Heves Megyei Népújság, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-06 / 235. szám
Lakásépítés - gondokkal Egerben hány lakáét adnak át áss idén? A% újabb lakótelepek etőkészítéééhex több pénz kell Elismerés és biztatás A Minisztertanács tárgyalta a mezőgazdaság helyzetét A megyei tanács vb szeptember 3-x ülésén szóvá tették és elég nagy vitát váltott ki, hogy Egerben az idén jóval kevesebb lakás épül. mint amennyit az Országos Tervhivatal keretszámai alapján a megyei és a városi tanács meghatározott. Ezt a feltevést erősítette az építőipari vállalatnál és a Heves megyei Beruházási Vállalatnál végzett vizsgálódásunk, továbbá felmerült az az aggály is, hogy Egerben nem halad kellő ütemben az északi lakótelep és a Grónay utcai lakások építésének előkészítése.. Fölkerestük dr. Lendvai Vilmost, az Egri Városi Tanács vb-elnökét és a közérdekű kérdésekre választ kértünk. — lakásépítések tekintetében — az új mechanizmus szellemében — nagyobb önállóságot kapott-e a városi tanács? — Igen. A városi tanács jogköre és felelőssége is nőtt, A városi tanács vb az új feladatok végrehajtására 1968. március 1-től tervcsoportot alakított. A harmadik ötéves tervet azonban még 1966-ban hagyták jóvá. A lakásépítési tervszámokat nem módosították, de ezeket a beruházásokat már 1967-ben és még előbb megkezdték, tehát tulajdonképpen lebonyolítási-befejezési feladatok hárulnak a városi tanácsra. Szeretném megjegyezni, hogy a lakásépítési program három tényezőből tevődik össze. Az első csoportba az állami és a szövetkezeti lakások tartoznak, ezekre vonatkozik a tanácsi határozat, ezek a tervszámok kötelezőek. A második csoportba az OTP örök és társasházak tartoznak. Ezek építéséhez szükséges hitelfedezetet, vala- larnimt a tervezési és kivitelezési feltételeket az OTP biztosítja, a területet a tanács készíti elő. A harmadik csoportba a saját erőből, illetve részben bankhitelből épülő családi és társasházak tartoznak. — A megyei és a városi tanács 1968-ban hány lakás építéséire hozott határozatot és ebből az idén menynyit adnak át Egerben? *— Az 1968. évi lakásátadási tervszámot a megyei tanács 1968. január 9-én, a városi tanács 1968. január 27-i ülésén hagyta jóvá. Ennek megfelelően a tervek szerint Egerben 292 lakást kell építeni (135 szövetkezeti, 157 tanácsi lakás.) A tervben szereplő lakások közül véleményünk szerint az idén csak 118-at lehet átadni. Az állami és a szövetkezeti lakásépítés feladatait a megy« tanácstól 1968. február 15-én vettük át, és a jegyzőkönyv készítése során derült ki, hogy az 1968-ra tervezett lakások többsége eleve csak 1969-ben épülhet fel. mert a kivitelezési szerződéseket már 1967- ben ezzel a határidővel kötötték meg. Az új jogkör átvétele után megkíséreltük, hogy a szerződéses határidőket előbbre hozzuk, azonban az építőipari vállalat csak 42 lakás átadásának határidejét módosította. Sajnos, a jelenlegi szerződéstől függetlenül, nem valószínű, hogy ezek a lakások 1968. december 31-ig elkészülnek. Csak 1969-ben fejeződik be a Kocsis Bernét utcában 84, a Sas út és a Lenin út sarkán 80 lakás. A városi tanács vb szorgalmazta, hogy az említett lakások az eredeti tervek szerint, 1968-ban elkészüljenek, de ezeket a kivitelezők létszám- és anyaghiány miatt csak 1969-re vállaltak. Meg kell említeni, hogy az eredetei tervek szerint Egier városban 1969—1970-re sem állami, sem szövetkezeti lakások átadását nem tervezték; A közbejött akadályok és nehézségek miatt s következő két évben Egerben állami erőből csak ennyi lakás épül. amennyi 1968-ról áthúzódik. — Elnök elvtárs és a város] tanács vb véleménye szerint kielégítő módon halad-e az északi városrész építésének előkészítése? — Az 1971—75. évek lakás- építési feladatait a negyedik ötéves terv fogia meghatározni. A negyedik ötéves terv lakásberuházásának mutató- számai előttünk még ismeretlenek. A rendelkezésünkre álló részletes rendezési tervek alapján Eger város északi részén, az úgynevezett káposztásföldön 4562, a Nagyváradi út tömbbelsőben 560 lakás építéséhez kíván a városi tanács területet biztosítani. A negyedik ötéves terv lakásszámainak hiányában a terület előkészítése nem haladhat kellő ütemben. Ahhoz, hogy 1971-ben újabb területen lakásépítkezéseket kezdhessünk, már a terület elő- közművesítési feladataival kellene foglalkozni. Ehhez viszont előbb ki kell sajátítani a megfelelő felületet, ehhez több millió forintra lenne azonnal szükség. Nézetünk szerint a lakásberuházások I folyamatosságát 1968 és 1971 között csupán az biztosítja, hogy 1968-tól 69-re és 70-re mintegy 174 lakás építése húzódik át — A városfejlesztés célkitűzéseinek tervszerű végrehajtását a részletes rendezési tervek biztosítják. A szükséges részletes rendezési tervekkel rendelkezünk. A harmadik ötéves terv terv- számai (hitelfedezetek) azonban nem teszik lehetővé az új lakótelének előkészítését. Már 1961-ben elkészült az északi városrész részletes rendezési terve, ezt a különböző jóváhagyási eljárások után 1962-ben elfogadták. Ugyanebben az évben elkészült az északi vízmű tanulmány- és kiviteli terve, valamint az összes lakóépületből egy 800 lakásos résznek, mint az első ütem megvalósításának programja. Az utóbbi években az északi lakótelep előkészítése üavében más előrehaladás nem történt, sőt 1968. február 15-én a megyei, illetve városi tanács hatáskör átadásátvétel során kiderült, hogy az északi városrész 1961-ben jóváhagyott részletes rendezési terve a mai követelményeknek már sem esztétikai, sem építéstechnológiai szempontból nem felel meg. A városi tanács végrehajtó bizottsága a Várostervező Intézetnél azonnal megrendelte az északi városrész részletes rendezési tervének átdolgozását. Ez 1968. júliusában elkészült, a városi tanács végrehajtó bizottsága 1968. szeptember 5-én jóváhagyta. Ezzel egyidejűleg a Heves megyei Tanácsi Tervező Irodával elkészítettünk mintegy 500 lakás elhelyezését szolgáló beépítési tervet a Nagyváradi úti tömbbelsőre. Ezzel az volt a célunk, hogy ha Eger város még a harmadik ötéves terv időszakában újabb lakáskeretet kapna, azt késedelem nélkü megvalósíthassuk. — A városi tanács az északi lakótelep komplex előkészítésének lebonyolításával a Heves megyei Beruházási Vállalatot bízta meg. Az 1968. évi előkészítésre 2,3 millió forint állt rendelkezésre, azonban a Hadnagy, illetve a Csákány utcai lakásépítések árkülönbözeteinek kifizetése után már csak 600 ezer forinttal rendelkezik a városi tanács. Pedig az északi vízmű megvalósításához közel 14, az északi csatorna építéséhez négy-, a kisajátításához tíz-, a szennyvíztisztító telep építéséhez 48 millió forint hitel szüksége®. — Miért késik, miért húzódik a Grónay utcai lakótömb építésének megkezdése? — Ez is rendkívül bonyolult probléma. A sok pince Erős törteiés, ropogás, száraz gallyak recsegése, aztán előbukkan a fák közül az agancskoronás fej. Méltóság- teljesen lépked, megáll, megrázza sörényes nyakát, fejét hátraveti, agancsát a nyakra hajtja és csendes, mély hangból kezdi a bögést: ooá, ooá, ooá... Lövés dördül, s a büszke tartású szeladon bukfencezve a földre zuhan. Próbál felemelkedni, áliával a földnek feszül, ám kísérlete hiábavaló; térdei kicsukla- nak alóla, féloldalt dől, hörög, orrával a földet túrja; fújtató orrlikaiból vérrel keveredett tajték buggyan elő, rángatózó csülkeivel, koronás fejdíszével porosra szántja maga körül a bársonyos gyepet. Nem mozdul már, szemei megtörtek, homályosak, amikor a vadász tarkókésével a koponyát elválasztja a testtől... Ilyen a szarvas halála. Olykor megesik —, ahol kevés a tehén, s a féltékenységre megvan a nyilvánvaló ok —, hogy két heves, tüzes legény a tehenek miatt kap hajba, összemérik agancsaikat. s ha valamelyiknek sikerül, hogy agancsa szemágát ellenfele lapockájába, vagy legalább az oldalába szúrja, győztesként hagyhatja el a csatateret; a vesztes pedig életével fizet, elvérzik ... Nem puskagolyó, s nem is egy féltékeny vetélytárs végzett azzal a remek 14-es szarvasbikával, amely Felső- tárkány szélén, az Akasztóbérc oldalába vájt pincéknél lehelte ki páráját. A Bükk- ség királya — erdőn kívül, nyílt helyen — népes néző- közönség előtt vette fel a harcot a falu bikájával, Piktorral. Kerek 64 esztendeje történt a dolog, s ma már nincs élő tanú, aki erre emlékeznék. A Bélapátfalván rkesztett ..Magyar Erdész” (1904. dec. 15-i szám) sárgult miatt műszaki, tervezési nehézségek, de főleg a pénzügyi fedezet hiánya akadályozza az építkezés megkezdését. Röviden csak annyit, hogy a Grónay utcai terület előkészítéséhez 10,5 millió forintos hitel szükséges, viszont az Országos Takarékpénztár nem az összes lakások után járó, hanem csak az első ütem közművesítési költségeit hajlandó átutalni. A Lajosváros területére sincs 1968. évben közművesítési költség, csak 1970-re lesz másfél millió forintja a városnak. Mindezt összefoglalva azt kell megállapítani, hogy az új lakótelep építésének előkészítéséhez szükséges pénzügyi fedezet megközelítőleg sem áll a városi tanács rendelkezésére. A megoldást keressük. de a nagyszabású feladatokból a városi tanács csak annyit tud megoldani, amennyit anyagi erőforrásaiból telik— mondta dr. Lendvai Vilmos, Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban új lakótelepiek épültek, joggal büszkék vagyunk rájuk, sok család legnagyobb gondját sikerült megoldani, de a fejlődés, az élet további feladatok megoldását sürgeti. Újabb lakásokra, megfontolt városfejlesztésre van szükség. Hatvanban és Gyöngyösön kielégítő a helyzet, de Egerben jelenleg nem megnyugtató, hogy mikor és milyen feltételek mellett kezdhetik el az újabb városrész építését. A városi tanács teljes mértékben megérti a lakásigénylők jogos kérelmét, de az igényeket a lehetőségekhez kell igazítani. A területkisajátítás, a vízvezeték-, _ a villanj'-, a csatorna- és útépítés. valamint az egyéb járulékos beruházások sok millió forintba kerülnek. Most készítik a negyedik ötéves terv javaslatait, ezért reméljük, hogy az egri lakásépítkezések gondjainak enyhítéséről hamarosan tájékoztathatjuk olvosóinkat. Dr. Fazekas László újságlapjai őrzik csak a históriát egy felsőtárkányi erdész — Tárkányi Lajos — jóvoltából, aki a véres párharc lefolyását krónikási hűséggel lejegyezte. Igen szép, derült, hideg alkonyat volt akkor, a nap is leáldozott már a Berva-hegy mögött. Piktor — minden porcikája remekül fejlett, igazi magyar fajbika, a Hortobágy legelőiről, a debreceni gulyából hozták a faluba — a csordától elmaradva, az akasztóbérci pincesornál „arénázott”. Szarvaival a földet szaggatta, a gyepet tépte, s megvadultan bömbölt, ahogy csak a torkán kifért. Kisebb szüneteket tartott, s újra meg újra nekikezdett a maga nótájának. Egyszerre váratlanul válasz érkezett a távoli erdőből is. a túlsó oldali Nagyorom tetejéből. Szarvasbika válaszolt Piktornak, aki nem tudta mire vélni a különös bögést. Egy ideig hallgatott, s amikor az aggn- csár harcias, érces, tiszta hangja már harmadszor csendült fel. éktelen csataordítást hallatott. Pár percig feleselgettek egymásnak, s aztán feltűnt a nyílt terepen a szarvasbika, ügetett a vetéseken át. Piktor irányába. Piktor kihívóan bömbölt, s amikor meglátta nem várt ellenfelét, még dühödtebben szaggatta szarvával a gyepes földet maga körül. A szarvasbika lassan közeledett, s mert Piktor nem hagyta abba a kötekedést. vár szökeléssel ott termett előtte. Rettentő erővel csavtak össze. S mint a '.-'ónikás erdész írja: „Az első összecsapás után már plImmár tetőzik a csúcsforgalom földjeinken, parasztságunk az esztendő legnehezebb szakaszában állja — néha szó szerint — a sarat. A megfeszített erővel folyó betakarításhoz egyre nagyobb ütemben csatlakozik a vetés, a mélyszántás; hogy csak a nagyját említsük. A gépek előre kalkulált hiányán túl tetézi a gondokat a monoton szívóssággal vissza-vlsszatérő eső. Időnkint már a lehetőségek szélső határáig kell feszíteni az emberi akaraterőt és izmokat. A mezőgazdaságnak ez a lázas tevékenységű helyzete tükröződik közéletünkben is. Csütörtökön „az ország szívében,” a Parlament épületében egyszerre két helyen is erről a témakörről volt szó. Ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága, ugyanakkor agrártémát is tárgyalt a Minisztertanács. A mezőgazdasági bizottság vízgazdálkodásunk egyes részletkérdéseiben foglalt állást, a Minisztertanács ennél szélesebb témakört tárgyalt: a mezőgazdasági munkák helyzetét. Ha nagyon röviden akarnánk sommázni a Miniszter- tanács véleményét, akkor két szót kellene mondanunk. Ezek pedig az elismerés és a biztatás. Jól előkészített, de a szokásosnál is bizonytalanabbul indult mezőgazdasági esztendő utolsó negyedét tapossuk. Az eredményeket ismc-ve méltó az elismerés, a gondokat látva szükséges a bíztatás. A Minisztertanács is megállapította, hogy tavaszi- nyáreleji időjárásunk után kiemelkedően szép eredmény az idén elért 14 és fél mázsás holdankénti búzatermés-átlag. Ez mindössze 40 kilóval marad el a tavalyi, történelmünkben legmagasabb eredmény mögött, mivel azonban a vetésterület magasabb volt, az idén végül is 4 százalékkal több búzát termeltünk mint tavaly; kenyerünk a szükséges biztonsági tartalékkal is elegendő. ros vér folyt a Piktor homlokáról”. Hihetetlen dühvei tülekedett, viaskodott a két hatalmas állat. Piktor testre legalább háromszor akkora volt, mint erdei ellenfele, a kapitális agancsár azonban nálánál könnyebben és ügyesebben mozgott. Mindketten arra törekedtek, hogy a hegyoldalban foglaljanak el jó pozíciót, felső állást, s ez úgy látszott, a szarvasbikának sikerül is. Hiába próbálta Piktor a szarvast oldalt tolni, az agancsár egy gyors ugrással mindig felülkerült, s agancsa szemágával az oldalába is vérző sebet hasított. A közeli házakból rudakkal, vasvillákkal felfegyverkezve siettek a párviadal színhelyére az emberek, kiabáltak, jajongtak. de nem mertek közbeavatkozni Piktor védelmében. A küzdelem aztán hamar eldőlt. Piktor annyira megfeszítette erejét, hogy egy ízben teljesen oldalra tolta a szarvast felső állásából, s akkor csak egy villanás, már ö kerül felülre. A szarvasbika most is megpróbálta az előbbi manővert, hogy egy hirtelen ugrással helyét visszafoglalja, de ez nem sikerült. Hanyatt vágódott, s agancsai is a teste alá kerültek. Piktor abban a pillanatban rajta termett, s ormótlan vitáival széttaposta. Hiába rohantak rá az emberek, a rudakkal és villákkal ütlegelve, nem tud- ták, megakadályozni, hogy el- lefelét utoljára még meg ne alázza. Hegyes. kétágú szarvát a bükki király testébe vágta és *sigere.it is kiszaggatta vak dühében, s A búzahozam még inkább gépeknek, fajtáknak, műtrá- gyáknak köszönhető, az azonban már kimondottan a parasztság érdeme, hogy sokat javult a helyzet a másik két súlyos ponton: a takarmány- és zöldséghozamok frontján is. Az aszályt látva, a mező- gazdasági üzemek vezetői és dolgozói nagy erőfeszítések árán növelték az öntözést és ennek is köszönhető, hogy a zöldségellátós őszre megjavult. ma már kielégítőnek mondható. Az üzemek a napégette földekbe is bátran belevetették a másodnövényeket, így most majd félmillió holdunk szolgál olyan takarmányokkal, amelyek az ijesztőnek mutatkozott hiányt enyhíthetik. Az abrakgondon pedig nemcsak a kukorica javuló hozama, de a kormány bátor import-intézkedései is javítanak, elmondhatjuk tehát, hogy visszaállott a nagyüzemi és háztáji állattenyésztők termelési biztonsága. Eddig a tények, amelyek a Minisztertanácsból az elismerés szavait váltották ki. Nem szükségtelen azonban a biztatás sem, hiszen a pillanat nehézségeit nem kell újra ecsetelni. Ezt látva, a Minisztertanács felkéri a parasztságot, hogy a családtagokat is mozgósítva, álljon a szőlősorokba, a kukoricatáblákra, a betakarítás seregnyi más munkahelyére. Ugyanakkor felhívja az összes illetékes hatóságokat, hogy a lehetőség határáig tegyenek meg mindent, ami a parasztság munkáját könnyítheti. Felkéri a társadalmi szerveket, magyarán egész dolgozó népünket, hogy mennyiben lehetséges, erkölcsi vagy anyagi erőkkel álljanak a parasztság ügve mellé. És ez a fogalmazás már magában hordozza azt az igazságot, hogy a parasztság ügye: az ország ügye. Az egész országtól hangzik a biztatás, hogy géphiány, múló ellátási gondok, eső ellenére is tegyünk meg mindent, hogy ennek a sok gonddal indult esztendőnek végül is eredményes legyen a befejezése. F. B. csak azután sikerült elzavarni a véres küzdőtérrel. Tárkányi Lajos erdész a különös párviadalt igy ősz• szegzi: „A küzdelemben Piktor a jobb szemét vesztette s bal lapockáján kapott mintegy 30 cm hosszú, de nem mély hasítást”. Es mi történt a legyőzött agancsárral? A tarkókés lefűrészelte koponyáját, s kifőzés után a fejék a krónikás erdész trófeagyűjteményének lett legrangosabb darabja. Méltán, hiszen az agancspár hossza 105 cm, súlya pedig 10.50 kg volt. „Remeken gyöngyözött, karvastagságú, fekete szárak, hegyén mint az elefántcsont., oly fehér”. Mennyi a valóság, s menynyi a költészet e történetben — nem tudhatjuk. Annyi bizonyos, hogy Imecsfalvi Irhecs Béla, a „Magyar Erdész” szerkesztője és kiadója — maga is nagy hírű, elismert, jóke- zű vadászember — a valót-, lanságokat nem állhatta, Tárkányi Lajos leírásához is csak annyit fűzött: „.,. az apátfalvi erdőben, ahonnan, ez a kapitális szarvasbika véletlenül tévedt Tárkány község kis erdejébe, hasonló agancsos van több is, habár azt nem állítjuk határozottan, hogy azok agancsainak súlya a 10 kilót megközelítené”. A felelevenített látomás mindazonáltal csodálatos, véres részleteiben is váratlanul gyönyörűséges, egyedülálló. Kerek hatvannégy esztendeje történt, a nem mindennavi eset. Hozzá hasonlót, azelőtt, de azóta is. senki még kitalálni sem tudott. (pataky) Mmmm3 1968. október 6., vasárnap Véres párbaj az Akasztóbércen
