Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-24 / 276. szám

Fiatalok között az évfordulón flpcon építik az ország legnagyobb saluitvíniumöntödéiét L/abb 388 millió forintos beruházási hitel Az új-hatvani szakközépiskola fiataljai ünnepélyes K1SZ- gyűlésen emlékeztek meg a KMP megalakulásának 50. év­fordulójáról. A fiataloknak Tóth Zoltán, veterán kommunista beszélt az 50 évvel ezelőtti harcokról. Képünkön, az idős kommunista dokumentumokat mutat a fiataloknak az 50 év­vel ezelőtti eseményekről. (Foto: Répássy) Apc és a megye számára pénteken fontos és kedvező döntés történt a Beruházási Bank budapesti központjá­ban. Erről tájékoztatjuk ol­vasóinkat. Az alumínium a ma és még inkább a holnap férne Egyre több iparág és mind­inkább nagyobb mértékben használja a könnyűfémeket és kedvező lehetőségek nyíl­nak az export fokozására. Ilyen előzmények után az or­szágos szervek már korábban döntöttek, hogy az alumíni- umöntvény-gyártást fejlesz­tik. Az öntödei Vállalat és a Qualitál Könnyűfém-feldol­gozó Vállalat versenyzett a fejlesztés lehetőségéért, a szükséges hitelekért. Az Ön­tödei Vállalat előbb Székes- fehérváron, a második terv szerint Inotán akart épít­kezni. Előbb másfél, másod­szor kereken kétmilliárdos beruházási hitelt igényeltek. Időközben a Qualitál apci telepén 106 millió forintos költséggel kétezer tonna présöntésű és háromezer ton­na kokillaöntésű könnyűfém- öntöde létesítéséhez kezdtek. A korábbi Fémtermia Válla­lattól átvett és az újonnan A kerékasztalon: a reform A VÉLEMÉNYCSERÉT a Hazafias Népfront gyöngyö­si járási elnöksége szervez­te meg a tsz-elnökök. főköny­velők és közgazdászok bevo­násával A vitaindító elő­adást dr. Tamás László, a megyei pártbizottság titkára tartotta. A szűkszavú tények felso- lása után mindjárt hadd kezdjük egy szubjektív töl­tésű kérdéssel: mit lehet várni egy olyan kerékasztal- tanácskozástól amely a re­form eddigi tapasztalatait tű­zi a napirendjére? Elméle- tieskedést. amely mögött óva­tos visszahúzódás lapul? Hányán mernek maid nyíl­tan előállni a valóságos té­nyekkel? Hiszen önmagukról, saját munkájukról kellene akkor bíráló szavakat el­mondani ! Egy ilyen járási fórumnak pedig csak az elvi fejtegetés nem lehet a célja, mert az kevés haszonnal járna együtt. A nagy általánosításokat dig a hitelre nekik lenne a legégetőbb szükségük. Furcsa ellentmondás ez így. Másik téma: a világszín­vonal. Miért ajánl olyan fel­dolgozó gépsort a hazai szak­mai kör a szőlős tsz-eknek, amiről például Lenz-Mose- réknak az a véleményük, hogy már húsz évvel ezelőtt eljárt az idő fölöttük? Mi ér­telme van az ilyen szőlőfel­dolgozó gépsor beszerzésé­nek? Kellemetlenül hat ez visz- sza a tsz-ekben a munkamo­rálra. Vagy: a 44 órás munkahét. Mennyiben befolyásolta a csökkentett munkaidő beve­zetése a termelékenység ala­kulását? Vajon alaposan eló- készítetíék-e minden üzem­ben a 44 órás munkahét be­vezetését? Többen kétségbe vonták ezt. Szó volt a szénbányákról. Érthető, hogy az olaj és a földgáz visszaszorítja a gaz­daságtalan széntermelést. Vi­szont ma sorban kell állni a kritikai hang uralkodott a vitában, azt mutatja, hogy a közvélemény helyesli a re­formot jónak tartja, ezért szeretné a kezdeti hiányos­ságokat is mielőbb megszün­tetni. hiszen egészében a re­form a tetszésével találko­zik. Ügy gondoljuk, a gyöngyö­sihez hasonló kerékasztal- konferenciák sok segítséget adhatnak a különböző szak­területek felelőseinek a min­dennapi munkájukhoz, alkal­masak egy sor vitás kérdés tisztázására, de segíthetik a felsőbb szerveket is az irá­nyító munkájuk hatékonysá­gában. époen a gyakorlat ol­daláról elhangzó észrevéte­lével. A TÖBB ÖRÄS TANÁCS­KOZÁS részletezésére nem vállalkozhattunkk crnpán főbb vonalait igyekeztünk felvázolni. G. Molnár F. felvett munkásokat átképez­ték, Budapestről Apcra te­lepedett a Qualitál, szakem­berek jöttek a Zagyva-parti üzembe. Az apci új öntöde egy részében már termelnek és 1972-ig újabb 2700 tonna présöntésű kapacitást valósí­tanak meg, mintegy 25 millió forintos költséggel. A megkötött államközi szerződés szerint hazánk nagy mennyiségű alumínium motorház-öntvényt szállít Lengyelországba, ezen felül ezt sürgetik a hazai Csepel- teherautó gyártásához és ér­deklődik az olasz Fiat cég is. Mindezt figyelembe vette a Qualitál, de az öntödei Vál­lalat ajánlatához képest lé­nyegesen szerényebb javasla­tot tett. Apcon 5500 tonna formaöntvény és 2000 tonna öntészeti tömb előállítására alkalmas üzemet építenek és rendeznek be. Ehhez a meg­lévő épületeket és berende­zéseket felhasználják, így a fejlesztéshez 388 millió fo­rint beruházási költség szük­séges. Az új gazdasági mecha­nizmus lehetővé tette, hogy az apci célkitűzések megva­lósításához nem költségveté­si juttatást, hanem bankhi­telt kérjenek. A beruházásokért, a bank­hitelekért már az új mecha­nizmus első évében verseny kezdődött. Ugyanis az öntö­dei Vállalat felülvizsgálta korábbi ajánlatait, a piaci keresethez szabta terveit és ennek megfelelően a koráb­binál kevesebb hiteligényt jelentett be, de ez lényegesen meghaladta az apciak kéré­sét. Mégis, az országos szer­vek milyen érvek alapján döntöttek Apc javára? Apcon megfelelő személyi és technikai feltételek vannak ahhoz, hogy az öntvény­gyártást a tényleges piaci igények szerint gyorsan és folyamatosan fejlesszék, Szé­kesfehérvárral és Inotával szemben legalább kétéves előnyre tettek szert. Iparunk­nak máris nagy szüksége van alumínium öntvényekre, most keresik a világpiacon, az apciak kétéves előnye sokmilliós népgazdasági hasz­not jelent forintban és devi­zában is. Apcon, Hatvanban és kör­nyékén van munkaerő, Szé­kesfehérvárott nincs. A Qualitál bővítésével, űjabb munkások felvételével köny- nyíteni lehet a szomszédos Nógrád megye bányászainak elhelyezkedési gondjain. Ap­con a szükséges üzemi épü­letek, irodák, és szociális lé­tesítmények jelentős része készen van, vagy a korábbi beruházásból hamarosan ren­delkezésre áll. A Qualitálnak vasútja, vize, energiacsatlá- kozása van. Az Országoi Tervhivatal, a minisztérium és a Magyar Beruházási Bank szakemberei kiszámí­tották, hogy a felsorolt léte­sítmények hány millió forin­tos megtakarítást jelentenek és ehhez hozzáadták azokát a milliókat, amelyet a két éves előny jelent a piacon és ennek alapján döntöttek úgy, hogy hazánk legnagyobb alw míniumöntödéje és könnyű­fém-feldolgozó üzeme Apcon legyen. A pénteken elfoga­dott tervek megvalósítása után a könnyűfém-feldolgo­zó ipar Heves megye egyik legfontosabb iparága lesz amely minden bizonnyal döntő hatást fog gyakorolni a vidék gazdasági, társadal­mi és politikai életére. Felkerestük Korbély La­jost, a Qualitál igazgatóját és Szűcs Lajos gazdasági igaz­gatóhelyettest, akiktől azt kér­deztük, hogy mikor fognak hozzá terveik megvalósításá­hoz és jelenleg mit tartanak alapvető feladatnak. Elmond­ták, hogy az újabb fejleszté­si célkitűzésekkel már most összhangban építkeznek. Az év végére a kiviteli tervek el­készülnek, a szükséges gépe­ket már megrendelték, a Nógrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalattal megálla­podtak, hogy egymást köl­csönösen segítve építkeznek. Apcon további 1000—1200 munkásra lesz szükség. Ipari tanulókat küldtek Vácra, újabb tanfolyamokat szervez­nek, hogy mire a gépek meg­érkeznek, hozzáértő szakem­berekben se legyen hiány. Hatvanban, a Mező Imre ut­cában 36 lakást építenek. Apcon, Hatvanban, vagy a környező községben letele­pedni vágyó dolgozóknak OTP-hitellel, vállalati hozzá­járulással segítenek otthont teremteni. A gyors ütemű fejlesztés mellett Apcon ügyelnek arra, hogy az épít­kezés, a szerelés és oktatás közben a termelést növeljék, minőségi termékek szállítá­sával egyre több megrende­lést kapjanak. Dr. Fazekas László . , , ■ oz/vj'iiu izi-d űvri tscui rvtAj. auiu ez ugyanis nagyon nehez apró- j szénért. Vajon a bányák be­pénzre beváltani A kétkedő kérdésekre a konferencia adott választ, méghozzá megnyugtató és frappáns választ A vitaindító dr. Tamás László megmaradt az elvek mellett. Kezdte azzal, mi volt a reform célja, az elmúlt hó­napokban mit és hogyan tet­tünk ezért, hogy a megjelölt célokat megközelíteni igye­kezzünk, hol cselekedtünk helyesen és miért, miben kell javítanunk és mennyiben. A kellemes meglepetés ott kezdődött, hogy a vitára sen­kit sem kellett serkenteni. Egymás után következtek a hozzászólások. Az elméletből Indultunk ki. de a gyakorlat­ra fordították a szót mielőbb. És miután termelőszövetke­zeti vezetők voltak a több­ségben. a vita is a mezőgaz­dasági kérdések körül for­gott a legtöbbször. KEZDŐDÖTT MINDJÁRT a bankhitellel. Megkérdezték: köztudott, hogy a mezőgazda- sági beruházások megtérülé­séhez legalább tíz esztendő szükséges. A bank azonban a hitel előfeltételéül a négy évet szabta meg Verseny­tárgyalásos formában dőlt el az is. kik kaoianak hitelt Ebben a versenyben éppen a gyengébb gazdaságok nem tudtak partnerek lenni, pe­b*. november 24., vasárnap zárását megelőzte-e az olaj és a földgáz ellátásának meg­felelő mértékű fejlesztése? A gyakorlat nem ezt mutatja. SOKAN BESZÉLTEK arról a jelenségről, ami az embe­reknek a városokba való be­telepedési törekvését mutat­ja. Ez világielonség. jól tud­juk. Ellensúlyozására azon­ban többet kellene tennünk a falvak fejlesztéséért kultu­rális. kereskedelmi eilátá- sáért, a falusi élet kényel­mesebbé tételéért A szőlőtelepítés, csemege- szőlő és a minőségi borok ér­tékesítése is többször szóba került Ezzel kapcsolatban beszéllek arról, hogy a re­form az értékesítésre többfé­le lehetőséget biztosít, amik közül a termelő gazdaságok a számukra legkedvezőbbet választják. Egyik nem kívá­natos következménye ennek: a sértődés. Ha a MÉK-kel lépnek üzleti kapcsolatba, az általános fogyasztási szövet­kezet őrről meg ráiuk. ami fordítva is igaz. Mi értelme van ennek? A kereslet és kínálat törvényét mindenki­nek el kell fogadnia. Igv lehetne felsorolni nagy vonalakban a vita témakö­rét. Az elmondottakból annyi bizonyára kitűnik, hogy a reform bevezetése a gyöngyö­si járás területén is alapve­tően eredménves volt. a meg­mutatkozó' nehézségek sem okoztak meglepetést Ég hogy ezen a konferencián is a Vá sárii a A tolvaj IV i tudja, hány év telt el azóta, hogy nem jártam öreg házunk padlásán. Most, hogj egy borongás, esős délutánon újra ide­kerültem, olthatatlan kíváncsisággal szedege­tem kézbe a régi emlékeket. Egy ócska utazó­láda feneketlen gyomra tartogatja magában mindazt, ami számomra az ifjú- és gyermek­kort jelenti. Ülök a láda szélén. Fejem felett a piros cseréptetőn monoton egyhangúsággal kopog az eső és kiszikkadt darázsfészkek csüngenek a szarufákról. Valami érdekes akad a kezembe. Egy bics­ka. Nagyot dobban a szívem és mindjárt meg­ismerem dédnagyanyám vén penecilusát, amely valaha, cseperedő gyermekkoromban az elérhetetlen vágyat jelentette számomra. — Csodálatos, hogy a kezembe került — tűnődöm, és lecsukott szemmel pergetem vissza az időt: Talán harmadik elemista lehettem amikor égi! délután váratlanul bevágódtam idősebb nagyanyámhoz. — Éhes vagyok — mondtam oly határo­zottan hogy bizony ö is csak elkomolyodott. — Értettem, kisfiam. És ekkor előkerült a bicska. A pengéje úgy szaladt a kenyérben, mint a borotva, és ser- cegve vágta a szalonnát is. — Én a bicskával ennék — kértem nagy­anyámat, de ö csak a fejét rázta. — Nem lehet, gyermekem. Ez az én bics­kám — szólt szigorúan, de megígérte, hogy egyszer majd küld nekem egy éppen ilyen bicskát az ,.utolsó vásárról” ... Most nagy becsben van házunknál ez a bicska Ügy őrizzük mindannyian, mini a leg­drágább vásárfiát.fi _j._____„___ C zé p, sárga tollú csirkéket nevelt a szomszéd. Amikor kint, a zöld pázsi­ton ,. gelésztek, senki sem állta meg szó nél­kül: — Milyen gyönyörű jószágok ... Egyik nap azután beköszöntött a baj. „Tol­vaj” járt a baromfiudvarban, és megtizedel­te a sárga csirkéket. — Lője agyon, pusztítsa el — kérlelt szé­pen, míg végre nekiszántam magam. Vastag pokrócba takarózva ültem lest. Hűvös szél támadt, és valahol hangosat kukorékolt a kakas. Már-már azt hittem, hiá­ba ülök, amikor óvatosan, mint az árnyék, megjelent egy görény. Szeme égett, és amikor átbújt a drót alatt, csak annyi zajt csinált, mint m.ikór egy tű eltörik. — Megvárom, amíg biztos lesz a dolgá­ban —■' gondoltam, és hallottam, hogy bent mozgolódni kezdenek a tyúkok. Később csend lett. A görény hallgatózott, és talán sejtette, hogy a tyúk és a fagyott föld szagába belekeveredett az emberé is. Az éh­ség azonban nagy úr. Szájában összefutott a nyál, és egy kendermagos ismét élettelenül hullott a földre. A drót alatt iparkodott kihúzni áldozatát, amikor dörrent a puska ... Lábai még meg- vonaglottak, de hang már nem jött ki a tor­kán. Az éjszakában újra szétterült a nyugalom. Valahol hangosan felugatott égj kutya, aztán az is elhallgatott, mint aki jól végezte a dol­gát. Hajnalra, amikor a háziak felébredtek, csak szétszórt tollakat találtak a földön és egy görényt, amelynek Ínyén szétfntott a • • • ... ..»ÉkáiÉimtaomm" e«é-b Vá llalataink gazdaság szakemberei, a termelés és as értékesítés irányítói évek óta kérik egy gyors, széles körű tájékozódási lehetőséget biz- tó világgazdasági napilap megjelentetését. A feltételek a reform élet­be lépésével érlelődtek meg; a „piaci igények szerinti ter­melés” jelszavának átülteté­séhez a gyakorlatban, a nem­zetközi piac helyzetének „napra kész” ismerete is nél­külözhetetlen — az eddigiek­nél igényesebb, könnyebben hozzáférhető forrás közlései alapján. Az új információs forrás, —• célkitűzéseiben a jelzett igé­nyekhez igazodó lap, — 1969. január 1-én indul, VILÁG­GAZDASÁG címmel. A Konjuktúra- és Piackutató Intézet és a Magyar Keres­kedelmi Kamara gondozásá­ban jelenik meg. A VILÁGGAZDASÁG az első gazdasági napilap Ma­gyarországon. Új tehát, nem­csak célkitűzéseiben, jellegé­ben is: frissességét a napi megjelenés is biztosítja. De — megtölthető-e heti négy alkalommal négy, egyszer pe­dig nyolc oldal aktuális, ■ széles gazdasági-műszaki ve­zető réteget érdeklő infor­mációs és cikkanyaggal? A kérdésre, — melyet egyébként a lap szerkesztőinek — igen­nel lehet válaszolni. Széles és bőséges információ és tapas*- talt szakemberek gárdája áll a lap szerkesztőinek rendel­kezésére. Mindezen túl ■ Konjuktúra- és Piackutató Intézet eddigi — naponta, he­tenként vagy évente kétszer- háromszar megjelent — kiad­ványai az új lap hasábjaira kerülnek. Nem budapesti — országos lap a VILÁGGAZDASÁG. Az önálló exportjogot kapott, vagy exportcikkeket gyártó, importot igénylő vállalatok — az ipartelepítési politika következetében — egy része vidéken van: nekik is, róluk is szól a lap. Exportlehetősé­geik növelése, cikkeik piacá­nak értékelése, új, kedvező lehetőségek feltárása, a vi­lágpiaci árak alakulása, és egy sor más, a vidéki üzeme­ket, vállalatokat — iparit él mezőgazdaságit egyaránt — érintő témával rendszeresen foglalkozik majd a lap — esetenként, akár az érintettek kérésére is. (KS) Javaslatok 1969-re (Dr. Bartos Imre tudósí­tónktól): Nagy munkában vannak a hatvani városi - népfrontbi­zottság tagjai és aktívái. Köz- véleménykutafást tartanak, javaslatokat gyűjtenek az 1969-es évre. Tanulmányoz­zák az állami költségvetés összeállítását, s azt, hogy ezt az összeget a lakosság igé­nyeinek figyelembevételével osztja-e el a tanács. Meg­vizsgálják a városfejlesztés helyzetét és az önkéntes pénz-r felajánlások sorsát. Felkeresik az aktívák a ta­nács állandó bizottságainak tagjait is, a szabálysértési ügyek körülményeinek tisz­tázásáról, a társadalmi és csa­ládi ünnepségek szervezésé­ről érdeklődnek. Többen elemzik egy-egy tanácstag munkáját. A nagykorúságu­kat elérő fiatalok üdvözlő­lapot kapnak a népfrontbi­zottságtól, azzal a kéréssel, hogy írják meg észrevételei­ket, javaslataikat, amelyek­kel szebbé lehet tenni váro­sukat A népfrontbizottság az év hátralévő heteiben így igyek­szik segítséget adni a fejlesz­tési tervek készítéséhez, ah­hoz. hogy a tanács tervei a lakossság igényeinek figye­lembevételével készülhesse^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom