Heves Megyei Népújság, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-27 / 253. szám
Bfflftf árverés Lovak körben... — 112. Incitato VII. Születési éve 1954. Kocsiban jár. Még tegnap is kocsizott. Jó hámos. Rönkölni is jó az erdőre. Két kocsit elhúz. Kikiáltási ára 4000 forint... A major piazzáján csend. Középen, kiváncsi tekintetek gyűrűjében, az izmos, arányos testű fekete jószág. Élénken figyel. Alig feszül meg a kötófék, lassú trappba kezd. ötven—hatvan szempár lesi, mustrálja: milyen a járása, tartása. Az istálló ajtajában feltűnik az Equidae család újabb tagja: — Conversano VII. Születési ideje: 1957. Kocsiban jár. Vemhes. Kikiáltási ára: 3500 forint... Félkaréjban a szemlélődök. Egy hang a karéj végéről: — Kikiáltási áron tartjuk! — Ki ígérte? — Hegyi Csillag Tsz, Bátor. — Háromezer-ötszáz először ... másodszor. Senki többet? Háromezer-ötszáz harmadszor... Két és fél ezer forintért elkelt már 51. Favory XVI7L, Ugyanennyiért az 513. Neapo- litano XIII., drágábban az .516. majd Conversano XVII., Pluto és gazdára talált Maestoso Elvira és Maestoso Finita is. Áll a vásár Szilvásváradon, Ló- és csikóvásár. Pontosabban: árverés. Kovács Mihállyal, a Szilvásvárad! Állami Gazdaság igazgatójával, az árverező bizottság asztala mögött támasztjuk a karám vaskorlátját. Szemléljük a forgást, a lovakat mustráló tekintetek játékát, az arcok rezzenéseit — Minden évben árverést tartunk, s ez a mostani már a negyedik. Eladásra kínáljuk azokat a lovakat, csikókat, amelyekre gyengébb minőségük vagy életkoruk miatt nekünk már nincs szükségünk. Eddig is vonzott a lovászat mestersége, s mindig is kiváncsi voltam e szakma titkaira, rejtélyeire. Itt most gyarapíthattam ^szakismereteimet”. Azzal, mennyire őszinték és hűségesek a nemes állatok gondozóikhoz. Fölismerik a lépéseiket például. És őszintén örülnek. Bármi bajuk van, nem hazudnak, elárulja a szemük. Érdekes az, ahogyan az ember nevekkel megtiszteli a lovat. A borjú világraj ötté ugye, nem különösebb esemény. Egy borjú „felnőtt” korában is élhet név nélkül. A csikó nem. A mént az apa, B kancát az anya kezdőbetűje után nevezik el. Ez nem holmi kuriozitás — ez törvény. Újabb és újabb kancákat vezetnek elő a lovászok, majd csikók következnek, s a változatosság kedvéért — paripák. Feketék, deresek, sárgák, bronzbarnák. Fényes, tiszta szőrűek. Korosak és fiatalok. A lószakértők találnak bennük kifogásolni valót, nekem egyformán szép valamennyi. Jólesik hosszan nézni „őket”, látványuk gyönyörűséget ad a szemnek. Arányos testformájuk, délceg-büszke tartásuk, járásuk, az izomkötegek érzékeny játéka, mozgásuk kecsessége. És csodálni kell jellemüket, változatos egyéniségüket. A lábukkal kaparnak, prüszkölnek, nyerítenek. A felületes szemlélő nem talál ebben különbséget, pedig nincs itt szemernyi hasonlatosság sem. Bekiáltanak az istállóba: „Jöjjön Hetyke ... !’’ Rengeteg emlék tolul fel bennem. A remek éjfekete hátasló nemrég a Bükk-fennsíkon szolgált, a csipkéskúti ménesnél. Hosszú éveken át ő volt a ménesgazda, a Bugáéra távozott Abonyi László kedvenc lova. Utoljára, Hár- maskúton láttam, s most itt a piazzán, árverezve. Hiába, felette is múlik az idő, 11 éves, régen volt csikó. Kikiáltási ára 4500 forint. Sajnálnám, ha valaki bekiáltana most a körbe: „Tartom ... !” Hetyke büszkén áll. Pompás jószág. Mindenki hallgatva csodálja. Morajlás fut át az embersorokon, amikor előbb Hűség, aztán pedig Őszirózsa léptet ki a szabadon hagyott térségre. ötévesek. Hat—hat ezer forintot kérnek értük. Félvérek, nem tiszta lipicai vér csörgedez ereikben. Visszavezetik mindkettőjüket a helyükre, de pár perc múlva már újra feltűnnek a tolóajtó nyílásában. — Tizenkétezer-ötszázat adok a kettőért... ! Először, másodszor... senki többet, harmadszor. És Hűség meg Őszirózsa készülhetnek új otthonukba, a gyöngyössolymosi szövetkezetbe. A nekézsenyi Űj Tózsa István az egyéves heréit Bandiért számol az asztalra huszonegy piros hasút. S az árverező bizottság kiállítja a számlát a ceglédi Magyar— Szovjet Baráti Társaság Tsz képviselőinek is — ők 11 lovat vásároltak. Egy szürkésfekete lovat tízen is körülállnak. Idős, sovány, bajszos ember — a falubéli Grassó Zsiga bácsi — mustrál ottan. Emelgeti a ló lábát, a patáját vizsgálja; veregeti a jószágot jobbról- balróL Körüljárja még vagy háromszor-négyszer. Aztán csak megáll a hátuljánál s nekiesik a farkának, húzza erősen a marokra fogott szőrcsomót. — Maga mit csinál?! — szól rá valaki rosszallóan. — Ki kell próbálni — mondja az öreg — jó há- mos-e. — Azért rángatja a farkát? — Azért hát. Mert, ha nem rúg: jó hámos! Az öreg odaballag az árverő asztalhoz, a számlatömbre bök: „Tessék belevenni ...” és leszámolja, ujját megnyálazva, a százassal is megnyújtott vételárat. Dél felé jár az idő. A piazzán hátrább parancsolják a kíváncsiskodókat, s felvezetik körben azokat a lovakat, amelyek nem keltek el. Ott van a sorban Ibolya és Pisti is, a hathónapos két kis póni. Akár az első felvezetésnél, most is megmosolyogják az emberek apróságukat. Nem látni rajtuk, hogy ezt egy kicsit is zokon vennék ... (pataky) Kismamák iskolája Az iskolában, — amelyről szó van, a szokástól eltérően nem padok vannak, s a „hallgatók” valamennyien kismamák, akik a közeljövőben várják az új honpolgár megérkezését. Életkoruk 18 és 38 év között, ám a többséé fiatal. Alig valamivel túl a második X-en. Első gyermeküket váró asszonyok részére szervezik ezt a tanfolyamot a védőnők, akik szinte az első hónaptól figyelemmel kísérik a kismamák életét, segítenek abban, hogy igazán felkészülve várják a kicsit. A tanfolyam öt héten keresztül tart, s a terhes mamák helyes táplálkozásától, az ezzel kapcsolatos egészségügyi problémáik minden napirenden szerepel. Hogy szórakoztatóbb, érthetőbb és érdekesebb legyen, filmeket is vetítenek a helyes táplálkozásról, a családtervez' j módjáról és mikéntjéről. < Szinte baráti hangú beszélgetés folyik a kismama és az orvos között, a vércsoport összeférhetetlenségről, s az eljövendő csemete egészségéről. Az utolsó óra talán a legérdekesebb, az gyakorlati bemutató. Hogyan kell a gyereket fürőszteni, öltöztetni, pó- lyázni. Igazi kiskáddal, persze, nem igazi babával folyik a próba. Az öthetes tanfolyamot évente kétszer tartják meg az egri mamák számára, elsősorban azoknak, akik első gyermeküket várják, s mindannyian úgy nyilatkoznak, nagy segítség ez. Különösen ott, ahol nem áll a mamák mellett a nagymama, hogy a gyermeknevelésben az első lépéseknél segítséget nyújtson. a/WWNAAAAV«AAAAAA\VWVVAAV Képeslap Mexikóból... Sajnos a szerkesztőségünkbe érkezett képeslap szép színeit lapunkban nem tudjuk rekonstruálni, de nem is ez a fontos, hanem ami a túloldalon áll. Eger régi, kedves ismerőse küldte, hogy tolmácsoljuk üdvözletét olvasóinknak: „Szeretetteljes, szívélyes üdvözletem küldöm az én „szülő megyémnek”, Eger városának, az édes bölcsőmnek. Üdvözletem küldöm a Heves megyei Népújság olvasóinak és a szerkesztőségnek is... Tíz évvel ezelőtt indultam el Egerből világkörüli útra. Sok népet láttam, sok népnek játszottam, de az egri és a Heves megyei muzsikáló idők örökké felejthetetlenek maradnak. Ezúton üdvözlök minden kedves barátot és régi zenerajongót Mexikóból, ahol zajlik az olimpia és tódul, tapsol a nép a magyar muzsikának. Mexico City, 1968. X. 16. Suha Balogh Kálmán t-------------------------------------------------------Eg ységes világnézeti nevelést a csatádban es ai iskoiaban Az iskolás korú gyerekek egységes világnézeti nevelése a család és az iskola közös feladata. Az egységes világnézeti nevelés elve egyre hatékonyabban érvényesül. Egyre többen megértik, hogy korunkban a marxista—leninista világnézet a legkorszerűbb. Ez a világnézet képezi a szocialista pedagógia eszmei alapját. A szocialista világnézet növekvő térhódítása a társadalmi élet minden területén megfigyelhető. Egyre több ember él, dolgozik és gondolkodik szocialista módon. Mindez azonban nem feledtetheti, hogy a világnézeti nevelés területén is vannak számottevő gondjaink és nehézségeink. Ezek közé tartozik mindenekelőtt az ún. kettős nevelés, amelynek az a lényege, hogy a gyerekek egy részét ellentétes világnézeti hatás éri a családban és az iskolában. Ennek igen káros következményei vannak. Ezek a tanulók rendszerint nehezen fegyelmezhetők, a felnőttekkel szemben tiszteletlenek, nyegle és cinikus magatartást tanúsítanak. A kettős nevelés hatására a tanulók világnézete eklektikussá, zavarossá válik. A világnézeti nevelés szempontjából a legfontosabb az életkori sajátosságok figyelembevételével a reális világszemlélet kialakítása. A reális világszemlélet alapján mind a családi nevelésben, mind pedig az iskolai munkában kiemelt módon kell foglalkozni a szocialista haza- fiság és internacionalizmus időszerű kérdéseivel. Ez a téma jelenleg központi helyet foglal el a világnézeti nevelésben. Ezért célszerű röviden elemezni azokat a tapasztalatokat, amelyekkel ezen a területen rendelkezünk. A szocialista hazafiságra és internacionalizmusra való nevelés iskolai tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az utóbbi évek során ezen a területen is jelentős előrehaladás történt. Mind a pedagógusok, mind pedig az ifjúsági és gyermekszervezetek nevelő munkájának hatékonysága növekedett. Egyre eredményesebb harc bontakozik ki a burzsoá nacionalizmus és kozmopolitizmus ellen. Eredményeink mellett azonban bőven akadnak megoldásra váró problémák is. A tanulók a_ hazafias és internacionalista nevelés alapját képező tárgyi ismereteket nem sajátítják el kellőképpen. Az iskolás korú gyerekek jelentős része nem szerez kellő ismeretet hazájáról. Szűkebb környezetüket viszonylag jól ismerik, de meglehetősen hiányos ismeretekkel rendelkeznek a szocialista építés kiemelkedő alkotásairól. Az iskolai kirándúiások programjából nemcsak *» lényeges területek maradnak ki, hanem a látogatások * igen gyakran nevelési szempontból élményszegények, illetve elsősorban szórakoztató jellegűek. Tanulóink nem ismerik megfelelően hazánk szimbólumait, címerét és alkotmányát. Az országos felmérés adatai azt mutatják, hogy még a negyedik osztályos középiskolai tanulók többsége sem tud helyes választ adni arra, hogy a Magyar Népköztársaság címerében mit szimbolizál a vörös csillag, a vörös és nemzetiszínű szalaggal átfont búzakoszorú, a háromszínű pajzs, a világoskék mező, valamint a vörös csillagból a címerre szórt sugárnyaláb. Az országgyűlés törvényhozó szerepéről a megkérdezettek kevesebb mint fele tudott megközelítően helyes választ adni. Az állampolgári jogokról és kötelességekről szóló jó válaszok is csak 35—40 százalék között mozognak. Az állampolgári ismeretekkel lényegesen többet kellene foglalkoznunk. A szocialista internacionalizmusra való nevelés nélkülözhetetlen tényszerű alapjainak ismeretével sem lehetünk elégedettek. Arra a kérdésre, hogy milyen szocialista országokat ismersz, a vizsgált területeken az ötödik osztályos általános iskolai tanulók között egy sem akadt, aki minden országot fel tudott volna sorolni. A tanulók többsége 5—6 szocialista országnál többet nem tudott megnevezni. A nyolcadik osztályosok eredménye jobb. A Szovjetuniót és hazánkat minden tanuló a szocialista országok közé sorolta. Mindkét osztályban feltűnő, hogy több tanuló néhány kapitalista országot szocialistának minősített. Az iskolai tanulók többségének a hazafiról alkotott felfogása erősen a múlthoz tapad és sok romantikus vonással rendelkezik. Példaképeikként felsorolt nevek nagy többsége a tizenkilencedik század politikusai és írói közül kerül ki. A magyar munkásmozgalom kiemelkedő szemé- . lyiségeit a megkérdezett tanulók húsz százaléka sorolta a nagy hazafiak közé. A szocialista hazafiság szempontjából ezek az arányok nem kedvezőek. Nem elég tisztázottak a szocialista hazafiságra és internacionalizmusra való nevelés módszerei sem. Esetenként az ideológiailag jól képzett pedagógusok munkájából is hiányzik a tudatos érzelmi hatás, egyoldalúan csak az értelemre ható eszközökkel dolgoznak. Tapasztalható az is, hogy egvesek lebecsülik az értelmi nevelés szerepét, eltúlozzák az érzelmi motívumok jelentőségét. A hazafias és internacionalista nevelés területén igen nagy szükség van az iskola és a szülői ház egybehaneolt munkájára. Ezen a téren igen sokat tehetnek a szülői munkaközösségek, amelyek sok helyen eléggé formálisan működnek. Az iskolai nevelőmunkának erőteljesebben kell hatnia a szülők világnézetének formálására. A világnézeti nevelés komplex folyamat, amely kiterjed a családi és az iskolai élet minden területére. Nem lehet ezt reszortfeladatnak tekinteni sem a családban, sem pedig az iskolában. Minden családtag felelős azért, hovv az iskolás korú gvpreket miiven világnézeti hatások érik a c«aládhan. A fő felelősség azonban a szülőket terheli. hiszen gvp'Tnekük lövője jórészt azon múlik, hogy vilá«szem!életük milyen iránvban fejlődik. Az iskolában folvó világnézeti nevelőmnnka oedig csak akkor eredmé- nves és hatékonv. ha az egész iskolai struktúra szocialista eszmeiségre énül. ha a pedagógusok egész tevékenységét áthatja a tudománvos világnézet. Dr. FtíLDI PÁL ^------------------------------J
