Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-24 / 276. szám
Az lUflSZIUII* Központi Bizottságának ünnepi ülése ■ftjm a nacionalizmus, a novA hatalom n Alnnlt t mankftshatalom Határozottan elutasít mlnDontő láncszem: a gazdasági reform megfalósKása Jeteden ess ég minden válfaját, jelentkezzenek azok a kínai vezetők, vagy bárki más részéről. a tőrvényt megszegő embert pedig a törvények előírásainak megfelelően felelősségre vonják és megbüntetik. Nálunk politikai nézeteiért senkit nem üldöznek, aki azonban politikai természetű, de törvénybe ütköző, rendszer elleni bűncselekményt követ el, azt szigorúan megbüntetik, mert a nép legfontosabb vívmánya a szocialista társadalmi rend, és az sérthetetlen. Nálunk nincs cenzúra, de a sajtó útján elkövetett háborús uszítást, a rendszer elleni hangulatkeltést a törvény tiltja és bünteti. Pártunknak — mondotta a a továbbiakban Kádár Jánoa — mindenkor feladata vett ■dkraszállnl a dolgozók napi érdekeiért, sohasem tévesztve szem dől a munkásosztály végső célját a szocialista. a kommunista társadalom megteremtését Hazánkban ma nincsenek kizsákmányoló osztályok, megszűnt az embernek ember általi kizsákmányolása. Még van különbség a munkás, a szövetkezett paraszt az értelmiség és a kispolgárság között bár az alapvető érdekek közösek. A ml célunk u értelmes, békés élet a kommunizmus. aá osztály nélküli társadalom. Lenin annak idején felhívta a figyelmet arra. hogy mindig van egy kulcskérdés, és annak helves megoldásától függ számtalan más kérdés megoldása az adott időpontban az egész fejlődés. Az dmült évtizedben ilyen kulcskérdés volt nálunk a munkásosztály hatalmának megvédése és megszilárdítása. madd azt követően a mezőgazdaság szocialista átszervezése. E két nagy feladat helyes megoldása segítette a maga idejében társadalmunk összes fontos problémájának megoldását és nagv lendületet adott hazánk szocialista fejlődésének általában. (Totytatée am L oUatrőLi heredeti pártunkra, népünkre. Mártírok és hősök sírjai jelzik pártunk történelmi útját. Sokan estek d, áldozták életüket a kommunizmusért, a nép szabóságáért 1919-ben Szamuely Tibor, Korvin Ottó, László Jenó, Kerekes Árpád és sokan mások; 1932-ben Sallai Imre és Fürst Sándor. A spanyol polgárháborúban sok harcostársával együtt Zalka Máté, Zsinkó Vilmos és Sebes György esett eL A második világháború éveiben Rózsa Ferenc, Schőnhera Zoltán, Kilián György, Ku- lich Gyula, Ságvári Endre, Pataki István és a párt, a haza sok más hű fia halt hösi- halált 1956-ban, amikor ismét fegyvert kellett fogni a munkásfiatalom és a szocializmus védelmében, az elesettek között Mező Imrét, Kalamár Józsefet, Kállai Évát, Biksza Miklóst Sziklai Sándort, Asztalos Jánost veszítettük eL Szomorúan emlékezünk azokra az elvtársainkra — Rajk Lászlóra, Szönyi Tiborra, Szálai Andrásra, Riesm Istvánra, Pálffy Györgyre, Sólyom Lászlóra és másokra — akik életükben az eszme, a munkásosztály hű harcosai voltak és a személyi kultusz- nek estek áldozatul. Jelölt és jeltelen sírok százaiban, ezreiben nyugszanak azok a kommunisták, harcostársaink, akiknek azért kellett meghalniuk, mert haladó eszméket hirdetve küzdöttek a szocializmusért, a munkásosztály, a nép szabadságáért Az áldozat nem volt hiábavaló, mert él a párt, győzött az eszme, győzött a nép: szabad földön épül a szocialista Magyarországi A második világháború Idején is a kommunista párt volt a vezető ereje a nemzet legjobbjait átfogó küzdelemnek, amelynek célja a háletesen elemezte az ellenforradalom leverése óta eltelt 12 év pfllitikai tapasztalatait, azt a küzdelmet amelyet pártunk egyidejűleg folytatott — és folytat ma is — a dogmatizmus és szektarianiz- mus, az álbaloldaliság, valamint a revizionizmus, a jobb- oldaliság, a reakciós osztályellenség, az ellenforradalmi elemek ellen. Hangoztatta: a szocialista társadalom felépítése elengedhetetlen feltételének tartjuk, s ezért pártunk kötelességének tekintjük, hogy a magyar viszonyokra helyesen alkalmazzuk a szocializmus építésének általános, közös, nemzetközi törvényszerűségeit. Ugyanis alapvető követelménynek tártjuk, hogy a szocialista építés általános elveit hazánk történelmi múltjából, országunk adottságaiból fakadó sajátos nemzeti formák és keretek között, s azok figyelembevételével alkalmazzuk. A továbbiakban a párt első titkára a párt harcának néhány főbb kérdését, s a velük kapcsolatos állásfoglalásait említette meg. Pártunk általános politikájának kidolgozásában sokat merítettünk a Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi jelentőségű XX. kongresz- izusának megállapításaiból, amelyek az egyes nagy jelentőségű tételeken túlmenően ä kommunista világmozgalom minden pártját a marxizmus— lgninizmus elméletének önálló alkalmazásara, a szocialista gyakorlat fejlesztésére ösztönözték és ösztönzik. Ugyancsak jelentős szerepe volt pártunk politikájának kialakításában a kommunista és munkáspártok 1957-cs és 1960-as értekezletén elfogadott megállapításoknak, amelyek megfogalmazásában pártunk is sétái vett. borúból való kilépés, a független, szabad és demokratikus Magyarország megteremtése volt Ezt a harcot népünk saját erejével nem tudta győzelemre vinnL A magyar népnek a szabadságot a Szovjetunió hadserege, annak hősi és áldozatos harca hozta el. Megverte és kiűzte hazánkból a végsőkig ellenálló Hitler-fa- siszta megszállókat és a velük életre—halálra szövetkezett Horthy-fasiszta magyar reakció erőit Magyarország felszabadult, visszanyerte szuverenitását, s népünk előtt megnyílt a társadalmi haladás lehetősége. A munkásosztály hatalmának, a népi demokratikus rendszer győzelmének kivívását követő évek a lendületes szocialista épités évei voltak. A munka korszakos eredményeket hozott Az ország iparosodott lendületesen fejlődő szocialista országgá vált Ezeket az eredményeket népünk a párt vezetésével érte eL Ugyanez idő alatt a párt vezetésében komoly hibák is jelentkeztek, majd hatalmasodtak el, s növekvő mértékben eltorzították szocialista vívmányainkat Ezek a súlyos hibák 1953-tól nyílt politikai válságot okoztak, s végül Is a revizionista áramlat, az osztályellenség, a nemzetközi imperializmus bekapcsolódása és aktív tevékenysége nyomán az 1956 októberi ellenforradalmi felkelésbe torkolltak. A súlyos helyzetben ismét a magyar kommunisták, újjászerveződött pártunk mutatták meg a kivezető utat Pártunk gyökeresen szakítva az előző vezetés hibáival, megszüntetve a torzulásokat, a munkásosztályra, a népre támaszkodva, a Szovjetunió, a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom támogatását élvezve vezette és vitte győzelemre a harcot Az utóbbi években széles körű vita alakult ki a pártok között a kommunista 'mozgalom és különösen a szocialista társadalom építésének néhány fontos kérdésében. A vitában opportunista, a marxizmus—leninizmussal ellentétes jobb- és „baloldali” nézetek is jelentkeztek, közöttük több olyan amely éppen az 1956-ban Magyar- országon fellépett revizionista irányzat állásfoglalásaiban nyert megfogalmazást Ezeket a nézeteket — különösen a csehszlovák események kapcsán — újabban ismét felelevenítették. Szó van ezekben a legkülönbözőbb dolgokról. Elsősorban a párt szerepéről, a törvényességről, a hatalom megosztásáról, a szabadságról, a sajtószabadságról, a humanizmusról, a demokráciáról és sok minden másról; mindezekről szocialistaellenes, kommunistaellenes éllel, gyakran szovjetellenes, a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok egységét bomlasztó nacionalizmussal átszőve. Pártunk ezekkel és hasonló nézetekkel harcolva, és a szóban forgó kérdésekkel érdemben foglalkozva, megfelelő következtetésekre jutott Véleményünk szerint a szocializmus eredményes építéséhez szükség van: szilárd munkásha- talomra; a marxista—leninista párt vezető szerepére; a pártban a demokratikus centralizmus elvének érvényesítésére; a termelési eszközök köztulajdonára; a szocialista állam szervező szerepére; szocialista tervgazdaságra; szocialista közoktatásra, kultúrára; szocialista közgondolkodásra; a többi szocialista országgal való internacionalista együttműködésre. Mindezt a feltételt mi meg nem alkuvó eszmei és politikai harcban meg is teremtettük. Pártunk sztt&rdan ragaszkodva a marxizmus—laninizmus, az internacionalizmus elveihez, a leghatározottabban elutasította és elutaden olyan nézetet, amely a munkásosztály hatalmát, a párt vezető szerepét, a szocialista állam szervező szerepét támadja, vagy kérdésessé teszi. Központi Bizottságunk, Ideológiánk és politikánk ezen alapkérdéseiben soha nem hagyott kétséget és nem tűrt kétértelműséget, nyíltan hirdette álláspontját, és gyakorlatában megfelelő megoldást keresett és talált ezekre a kérdésekre. A hatalom nálunk: mtroli ás hatalom. Az állam tő politikai alapja a munkás—paraszt szövetség. A Hazafias Népíront-moz- / «alom keretében szövetségi politikát folytatunk, amely társadalmilag átfogja az ösz- szes dolgozó osztályokat és rétegeket, politikailag pedig a kommunisták é.. pártonkí- vüliek szövetségét valósítja meg a szocialista társadalom felépítésének céljávaL Meggyőződésünk szerint hazánkban kialakulóban van a szocialista nemzeti egység, amelynek erősítésére törekszünk. A szocialista társadalom lényegénél fogva a legmagasabb rendű, a leghumánusabb és legdemokratikusabb rendszer mindazon rendszerek közül, amelyeket az emberisé* eddig történelme során megismerhetett Tehát nem új Jelzőket kell a szocializmus fogalmához ragasztani, hanem szocialista rendszerünk alapvető intézményeit és vonásait kell továbbfejlesztenünk. Ml a szocialista demokratizmust fejlesztjük, amelynek legfőbb vonása a dolgozó emberek cselekvő részvétele a közügyek intézésében. A szocialista törvényességet betartjuk és betartatjuk. Értelmezésünk szerint ez azt jelenti, hogy bűn nélküli embert nem lehet büntetni, bűn -viszont nem maradhat büntetlenül. A törvény-tisztelő állampolgárt a törvény védi. Most minden más feladat jobb megoldásának döntő láncszeme a gazdasági munka hatékonyságának javítása, a gazdasági vezetés reformjának megvalósítása. Reformunk lényere: a szocialista népgazdaság tervszerű fejlesztése az irányítás rugalmasabbá tételével és jelentős decentralizálásával, továbbá a szocialista rendszer gazdasági törvényeinek hatékonyabb érvényesítése a fejlődés érdekében. A reform bevezetéséinek első esztendeje — ez most már elmondható — bebizonyította annak alapvető helyességét. A továbbiakban ki kell bontakoztatni jobban a gazdasági helyzetünkben meglévő, eddig nem hasznosított lehetőségeket útját nagy győzelmek, s Időnként bekövetkezett balsikerek jelzik, de az egész utat figyelembe véve büszkén tekinthetünk az a,Boítístól eltelt ötven esztendőre. A párt a zászlót mindig tisztán és magasan tartotta. Ma, a párt megalakulásának 50. évfordulóján, tisztelettel gondolunk az alapítókra. azokra az elvtjrsakrr akik létrehozták a pártot győzelemre vitték a dicső Magyar Tanácsköztársaságot, ásókra, ard& an •L’enforraTeljes felelősséggel állíthatjuk: a feladatokat megoldjuk, rendelkezünk a szük- ,,*es feltételekkel, mindenekelőtt hazánkban erős a munkásfiatalom. van pártunk, nagyszerű munkásosztályunk, szocializmus útjára lépett parasztságunk, a nép ügyét becsülettel szolgáló értelmiségünk. Beszéde további részében a Párt első titkára a kommunista világmozgalom időszerű kérdéseit elemezte, s leszögezte. hogy pártunk valamennyi szocialista országgal és a nemzetközi kommunista mozgalom minden pártjával együttműködésre és egységre törekszik, és különösen meg nem bontható barátság és testvériség fűz bennünket a Szovjetunió Kommunista Pártjához, a Szovjetunió népeihez. dalom 25 éve alatt, az illegalitásban megtartották a pártot, azokra, akik a felszabaduláskor s azt követően harcoltak a hatalomért, dolgoztak az ország újjáépítéséért. Megbecsüléssel gondolunk azokra, akik ma dolgoznak a pártban, akik lerakták a szocialista társadalom alapjait, s tovább építik azt. Gondolunk ma azokra ..adatainkra is. akik nem tagjai a pártnak, de a párt szavát követve, mint jó szövetségesei nfc, velünk együtt dolgoznak a szocialista társadalom teljes felépítésén, szolgálják a munkásosztály, a nép. a szocialista haza szent ügyét. Szeretettel gondolunk a fiatal kommunistákra, hazánk ifjúságára, a Jövendő, a szocialista Magyarország letéteményeseire, azokra, akik kolnap viszik tovább a zászlót! Kedves elvtársak! A Központi Bizottság tagjai között és Itt ezen az ülésen a pártnak sok veterán harcosa van jelen. Tanúsíthatják, érdemes volt küzdeni! Magasan leng a zászló, amelyet ötven évvel ezelőtt bontottak ki, amely nehéz és küzdelmes harcokban győzelemre vezette a munkásosztályt. Pártunknak megvolt és bizton hisszük, a jövőben is meglesz a képessége történelmi küldetésének méltó betöltésére. Pártunk megalapításának 50. évfordulóján ünnepélyesen kijelentjük, hogy a magvar munkás őszTisztelt Központi Bizottság! Kedves elvtársak, elvtársnők! Mély megilletődéssel élek azzal a számomra rendkívül megtisztelő lehetőséggel, hogy néhány gondolattal, visszaemlékezéssel magam is hozzájárulhatok pártunk fél évszázad előtti megalakításának, a hozzáfűződő harcoknak méltó megünnepléséhez. 1917 decemberében, még a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közvetlen hatásának lázában, néhányan azok közül, akik már régebben megkísérelték a háborúval szembeni ellenállás különböző formáit, úgy véltük, most már nem szorítkozhatunk csupán szóbeli agitációra, röpiratok terjesztésére, plakátok éjszakai kiragasztására, hanem szükség lenne egy elméleti folyóiratra Is, amely elősegítené a mozgalomban felmerülő problémáink tisztázását és egyben ki is szélesíthetné kezdeményezéseink hatósugarát Az „1917” című lap kiadását terveztük, de az akkori körülmények között nem juthattunk tovább az előfizetőket gyűjtő program sokszorosításánál. Csak egy évvel később, az őszirózsás forradalom után adhattuk ki a lapot „Internationale” címmel. 1917! Ez a szám: az orosz forradalom történelmi dátuma, az emberiség legnagyobb gondolata. Ebből a gondolatból sarjad és ebbe a gondolatba olvad be lapunk programja. Mindent le akarunk rombolni, ami a tudományban és az irodalomban útjában áll 1917 gondolatának. Fejlesztjük, kiszélesítjük, tovább építjük 1917 megkezdett művét — akik nem törődünk vele, hogy hol leszünk, és mi lesz velünk a házfödés nagy ünnepén. Könnyek fojtogatták torkát, amikor így folytatta: — És most — fél évszázad viharai, harcai és munkái Után — mégis itt lehetek önökkel, ezen a nagy ünnepen. (Taps). És itt van a „ház” is; a felszabadult, a szocialista Magyarország nagyszerű építménye. Szilárd alapzatot építettünk ki az akkor lerakott alapkő körül és biztonságos a tető is felettünk, amelyet a legutóbbi 12 évben ellenállóvá, talán eléggé „vízhatlanná” is tettünk az időnként ránk zúdult ellenséges burzsoá ideológiai záporok ellen. (Taps). Tudjuk, minden területen kell még dolgoznunk, és dolgozunk is, hogy lakályosabbá tegyük házunkat, könnyebbé és boldogabbá lakóinak életét. Ügy gondolom, nemcsak á magam, hanem itt jelenlévő — sajnos már kis számú — kortársam” nevében is beszélek, amikor megköszönöm azt a mélységes megbecsülést, amely a veteránok iránt meg- nyilvánuL (Taps) tály. dolgozó népünk, és • nemzetközi kommunista és ’munkásmozgalom harcosai ezután is számíthatnak a magyar kommunistákra, a Magvar Szocialista Munkás» pártra. Pártunk szoros egységben halad ezután Is nemzetközi osztálvtestvéreinkke! és tovább vezeti népünket * szocialista Magyarország megteremtésének útján, a népek reménysége, a kommunizmus ragvogó távlatai felé. Éljen a magyar munkás- osztály és marxista—leninista, forradalmi pártja! Éljen a szocializmust építő magyar nép! Éljen a kommunista világmozgalom, a proletár nemzetköziség! ★ Kádár János beszéde után — melyet fentebb rövidítve közöltünk — hosszan zúgott a taps, majd az elnöklő Biszku Béla Hevesi Gyulának, a párt régi harcosának a Köz- ponti Bizottság tagjának adta meg a szót. Tisztelt elvtársak! Mindenekelőtt emlékszem Kun Bélára és a vele együtt Oroszországból hazatért forradalmár harcostársaira, akik magukkal hozták azt, ami eddigi mozgalmainkból leginkább hiányzott: a pártról szóló lenini tanítást. A haladó értelmiség szerepéről történő megemlékezés után így folytatta: Talán nem érdektelen azt Is megjegyeznem, hogy az a mód ahogyan pártunk napjainkban gazdasági reformunkat előkészítette és végrehajtotta, nagyon közel áll a Tanácsköztársaság gazdaságpolitikai, sőt egyéb területeken is gyakorolt általános munkamódszeréhez. Kedves elvtársak, elvtársnők! Minket, 19-eseket, pártunk megalakulásának és akkori harcainak közvetlen részvevőit büszkeséggel és megelégedéssel tölt el, hogy pártunk a szocialista építésben, a népgazdaság és a kulturális élet számos területén jó néhány egykori célkitűzésünket valósította meg teljes sikerrel, örülnénk, ha erőnkhöz mérten tudnánk e munkában még segíteni. De még inkább örülnénk, ha a most felnövekvő ifjú nemzedék is találna a mi akkori kezdeményezéseinkben, reá váró jövőbeli nagyszerű feladataihoz hasznos tanulságokat. Befejezésül engedjék meg tisztelt elvtársak, hogy pártunk minden tagjának, dolgozó népünknek további nagy sikereket kívánjak szocialista hazánk építésében. (Hosszan tartó nagy taps.) ★ Hevesi Gyula felszólalása Után Biszku Béla ismeretette a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának az MSZMP Központi Bizottságához küldött üdvözletét. Az ünnepi ülés résztvevői nagy tapssal válaszoltak az üdvözlő szavakra és jókívánságokra. ★ Ezután a legfiatalabb nemzedék, az ifjúkommunisták és az úttörők küldöttei köszöntötték a Központi Bizottság ünnepi kibővített ülését. Az ifjú generáció nevében Puskás Mátyás, a Ganz-MÁ- VAG fiatal hegesztője, szó- ■ cialista brigádtag mondott üdvözlő szavakat. Az üdvözlést Biszku Béla köszönte meg, majd javaslatára a Központi Bizottság egyhangúlag határozatot fogadott el a párt megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. Az ülést Biszku Béla zárta be, amelynek végén a résztvevők elénekelték az Interna- cionálét. 1968. november 24» vasárnap Nemzetköziség* és nemzeti sajátosság Kádár elvtárs ezután részBüszkén tekinthetünk az elmúlt 50 esztendőre Pártunk 50 éves harcos Hevesi Gyula felszólalása
