Heves Megyei Népújság, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-27 / 253. szám

Jánosnak különben két arca vaiv A római mitológia szerint. S miután az istenek az ember képmásai — és nem fordítva — kézenfekvőnek tűnik a konzekvencia: az embernek is két arca van. Előfordul, hogy az egyik mosolygós, a másik keserű, s az is előfordul, hogy egy ember két arca talán meg sem ismerné egymást

Hajlamosak vagyunk arra, hogy rendre megfeledkezzünk erről a kétarcúságról, s ha ítéletet mondunk valakiről, csak egyik arca tolul elénk, hogy mintát vegyünk a szájízünknek, vagy kényelmünknek megfelelő ^minőségvizsgálatához”'.. Egy arcú Jánosok vagyunk másoknak és csak egyik arcát szemléljük a másiknak, A római mitológia ezt kibírja. Az emberi megítélés realitása és konzekvenssége már sokkal kevésbé,

— Csendes, szerény és jő munkás —így az ítélet valakiről, akit az üzemben valóban csendesnek, szerénynek és szorgos munkásnak ismer mindenki Hangos szó, tolakodó pökhendiség éppen olyan távol áll tőle, mint a selejtes munka: bízni, építeni lehet rá a munkahelyén. A Janus egyik arca. Otthon remeg tőle a család, otthon kitör belőle a magába fojtott diktóitori hajlam, a mosoly ritka, sőt nagyon régi vendég, gyakoribb, sőt mindennapos a káromkodó ardítozás. a brutális ököljog Ritkán Iszik, de akkor még félelmetesebb a gyerekek számára, még kilátástalanabb a felesége számára az élet, — vele. Az üzemben

Terz^U

Egyarcú Janusok

csendes, «zerény és jó munkással, íme, Janus másik arca.

Ha hazaérkezik, már karol az asszonyba, kézen fogja a gyereket, indulnak sétálni. együtt. hogy irigykedik az egész környék: micsoda családapa. Ö a „bezzeg”, aki bezzeg törődik a családjával, aki bezzeg nem iszik, aki nem marad el, aki bezzeg úgy segít a házi munkában, hogy szinte már nincs is mit csinálnia otthon másnak. Janus egyik arca ez.

— Mi a fenét csináljak ezzel az emberrel? — teszi fel talán századízben a kérdést önmagának és feletteseinek a művezető, mert állandóan és mindenbe beleszól, legfőképpen ahhoz amihez nem ért és úgy, hogy ökölbe szorul tőle még a galamb epéje is. És dolgozni? — nos dolgozni az üzemben nem tud, meg nem is nagyon szeret. Lassan már régi, de megbízhatatlan szakmunkás, akire precíz feladatot bízni nemcsak vakmerőség, de kárt hozó oktalanság is lenne. És ez Ja- nusnak a másik arca.

— Nézd, már megint Itt van... Persze, hogy iszik ... Hát, öregem, én még mást nem láttam, csak, hogy ivott. Nem irigylem se a főnökét, se a családját — hangzik a megjegyzés az egyik presszó egyik sarkádenben és

alanyokat és adótárgyakat látna. Mi lenne, ha temetőőr-szemlélet uralná el a világot, miszerint vannak holtak és vannak, akik holtak lesznek?

Abszurdum?

Természetesen, az. Az ideális, ban a másik sarokban ülőre Aki mindenki tudja, mindenki mondja, valóban iszik. Sőt még azt se lehet- senki sem hiszi — az lenne, ha

ne rá mondani, hogy keveset iszik, ezeknek a^anusokpak csak egy ax- de még azt se. hogy néha nem cuk lenne. Milyen könnyű lenne akis zik-e túlságosan is sokat. Mert iszik bizony, néha mintha a disznót szeretné kitúrni a dágványból. És ilyenkor Janisnak ez az arca nem éppen emberi, tekintete nem éppen értelemsugárzÁ

A munkahelyén — ritka eset, bár előfordult .hogy az ellenkezője volt az igaz — megbízható, pontos és precíz. Szakértelme magával ragadó, munkatársai szeretik, mert kedélyes, de nem csinált kedély az, segítőkész, de nem fontoskodó és mert tudják róla. hogy akkor szól, ha szólnia kell és akkor, ha érti is azt, amiért szót emel. Nemb a felesége nem örvend különösképpen embere időnkénti ».elemberteflenedésénekí”, talán megszokta, beletörődött, de szereti, mert ő is szereti a családját és vissza-visszatérő bűntudatában inkább hallgat, mint sem hogy szót is szólna. És ez ennek a Janusnak a másik arca.

De hát miért lenne ez csodálatos?

De hát mi lenne, ha az orvos minden emberben csak az operálandó beteget, a bíró az elítélendő bűnöst, az adóhivatal vezetője műikor ítéletet mondani, milyen köny- nyű dolga lenne személyzetisnek, főnöknek, — milyen könnyű dolga lenne az embernek. De hát ítélni könnyű, metélni nehéz. Éppen mert az emerről van szó: rólam, rólad, mirólunk. Magunkkal hozott, magunktól beszerzett ostobaságainkról és erényeinkről, tudásunkról és tudatlanságunkról, jellemünk arany obulusairói és lyukas pitykéi- rőL

Ne ítélj, hogy meg ne ítélhessél? Dehogyis! ítélj és megítéli, ha már erre vállalkoztál, beletekintve az ember mindkét arcába, beletekintve szemeibe, hogy segíthess: fedje egyre jobban a két arc egymást. Ezt teheted. Ez a kötelességed. Ezt el is várhatod magaddal szemben is.

A fodrozódó vízszín nem mutatja a mélységet!

Pedig az ember lelkivilága mélyebb a legmélyebb tengernél ist

Igi Is lehet gazdálkodni

Világmárka lett a Tamara és a Heves

Amolyan év közi „zárszámadási* tartottunk Kormos Pállal, a Heves megyei Bútoripari Vállalat igazgatójával. Beszélgetésünknek egyetlen „napirendi pontja” volt: milyen tervekkel, elképzelésekkel vágtak neki az új gazdaságirányítási rendszer első évének, és két hónappal az év vége' előtt milyen eredményekről, sikerekről adhat számot ..

— Az eredményeink azt bi- aonyítják, hogy nem dolgoztunk rosszul. Többet és jobban csináltuk, mint az elmúlt években. 1967-ben 25 és fél millió forint volt tervünk, az ez éves tervünk pedig nem kevesebb, mint 35 millióra emelkedett. A tavalyi exporttervünket is megdupláztuk az idén. Ha nem jön közbe különösebb zavaró probléma, nehézség, akkor az év végére maradéktalanul eleget is teszünk felemelt kötelezettségeinknek.

— Milliókkal emelték a tervet, gyakorlatilag ugyanazzal a munkaerővel, körülményekkel. Mire alapoztak?

— Először is kihasználtuk a bútor iránti nagy keresletet Fölmérve az igényeket, új bútorgarnitúrákat gyártottunk, s ez a vártnál is jobban és gazdaságosabban sikerült. Nagyon rövid idő alatt megszerették új garnitúráinkat, különösen a Tamara és a Heves bútorokat Nem tudnánk annyit gyártani, hogy el ne fogyna.

— Ahogyan hallottuk, a Tamara és a Heves család új bútorait nemcsak itthon, hanem külföldön is keresik.

— Igen, nemrég cseh és

lengyel bútoripari szakemberek jártak nálunk. A lengyelek nagyon szeretnék, ha üzletkötésre Is sor kerülne. Aztán nem is beszélve stilbú- torainkról. Ausztriában,

Svédországban, Svájcban is nagy keletjük van. Azt is

□ Már Jövőre is kötöttek üzletet

□ Fizetni is van miből

nagy eredménynek könnyvel- jük el, hogy a Magyar Külkereskedelmi Vállalat is komoly partnerként tárgyal már velünk. Nagy szó ez, hiszen kis vállalat ez a miénk,

— Hogyan csinálták, érték el ezeket a szép eredményeket?

— Hogy csak egy példát

mondjak. A gyulai ktsz nem tudta legyártani a lengyel exportra lekötött Verona típusú heverőket. Mi azonnal átvettük tőlük, Kálban szinte két hét alatt megszerveztünk egy üzemet, és már „postára” is adtuk az első szállítmányt. A lengyel megrendelőknek annyira megtetszett, hogy a gyulaiak helyett velünk kötöttek újabb szerződést négyezer darab heverő- re. Így a káli üzemünknek már jövőre is biztosítva van a munkája. Azt akartam ezzel a példával érzékeltetni, hogy minden lehetőséget kihasználunk. Gyorsan, jól és gazdaságosan. Manapság csak így lehet egy vállalatnak megélnie, eredményesen gazdálkodnia. Ezenkívül vállalatunk műszaki gárdájának Is megnőtt az alkotókedve. Az év elején egy pályázatot írtunk ki új bútortípusok elkészítésére. Ingyen adtunk hozzá anyagot, még premizáltunk is. Nagyon sok okos, hasznos ötlet született. Mindezeken kívül maximálisan igyekszünk anyagilag is megbecsülni dolgozóinkat, akik úgy érzem, szeretik munkájukat és nem kívánkoznak el innen. Az eredményeinken kívül gyarapodtunk is ebben az esztendőben. Orvosi rendelőt, büfét, új üzemet építettünk.

— Az év közi „zárszámadáson” már a jövő, az újabb tervek, elképzelések is szóba kerültek...

— Fejleszteni kívánjuk vállalatunkat. A közeljövőben Belgiumba utazunk. Az egyik belga bútoripari kereskedőnek annyira megtetszettek bútoraink, különösen a Tamara gamitiíra, hogy bútor ellenértékeként szívesen adna anyagi segítséget vállalatunk bővítéséhez. Reméljük, sikerül majd eredményes tárgyalásokat folytatni vele. Érdemes fejleszteni vállalatunkat. Óriási a kereslet a bútorok iránt, az igényeket megközelítően sem tudjuk kielégíteni.

— Nem kérünk garanciát a számokra: eddig végzett munkájuk alapján mennyi nyereségrészesedésre van kilátás? **

— Hát erre fix számot még nem is tudnék mondani, de az biztos, hogy a III. kategóriába tartozóknak is meglesz az egy hónapra eső bér. Több, mint tavaly.

Az eredmények magukért beszélnek, dicsérik a lelkes, j munkáját értő, s szerető kollektíva erejét, tehetségét.

Tanulhatnak tőlük: hogyan kell hasznosan, gyorsan, eredményesen, alkotva dolgozni, gazdálkodni.

K. J.

Ham Rong redőj,

Karcsú híd köti össze .ju á Maa folyó két partját — hatalmas sziklák között feszülő keskeny acélív. Az amerikai agresszorok vadászbombázói nap nap után veszettül támadják a kulcsfontosságú objektumot, s eddig már több mint száz elpusztított gép roncsa hever a környékén. A demokratikus Vietnam több mint 500 jelentősebb hídja közül ez az egyetlen, a Ham Rong, amely ma is áll. Éjszakánként vonatok, autókaravánok robognak megállás nélkül a karcsú hídon. Képünkön: a Ham Rong védői.

' éő PujvAid*}

„Majd

kiliODzultáljuk...”(?!)

Ismét olyan idegen szót teszünk rostára, amelyik gyakran és feleslegesen vállal nyelvi szerepet írásainkban és szóbeli megnyilatkozásainkban. Tolakodó és falánk volta miatt sok jó magyar szó szorul vissza az élő nyelv- használatból. A latin eredetű konzultál igéről és származékairól van szó. Hogy milyen népes már a szócsaládja, bizonyítják a következő alak- változatok: konzultálás, konzultáció, konzultáns, konzultatív stb. Igekötőe alakulatai külön is figyelmet érdemelnek: megkonzultál, átkonzultál, lekonzultál, kikonzultál. Mivel a felsorakoztatott igekötőknek alig van külön nyelvi szerepe és számottevő jelentésmegkülönböztető értéke az igékötő nélküli alakokhoz képest, nyugodtan el is maradhatnak. A legtöbbször a hivatalos nyelvben találkozunk az igekötős változatokkal. Űjabban azonban a társalgási nyelvben is fel-feltúrmek. A címben idézett kikonzultál ige is nagyon egyszerű mondanivalót megformáló nyelvi mezőben jelentkezett: „Majd kikonzultáljvk, megvehét- jük-e a gyereknek a kabátot.” Kifejezőbb lett volna a magyar megbeszéljük, megtanács- kozzuk igék használata.

A latin consultat, consvX- tatio szavak eredeti jelentésének magyar megfelelői a következők: meggondol, megfontol, tanácskozik, tanakodik, tanácsot ad, tanácsot kér, — tanácskozás, tanácsadás, tanácskérés, megbeszélés, megvitatás stb. Éppen a konzultál gyakori használata miatt nem halljuk és nem olvassuk még a következő igen szemléletes és kifejező magyar szavakat: tanácsot ül, tanakodik, útbaigazít, meg- hányja-veti a dolgot, szaktanácsot kér, szaktanácsot nyújt stb.

A válogatási lehetőség tehát nagy, éljünk is vele. A* elevenebb, a kifejezőbb nyelvi formálást az idegen sző használata csak szürkíti, a magyar szavakkal élés egyértelműbb és világosabb fogalmazást eredményezhet.

A főiskolák és egyéb oktatási Intézmények sajátos oktatási formájának, s a komoly problémákat megtárgyaló szakértői tanácskozásoknak • megnevezésére azonban bátran élhetünk a konzultál és a konzultáció szavakkal.

Dr. Bakos József a nyelvtudományok kandidátusa

Megjelenti a Delta legújabb száma

A vili5 ion egyedülálló felvételeket bocsátott a DELTA rendelkf »re u\ Hans Jenny, báseli orvos, természettudós és ít jmű’. jsz. Képei sajátos technikával keltett, különféle rezgésekről, hanghatásokról készültek. Módszerével láthatóvá tehetők az emberi füllel már nem érzékelhető ultrahangok, vagy akár zeneművek is. Lehet, hogy az így készülő fényképek közelebb visznek bennünket az anyagi világ általános mozgástörvényeinek megismeréséhez’ A DELTA most megjelent 10. száma még egy rendkívül érdekes írása kapcsolatos a fényképezéssel. A lap munkatársa személyes tapasztalatai alapján számol be az infravörös sugarakat felhasználó hőféryképezésről, amely mind az orvostudományban, mind a térképészetben, a haditechnikában, az iparban, sőt még a krimina- Beztikában is terjed. Ezt a cikket is, mint a lap sok más fcri*át, izgalmasan érdekes, színes fotók illusztrálják.

Kinyílom a kom er vei

Miután a saját terveim alapján óvatos

újakkal összeállítottam a világ első működő Perpetuum Mobile nevezetű örökmozgómat, feleségem kérésére magabiztos mozdulatokkal kivonultam a konyhába, hogy mielőtt hozzáfognék a balatoni árapály-erőmű tervezéséhez, kinyissak egy dobozka konzervet. A konzerv kinyitása egyszerű dolog annak, aki ismeri a szögfüggvények, erővonalak és dimenziók titkait. Nem kell hozzá különösebb erőfeszítés, csak ágybéli koncentráció, a trigonometria és a fizika képleteinek felhasználásával.

Meg is magyaráztam

ezt a feleségemnek, aki szemmel láthatóan elcsodálkozott ezen, s megjegyezte, hogy ezt ■'em is gondolta volna.

azt hitte, hogy... De

n leintettem, hogy ilyesmiben aztán végképpen nincs szerepe a hitnek, hanem csak a tudományosan megalapozott számításoknak, a dinamikus egyenleteknek. Ezután bal kezembe fogtam a konzervdobozt, jobb kezembe a konzeronyitót és az imént falra írt képlet alapján a legmegfelelőbb szöget alkottam egyrészt a konzervdoboz és a nyitó hegye, valamint a konzervnyitó és az alkarom, valamint az alkarom és a törzsem között.

— Most figyelj... Égy pici kis lágy mozdulat, s mint vajban a kés^.. — szóltam oda a feleségemnek, mert nem árt, ha egy nöszemély látja, ki a férje és mi a férje.

Amikor bekötötte a kezem, nem szólt semmit, csak nézte a konzervdobozt, amint egykedvűen ül az asztal végén és hallgatott engem, amint megmagyaráztam, hogy kétségkívül valahol számítási hibát követtem el... Hagyta, hogy utánaszámoljak. A korrekció

bozt és nem a konzeronyitót tettem..it Miután ezt megtettem, a beton keménységű konzervdoboz kiverte a konyhaablakot, de előzőleg lesöpört a szekrényről három poharat. Lerohantam az

után kivettem a szekrény alól az odaugrott konzervnyitót és megelégedetten állapítottam meg, hogy jól számoltam ki az ív hányadosát, csak a számlálóba véletlenül a doudvarra. felhoztam a konzervdobozt és feleségem minden tiltakozása ellenére ismét számolni kezdtem — az ütéseket, amit a fejszével mértem rá. Sikerrel. A dobott lapos leit*

mint egy lepény ét az

oldalán sugárhajtómű hajtóanyagaként lóvéit ki a tartalma, összekenve arcomon és ruhám, valamint a konyha egész berendezését.

— Voila — mondtam a feleségemnek a tőlem megszólott lágy franciasággal és megelégedetten távozni készültem. Ám nejem őnagysága intett és még három dobozt odakészített az asztalra.

•

— Nyisd már ki ezeket is... Mielőtt festetnénk — tette hozzá gúnyosan az ostoba ném- ber, hogy lelkemben mély megvetéssel távozni kényszerültem.

Mintha a férfiasság és a bölcsesség fokmérője egy vacak konzervdoboz lenne. Ah, ti nők, kik egy szegedi halászlé konzervért elárulnátok Gausst isi — motyogtam rezignáltan ét hozzáfogtam az árapály-erőmű tervezéséhez, — ajtók helyett konzervnyitókka l...

(egri/

*