Heves Megyei Népújság, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-26 / 252. szám
Mit mutat a Nehéz megszokni, hogy a vállalatoknál nincsenek központilag • kötelezően előírt mutatószámok, s a gazdálkodás színvonalának fő mércéje a nyereség. A vállalati nyereség alakulását sem írják elő központilag, hanem anyagilag teszik érdekeltté a dolgozókat, a kollektívát annak növelésében. A régi kötelező mutatók azért még ma is hatással vannak a gondolkodásra, a cselekvésre. Az egyik nagyvállalat képzett igazgatója például a következőket kérdezte a minisztérium vezetőitől az országos értekezleten: „Tartalék alkatrészek gyártásával, bérmunkával lényegesen csökkenthetnénk a veszteségeinket De vajon megteheti ük-e ezt, amikor lényegesen rontanánk így a munka termelékenységét?” Az igazgatót megnyugtatták, hogy azt teheti, ami a vállalat javát szolgálja, s nyereségét növeli ebben a helyzetben. Nem szabad a régi termelékenységi vagy más egyéb mutatót fetisizálni. Akár csökkenhet is a vállalat által előállított termelési érték, és ugyanaltkor még a dolgozók száma is növekedhet, ha ezáltal az elért nyereség tömege gyarapszik; akkor a legtöbb esetben gazdaságilag és társadalmilag egyaránt hasznos a vállalat tevékenysége. A reform célja éppen az, hogy a vállalatokat minden előítélettől és formalizmustól mentesen a legésszerűbb, a leghasznosabb tevékenység végzésére sarkallják. Például az ésszerűtlen, csupán a termelékenységi mutatót szépítő kooperáció felszámolására. Vagy adott esetben éppen a kooperáció, a bérmunka növelésére, ha ezzel keresett és gazdaságosan értékesíthető termékek gyártásának gyors növelésére nyilik lehetőség. A nyereség többnyire alkalmas az érdekek sokoldalú egyeztetésére. A szükségletek, a piaci keresletkínálat mérlegelésével a vevő beleszól az ár, a nyereség alakulásába. Az eladó (a termelő, a kerdkkedelml vállalat) pedig az állammal osztozik az elért nyereségen, központilag megszabott kulcsok szerint fizeti utána az adót. A vállalat nyereségének alakulására — ez már a fentiekből is kiderült — objektív piaci tényezők is hatnak. A hatás árváltozások — csökkenések és növekedések — formájában jut kifejezésre. Azt szívesen tudomásul is veszik a vállalatok, ha az anyagok és más termékek ára csökken és ezáltal növekszik a nyereségük. Ha viszont az értékesített késztermékeik ára is csökken a világpiacon, akkor az így keletkező veszteségeiket már igyekeznek a népgazdaságra hárítani. A piaci hatások a vállalatokat a változó szükségletekhez igazodó rugalmas munkára, műszaki fejlesztésre, választékbővítésre készteti. íóy ma már a vállalatok feladata, hogy kellő kockázat vállalásával minimálisra csökkentsék' piaci veszteségeiket és maximálisan hasznosítsák a számukra kedvező árhatásokat. A piac hatása és a vállalat jó munkája ezért gyakran összefonódva, együtt tükröződik a nyereségben. A nyereség növelésének a vállalattól függő tényezői lényegében két fő csoportba sorolhatók. A nyereség exten- zív és intenzív módszerekkel növelhető. Legegyszerűbben a termelés, az értékesítés fokozásával érhetnek el a vállalatok több nyereséget. Biz az úgynevezett extenzív módszer minden anyagi és szellemi befektetés nélkül, gyorsan hozhat eredményt. Érthető tehát, hogy a legtöbb vállalat az idén ilyen extenzív módon igyekszik nyereségét gyarapítani. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ennek lehetőségei időlegesek és korlátozottak. A piac bizonyos idő után mennyiségileg telítődik, és ilyenkor a már elért szint tartása is intenzív módszereket: széles körű minőségjavítást, gyártmányfejlesztést, választékbővítést, új szolgáltatások bevezetését stb. igényli. Vagyis az előrelátó vállalatok abban az esetben mindent megtesznek azért, hogy a jövőben se legyenek értékesítési gondjaik. A fentieken kívül a nyereség- növelés intenzív módszereihez sorolhatjuk még a termelési költségek: a felhasznált anyag és munkaidő csökkentését, illetve a meglévő álló- és forgóeszközök jobb hasznosítását. A. nyereségnövelés extenzív és intenzív módszereinek kombinálása, együttes alkalmazása biztosíthatja hosszabb távon a maximális vállalati eredményt Mint ismeretes a vállalatok idei nyeresége az eredeti számításoknál kedvezőbben alakul. Ennek nem kizárólagos oka a vállalatok jó munkája. A számítottnál nagyobb nyereség részben a kellő tapasztalatok hiányára: a bátortalan tervezésre, a túlzott biztonságot teremtő árkalkulációkra, a magas állami visz- szatérítésekre vezethetők visz- sza. A vártnál nagyobb nyereség azonban nem okoz gondot, gazdasági zavarokat vagy inflációt, s így az 1968-ra előre kiadott gazdálkodási szabályozás feltételeit sem módosítják. Helyesnek bizonyult az eredeti szabályozás. A nyereség részesedési hányadának lépcsőzetes, progresszív adóztatása a vártnál magasabb vállalati nyereségszint esetén is biztosítja az árualap és a vásárlóerő egyensúlyát, az ellátás zavartalanságát a fogyasztási javak piacán. A beruházási javak piacán viszont az amúgy is nehéz helyzetet tovább rontja, hogy a vállalatok fejlesztési alapja a vártnál gyorsabb ütemben növekszik. Bizonyos gazdálkodási feltételek szigorítása tehát indokolt az 1969—1970-es évekre. Elsősorban a lazán megszabott állami visszatérítések, illetve egyes átmeneti jellegű fizetési kedvezmények csökkentése, vagy megszüntetése várható. A nyereségérdekeltség és a jövedelemszabályozás lényegét tekintve azonban nem változik. így a vállalatok érdekeltek abban, hogy a nyereség minél nagyobb tartalékait hasznosítsák már 1968-ban. Jövőre pedig minden szempontból reális, a gazdaságos termelésre, a takarékos munkára ösztönző, a piaci kapcsolatok hosszú távú fejlesztését segítő vállalati terveket állítsanak össze. (K. J.) Az emberség hullámhosszán... A Videoton vezérigazgatójának üzen eey kisfiú EgerbSt Amikor Fülöp Ferike nővérkéjének és özvegy édesanyjának elmóndtá a „nagy tervet”, azok mindketten megmosolyogták, de á szivük — különösen a* édesanyáé — kissé összeszorult. Ferike fríég kisfiú, rtuóst lépett az általános iskódá félső tagozatába. „Mit tud niég ő a realitáéókról.;.?” — gondolta édesanyja, azon a hétfőn reggelen munkába menet. „Televízió? Olimpiai közvetítés ...?” — Kisebb gondja is nagyobb ennél, Ferike kétéves volt a kislány meg éppen harmadikos, amikor az édesapa, a férj súlyos betegségben meghalt, s ő itt maradt a két kicsivel egy szükséglakásban. kis, hivatalnoIpílhczé^ felülről lefelé Néhány éve még újszerű próbálkozás volt, ma már viszont szokványos technológia a felülről lefelé való építkezés. Először a középső tornyot építik meg vasbetonból, majd a legfelső szinten erős tartószerkezetet alakítanak ki. A ház „felépítése” ezek után úgy folytatódik, hogy az építőpad lépésről lépésre csúszik, mialatt minden héten egy újabb emeletet függesztenek fel az előző alá. E gazdaságos és gyors építési mód egyre inkább teret hódít Európa legtöbb országában. A Szovjetunióban, Nyugat-Németországban, Lengyelországban stb. gyakran tárul a szemlélő elé a szokatlan kép, amint felülről lefelé formálódik házzá a karcsú központi üreges oszlop. ki fizetéssel.:. Azt csak ő tudja, hogy mit jelent ez... És most jön a Ferike: „Anyuci, vegyél már egy tévét, csak egy kicsit, egy olcsó tévét... A többiek mind élről beszélnék a suliban, hogy így áz Olimpia, még úgy az olimpia ... Mexikóból köz- vétítik... Tudod-e, anyuci, hogy milyén meSsize van az a Mexikó...?” „Mexikó, Mexikó .. .’* — Persze hogy tudja, de tévére nincs pénze. Nemet kellett mondania. Ferikét mégsem hagyta nyugodni az „olimpiai láz”, a gyermeki fantázia és hétfőn reggel előállt a nagy elhatározással: ír a Videoton vezérigazgatójának, hogy ha lehetséges, küldjön neki kölcsön, az olimpia idejére egy készüléket... Legalább egy kicsi készüléket.:. Micsoda gyerekség. Persze hogy megmosolyogták mindketten. Ferike titokban mégis megírta a levelet, még azon a napon, s a posta vitte egy kisgyermek spontán vágyakozását Egerből Székesfehérvárra. Ami ezután néhány nap múlva történt, mindenkit meglepett. Ferike valóságos mesebeli hőssé vált az otthoniak szemében. — Mert az egész olyan meseszerű volt elejétől fogva — mondta Ferike közép- írlrAl A p A Videoton Vc.éngusgatója táviratozott a gyár egri megbízói t- lának. s utasítóit«: itogy Fülöp Ferikének. Egei jen, ■ a xt.aie.1 utca i2-bt: Uijjuajiti, az olimpia idejére szereljenek fel egy Minivizor készüléket ... — Hogyan jutott eszedbe, hogy levelet írsz a Videoton vezér i gazgat ó j án ak ? — Anyuci azt mondta, hn<-v nem tud tévét venni... Vasárnap meg — mielőtt a levelet megírtam —, hallottam a rádióban, hogy a Videoton tévét ajándékozott valamilyen vetélkedő győztesének. Gondoltam. hátha küld nekem is a vezérigazgató bácsi, hiszen csak kölcsön kérem, amíg ar olimpia tart... És néhárn- nap múlva itt is voltak a szerelők a készülékkel. írtam újabb levelet Székesfehérvárra, s megköszöntem a vezér- igazgató bácsinak, hogy teljesítette a kérésemet. i, (falud!) örülünk és — kérdezünk Kuriózum: a l»;tr;tnyli<is és a malacpecsenye Hortobágyi húsáru — Egerben Miért nincs keszeg sütő...? Merész, de ötletes és — amint az eddigi tapasztalatok bizonyítják — hasznos elképzelést valósított meg a Hortobágyi Állami Gazdaság, amikor Egerben, a Dobó utcában megnyitotta a gazdasági termékeit értékesítő boltját. Termékei közül elsősorban húst, töltelékárukat, sütni- való és füstölt házi kolbászt, valamint perzselt bőrű szalonnaféléket és házi sertészsírt árusítanak. Ez az egyetlen bolt Egerben, ahol bárányhúst és friss bőrös malacpecsenyét lehet vásárolni. — Magam sem hittem, amikor megnyitottuk ezt a boltot, hogy Egerben is ilyen sokan kedvelik az alföldiek ünnepi eledelét, a bárányhúst — mondta a bolt vezetője. — Hetenként átlagosan hét mázsa bárány hús fogy. Ugyancsak sokan keresik a malacpecsenyét is, amelyből szinte háromszor annyit is el tudnánk adni, mint ameny- nyit kapunk; A Hortobágyi Állami Gazdaság kezdeményezése találkozott az egri vásárlók igényeivel, termékei keresettek, illetve kedvelt árucikkekké váltak. Amint a boltvezetőtől megtudtuk: az állami gazdaság vezetői — a választék további bővítésével — újabb meglepetéseket is tartogatnak az egri vásárlók számara. A közeljövőben például —- hogy Egerben ne csak egri bort lehessen vásárolni, — olcsó, palackozott alföldi borokat. is árusítanak majd. A bárányhús és a malacpecsenye mellett azonban szeretjük a halételeket is. Bizonyára jól tudják ezt Poroszlón a halászati termelőszövetkezetben, hiszen hónapokkal ezelőtt ők is kérték az Egri Városi Tanácsot: hadd nyissanak egy keszegsütő, iletve élőhal-árusitó üzletet Egerben. Milyen kár, hogy ez a terv a mai napig sem valósult megj., <!> Fejhevágó ötlet Jól akar szilveszterezni? Verje kalapáccsal fejbe barátait és ellenségeit! Aki azt hiszi, hogy é n tréfálok, az nyilván nem tudja, hogy a Fővárosi Mű- anyagipari Vállalat az, amely tréfál, amikor „tréfás” zenélő kalapácsot szerkesztett a vidám szilveszterezni akarók számára, i A konfetti, a papírduda í mellé! A szilveszteri szórakozás akként történik, hogy veszel, nyájas olvasó, egy ilyen szerkentyűt a Fővárosi Műanyagipari Vállalat í jóvoltából és kinjész éjfél után az utcára. Kimész, körülnézel és aki jön, azt fejbe vághatod, mert a kalapácsütés nem okoz fájdalmat — annak, aki üt. min- * den bizonnyal nem — lé- ' vén gumirugós szerkezetű, ■f És, ami külön nagyszerű öt- 1 let. hogy még a fejbevágott- í nak sem kell sikoltania, ' mert sikolt helyette is ez i % pompás és új kalapácsti- 1 PB*» Kitűnő ötlet. Fejbevágó ötlet. Mindenki, akinek altuda- tában egy kalapácsos gyilkos senyvedt eddig tétlen unalomban, a kiélés minden reménye nélkül, most veszélytelenül kiélheti magát. Kitűnő ötlet. Fejbevágó ötlet. Ám hol vannak a tőrök, amelyek nem sebeznek, de vért csorgatnak és az áldozat helyett hörögnek; hol vannak a játékkötelek, amelyek nem fojtanak meg senkit, de maguk kékülnek és fuldokolnak; és hol a mini villamosszék, a tranzisztoros guillotin vagy a tréfásan magától vért, azazhogy vörös bort csöpögtető spanyol csizma, valamint egyéb szilveszteri játéktársak? Szabadítsuk fel ösztöneinket, verjük fejbe ezzel a kalapáccsal barátainkat. Legalább egy évben egyszer, Szilveszterkor. Segít ebben a Fővárosi Műanyagipari Vállalat! Akinek nem jut műanyag, használjon vasat: ha nem sikolt a kalapács, bízzuk ezt az áldozatra. Ámen. Natúrban Hazajön a gyerek, odavágja a táskáját, aztán így szól: — Holnapra szerezzetek nekem egy rothadt almát. — Ahál Már jelentkeznek az irodalmi ambíciói — kacsintok a feleségemre. — És mi a témád? — fordulok a gyerekhez, majd oktatólag még hozzáteszem: — Vigyázz! A Teli Vilmost Schiller már megírta. — Hagyd! — szól szokott közvetlenséggel a csemetém. — Szó sincs itt Teli Vilmosról, még arról sem, hogy rothadt almát akarunk lelőni egymás fejéről. Az élővilágórára kell. Az alma betegségeit fogjuk tanulmányozni. A válasz azon nyomban kijózanított. Igaz, hogy a rothadt alma nem tartozik a ritkaságok közé. De vajon itt, városon honnan fogja annak a negyven gyereknek a jó édes apukája beszerezni a tudományos vizsgálathoz szükséges rothadt almát, mint taneszközt. Nálunk például nincs itthon. A gyümértben valószínűleg van, de a közröhej tárgya lennék, ha beállítanék egy rothadt almáért. Sőt. az is lehet, hogy amíg sorba- állnék a pénztár előtt, az egészségügyi állapotomért aggódó eladók telefonálnának egy megfelelő egészség- ügyi intézménybe, s a kijáratnál már várna két markos legény. A rothadt almát mégis be kell szereznem,, hogy natúrban vizsgálhassák. Nem is tudom hányadik osztályos korában tíz—tíz szem árpát, zabot, búzát és rozsot kellett vinnie az 'rko’ába csemetémnek. És mindezt este nyolckor tudtam meg, hogy másnap reggelre kell. Persze, gondolhattam volna, hogy ilyenekre szükség lesz, s igazán beültethettem volna az erkélyünket a szükséges növényekkel. De hiába, ez a korszerű oktatás. A gabonamagvakat is natúrban kell vizsgálni Másnap már hajnalban keltem, s a gabonafel- pás&rló vállalat kire deltségén megkönyörültek rajtam. Megvolt az ára, a zab és a búza is. Egy alkalommal sárgarépára és petrezselyemre volt szükség. Vertem is a fejemet, amiért könnyelmű módon nálunk filodendron meg kaktusz burjánzik a cserepekben, ahelyett, hogy előrelátó módon petrezselymet nevelnék a virágállványon, s ezzel is szolgálnám a korszerű oktatást. Hirtelenjében fel sem tudnám sorolni, hogy mi minden IteU lett eddig a gyereknek, s mindez mennyibe került eddig. De a jövőre nem alaptalan a félelem. Jó. jó, sárgarépát meg tojást azért tudok szerezni, sőt, még zabot is. De mit csinálok, ha az oktatásunk már any- nyira korszerű lesz, hogy például egy kókuszdiót akarnak eredetiben vizsgálni. Még ha árvalányhajat, hát egye fene, írok az Alföldre a sógoromnak, de sajnos Ghánában egy fia rokonom sem él. Amikor még én jártam iskolába. maxi - műm képeken, színes ábrákon mutatták be nekünk a tanultakat. — Bizony, bizony — sóhajtottam — én nem részesültem olyan korszerű oktatásban, mint a gyermekem. A rossz nyelvek ste- rint ez meg is látszik rajtam... BalogJsr Zattfcf l
