1968. évi bajnoka Méltó befejezés Szolnokon Egri Dózsa - Szolnoki Mit 2.2 (l.O) Szolnok, 2000 néző. Vezette: Somlai. Eger: Bulyovszky — Kár­páti, Kiss, Winkler — Tátrai, Berán — Tóth M., Kovács Gy., Rajna, Lakinge,r, Szűcs. Edző: Turay András. Szolnok: Nagy P. — Ba­logh, Árvái. Molnár — Sár;. Papp II. — Himer, Pál, Papp I., Nagy F„ Imri. Edző: Czi- gony István. Az első egri akció végén Kovács Gy. lábáról jó hely­zetben leperdült a labda, a másik oldalon Himer lövés­szerű beadását Bulyovszky szögletre hárította. Érdekes, változatos volt a sportszerű küzdelem, az egri támadósor időnként formás akciókkal közelítette meg ellenfele ka­puját, a befejezésekbe azon­Aztán az előretörő Kárpáti előtt nyílott lehetőség a gól­szerzésre, de a hátvéd a tel­jesen sakk-matt szolnoki vé delem mellett sem tudta ér­tékesíteni a helyzetet. A má sodik egri gól az 51. percbe: esett: Lakinger ügyesen Rajna- elé továbbította a labdát és a középcsatár egy félfordu­lattal. kapásból nagy lövést küldött a hálóba. 2:0. Az egriek nem sokáir örülhettek a kétgólos veze­tésnek. mert az 52. percben sikerrel járt a szolnokiak el­lentámadása: Nagy F. jó cselekkel hú­zott el a védők mellett, majd a bal sarokba gurította a labdát. 2:1. labda és a csatár közelről % hálóba továbbította. 2:2. A mérkőzés végét jelző hármas játékvezetői sípszó után a mintegy 500 főnyi eg­ri szurkolótábor — együtt a szolnoki sport barátokkal — nagy ünneplésben részesítette a/. Egri Dózsát. Baj-nok :.sa- pat... Baj-nok csa-pat ... Gyer-tek i-de.,. Gyer-tck i de.., — hangzott a lelátón, majd amikor a boldogan ösz- szeölelkező egri játékosok felsorakoztak a nézők üd­vözlésére — a szurkolók át­ugráltak a kerítésén, és előbb Turay edzőt, aztán sorban a lila-fehér játékosokat a leve­gőbe dobálták. Nagy sikere volt annak az egri szurkoló­nak, aki egy „Hajrá, Eger!” Egri szurkolók és egri játékosok együtt örülnek a bajnokság megnyerésének. (Fazekas I. felvétele) ban rendre hiba csúszott. Egy ízben Szűcs a kapu torkában, százszázalékos helyzetben hi­bázott, ellentámadás során Himer nagy lövését Bulyovsz­ky bravúrral mentette. Az egri csapat irányította a já­tékot, és fölénye a 27. perc­ben góllá érett: Lakinger jó labdával ug­ratta ki a lyukra futó Szű­csöt, aki elhúzott a védők között és a kimozduló kapus mellett laposan a bal sarok­ba lőtt. 1:0. Az első félidő utolsó ese­ménye : ismét Szűcs került jó helyzetbe, de nem tudta ki­használni a kínálkozó alkal­mat. Szünet után sem változott a játék képe, a minden tekintetben jobb ven­dégcsapat uralta a mezőnyt, szinte percenként került ve­szélybe a szolnokiak kapuja Az 50. percben Lakinger át­adása teljesen tisztán találta Kovácsot, az összekötő azon­ban öt méterről fölé fejelt. A 65. percben Tátrai nagy erejű lövése hajszállal süví­tett el a léc fölött, Kovács Gy. pedig közvetlen közelről, senkitől sem zavartatva ka­pu fölé emelte a labdát. El­lentámadásnál Nagy F. és Papp I. hibázott jó helyzet­ben. Fokozódott az iram, a lelkes szurkolótábor nagy él­vezettel figyelte a két csapat küzdelmét. Nagy tapsot ka­pott az egriek következő ak­ciója- Lakinger hanyatt ve­tődve küldte be a labdát a kapu elé és a jó ütemben ér­kező Tóth M. fejese éppen- hogy elkerülte a bal felső sarkot. Aztán Bulyovszkynak kel­lett bebizonyítania, hogy jó formában van, óriási bravúr­ral mentett a gólra éhes szol­noki. csatárok elől. Már-már úgy látszott, hogy egri győ­zelemmel ér véget a találko­zó, amikor a S3, percben egy ártatlan­nak látszó szolnoki ellentá­madás során a fedezetlenül hagyott Nagy F. elé került a — Proszit, igen tiszteli rendőr elvtárs, csak egy kor­tyot ... máris mondom! — Szóval, úgy kezdődött, hogy elhatároztam: írok egy humoreszket. Kiforgattam a zsebeimet, az agyamat, de nem volt egy fia téma sem. „A téma az utcán hever” — ötlött az eszembe a közis­mert szólam. „Akkor emel­jük fel”! — így én. Es el­indultam, hogy megkeres­sem. Mindjárt találtam is egy heverő banánhéjat az ut­ca sarkán, ahol a gyümölcs­kirakodóvásáron egyesek frissiben fogyasztják a ba­nánt. Sajnos, nagyol csúszva én keveredtem le a „banán­héj-téma” mellé. De sebaj, egy slágerírónak már sikerült szerencsésen felemelnie. Szaporán járt a lábam, meg a két szemem, de néhány el­dobott papírfecnin, némi fel- ismerhetetlen szeméten és fel­ismerhetően őszi falevélen kívül semmit sem leltem. Ezeket azonban miért emel­tem volna fel.. Találtam az­tán egy pár lábat.. Puhaszárú csizmában. Négy lépésnyire mehettek előttem. Sajnálkoz­va néztem utánuk, amikor a sarkon begyalogoltak egy presszóba. Rájöttem, miért nem talá­lom a témát. Ezen a hűvös őszi estén nem hever az ut­cán. Bent van a. meleg presz- szóban. Befordultam én is, leültem, rágyújtottam és a banánhéj-kaland fájó emlé­keit enyhítő konyakot kér­tem. Amig kihozták, alapo­san körülnéztem a téma után. Néhány emelkedett hangulatú ifjú embert talál­tam, akik kissé akadozva ugyan, de fennhangon, kó­rusban olvasták a Vendéglá­tóipari V. kifüggesztett hir­detményét: az új szabály­sértési rendeletben a pincér számára kilátásba helyezett 5000 forintos büntetés miatt ittas embert nem szolgálunk ki. Ezért előre elnézést kér­nek a pincér nevében is. Az ifjak elnézőek voltak. Külö­nösen akkor, amikor a pincér a már kiürült huszonöt üveg sör mellé kihozott további tíz teli üveget. En is kértem még egy konyakot. Enyhíteni akartam a keresgélés okozta sajgó emlékeket. És ez így ment tovább. Konyak — té- makeresés-enyhités; konyak, — témakeresés-enyhítés. Most itt ülök a presszóban hat üres konyakospohár tár­saságában egy fia téma nél­kül. Fogalmam sincs, mi lesz velem, kedves rendőr elvtárs. Haza sem mehetek, mert a feleségem nem hiszi el, hogy én csak témát kerestem és éjjel háromig néhány kék folton és erős konyakszagon kívül semmit sem tudtam összeszedni. feliratú hordóval „nyomult be” a pályára és társaival, valamint a lelkes egri nézők­kel jóízűt ivott a csapat egészségére... Az őszi idény utolsó baj­noki mérkőzésén jó iram, az egriek jelentős technikai fö­lénye, sportszerű, baráti lég­kör jellemezték a játékot. A Dózsa gólokkal nyerhetett volna, ha csatárainak kijön a lépés és kihasználják a nagy helyzeteket, amelyek a szol­noki kapu előtt adódtak. A döntetlen eredmény a ha­zaiakra nézve hízelgő — az egriek bajnokságot jelentő pontja egy percig sem for­gott veszélyben. Az egri csapatban Bulyovsz­ky remekül védett. A hátvéd- hármas fölényes biztonsággal látta el feladatát, akárcsak a kitűnő formában levő fedezet­pár. A támadósor időnként szellemes, ötletes akciókat ve­zetett, a helyzetek kihaszná­lásával azonban mind az öten adósok maradtak. Somlai játékvezető kifogás­talanul bíráskodott. (somody) Az utolsó forduló további eredményei: Komló—Győri Dózsa 1:0 (0:0). Bp. Sparta­cus—Oroszlány 4:3 (0:3), Bu­dafok—Szállítók 3:3 (1:1), Ózd—Kecskémét 2:2 (2:1), Bp. Előre—Nagybátony 1:0 (0:0), Pécsi Bányász—Nyír­egyháza 2:0 (0:0). BVSC—Mis­kolc 2:0 (0:0), Ganz-MÁVAG —Várpalota 1:0 (1:0). A bajnokság végeredménye: 1. Eger 34 18 11 5 31:30 47 2. Komló 34 18 10 6 45:21 4S 3. Kecském. 4. Bp. Előre 5. Nagybát. 6. Oroszlány 7. Pécsi B. 8. MA VÁG 9. Szállítók 10. Bp. Spart. 11. Várpalota 12. Győri D. 13. SZMTE 14. MVSC 15. Ózd 34 15 10 9 42:33 40 34 13 13 8 37:23 39 S4 18 8 12 49:41 3* 34 13 10 11 54:48 38 34 14 7 13 38:39 »5 34 13 9 12 34:37 S3 34 14 S 14 50:42 34 34 10 14 10 41:45 34 34 12 9 13 38 :SS S3 3« 12 9 IS 45:48 S3 34 12 8 14 40:49 S2 34 10 11 13 31:41 31 34 8 12 14 30:37 28 1«. BVSC 17. Nyíregyh. 18. Budátok 34 10 7 17 40:4« 27 34 7 8 10 29:49 22 34 7 8 19 33:81 22 A felső vonal felettiek az JB6 1-be kerültek, az aisó vonal 4 bak kiestek az NB H-be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom