Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-23 / 275. szám
«TELÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ,/VÉ/uijsiw AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XIX, évfolyam, 275. szám ÁRA: 70 FILLER 1968. november 23., szombat A KMP megalakulásának 50. évfordulója alkálmából: Ünnepi ülést tartott az MSZMP Heves megyei Bizottsága A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott tegnap Egerben, az MSZMP Heves megyei Bizottsága. Néhány perccel kilenc óra után foglalták el helyüket az elnökség tagjai: Egri Gyula, Oláh György, a Központi Bizottság tagjai, Úszta Gyula, az Elnöki Tanács tagja. Hazai Béla, dr. Tamás László, Bíró József, Pálinkás Ferenc, Mudriczki János, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjai. Kiss Lajos, Lenin, renddel kitüntetett veterán. Ragó Jánosné, az erdőtelki Aranykalász Tsz párttitkára és Sebestyén János, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkára. Dr. Tamás László, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg az ünnepi ülést. Köszöntötte a Központi Bizottság tagjait, a megyei pártbizottság tagjait, a munkásmozgalom veteránjait, az országgyűlési képviselőket, a megye és a járások párt-, állami, tömegszervezeti vezetőit, a megye vállalatainak, intézményeinek képviselőit. Ezután Oláh György, a KözpoViti Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, az ünnepi ülés előadója emelkedett szólásra. Oláh György elvtárs ünnepi beszéde Tisztelt megyei pártbizottság! Kedves elvtársak! Évfordulót ünnepelünk, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulóját. Fél évszázaddal ezelőtt jött létre hazánkban a munkásosztály forradalmi élcsapata, az a szervezet amely képesnek bizonyult a magyar munkás- osztály és valamennyi halavált kivezetni a magyar nemzetet a kilátástalanságból, a munkásosztályt és valameny- nyi elnyomottat a szolgaságból, a kizsákmányolásból. A Kommunisták Magyor- szági Pártjának megalakulása történelmi folyamat eredménye, a magyarországi munkásmozgalom olyan időszakában következett be, amikor közvetlenül napiOiáh György ünnepi megemlékezését tartja. (Foto: Kiss Béla) dő erő szervezésére és vezetésére, amely kiállta az idők próbáját és legyőzhetetlen- nek bizonyult. Az 50 évvel ezelőtt létrejött kommunista párt örököse és méltó folytatója volt legjobb nemzeti hagyományainknak, a létrejöttét megelőző időszak munkásmozgalmi tevékenységének. Megtestesültek benne mindazok a célok, amelyekért a magyar nép legjobbjai harcoltak és testet öltött az az eszme, amely a történelmi fejlődés törvényszerűségei szerint, meghatározott körülmények között, a munkásosztály kifejlődése és harcának kibontakozása talaján született. Pártunk történelmileg so-sdöntő időben alakult, Ä yan körülmények között, nikor közvetlen feladatává rendre került a politikai harc legélesebb formája és legnagyszerűbb célja, tartalma, harc a munkáshatalom megteremtéséért. Oláh György elvtárs ezután arról beszélt, hogy a század elején, a kapitalizmusnak imperializniussá válása idején szükségszerűen kiéleződött a harc a proletariátus és a borzsoázia között. A munkásosztály akkori vezetője, a Szociáldemokrata Párt azonban nem ismerte fel a forradalmi lehetőségeket. Az első világháború vége felé — mondotta ezután — több más országhoz hasonlóan — Magyarországon is egyre fokozódott, sőt a maximumra emelkedett a dolgozók tömegének mindenekelőtt a munkások elégedetlensége. Nálunk Is, csakúgy, mint a háborútól szenvedő többi országban, a dolgozók mind nagyobb tömegeiben vert gyökeret az a gondolat, hogy valamit tenniük kell a háború befejezése és a belőle fakadó szenvedés és nyomorúság megszüntetése érdekében. 1917 végén, 1918 elején az oroszországi proletá- riátus győzelme, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom új erőt és lendületet adott a magyarországi munkásmozgalomnak. felfokozta a háború ellen, az elnyomás, a kizsákmányolás ellen küzdők aktivitását, céltudatosabbá tette harcukat. 1917. november 25-én Budapesten, a városligeti iparcsarnok előtti gyűlésen Ma- . gyarországon addig soha nem látott méretű, százezres tömeggyűlés üdvözölte a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat és követélte, hogy a magyar proletárság tanuljon 'az orosztól. A gyűlés szónoka, Bokányi Dezső, az ő érzelmeiket fejezte ki, amikor köszöntötte az orosz forradalmárokat azért, mert „visz- szaadták az emberiségnek a szocializmusba vetett hitet, bizalmat és reményt”. A rohamosan forradalmosodó tömegek hamarosan cselekedtek. 1918. októberében szétzúzták az Osztrák—Magyar Monarchiát, október 3l-én Magyaországon győzött a polgári demokratikus forradalom. A magyar munkásosztály nagy lépést tett előre. Az országban tehát «objektíve forradalmi helyzet alakult ki. Az uralkodó burzsoá és a feudális osztályok már képtelennek bizonyultak a hatalmat a régi módon kezükben tartani. A helyzet óriási lehetőségéket rejtett magában, de hiányzott a forradalom szubjektív feltétele, hiányzott az a politikai erő, amely képes lett volna a helyzet elemzésére, amely érthető és világos célt tudott volna kitűzni a magyar munkásosztály elé, az elnyomatás ellen és a'békéért küzdő valamennyi dolgozó elé, amely képes lett volna szervezni,- harcra, rohamra vezetni a tömegeket. Ez volt az a történelmi szükségszerűség, amely a proletariátus forradalmi élcsapatának, a marxi-lenini tanításokon alapuló kommunista pártnak megalakulását követelte, amely a párt megalakulásához vezetett. Ezután a haladó mozgalmakat ismertette, majd’ így folytatta: Miközben az országon belül a leghaladóbb nők tevékenysége nagymértékben felfokozódott, Szovjet—Oroszországban is megindult egy olyan folyamat, amelynek végül is döntő jelentősége lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásában. Október hatására az Oroszországi Kommunista (Bolsevik) Párton belül magyar kommunista csoport alakult, amely 1918 október végén — november elején Moszkvában értekezletet tartott. A moszkvai értekezlet részvevői elhatározták, hogy létrehozzák az internacionalista kommunista párt magyarországi szervezetét Kommunisták Magyarországi Pártja elnevezéssel és kötelezték az Oroszországi Kommunista Párt minden Magyarországról származó tagját, hogy a legrövidebb időn, belül hagyják el az Orosz- Szovjet Köztársaság területét’ és minden erejüket Magyarországon állítsák a nemzetközi forradalom szolgálatába. A határozat értelmében Kun Béla és még sokan mások visszatértek Magyar- országra. 1918. november 24-én az Oroszországból hazatért kommunisták, a szociáldemokrata baloldali ellenzék és a forradalmi szocialisták képviselői megalakították a Kommunisták Magyarországi Pártját, amely legfontosabb feladatának a szocialista forradalomra való- felkészülést, a proletariátus hatalmának kivívását tekintette. ,A Kommunisták Magyarországi Pártja képesnek bizonyult a helyzet elemzésére és megállapította, hogy Magyar- országon forradalmi helyzet (Folytatás a 3. oldalon) Egerben a „forradalom lángja * Közös gépnek — pénzes u háta ★ Bor helyeit víz ? 4r Tudósítóink jelentik Megnyílt Hatvanban a kultúra „kastélya’ Mozi, könyvtár, klubtermek a „kiskastélyban”. Frissen szórt vörös salak szegélyezi a járdát, új tetőt és új vakolatot kapott a Hatvani Cukor- és Konzervgyár kiskastélya. Amikor beléptünk a tágas ajtón, a csillárok fényét visszaverte a tükörsima parkett, az ajtók és ablakok közelében friss festékszagot éreztünk. A pincétől a padlásig felújították és átalakították az épületet. Pénteken délután Dr. Vig Albert, a Magyar Cukoripar igazgató-főmérnöke adta át és a Hatvani Cukor- és Konzervgyár dolgozói nevében Decsi Ferenc igazgató, illetve, Szép Dénes kultúrotthonvezető vette át a három és fél millió forintos költséggel újjávarázsolt épületet és korszerű berendezését. A földszinten mozitermet rendeztek be, de ha a függönyt elhúzzák, tágas színpad tárul fel. Hamarosan bemutathatják itt tudásukat a színjátszók, a kultúrcsoport tagjai, vagy fővárosi és egri színészeket láthatnak vendégül. Középen társalgó és dohányzó, fent az emeletén 4000 kötetes könyvtár várja a gyár művelődni és szórakozni vágyó dolgozóit. Telek Lászlóné könyvtáros nehezen tudna dönteni, hqgy értékes könyveire vagy saját nevelésű óriási filodendronára büszkébb. A kultú,rotthonban helyet kapott a KISZ, a műszaki és újító-, valamint az autóklub. -Most nem sorolhatunk fel mindent, azt látni és célszerűen használni kell, hogy az egykori báró Hatvani kastélyából a cukor- és konzervgyár dolgozóinak kultúrkas- télya legyen. tt Tisztelettel emlékezünk városunk, megyénk nagy fiára, Markhot Ferencre . Egerben pénteken egész napos programmal tovább folytatódott a III. Heves megyei orvosi napok esemény- sorozata. Délelőtt és délután az előadások és a szakmai viták zajlottak,’ s este a Megyei Művelődési Házban rendezték meg az idei Markhot emlékülést, amelyen Szalay István, a Heves megyei Tanács vb elnökhelyettese mondott ünnepi megnyitót: — Tisztelettel emlékezünk városunk, megyénk nagy fiára, Markhot Ferencre, aki a XVIII. században, több mint 200 évvel ezelőtt — az elképesztően rossz egészségügyi viszonyok között — fáradhatatlan és önzetlen harcosa volt a magyar orvosi oktatásnak — mondotta többek között Szalay István. Ezután következett prof. dr. » Kádár Tibor kandidátus, az Orvostovábbképző Intézet igazgatójának előadása, aki az orvostovábbképzés jelenlegi helyzetéről, jövőjéről es feladatairól szólva hangsúlyozta: — Ha eredményesen és jól akarunk oktatni, magunknak is — Markhot Ferenchez ha- ' sonlóan —, „nehéz emberekké” kell válnunk — mondotta, majd részletesen beszélt az orvostovábbképzés fontosságáról, céljáról és problémáiról. A nagy. tetszéssel fogadott előadás után dr. Osváth Gábor, a Megyei Kórház, igazgatója átadta az idei Markhot emlékérmet, prof dr. Kádár Tibor kandidátusnak, s kiosztotta a klinikai-kórbonctani konferenciák .referátumaiért. adományozott díjakat. Mongol vendégek Egerben A hazánkban tartózkodó mongol delegáció B. Lhamszurcn, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának titkára, B. Orsó. a központi bizottság osztályvezetője és D. Jondon Ccdenbal elvtárs titkára Iván Lászlónak, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztálya munkatársának kíséretében pénteken Egerbe látogattak. A magas rangú vendégeket dr. Tamás László, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára fogadta, majd rövid tájékoztatót adott megyénkről. Ezután a vendegek megtekintették a várost, a híres egri várat, a műemlékeket és a késő esti órákban visszautaztak Budapestre. Képünkön a delegáció vezetője. B. Lhamszuren elvtárs magyarországi élményeiről beszél. ' - (Foto: Kiss Bélái