Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-21 / 273. szám

A Magyar Nemzeti Bank Heves megyei Igazgatóságá­nak adatai szerint a kész­pénzkifizetések összege me­gyénkben január 1-től szep­tember 30-ig 6,1 százalékkal több, mint az előző év azo­nos időszakában. Ez azt je­lenti, hogy az idén fizetés, prémium, jutalom, munka­egység és egyéb juttatás cí­mén 106 millió forinttal több pénzhez jutottunk mint ta­valy. Vajon mit és mennyit vásárolhattunk, hogyan ala­kult Heves megye kiskeres­kedelmi forgalma? Kérdé­seinkre Bágyi Imre. a Heves megyei Tanács kereskedelmi osztályvezetője válaszol. — Heves megye kiskeres­kedelmi áruforgalma az első kilenc hónapban 170 millió fo unttal több mint az előző év harmadik negyedévének végén. Megyénk kiskereske­delmi áruforgalma 7,7 száza­lékkal nőtt, a növekedés üte­me meghaladja az országos átlagot. Ruházati cikkekből az országos átlagnál kevesebb fogyott vező jelnek tekintik? Nincs már hiánycikk? — Hosszadalmas lenné azt a vitát idézni, hogy sok, vagy kevés az árukészlet. Erről a kérdésről bizonyára más a véleménye a banknak, a kis­kereskedelmi vállalatnak és más a vevőnek. A vásárlót az érdekli, hogy legyen az üz­letben kárpitozott fekhely, különböző felvágott, húské­szítmény és tejtermék. Ne szezon után, hanem előtte és főleg közben is vásárolhas­son télikabátot, meleg gyer­mekcipőt, trénigruhát, lastex nadrágot, vagy fürdőruhát. — Ha már a hiánycikkek­ről esett szó, azt kérdezzük, hogy a Videoton gyár Mi- nisuper rádiójához mikor lehet elemet kapni? — Valóban bosszantó, az iparnak és a kereskedelem­nek sok kárt okoz, hogy az országban sehol sem lehet kapni. Pedig jól sikerült, kedvelt gyártmány a Minisu- per, de már ott tartunk, hogy az üzletben ki sem tudjuk próbálni, mert nincs hozzá elem. Ki vásárolja azt, amit nem tud használni? A sok ezer érdeklődőnek nehezen tudnánk megmagyarázni, hogy ebben az országban, ahol televíziókat, félvezetődet és korszerű híradástechnikai berendezéseket gyártanak, nemcsak hazai szükségletre, hanem a világpiac számára is, elemek és egyéb keresett cikkek gyártását miért nem vállalja állami üzem. ktsz, vagy kisiparos. Miért? Erre nem kaptunk kielégítő választ. Mi azt ál­lítjuk, ebben nemcsak az ipar, hanem a kereskedelem is ludas. A hiánycikkért ígér­jen többet a nagy- és a kis­kereskedelem, akkor érdemes lesz gyártani, hamarosan megszűnik a hiánycikk és megfelelő kínálat után ismét olcsóbb lesz a termék. A hi­vatalos adatok és saját ta­pasztalataink azt mutatják, hogy az idén szerény mérték­ben, de nőtt a jövedelmünk és a pénzünkért többet vá­sárolhattunk. (F. L.) Nagy munka folyik jelenleg a füzesabonyi Herbaria gyógynövény-feldolgozó üzemben. Az üzem dolgozóinak egy része a Csongrád megyei MÉK által szállított hagymát dolgoz­za fel, amelyet megszárítva, műanyag zsákokba csomagolva szállítanak Angliába, Hollan­diába és az NSZK-ba. Az értékes árucikkből naponta 120—130 mázsát dolgoznak fel. De nemcsak a szárított hagyma keresett cikk külföldön, hanem a kamilla is. Az idén 35 va­Mennyit vásároltunk az idén? A választékkal még baj van A zsebrádióhoz mikor lesz elem? A cipő- és a gyermekruha-ellátás? Szorított hagyma és kamilla — külföldre — Miért? A Heves megyei­ek talán nem szeretnek öl­tözködni? — Dehogy nem! Másról van itt szó. Az egri Centrum Áruház forgalma az átköltöz- köc’és, a zsúfolt, kedvezőtlen körülmények miatt a harma­dik negyedévben 30 százalék­kal csökkent. Másrészt a vá­sárlók jelentős része a kor­szerű anyagokból készült, di­vatos, jobb minőségű szöve­tet, kötöttárut és a készruhát kereste, de ebből sem elegen­dő mennyiséget, sem kielégí­tő választékot nem talált. A kereskedelemnek azt a tanul­ságot kell levonnia, hogy ma már rugalmasabb árukínála'- ra van szükség, a vásárlónak jobban kedvében kell járni, a helyi árubeszerzés lehetősé­geit jobban ki kell használni, akkor több divatos kötöttáru, cipő és konfekcióén.’ jut me­gyénk üzleteibe. A lakossá , egyre jobban kei»-:; a kor­szerű kikészítést’! ‘.etikus anyagokat, a j eszter- és pesz- ter-szövetet, az ebből készült ruhákat és a divatos kötött ruhákat. •— Mi a véleménye a cipó- és a gyermekruha-ellátás- ról? — Nem lehetünk elégedet­tek, mert a vásárlók igényei­hez képest a kínálat nem ki­elégítő. A cipők minőségével, választékhiányával kapcsola­tosan elhangzott panaszok je­lentős része jogos. Nincs ele­gendő bébi- és gyermekruha és sokszor éppen az nincs, amit legjobban keresnek. A nagykereskedelem, főleg a Cipőnagykereskedelmi Válla­lat árukészlete korszerűtlen, az ipar nem mindig azt szál­lítja, amit a vásárló keres és ? kereskedelem rendel. — A kiskereskedelem áru­készlete megfelelő? — Megyénk kiskereskedel­mi árukészletei az idén — az előző évhez képest — állan­dóan emelkedtek, szeptem­ber végén 26,5 millió forint­tal volt több áru az üzletek­ben mint egy évvel koráb­ban. — Az árukészletek növe­kedését egyértelműen ked­Csehszlovák szakszervezeti vezetők tárgyalása PÁRIZS: Duzi, a Csehszlovák Szak­szervezetek Központi Taná- c_a alelnökének vezetésével a csehszlovák szakszervezeti delegáció kereste fel kedden a CGT vezetőit. A két küldöttség az 1968. szeptemberében Prágában kötött megállapodásnak meg­felelően aiTÓl tárgyalt, ho­gyan javíthatják meg egy ültműködésüket a nem­zetközi szakszervezeti irtóz­tál om és § Szakszervezeti TUag'zövetség keretében. ngol Tegnapi lapszámunkban negyedik karambol” címen arról írtunk és kö­zöltünk képet, hogy Eger­ben a Mekcsey úton immár negyedszer történt súlyos közlekedési baleset. Egy vontató fékje nem műkö­dött és az a meredek úton az útszegélynek ütközve felborult. Idézek a tudósí­tásból: „l apunkban a ko­rábbi baleseteknél is szóvá- teUük, hogy ideje lenne ezt az amúgy is meredek s a forgalomra is veszélyes macskaköves utat felújíta­ni, az ott lakók kérésére járdát építeni”. És később: „Ne várjuk meg az ötödi­ket” — mármint az ötödik balesetet. Tudósításunkban „öngólt” rúgtunk. Közismert, bogy a meredek utakon a macska- kövön nehezebben csúszik meg a gépjármű, mint az aszfalton — pláne ha az még sikos is. Azt is tud­juk, hogy az utat nemrég újították fel. s azt is, hogy járdára pillanatnyilag a város más részén nagyobb szükség van. Hallottunk azokról a tervekről is, hogy egy korszerű út létesítése, — vasúti aluljáróval, a me­redek megszüntetésével — szerepel a távlati tervben az említett útvonalon. Ne várjuk meg az ötödi­ket? Igen, így van! De ezen elsősorban a gépjárműve­zetők segíthetnek. Azzal, ha gépüket műszakilag ál­landóan ellenőrzik, ha a veszélyesebb útszakaszon — és nemcsak a veszélye­sebben — óvatosabban ve­zetnek. Egy meredek utat egyik pillanatról a másikra nem lehet felújítani. Elkép­zelhető, hogy míg e sorok papírra kerültek, figyel­metlenségből már ismét történt ott egy baleset. De baleset sík úton is történik és történhet, műszaki hibá­ból, felelőtlenségből egy­aránt. Nem az említett út­szakasz azonnali meg­szüntetése és felújítása te­hát a megoldás, hanem a fokozottabb óvatosság. Per­sze, ehhez nem ártana — sőt! — ha megfelelő jelző­táblák is figyelmeztetnék a gépjárművezetőt itt is az útszakasz veszélyességére. Hogy miért nem ezekre hívtuk fel az illetékesek fi­gyelmét — az út felújítása helyett — tegnapi számunk­ban? Mert „bennünket is érhet baleset”. Nálunk is előfordulhat „műszaki hi­ba”, ha nem figyelünk eléggé oda. az újságíró tol­la is megcsúszhat, ha nem gon nyers kamillát dolgoztak fel már az üzemben. Ezekben a napokban a szárított nö­vényeket válogatják, tisztítják és csomagolják, majd a dobozokra rákerül á címzés: Egye­sült Államok. A képen: a szárított hagy mát műanyag zacskókba csomagolják. (Szabó Lajosi Ügyrend a termelőszövetkezetekben AZ ÉV ELEJE ÓTA foglal­koznak a termelőszövetkeze­tek azzal, hogy az új szövet­kezeti törvényhez igazodva és a gazdálkodás követel­ményeinek megfelelően ki­dolgozzák belső szabályzatai­kat. Három belső szabályza­ta van a szövetkezeti élet­nek: Közülük legfontosabb és legátfogóbb az alapsza­bály, amely kiterjed a szö­vetkezet egész gazdálkodásá­ra. Az alapszabályhoz iga­zodóan, annak mintegy kie­gészítő része az ügyrend és a munkarend. A TOT a közelmúltban összegezte a szövetkezetek ügyrendkészítésével kapcso­latos tapasztalatait. Általá­nos megállapítás, hogy a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek többsége jól megértet­te a belső szabályzatok jelen­tőségét. Ennek megfelelően remény van rá, hogy — né­hány kivételtől eltekintve — a szövetkezetek ügyrendje az év végéig elkészül és jövőre már ennek alapján nagyobb elég óvatos, (papp.) Q-elelősj éqqel Osztályvezető a vállalatnál. Ha az igazgató és a főmérnök házon kí­vül van, ó helyettesíti őket. Ilyenkor bevo­nul az igazgató szobájába, telefonál, intéz­kedik, behivatja magához a csoportvezető­ket és érdeklődik a teljesítményekről. A hatalmas íróasztalt elborítják az ak­ták, még két évvel ezelőtti iratokat is bekér az irattárból. Keres, kutat közöttük, hogy precíznek, elmélyültnek látsszék. A titkárnő ilyenkor a telefonhoz van szö­gezve. Nem győzi a kért számokat kapcsol­ni. Az irodákban egymást lökdösik az em­berek, mert mindenkinek ad valami meg­bízatást, amit azonnal teljesítenie kell. Fe­ledésbe ment ügyeket szedet elő, amiket már régen lezártak. ö a hatalom ilyenkor a vállalatnál. Ezen a délutánon is így volt. De ez a délután szomorú kötelezettséget rótt a kereskedelmi osztály dolgozóira. Ügy érezték, kötelességük elmenni a temetésre. Gizikének, a csendes, halk szavú, angyali jó­ságú gépírónönek az édesanyját temették fél ötkor. Ezért legalább egy fél órával a munkaidő befejezése előtt el kellett volna menniük a vállalattól. Szabóné ugyan azt mondta, ő nem ér rá. neki rengeteg dolga van. ö marad. A gyo­morbajos Horváth, akit talán még senki nem látott mosolyogni, szintén maradni akart, mert ő nem bírja a temetést. Ezt mondta. Az ő idegei annyira tönkrementek. Mentek volna tehát öten. Megbízták Székffy kartársai ö kérje el valamennyinket Kovács kartárstól, aki ott trónol az igazgatói asztal mögött, lévés. hogy az igazgató és a főmérnök házon kívül van. — Hányán akarnak menni? — kérdezte Kovács kartárs. — öten. tisztelettel. — Kik azok? Székffy sorolta a neveket. — Legyen szíves ezt a névsort írásban előterjeszteni hozzám, megjelölve a bead­ványon azt is. milyen célból akarnak a kar­társak a munkaidő letelte előtt egy fél órá­val eltávozni a vállalattól. Igen? A kereskedelmi osztályon csak a gyo­morbajos Horváth nem hahotázott, amikor Székffy, hűen utánozva, visszaadta Kovács kartárs szavait. A keresztbe cikázó meg­jegyzésekre rosszallóan megcsóválta a fejét. Még cöcögött is hozzá. — Igen... Szóval ők azok — vette át a leghivatalosabb formulában elkészített be­adványt Kovács kartárs. Kétszer is elolvasta. Aztán kihúzott két nevet. — Ők nem mehetnek. — Miért, tisztelettel? — Mert így döntöttem. Érthető? Felkapta a fejét és mereven nézett Székffyre. Ügy érezte, ismét fontos cselekedetet hajtott végre. Kivédett egy támadást, amely a munkafegyelem ellen indult. Sikerült is­mét felelősségteljes megbízatásának mara­déktalanul eleget tennie Nem hallhatta, hogyan vélekedtek róla a kereskedelmi osztályon De ez, sajnos, nem is érdekelte. (gmf) szervezettséggel és biztonság­gal intézhetik a termelőszö­vetkezetek vezetői belső ügyeiket. TÓBB ESETBEN találha­tunk azonban bizonyos félre­értéseket. Az egyik gond, hogy nem mindenütt értik teljesen: a szövetkezeti élet három belső szabályzata csak akkor lehet célravezető, ha összhangban van egymással és az ügyrend, valamint a munkarend semmiben nem mond ellent, hanem szerves kiegészítője az alapszabály­ban. Éppen ezért több helyen az is szükségessé válhat, hogy az alapszabályon is mó­dosítsanak. Az ügyrend tulajdonkép­pen nem más, mint az a sza­bályzat, amely pontosan és félreérthetetlenül rögzíti a szövetkezeti vezetők cs veze­tő testületek munkarendjét, vagyis ' egy-egy szövetkezet irányításának belső szabá­lyait. Ezért az ügyrend tar­talmazza például a közgyű­lés összehívásának és előké­szítésének, valamint lefolyá­sának módját. De tartalmaz­nia kell azt is, hogy a köz­gyűlés után, határozatainak végrehajtása során az egyes vezetőknek, illetve vezető testületeknek milyen felada­taik vannak. Ugyanígy, eb­ben a belső szabályzatban kell részletezni a vezetőség üléseinek előkészítését és rendjét, az ott hozott hatá­rozatok végrehajtásával és ellenőrzésével kapcsolatos tennivalókat. FONTOS RÉSZE az ügy­rendnek a különféle válasz­tott bizottságok tevékenysé­gének szabályozása. Mint is­meretes, a termelőszövetke­zeti törvény kimondja, hogy egy-egy közös gazdaságban válasszanak és működtesse­nek ellenőrző, háztáji, szo­ciális, oktatási és kulturális, valamint versenybizottsá­got. Közülük különösen fon­tos szerep hárul az ellenőrző bizottságra, amelynek az a feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje és, érté­kelje az egész szövetkeze gazdálkodását. Természetesen a szükség­nek megfelelően minden ter­melőszövetkezetben létrehoz­hatnak a törvényben felsorol taknál több választott bizott­ságot. Ám az eddigi tapasz­talatok szerint a szövetke­zeti gazdaságokban az indo­koltnál kevesebb bizottságo' igyekeznek választani. Tobt helyen például mellőzik £ háztáji bizottságot, vagy égj bizottsághoz utalják a szo­ciális, az oktatási és a kultu­rális tennivalókat. Márpedig közismert, hogy a szövetke­zeti tagok öregedése milj sok szociális tennivalót ró £ vezetőre és feladataikat na gyobb biztonsággal oldhatjál meg, ha jól működő szociális bizottság tevékenykedik Vagy emlegethetjük, hogj most a földtörvény végre­hajtása során mily sok, a tag­sági viszonnyal kapcsolatos kérdés vár tisztázásra. Ezér! célszerű, ha létrehoznak égj olyan ideiglenes jellegű kü­lönbizottságot, amely ezeke: a gondokat megvizsgálja éí kellő körültekintéssel előké­szített (javaslatokat terjeszt i vezetőség elé. GYAKORI VITA a tér melőszövetkezetekben, hogy a különféle belső ügyek sze­mélyes intézésében ki az ille­tékes. Ezért szükséges, hőgy az ügyrend pontosan tartal­mazza az elnök, az elnökhe­lyettes, a főmezőgazdász, a főkönyvelő, az állatorvos, a jogtanácsos, a szervezeti egy­ségvezetők. valamint az egyéb vezetők és a beosztott szakemberek ügyviteli tenni-j valóit. Az ügyrend nem terjedd hét ki a szövetkezet és más vállalatok, illetve intézmé-l nyék közötti kapcsolatok ti- tázására. Ennek nem is len ne értelme, hiszen azokat a törvényes rendelkezések tar­talmazzák. Tehát az ügyrend kizárólag egy-egy szövetkezet belső vezetésének, ügyviteli munkamenetének szabályozá­sa. H. 7. Metro szovjet közreműködéssel KAIRO: Kairóban rövidesen meg­kezdik a földalatti vasút építését, amelynek' finanszí­rozására a kormány mint­egy 200.000.000 egyiptomi fontot irányzott elő. A txtetm terv«iaek elkészí­tésében szovjet szakértői közreműködtek. Mimim 3 1968. november 21., csütöríSk

Next

/
Oldalképek
Tartalom