Heves Megyei Népújság, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-22 / 248. szám

Az idén 117 millió forintot költenek a 3-as főút korszerűsítésére Alul- éi felüljárók Hatvanban, Gyöngyösön Harckocsiaknák — egyéb meglepetések AZ ORSZÁGGYŰLÉS^ múlt héten megvitatta és el­fogadta a vasutakról szóló törvényjavaslatot és a ma­gyar közlekedéspolitikai koncepcióját. Or. Csanádi György közlekedés- és posta­ügyi miniszter ismertette a következő tizenkét év fej­lesztési célkitűzéseit, megem­lítette, hogy sikerült az or­szágos közúti hálózat korsze­rűsítésének ütemét .meg­gyorsítani, de az útépítés üteme nem tartott lépést a gépjárművek számának nö­vekedésével. Ma ötször annyi személyautó közlekedik or­szágútjainkon. mint _ 1980- han, rohamosan nőtt az autóbuszok és a teherautók száma is. Éppen ezért két­szeresen indokolt, hogy hely­színi szemlét tartsunk a 3-as főútvonal megyénket átszelő szakaszán. de mi türelmetlenül várunk, az utóbb érkező jármű már fent a dombon, félig a ka­nyarban kénytelen állni. Elől kiszáll egy utas és kijavítja a sorompó feliratát: 100 percen túl is zárva tartható. Mintha csak erre várt volna, a város szélső házai között feltűnik egy hosszú tehervo­nat. Villanymozdony vontat­ja, de a közút és a vasút ke­resztezi egymást, sorompó késlelteti a forgalmat. Tud­juk, ellentmondás ez, de anyagi élőnkből eddig csak a vasút villamosítására fu­totta. most következik a köz­út korszerűsítése. legnehezebb teherjárművek Is biztonsággal haladhatnak át Hatvanon. 1 450, az A BETONŰTÉFÍTÖK alvállalkozók 180 emberrel dolgoznak. Szorgalmukat, eredményes munkaszervezé­süket az jelzi, hogy a prog­ramban meghatározott sza­kasznál előbbre tartanak. Mégis Hatvanban mi akadá­lyozhatja a munkát? Az idén a postáig feltétlenül ha­táridő előtt befejezik az út­építést. ASZÓDNÁL HATVANBAN BGERBÖI indulva Kere- csend község­ben hajtunk rá a főútvonal­ra. Micsoda halál kanyar! A község közepén négyíelől fut össze a forgalom. Minden évben javítják, toldozzák- foltozzák ezt az útszakaszt de a nehéz járművek alatt sok helyen teknő keletkezett amely ugyancsak nagyokat dob a könnyebb kocsikon Vagy soroljuk a veszélyes völgyeket ahonnan 10—20 métert is alig lehet előre látni. Közismert hogy a külszíni bánya miatt Visontánál dé­lebbre kell terelni az útvona­lat Gyöngyösnél „lefarag­ták”, illetve feltöltöttek a Szurdok-partot szélesebb és szélídebb lett ez a kapasz­kodó. Reggel még a régi. rázós úton hajtottam, este már új nyomvonalon éltem fel a Szurdok-partra* Nagy Sán­dort. a Be­tonútépítő Vállalat építésve­zetőjét kerestük fel. Tőle tudjuk, hogy Aszód határá­ban 1966. novemberében kezdték az útépítést. A ter­veket az UVATERV mérnö­kei készítették, de közremű­ködött abban a posta tervező intézete, út-, víz-, csatoma- és elektromos szakemberek. Kivitelező generálvállalkozó a Betonútépítő Vállalat és hat jelentős vállalatot kelle­ne felsorolni az alvállalko­zók között. Mi állítja a legnagyobb műszaki feladat elé az építő­ket? A Zagyva-híd. a gyön­gyösi, a hatvani vasúti felül­járó, vagy talán az, hogy utat, hidat kell építeni, de úgy, hogy közben a forgalom mindkét irányban haladhas­son? Mindez a követelmény együtt és egyszerre rendkí­vüli figyelmet és jó szerve­zést igényel. Hatvanban a három híd 17 millió forintba kerül, négyezer köbméter be­tont, 400 tonna vasat és 120 köbméter állványzsalul hasz­nálnak fel hozzá. avar kori te­lepülés nyo­main, a hatvani új benzinkút mellett harckocsi-aknákon koppant az útépítők ásója. Szerencsére eddig nem tör­tént baj, a tűzszerészek ide­jében robbantották a veszé­lyes „leleteket”. Heves megye állami és ta­nácsi úthálózata 2252 kilomé­ter. Most a legfontosabb ütünk korszerűsítésén dol­goznak. Az idén az állami és tanácsi utak fejlesztésére 156 millió forintot költenek. Az előirányzat zömét. 117 millió forintot a 3-as fő köz­lekedési út Heves megyei szakaszára szántak. Jelenleg Gyöngyöstől Visonta felé ha­ladnak és megszüntetik majd a kerecsendi halálkanyart is, mert itt kissé délre terelik a főútvonalat. Mintegy 300 mil­lió forintos költséggel 1970- re befejezik a 3-as főútvonal Heves megyei szakaszának korszerűsítését. Dr. Fazekas László víkend a hegyek között Bár újra kinyílt az ibo­lya, és termést hozott a földieper, azért mégiscsak ősz van, ősz a maga sajá­tos színeivel, a haldokló természet ezernyi pompá­jával, melyre aranyló ko­ronát rak a vigasztaló nap­sütés. Ilyenkor is kirándul­nak, feledni a körengeteget a hegyek-völgyek sokat mondó csendjébe az embe­rek, ahol kikapcsolódást, pihenést találnak, ahol az ember a maga optimista módján megsüti az egyedül csak erdőben romantikus zsiványpecsenyéjét, hódol­va hagyományoknak, és hódolva a magyar turista gyomrának... (Foto: Kiss Béla) Mark Lane kamerával és mikrofonnal végigjárta azokat az embereket, akik 1963. no­vember 22-én, Kennedy el­nök autójának közvetlen kö­zelében tartózkodtak és azo­A HORT FELÖLI GYÖNGYÖS ÉS HORT között egyre növekszik a forgalom. De torlódás nincs, mert a veszély« kanyarokat, a váratlan mélyedéseket és a meghökkentő d*mbokat mát megszüntették, több helyen új nyomvonalon új útszaka­szokat építettek, megerősítet­ték a hidakat ét átereszeket Az útpadkákon és a rézsű­kön, munkásoh dolgoznak, festik a hídkorátokat, de a beton már kifogástalan. Hatvan elitt sorompó, mindkét ol&lon hosszú autósor áll. Bknent a gyors vasúti felül­járó már elkészült, a Zagyva hídját is átadják november 7-re. de a vasút lemaradt, az állomás melletti hatvani felüljárót még csak most tervezik a MÁV szakembe­rei. Hatvanban már megnyílt az új benzinkút, a régit pár nap múlva kiemelik, 'a he­lyén úttest lesz. A Zagyva hídján a háború óta csak 20 tonnás járművek közle­kedhettek, a magasabb ár­hullámok a híd alsó pillérét nyaldosták, az utóbbi évek­ben többször elöntéssel fe­nyegették a várost. Novem­ber 7-től a kamionok és a Ismerd meg a mezőgazdaságot Manapság egyre többet és szívesen vitatkoznak az em­berek a mezőgazdasági ter­melésről, az eredményekről. De tulajdonképpen mit is jelentenek egy ország számá­ra a mezőgazdaság termékei, a kenyér, a tojás, a hús, az ipari alapanyagokat szolgál­tató növények, stb? Ezekre a kérdésekre ad választ Sípos Gábor: Ismerd meg a mező- gazdaságot címmel megjelent praktikus ismereteket nyújtó könyve. A szerző célja az, hogy a nagyközönséget nép­szerű formában megismertes­se a mezőgazdasági termelés fő folyamataival, problémái­val, s egyben vázolja a világ más országainak eredményeit is. Részben általános pers­pektívát ad a mezőgazdaság­ról (fogalmáról, feladatáról, a népgazdaságban betöltött szerepéről), ugyanakkor konkrétan körvonalazza a növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, a mezőgazda- sági üzemek szervezésének a művelt, táiékozott ember szá­mára szükséges tudnivalóit. A könyv hasznos, ismeretek­ben gazdag, érdekes olvas­mány. (M. K.) Ne hagyjvi. néhány mondat időtartamán se kétségek kö­zött az oVasót, Bocsássuk előre gyorsm: a tsz-vezető- ségek — és sülön az elnökök — titkos választása bevált Ma­gyarországai. Nem kevés aggodalom előzte meg a tsz-tör- vényt ideváló előírásának alkalmazását. A lefutott első cik­lus azonbat azokat igazolta, akik bíztak a szövetkezeti pa­rasztság jósn ítélőképességében, politikai érettségében. Ennek llvsztrálására idézhetünk számokat is. Négy év­vel ezelőtt 1000 tsz-ünkben még csaknem ezer olyan elnök vezetett, ah egy évníl rövidebb ideje töltötte be tisztségét. Ma viszont az „új'’ elnökök száma kevesebb, mint három- sziz. Azutin az is tény, hogy az eddig sorra került választá- sck, titkos szavazások során a vezetőségek tagjainak csupán 1) százalékát cserélte le a tagság. Tíz elnök közöl 9 a helyén naradt, újra megválasztották a teljesen szabad, demokrati- lits forma mellett is. Nem került tehát sor „földcsuszamlásra”, de „őrségvál- ásra" sem. A téma mégis megkívánja, hogy egy kicsit be­leéljünk róla. Vegyük először a kivételes példákat. Néhány helyen va­lóban előfordult, hogy érdemtelen hangadók kaparintották kezükbe a döntés irányítását. Demagóg nézetek, pillanatnyi hebehurgyaságok következtében komoly érdemeket szerzett, derék vezetőket is kibuktattak korábbi tisztségükből. Ezek a példák azonban kivételek. Tanulságuk legfeljebb annyi, hogy jó lenne a vezelóségválasztás technikáját pontosabban kidolgozni és időt hagyni a tagságnak arra, hogy felelősség­gel latolgathasson. A mai módszer mellett ugyanis a döntés gyakran negyedórák alatt születik meg, tehát egy hirtelen felbukkant — vagy „bedobott” — érzelem azonnal elhatáro­zássá is merevülhet. Sokkal nagyobb figyelmet érdemel azonban az, hogy mit is vizsgál hál tulajdonképpen a tagság, amikor az elnök és más vezetők személyéről dönt. Sok száz példa igazolja, hogy elsősorban a régi vezetők, vagy újonnan szóba került jelöltek emberségét! Vagyis azt, hogy a szövetkezeti közösség vezetője azonosulni tudott-e a tagsággal. Erezte-e az embe­rek gondját-baját, arra törekedett-e a gazdálkodás irányí­tásában. hogy a döntések a tagság érdekeit szolgálják. Meg­találta-e az emberi hangot, a közvetlen érintkezésnek, azt a formáját, amely még nem „haverkodás”, de nem is valami megfellebbezhetetlen kinyilatkozá*. I titkosan választott elnök Szinte általános, fő köve­telmény ez. Inkább a gyenge tsz-ekben, vagy az olyan he­lyeken fordul elő, ahol nincs agronómus, hogy a tagok a szakértelmet helyezik első hely­re a követelmények között. Ilyen esetekben szívesen ke­resnek „kívülről” is elnököt. Másutt elsősorban a helybe­liek közül szemelnek ki méltó jelöltet. Miért kell ezt ilyen részletesen elmondani? A tsz-ekben most a legnehezebb a munka és így leg­több az idegeskedés is. Ugyanakkor most alakulnak ki az évi végeredmény körvonalai. Sajnos, nem kevés példa igazolja, hogy egyes vezetők ezekbén a feszült pillanatokban megfeledkeznek a titkos szavazás teremtette, bizonyos fokig újszerű követelmények­ről. A munka összetorlódását látva, idegességükben hajla­mosak arra, hogy ne vezessenek, hanem érdekes parancs­szavakkal kormányozzanak. És — bennük lévén még a ré­gi tempó, amely szerint tisztségük jórészt a járás, a ható­ságok véleményétől függött — időnként hajlamosak arra is, hogy egy-egy szép közgazdasági mutató, egy-egy kifelé lát­ványos vállalkozás kedvéért megnyirbálják a tagság szemé­lyes jövedelmének forrásait, jobban mint azt a gazdagabb jövő. a közös vagyon felhalmozásának érdeke megkívánni. Nem akarunk itt arra buzdítani, hogy az elnök — csú­nya, régi kifejezéssel élve — a „tagság uszályába” kerül- j jön. Nem serkentjük a vezetőket elvtelen szavazatvadászat­ra, mert annak a közösség jövője látná a kárát. Azt se ál- 1 Htjuk, hogy túl sok olyan elnök akadna, amilyet az előbb leírtunk. Mégis, emlékeztetünk a küszöbönálló, jövő évi titkos ! szavazásra. Nagy kár lenne, ha egyébként a vezetéshez ér­tő, derék, becsületes, a szocializmus ügyét szívükön viselő elnököket, vezetőségeket buktatnának ki ügyes hangulat- \ csinálok csak azért, mert az illetőkkel „elszaladt a ló”. A közös és az egyéni, a népgazdasági és a szövetkezeti érde­kek egyeztetése mindig is fontos volt. Az emberséget, a feddhetetlenséget, a közös ügy okos. hajthatatlan szolgála­tát mindig megköveteltük a vezetőktől. Ma azonban már a réginél jobban megköveteli ezt a saját érdekük is. A titkos szavazás teremtette új helyzettel nemcsak a tagoknak, de a vezetőknek is számolniuk kell! (F. B.) kát is, akik a gyilkosság fő­szereplői veT kapcsolat ban áll­hatták, álltak és még éltek. Ez a dokumentumfilm lebi- lincselőbb a megszerkesztett rémdrámánál, mert a vallo­mást tevő emberek egyszerű állampolgárok, akik az igaz- sáeot vallják még akkor is, ha fenyegetik őket. Miért mondják meg az igazat? Azért, mert a megrendítő eset emléke nem engedi őket ha­zudni. Ilyen ez az egyszerű emberek természete, azoké, akik nem tudnak és nem is akarnak manipulálni az igaz­sággal. Nem is annyira a ke­rek mondatokra figyelünk oda — bár azok is meggyő­zően, figyelemre méltó egy­szerűséggel hangzanak —, hanem az arcokat nézzük. Egy másik Texas, egy másik Dél, egy számunkra egészen új Dallas arcát, amely gondo­latokat és erkölcsi tételeket sugároz. Axiómának is kitű­nő az a mondat, amit a dal­lasi férfi mond nyomdapépei között: addig hittem a War- ren-jelentésben. amíg el nem olvastam azt. S mintha eze­ken az arcokon az a gond is tükröződnék, ami később újabb Kennedy-gyilkosságban kapott meggyőző érvet: az amerikai na^vnolitika machiavellisztikus főnökei a gengszter-világot is bekap­csolják egy kontinens és a modern világ sorsának inté­zésébe. Ha számba vesszük, hogy a legfontosabb tanúk közül már nyolcn meghaltak és végzetük csaknem kizáróla­gosan a Kennedy-ügyhöz kapcsolódik, akkor tudjuk igazán felmérni, mekkora bátorság vezette Mark Lane-t és embereit, a megkérdezette­ket is ebbén a nyomozásban. Iienr* dy, op-arl és operett S néha milyen frivol a vé­letlen és az élmény játéka: amikor mindezt megrendül­tén végighallgatjuk-végignéz- zük, közük a hírügynökségek, hogy a nemzet özvegye, Jacqueline Kennedy házassá­got kötött egy görög szigeten, a hatvankét éves görög ha- j ókirállyal, Onasszisszal. Mi­csoda különbség a két férj között? Az op-art kalap — régi té­ma mai tálalásban. Kapás Dezső bevallottan használt fel régi témát. A rendező is, a tévé is úgy képzelte, hogy ez a régi csacskaság egy-két mai kiszólással és Dobos Atti­la nem valami magas szár­nyaló dallamaival felcico- mázva szatirikusán hat majd a mai tévénéző előtt. Ügy érezzük, tévedett ez a számf- lás, mert a magán villa pincé­rei és felszarvazott házigaz­dája nem úgy találnak célba, hogy azon okulva is jót ne­vessünk. A többi pedig fut- kosás a nagyon-kicsíny és na­gyon erőtlen alapötlet körül. Színészi teljesítményre ilyen körülmények között nem is kerülhetett sor. Vasárnap este operett-me­lódiákkal igyekezett álomba ringatni Feleki Kamill. Meg­vesztegető közvetlensége pá­rosult az operettek hangula­tát idéző képmontázsokkal és a táncbetétekkel. Ismét meg­győződhettünk arról, hogy a magyar operettszínpad verhe­tetlen sztárja Rátonyi Róbert, aki ebben a műfajban min­denhez ért. De semmi-semmi új! (farkas) Teljesítették vállalásaikat az apciak Értékes vállalásokkal, az elsők között kapcsolódtak be a KMP és a KIMSZ megala­kulása 50. évfordulójának tiszteletére indított jubileumi munkaversenybe az apci Béke Termelőszövetkezet négy munkabrigádjának tagjai. Felajánlották, hogy a kisza­bott területeket határidőre megművelik, és 1500 munka­egység értékű munkát végez­nek el még a jubileum tisz­teletére. A négy munkacsapat ígéretének maradéktalanul eleget tett. A kertészek, l szőlőművelők öt százalékkal túl is teljesítették vállalásai­kat. Figyelemre méltó sike­reket értek el a traktorosbri- gádok és az állattenyésztők is. Az év elején ígért vállalá­soknak egy hónappal a ha­táridő előtt eledet tettek. I 3 1968. október 22., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom