Heves Megyei Népújság, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-14 / 216. szám

A boldog Alexandre Francia film . Már az is tetszik a piszt­rángban. hogy az árral szem­ben úszik, s az is jó benne hogy ízletes a húsa. Ilyen ter­mészetből vett és a he­gyi patakokra emlékezte­tőén derűs színes játék ez a francia film is. Yves Ro­bert a saját elbeszéléséből irta szerzőtársával a forga­tókönyvet és maga is rendez­te ezt a falusi vidám játékot arról, hogy a nagy erejű Alexandre hogyan lesz a .,nagyaszony”-nak nevezett gazdag, falusi szépség férje és igásbarma. Jólesik ezt a ter­mészetes humorral megírt, valóban csak novellányi tör­ténetet végignézni, amiben semmi nincs a mai világvá­rosi ragyogásból és züllött- ségböl, szürkeségből és drá­mai feszültségből. Alexandre rengeteget dol- dozik álmos, mert hű és zsar­noki asszonya még a radar JSRszerzésétöl sem riad visz- sza csakhogy távirányíthassa férje minden mozdulatát. Alexandre nagy, morgó mac­kó, viseli az igát,, s vár arra a bizonyos pillanatra. Ez a pillanat eljön éppoly termé­szetesen, mint a reggel és Alexandre örül is ennek a pillanatnak, amely vízválasz­tó az ö életében és a kisvá- rosiasan együtt tartó falu életében is. Alexandre azzal oszt igaz­ságot a maga javára, hogy hetekig — hónapokig alszik, mert felesége mellett tíz éven át sok törlesztenivaió gyü- lemlett fel ebben a műfaj­ban. Á szokatlan magatartást barátai sem értik, fellázad­nak Alexandre lázadása ellen, mert már a gyermekek is az alvó óriás hatása alá kerül­tek. Az Indo-Kínát járt, gön­dör hajú fiatalember roha­mozza Alexandre házát, San- guin, a tízgyermekes apa az aratási érdekekre hivatkozik. S mire az értelmes kutya kitűnő teljesítménye után a szieplős elárusítólány is szín­re lép, mór értjük Yves Ro­bert rendező-író nevető filo­zófiáját: felesleges agyonhaj­szolni magunkat, időt kell szakítani arra is, hogy észre­vegyük a körülöttünk lévő világban azt, ami szemlélő­désre -gyón yőrködésre méltó. Philippe Noiret egyik leg­jobb alakítását nyújtotta eb­ben a filmben. Francoise Brion, Marlene Jobert, Paul Le Person és Pierre Richard formálnak még eleven és meggyőző figurákat. Vladimir Cosma sanzonja és filmzenéje — legalábbis stílusában — apai örökség Joseph Cosmától. (farkas) Lassan, — de épül a bodonyi kultúrház Bodonyban a községi ta ­nács éveken át az új műve­lődési otthon építésére tarta­lékolta a községfejlesztési alap jelentős hányadát. Az építkezést is régen — lassan két éve — megkezdték. Az első kivitelező a szomszédos mátraballai—mátraderecskei tsz-közi építőbrigád volt. amely a múlt év végén fel­oszlott, s így az építkezés is félbemaradt. — Több mint egy fél évig kerestük a második kivite­lezőt. Nem kaptunk. Ez a hosszú kiesés lehetetlenné tette, hogy az eredeti elgon­dolásaink szerint ez év au­gusztus 20-ra átadjuk az új kultúrhózat — hallottam Kiss Lőrinctől, a községi ta­nács elnökétől. ★ Alig két hónapja újra meg­kezdődtek a munkálatok a kultúrház építkezésén. A bo­donyi termelőszövetkezet ala­kított egy építőbrigádot, ők vállalták el az épület befeje­zését. — Mikorra tűzték ki az újabb átadási határidőt? — kérdeztem Kovács Józseftől, az építőbrigád vezetőiétől. — Mi is bodonyiak va­rpedaqéqnsűk ? DCerejktdúk ? tudni azokból, mennyit és mit fejlődtek gon­dolkodásmódban, magatartásban, érdeklődés­ben, és vissza kellene kérdezni a tavalyi is2 meretek lényeges részeit, ismételni és előké­szíteni kellene a tananyagot, de ehelyett szá­molja a könyveket és a forintokat, megpróbál szerezni azoknak a gyerekeknek is tanköny­vet, akiknek nem jutott az első szállítmány­ból. Tudjuk jól, néhány évvel ezelőtt nagy szükség volt erre a megoldásra. Ma sincs minden iskola székhelyén tankönyvbolt. De a füzeteket is az üzletben vásárolják meg a gye­rekek. Sőt, már előre összeállítják az egyes osztályok füzetcsomagját a boltban, csak. át kell venni. Miért nem lehet ezt a gyakorlatot követni a tankönyveknél is? Városokban pedig akár tankönyvsátrat is fel lehetne állítani augusz­tus végén. Ahogy az idén már minden torló­dás nélkül meg lehetett venni a füzetcsoma­gokat, mert erre jól felkészült a kereskede­lem, ugyanúgy meg lehetne csinálni ezt a tankönyveknél is. Csak a füzetek árusítását kellene példának tekinteni, annak mintájára lebonyolítani ezt is. És akkor a pedagógusok már az első naptól kezdve csinálhatják azt, ami tantervi felada­tuk. Az iskolák, a tanítványok visszakaphat­nák a nevelőket, az osztályfőnököket. Úgy véljük, „üzletnek” ez sem lenne rossz meg­oldás. (gmf) A kérdés túlzásnak tűnik: miért lennének u pedagógusok kereskedők? Ki kényszerítené őket arra, hogy bármiféle áruval üzleteljenek? Tanítsanak, neveljenek, az a feladatuk. A tanév elején azonban kereskedői tevé­kenységet is kénytelenek folytatni — akara­tuk ellenére. Mindjárt az első napokban, ami­kor a gyerekek egész életrendjét át kell álli- taniuk az iskola körülményeire, követelmé­nyeire, amikor meghatározó erejű annak a kontaktusnak a megteremtése, ami a pedagó­gus és a tanítványa között kialakul a közös munkában. Az első benyomások, élmények fontosságát nem kell különösképpen magya­ráznunk. És mit csinál ezekben az első napokban a, pedagógus? Tankönyvet árul. A szó szoros értelmében. Nem arról van szó, hogy kiosztja a könyveket, hanem arról, hogy átveszi azo­kat jegyzék szerint, érték szerint, beszedi a pénzt érte, egyik-másik gyerektől többször is kell kérni a pénzt, ha elfelejti valamilyen ok­nál fogva azt elhozni otthonról, aztán köny­vel, szoroz, összead, darabszámokat, forinto­kat, majd elszámol az iskolai tankönyvfelelős- sel. aztán szaladgál az üzletbe, mert hiányzik még néhány ovasókönyv, fizikakönyv, vagy más. Az első nap után rámegy erre a második is, a harmadiknak is jó része. Pedig beszélget­ni kellene a gyerekekkel, ismerkedni velük, nyári élményeiket kellene meghallgatni, meg­gyunk, így nemcsak mint ki­vitelezők, hanem mint a leendő kultúrház látogatói is érdekeltek vagyunk a mielőb­bi átadásban. A hideg beáll­ta előtt befejezzük a külső munkákat, hogy télen a belső helyiségekben dolgozhassunk Sajnos most — alig néhány héttel a munka megkezdése után — álltunk három hétig Nem volt betonvas. A napok­ban megérkezett s előrelát­hatólag már nem lesz anyag­hiány, így április 4-re átad­juk az épületet. — Mennyibe kerül az épít­kezés? — Költségvetés szerint egy­millió-háromszázezer forint­ba — válaszolt a tanácsel­nök. — Ebből egymilliót a községfejlesztési alapból fi­zetünk. a többit pedig a ter­melőszövetkezet és az fmsz vállalta. A tsz már át is utalt százezret, de az fmsz még semmit... ■k A falu közepén épül a kul­túrház. A brigádvezetővel a tervrajzot nézegetjük, noha a földszinten már jól látha­tók az egyes helyiségek alap­vonalai. A tágas előtér végé­ben egy büfé, másik oldalon ruhatár, s a 160 ülőhelyes nagyterem kap helyet. Az emeleten lesz a könyvtár, az olvasóterem, valamint klub- és szakköri helyiségek is ké­szülnek. — Milyen lesz a program az új intézményben? — kér­deztem Vecsey Déneitől, a község népművelési ügyveze­tőjétől. — A nagyterem egyben filmszínház lesz. Községünk lakói szeretik a színházi elő­adásokat is. Igen gyakran mennek 2—3 autóbusszal is Egerbe, egy-egy ígéretes da­rabot megnézni, mivel itt a környéken sehol nincs olyan kultúrház, ahol színdarabokat lehetne bemutatni. Itt. ebben az új művelődési otthonban végre hivatásos színészek is felléphetnek majd. A nagy­teremre egyébként is nagy szükségünk van, mert jelen­leg problémát okoz a terme­lőszövetkezet egy-egy na­gyobb rendezvényének a szín­vonalas lebonyolítása, vala­mint társadalmi ünnepeink méltó megünneplése is. Eze­ken kívül pedig azt is ter­vezzük, hogy — megfelelő feltételek mellett — lakoda­lom céljaira is bérbe adjuk a nagytermet. Bodonyban ugyanis még élénken élnek a régi népszokások az egyes családi ünnepeken, amelye­ket főleg a lakodalmakon ele­venítenek fel. így egy-egy la- kodalöm valóságos kulturális rendezvényszómba megy. — És a kisebb helyisége­ket hogyan használják ki? — Lesz egy felnőttklub, ahol elsősorban az idősebbek jöhetnek össze egy-egy kár­tyapartira, beszélgetésre, elő­adásra. A korszerű, szabad­polcos könyvtárra, valamint az olvasóteremre ugyancsak nagy szükségünk van, miv.el most mindössze csak köl­csönzésből áll a könyvtári munka. Az új helyiségek vonzóbbak lesznek és módot nyújtanak egy-egy irodalmi est, író—olvasó találkozó le­bonyolítására is. — A fiatalok zenés ifjúsági klubot szeretnének. Táncze­nekarunk már most is van, így ez is megvalósítható. Ami azonban ennél még tartalma­sabbnak ígérkezik: az itthon lakó, illetve a tsz-ben dol­gozó érettségizett fiatalok irodalmi színpadot szervez­nek. Eddig már közel húsz érdeklődő van. A klubok mellett az egyik helyiséget pedig palócszobá­nak rendezzük be A bodonyiak nehezen vár­ják, hogy felépüljön a kul- túrházuk. Kár, hogy az épít­kezés eddig ilyen vontatot­tan ment. Reméljük, hogy a helyi építőbrigád munkájá­val, valamint a tsz és az fmsz megígért támogatásával 1969. április 4-ére valóban felépül.,. (faludi) 400 tanfolyam, közel ÍO ezer hallgató Indul az idei szakszervezeti oktatási évad Megyénkben a szakszerve­zeti alapszervek már összeál­lították az új oktatási évad programját. Az idén is ■— az Bodrogi Sándor kémregénye 16. ■ — Illetve Gömöry—Gem- ner. — A 26. SS páncélos had­osztály volt egészségügyi fő­nöke? A hadosztály az első magyar hadsereg egyik ön­álló dandárának közelében állomásozott. A magyar ala­kulat orvosa egy bizonyos Gömöry alezredes volt. Gear­ner a háború utolsó szaka­szában egy vadászat során Gömöry alezredest véletlenül agyonlőtte, iratait magához vette, majd amikor csapatá­val a magyar főváros védel­mére rendelték, a volt ma­gyar orvos hozzátartozóit fel­kutatta és megsemmisítésük­ről gondoskodott. Egyezik? — Egyezik, — mondta a „Páter”. Eberling zavartalanul foly­tatta: — Ezután Magyarországon bujkált, majd amikor a nyel­vet kellőképpen elsajátította, az egyik kórházban Gömöry gmi, szeptember Í4, szombat doktor irataival felvételre je­lentkezett. — Minden egyezik, főnö­köm. — Hozzájárulok Gömöry— Gemner akcióba kapcsolásá­hoz. Figyelmeztetem arra, hogy Gemner a mi legerő­sebb barátainkkal is együtt­működik. Erre tőlünk enge­délyt és felhatalmazást ka­pott. A maga emberének ez utóbbi dolgokról nem kell tudnia. Arra azonban adjon parancsot, hogy Gömöryt nem szabad lelepleznie, mert rá még nagy feladatok várnak. — Nem szeretem, amikor a főnököm ilyen kapásból so­rolja az adatokat — mondta a „Páter”. — Ügy érzem ma­gam, mint egy szűzlány ruha nélkül. Túlságosan sokat tud Eberling úr, azt hiszem, már a beszélgetésünk kezdete előtt a javaslatomra is fel volt készülve. — Ne féljen tőlem, én a maga javát akarom. Szeren­csére vannak nyilvántartása­ink és a számítógépeink elég­gé logikusan gondolkodnak. . Hallottunk a bécsi emberé­ről, csak azt nem tudtuk, hogy kicsoda. Már akkor szó­ba került, amikor azt a fran­cia foglyot a Dunába lőtte. Az a francia ugyanis — a mi emberünk volt Észrevette, hogy Schirmbaum túl jó hús­ban van, nem mosdik, állan­dóan vár valakit. Azt hitte, a ruszkik akarják beépíteni a szervezetbe. Egy darabig mi is erre gondoltunk... Hát innen az én nagy tájékozottságom. A „Páter” hangosan felne­vetett. — Te jó ég, ha Schirm­baum ezt tudná. Azt hiszem, a legnagyobb őrültséget ak­kor* követnénk .el, ha felhív­nánk erre a figyelmét. — Egyetértek — állt fel Eberling. — Rövid, de hasz­nos eszmecserénket befejez­hetjük. Még annyit: mikor szándékszik ezt a magán­ügyet lebonyolítani? — Várjunk még egy kicsit. Először is tisztázzuk: Wocheck üres doboz-e, vagy van valami benne, ami kel­lene nekünk. — Néhány jelentéktelen kémiai definíció. — Képzelem, mennyire je­lentéktelenek azok a képle­tek. Na de mindegy. Tehát él- ve kell. — Feltétlenül. — Akkor az akcióval leg­alább egy hónapig várok. Most őrzik, mint eb a tányér­ját, körülnyüzsgik az elhárí­tok, heten megkóstolják a le­vesét, mielőtt ehetne belőle. Egy hónap múlva kezdünk és az akciót két nap alatt a Tág- man-rendszerrel bonyolítjuk. — Előtte vigyék a Szigetre, hallgassák meg és ha hazud­na, rövid úton tegyék talon­ba. Harmincnyolc nap múlva ugyanitt találkozunk. Eberling állt, mintha karót nyelt volna. A „Páter” bic­centett, azután kilépett a szo­bából. Lehaladt a nyikorgó t'alépcsőn, az utcára ment, beült kocsijába. A vezetőülés mellett kis négyszögletes do­bozban egy magnetofonszala­got talált — Most, Eberlingem, me­gint egy kicsit a kezemben vagy, — mondta. Azután gázt adott és sötét lámpákkal elszáguldott. Nem vette észre, mert már messze járt, amikor a kocsi helyén először fölült, majd felállt egy férfi. A főpincér volt. Egy kis szerkezetet rejtett a zse­bébe, egy olyan berendezést, amely — ha üzembe helyez­ték — három méteres távol­ságon belül, mindent letöröl a közelben lévő magnetofon- szalagról. — Ez a „Páter” soha nem fog megjavulni — nevetett Eberling, amikor a pincér tá­jékoztatta őt a kocsi alatt el­töltött néhány percének ese­ményeiről. .. ...Három nappal a Kopasz Oroszlánban tartott értekez­let után Rudolf Schirmbaum nagyon rosszul aludt. Vissza­térő álom kínozta, egy óriási vekkeróra repült feléje, kiter­jesztett szárnyai csattogtak, és a „madár” pokoli csörgést árasztott maga körül. Amikor végre felébredt, hallgatózott: csöngettek az előszobában. Magára kapta pongyoláját, kiszaladt ajtót nyitni. A „Pá­ter” és egy fiatal nő állt a be­járat előtt. — Csak semmi megrökö­nyödés— mondta a „Páter”, — ügy alszik, mint a mor- mota. Pedig igazán illett vol­na hamarabb felébrednie, hi­szen egy csodálatosan szép feleséget hoztam magának. Schirmbaum oly zavarba jött, hogy el is felejtette az előszobából a nappaliba kí­sérni vendégeit. De a „Pátert*’ nem kellett biz­tatni, az ele­gáns és karcsú hölgyet maga előtt irányítva, a lakás belsejé­be haladt. A hölgy sötét köpenyt viselt, amelynek gal­lérját is felhaj­totta. Most ki bújt a selyem­fényű kabátjá­ból és a ftl- gyúlladó vil­lanyfényben egyszere látha­tóvá vált arca, s jó alakja. — Jana va­gyok — nyúj­totta a kezét és megszorította a férfi jobbját. —* Egy ideig együtt fogunk élni, vagy legalábbis egymás mellett és ez a pontos megha­tározás — szögezte le. A „Páter” is ledobta bal­lonját és körülülték a nappa­li szoba közepén lévő asz­talt. .i (Folytatjuk) J előző évekhez hasonlóan — a „Társadalmunk időszerű kér­dései” című tanfolyamok ké­pezik a szakszervezeti politi­kai tömegoktatás gerincét. A tanfolyam nyolc előadásból áll, s általában a következő témák szerepelnek az egyes előadásokon: A dolgozók, mint termelők és fogyasztók; Társadalmi és vállalati ér­dek, egyéni érdekeltség; A szocialista haza szeretete; Munkaidő és pihenőidő: A gazdasági reform eddigi ta­pasztalatai és az 1969. évi népgazdasági feladatok; Bé­rek fizetések, jövedelmek; A KMP és a Magyar Tanács- köztársaság; A nemzetközi munkásmozgalom egységéért. E fontos és a közérdeklő­désre számottartó témákhoz a SZOT ajánló bibliográfiát készített, hogy ezzel is meg­könnyítse a szakszervezeti propagandisták munkáját. Megyénkben összesen közel 406 szakszervezeti tanfolyam indul mintegy 10 ezer hall­gatóval. Ezek mellett szám­talan ismeretterjesztő elő­adás-sorozatot, s több mun­kásakadémiát is indítanak. A propagandisták tovább­képzése már megkezdődött, s október elején pedig vala­mennyi szakszervezeti alap­szervezetben elkezdődnek az oktatások is. (f. s.) Titkári a gyöngyösi járási nőtanácsnál Mátrafiireden tartotta meg titkári értekezletét a gyön­gyösi járási nőtanács, a tit­károk megbeszélésén részt vettek: Sípos Lászióné, nő­tanács megyei titkára, a já­rási pártbizottság képvisele­tében Nagy József, és a vb tagjai. Szepesi AndráSné tá­jékoztatója után a résztve­vők megvitatták, hogyan se­gítheti a nőtanács a szülői munkaközösségeket, s beszá­moltak arról, hogyan készül­tek fel a téli hónapokra, a tanulás, a fokozottabb kultu­rális tevékenység idejére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom