Heves Megyei Népújság, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-11 / 213. szám

fi közúti balesetek és gépjármű-szavatossági A nők ünnepe Arisztofanéax komédiája Először a darabról: Arisz- 5 tofanész müve ma fiatalabb, > mint valaha, semmit sem ár­* jtott neki az a csaknem két­* ézer-négyszáz esztendő, első f bemutatása óta. Nagyszerű, | csaknem világvárosiasan mo­dern, abszurd ötlet a téma: a nők megunják a tragédiaíró Euripidész erkölcsi ostorozá­sát, s él akarják őt pusztíta­ni. Igen ám, de annyit fecseg­nek, hogy időközben a nagy tragédiaíró rokona mindent kitud tervükről, ezért Euripi­dész maga is megjelenik — igaz, csak álruhában, egy-egy hősének öltözetében — az asszonyok között, s mire a komédia végére érünk, a jó­kedv magasra csap, minden­ki felejti a tragédiaíró elve­sze jtésének tervét, kisüt az életöröm addig bujkáló napja és nevet a játékos, szószátyár emberekre. Arisztofanésznál éppúgy megtaláljuk a drámai építkezés minden kellékét, mint bármelyik nagy görög tragédiaírónál. A párbeszé­dek jókedvűen peregnek — némi mitológiai utalással —, a karvezető inti-serkenti a komédia piaci szájú hőseit, mit tegyenek és mit ne te­gyenek, az asszonyok pedig terveznek harciasán. Mert mégiscsak furcsa dóig, hogy egy férfi — mégha Euripidész is — állandóan őket marasz­talja el, ha valami rosszul történik ebben a görög világ­ban. A rádió nemcsak a klasszi­kus író vérbő humortól ele­ven komédiájával ajándékoz­ta meg ez alkalommal hall­gatóit, hanem egy új fordítás­sal, átdolgozással is. Arany János óta magasra tett mér­ce szabja meg, miként kell hozzányúlni egy kétezer éves kézirathoz. Nos, Devecseri Gábor a mai magyar nyelv minden csiszoltságát, kifeje­ző erejét csatasorba állítja a nemes győzelem érdekében. Fordítása itt-ott lazít az Arany János által használt és az eredeti metrumok, so­rok által határolt szűk kere­teken — hiszen Arany sok mindent lábjegyzetelni volt kénytelen — és ezzel a lazí­tással pengőbbé, színpadibbá tette a komédia nyelvét. Öröm hallgatni az Arany-for­dítással a kézben, mennyire törekszik Devecseri a finom árnyalatokra még ott is, ahol a harsány fogalmazás csak­nem kötelező. Ügy érezzük — talán a múlt században is így volt —. hogy a műfordító Devecseri példát ad hazai lí­rikusainknak, íróinknak, ho­gyan kell és lehet a szép ma­gyar szavakat színesen és gazdagon a gondolatok pon­tos és méltó kifejezésére használni, a komédia ebben az új fogalmazásban és átdol­gozásban szinte színpadra kí­vánkozik, mert a szöveg és a Most, az új I tanévben vala­mennyi iskolatípusban meg­kezdődik a honvédelmi is­meretek oktatásának beveze­tése. Tantárgy ez abban az értelemben, hogy külön tan­terve van. s megfelelő tanári segédkönyveket. diákoknak pedig tankönyveket adnak ki belőle. Ám nem tekinthe­tő tantárgynak, ha az osztály­zásról van szó. hiszen ilyen rovat, hogy „honvédelmi is­meretek” sem az osztályozó naplóban, sem pedig a bizo­nyítványban nem lesz. Pon­tosabban: a honvédelmi is­mereteket az osztályfőnöki, valamint a testnevelési — il­letve gimnáziumban a kémia és a biológia — óra kereté­be illesztették, s e tantár­gyakba számítanak bele azok a jegyek, amelyeket a hon­védelmi ismeretekre fordított órákon szereznek a diákok. („Potya” tantárgynak tehát semmiképpen sem tekinthe­tik a diákok.) A honvédelmi napokon nyújtott teljesítmé­nyeket pedig — ekkor tárt- iák a honvédelmi raiverse- nyek keretében s az MHSZ felügyelete alatt a kispuska­helyzetkomikum együtt nagy­szerű mókázási és játéklehe­tőséget ad a színészeknek. A szereposztás alig lehet­ne előkelőbb. Az asszonyok karából Lukács Margit, Vá- radi Hédi, Berek Kati, Sütő Irén és Schubert Éva, míg a férfihangok közül Pécsi Sán­dor, Major Tamás, Márkus László, Mécs Károly és Agár­di Gábor járul hozzá jelen­tősen a rádiós és irodalmi si­kerhez. A komédiához stílusos és invenciózus zenét írt Decsé- nyi János. Dr. Cserés Miklós rendezé­se a ma is élő szöveg, a viták és párbeszédek remek fordu­latait hangsúlyozta. (farkas) lövészeteket — arany-, ezüst-, illetve bronzielvényekkel ho­norálják. Mindebből világo­san következik, hogy az isko­lai órák száma az új tan­tárgy bevezetésével nem nö­vekszik. a tanulók terhelése, nem lesz nagyobb. Egyébként is az általános iskola 6. és 7. osztályában — az idén csak a 7.-ben vezetik be! — mindössze évi 6—6 óráról van szó, a szakmunkásképző intézményekben és a középis­kolákban pedig (itt az idén az első osztályosokat érintil évi 20 óráról. Ami pedig az egyetemeket és a főiskolákat illeti: az egész tanulmányi idő alatt nem halad.ia meg a 100 órát. A honvédelmi ismeretek komplex jellegű tantárgy, amely hat témakört ölel fel. A haza védelméről szóló po­litikai-társadalmi ismerete­ket. a polgári védelem tud­nivalóit, a tereptan alapele­meit. tájékoztatást a néphad­sereg haditechnikájáról, vala­mint a honvédelmi testneve­lést és a lövészetet T. t. Hatóságaink és útfenntartó szerveink egyre fejlődő, szé­les körű megelőző és védelmi intézkedései ellenére, a mind nagyobb belföldi gépjármű- park és külföldi idegenforga­lom folytán( nap mint nap halljuk, olvassuk, milyen sok a gépjárműbaleset. Halálos, vagy súlyos kimenetelű gá­zolás, két autó összeütközése — sajnos — már nálunk is mindennapos esemény. Megkérdeztük az Állami Biztosító Heves megyei Igaz­gatóságának jogtanácsosát, dr. Bajnok Jenőt, hogy a gép­jármű szavatossági biztosítás hogyan kapcsolódik a közle­kedéshez és miért kötelező? — A rendelet kettős célt szolgál. Egyrészt az autósok, motorosok érdekeit védi. Polgári Törvénykönyvünk ér­telmében a gépjármű működ­tetője (rendszerint a gépjár­mű tulajdonosa) a veszélyes üzem által másoknak okozott károkért igen széles körű „tárgyi” felelősséggel tarto­zik, ami azt jelenti, hogy az okozott kár megfizetése alól csak akkor mentesülhet tel­jesen, ha bizonyítani tudja, hogy a kárt a veszélyes üzem működési körén kívül eső el­háríthatatlan ok idézte elő. Széles körű baleseti kártérí­tési tapasztalattal rendelke­zünk, de ilyen elháríthatatlan külső okot országosan is csak a legritkább esetben sikerült bizonyítani. És ha a balesetet okozó gépjárművezető a közleke­désrendészeti szervek szerint nem felelős a balesetért? Sajnos, ez nem jelenti azt, hogy ugyanazért a balesetért kártérítési felelősséggel sem tartozik az illető. A büntető eljárás során ugyanis minden bizonytalansági tényezőt (amilyen a pillanatok alatt lejátszódó közlekedési bal­eseteknél bőven akad), a gép- járművezető javára vesznek figyelembe. Kártérítési per­ben viszont éppen fordítva, a járművezető, mint a veszé­lyes üzem működtetője, csak akkor mentesülhet a felelős­ség alól, ha bizonyítja a már emlifHT'effiärfthatätlan okot. Hallhatnánk égy példát? — A gépjármű-tulajdonos a késő esti órákban, szakadó esőben halálra gázol egy gya­logost, aki a járdáról a kocsi elé lép. Tanúk nincsenek, az ütközési és féknyomokat az eső elmosta. A járművezető állítása szerint szabályos se­bességgel közlekedett és a gyalogos a féktávolságon be­lül lépett eléje, így a balese­tet elkerülni már nem állott módjában. A közlekedésren­dészeti szervek ilyen tényál­lás mellett megszüntethetik a bűnvádi eljárást, mert állítá­sával szemben még a KRESZ 34. §, (2) bek.-nek rendelke­zései gondos figyelembevéte­le mellett sem bizonyítható esetleg az, hogy meg nem fe­lelő módon, sebességgel ha­ladt, vagy a lelépő gyalogost már féktávolságon kívül ész­lelte. Ugyanebben az ügyben azonban az elhunyt gyalogos hátramaradottjai bizonyos kártérítésre jogosultak, mivel egy esetleges kártérítési per­ben a járműtulajdonos sem tudná bizonyítani, hogy tel­jesen szabályosan közleke­dett és a balesetet kizárólag az elhalt okozta, illetve a ha­láleset a gépjármű működé­se körén kívül eső, elhárít­hatatlan okból keletkezett. Ez elég ijesztően hangzik! _ Valóban, és éppen ezt a ve­szélyt hárítja el a gépjármű üzemben tartójáról a fenti kormányrendelet akkor, ami­kor a megállapított, viszony­lag csekély biztosítási díj el­lenében az Állami Biztosító feladatává teszi, hogy a gép­jármű üzemben tartójának felelősségét átvállalja és az üzemben tartó által okozott károkat — a felelősség fenn­állása esetén — rendezze. Ez a gépjármű-tulajdonosoknak, -vezetőknek nagy előnyt, az Állami Biztosítónak komoly megterhelést jelent. Pl. 1967- ben országinkban több mint 9700 gépjarmű-szavatossági kárkifizetést teljesített az Állami Biztosító, kis össze­gektől kezdve százezer forin­tot is meghaladó tételekig. Az összes kártalanítás csak e körben több tízmillióra rú­gott Nyilvánvaló, hogy ha biztosítás hiányában az érin­tett 9700 károkozó autós, va.gy motoros lett volna kénytelen ilyen kártérítéseket, ezek so­rán hosszú éveken, évtizede­Honvedelmi ismeretek diákoknak Bodrogi Sándor kémregénye 13. Az ADN hírügynökség már kommentálta is Wocheck pes­ti késését: „A Szövetségi Köztársaság kormánya és az I. G. Farban- industrie vezérigazgatósága fájdalmas szívvel vette tudo­másul a neves professzor fel­tehetően pillanatnyi elmeza­varban elkövetett cselekmé- nyét. A szövetségi kormány szóvivője útján kijelentette, hogy Wocheck professzort to­vábbra is saját állampolgárá­nak tekinti, bizonyos abban hogy a neves tudós, akin a fáradtság jelei hosszabb idő óta mutatkoztak, pillanatnyi elmezavarában követte el meggondolatlanságát. A szö­vetségi kormány minden le­hetőt elkövet, hogy Wocheck szülővárosába hazatérjen. Ila a magyar hatóságok a tudóst e szándéka keresztülvitelé­ben meggátolják, minden felelősség, a beteg ember aka­ratgyengeségével visszaélő hivatalos magyar fórumokat terheli.” Éjszaka 11-kor a külügy­4 Mmmm K68, szeptember li„ szerda minisztérium sajtótájékozta­tóra hívta a Budapestre akk­reditált külföldi tudósítókat. A Gellért Szálló nagytermé­ben háromszázan gyűltek össze. Nem sokkal később a Reuter gyorshírben jelentet­te az alábbiakat: „Wocheck a budapesti Gel­lért Szállóban tartott sajtóér­tekezleten elmeállapotának igazolására fejszámolás útján az újságírók által feltett két- ismeretlenes egyenleteket ol­dott meg. Elhatározásáról csak egy mondatot szólt. Mint kijelentette, az egyetlen utat választotta, amelyet múltjával, becsületével és a tudomány érdekeivel össz­hangban választhatott.” A magyar fővárosból érke­ző rövid, szűkszavú közlemé­nyeket világszerte nagy fi­gyelemmel tanulmányozták. A Farbenindustrie székházában vad futkosás vette kezdetét, a szakemberek a vállalat bir­tokában levő jegyzőkönyvek­ből azt igyekeztek kideríteni, hol tarthat Wocheck valóban a kutatásaiban. Nagy teljesít­ményű számítógépek az évti­zedek alatt felhasznált kész- pénzkiadásokat összesítették, az igazgatótanács az erköl­csi veszteségek mellett a ke­letkezett anyagi kárra is szerfölött kiváncsi volt. A kormányfő nyugalmát a gyors egymásutánban bevett három szem nyugtató sem tudta visszaadni. Titkárával néhány titkos telefonbeszél­getést bonyolított le. Arról gondoskodott, hogy délelőtt többé senki ne zavarhassa. A várt két férfi csakhamar meg is érkezett. A szakmi­niszter lépett be, nem sokkal később pedig a titkosszolgá­lat vezetője kopogott az aj­tón. A kormányfő anélkül, hogy kérdést tett volna fel, a tit­kosszolgálat főnökéhez for­dult. — Nem érdekelnek a kifo­gásai. Tárgyaljon a szakmi­niszter úrral, tegyék amit jó­nak látnak, de én, mégpedig a legrövidebb időn belül sze­mély szerint öntől várom a jelentést a professzor haza­téréséről. A szakminiszter felugrott és idegesen fel-alá járkált. — Miért tőlem várja a kor­mány a jelentést? Itt van az önök titkos szervezete és igen tisztelt vezetője is itt ül. Hol volt az elhárítás? Mit csinál­tak az önök athéni ügynökei? Nem lehet úgy lokálba men­ni, hogy a pezsgőzők között ne találjuk ott a titkosszol­gálat embereit. Minden háló­szobatitkot a fülembe gyón­nak. De hogy egy ilyen tudós mit forgat a fejében, arról senki nem tud. Elküldenek neki egy repülőjegyet: Via Budapest. Mintha Róma felé nem járnának gépeink. És amikor ez a férfiú megszö­kik, akkor kirángatnak az ágyból és azt mondják, ne­kem kell jelentenem, ha visz- szatért! • A kémfőnök mosolygó szemmel tekintett a szakmi­niszterre. Szivart vett elő, megropogtatta, körülménye­sen lemetszette a végét, s csak azután szólalt meg: — Az agyunkra ment a bé­ke, uraim.. . Évek óta jelzem, hogy Athénben szabotálják a kísérleteinket. Telefonálok az I. G.-nek, felhívom a minisz­ter urat, és mit mondanak nekem: Wocheck nagy tudós, nem szabad sürgetni. Amikor végre elérem, hogy áthelyez­zék Münchenbe, és felaján­lom, hogy saját gépet küldök érte, a Farben tiltakozik: „Mit gondol majd a vén tu­dós?!” Kértem, legalább a saját embereink közül küld­jenek testőrt. Ez ellen is min­denki tiltakozott. Tessék, uraim, most aztán marako­dunk, veszekszünk, és a szak- miniszter úr ismét szabad utat enged nem is titkolt szűzlányos féltékenységének. A kormányfő megpróbált vidáman nevetni. — De uraim, így semmire sem megyünk. A legfőbb ál­lamérdek, hogy Wocheck — amint lehet — térjen haza. De állami szerveink és tiszt­viselőink mégsem kényszerít­hetik. Persze, ha valami el­szánt magánember valami­lyen akciót kezdeményezne... mi senkit nem akadályozunk a tevékenységében. Eberling úr, a titkosszol­gálat vezetője noteszt húzott elő a zsebéből. — Felkészültem, uraim, er­re az eshetőségre. Feljegyez­tem azokat a szervezeteket, amelyekre ügynökeim révén némi befolyást tudok gyako­rolni. — Magyarországi szerveze­tek? — hördült fel a szakmi­niszter. — Annyira jól azért nem állok. De mondjuk olyan szervezetek, amelyek akkor is léteznek, ha nem jegyez­tük be Őket a parlamenti névjegyzékbe. Hogy precíz le­gyek, elsősor­ban az ODESZ- SZÁRA gondo­lok. Méltóztas- sanak figye­lembe venni, hogy ez a szer­vezet gyakor­latilag tíz esz­tendő óta mély­séges hallgatás­ba burkolózott. Mindannyian tudjuk, hogy ezzel a társa­sággal juttattuk biztosabb vi­zekre azokat a hajósainkat, akiket az euró­pai hullámve­rés elnyeléssel fenyegetett. Az aki­vel kapcsolat­ban állottáin, ma is létezik. Az igaz, hogy közben a CIA- ügynökséghez is „leszerző­dött”, de hát ez nem rendkí­vüli jelenség nálunk. Ügy gondolom, kellő anyagi ráfor­dítás esetén, ez a vállalkozás megfelelő haszonkulccsal tudna dolgozni. A szakmi­niszteri költségvetésre gondo­lok. Félmillió márkáért né­hány ember sok mindenre kapható lehet. (Folytatjuk) kötelezi biztosítás ken át fizetendő havi járulé­kokat fizetni, ez elviselhetet­len terheket rótt volna reá­juk. Elképzelhető, hogy na­gyobb károknál a kár ősz- szegét a károkozók ki tud­ták volna fizetni? Általában lehetetlen és eb­ből következik a kormány- rendelet másik fő célja, az, hogy a közúti balesetek áldo­zatai a károkozók fizetőké­pességétől függetlenül meg­kapják az őket megillető kár­térítést. Vegyünk pl. egy, sajnos, elég gyakori esetet: az elgá­zolt gyalogos súlyos belső sé­rüléseket, töréseket szenved, maradandó rokkantsága szár­mazik és korábbi foglalko­zását nem képes folytatni. A károsult ilyenkor kéri táp­pénzes állományára eső kere­setveszteségét, kosztfeljavítá- si, otthoni ápolási költségeit, ruhakárát, majd leszázaléko- lását követően járadékigény­nyel lép fel, ami esetleg év­tizedekig, élethosszig fizeten­dő. Fellép a baleset miatti kártérítési igényével a társa­dalombiztosítási szerv is, az általa fizetett táppénz, kórhá­zi kezelési költség, rokkant­sági nyugdíj stb. megtérítését kérve. Miket érdemes még a fon­tieken kívül számításba ven­ni? Ügyeljünk arra, hogy gép­járművet italos állapotban, vagy vezetői jogosítvány nél­kül ne vezessünk, vagy ne vezettessünk. Ez ugyanis fokozott bünte­tőjogi következményeken kí­vül kihat az érintett személy kárfelelősségére is. Bizonyos ilyen és hasonló esetekben az Állami Biztosítónak joga van az általa kifizetett összeg megtérítését követelni. Ha méltányosságból esetleg ilyenkor is átvállalja a kár egy részét, akkor is, a bünte­tőjogi felelősségen felül, a kárt okozó komoly további megterhelést jelent a jogsza­bályon alapuló ilyen fizetési kötelezettség. A kötelező gépjármű-bizto­sítás alapján nyugvó szava­tosság védi a károkozó sze­mélynek a károkozó gépjár­műben ülő közvetlen hozzá­tartozóit (szüleit, házastár­sát, gyermekeit stb.) is, első­sorban akkor, ha azoknak nincs jogosítványuk, s nem tekinthetők a károkozó gép­jármű önálló üzemben tartói­nak. Ez a védelem szintén nagy terheket vesz le a biztosított károkozóról és védi a meg­sérült, balesetet szenvedett hozzátartozóit. Pl. a férj köteles eltartani a családjogi jogszabályok alapján a keresőképtelen há­zastársát. Ha azonban ez a házastárs a férj által vezetett gépjárműben szenved bal­esetet, s azt megelőzően még keresőképes volt, a szavatos­sági biztosítás alapján az Ál­lami Biztosító viseli a meg­rokkanással, munkaképte­lenséggel járó hatalmas költ­ségeket még akkor is, amikor már egyébként, a családjogi jogszabályok alapján a férj tartási kötelezettsége meg­szűnt volna. Pl. a feleség idő­közben elválik és újból férj­hez megy. Nagy előnyt nyújt és meg­téríti a saját, károkozó gép­járműben keletkezett károkat és hasonló jellegű, saját ká­rokat is az ún casco és o rendkívül kedvező ún. mo­torkerékpár-biztosítás is. Ezek feltételeiről az Állami Biztosító dolgozói részletes és alapos tájékoztatást nyújta­nak. A lipcsei Tivoli Vidám Park Gyöngyösön való tartózko­dás idejére feluesz jegyszedőket, jegyszedő­nőket és pénztárosnőket. Jelentkezés a Szabadság mozi előtti téren, szeptem­ber 13-án déli 12 órakor, az iroda-kocsinál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom