Heves Megyei Népújság, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-25 / 225. szám

Iff ff Off- onnan a meg%/éh**l j 30 milliós vállalkozás a megyei élelmezési iparban Jelzés a poháron Mennyi a féldeci? A vásárlóknak sok bosszú­ságot okoz, hogy nem ellen­őrizhetik az italmérés pon- tossságát. Ezen a helyzeten változtat a Belkereskedelmi Minisztérium és az Országos Mérésügyi Hivatal megálla­podása, amely szerint a jövő­ben a vendéglátóipar az ita­lokat hitelesített poharakban méri ki. A poharakat az Országos Mérésügyi Hivatal bélyegző­je hitelesíti. Egyelőre néhány vendéglátó vállalat, több bu­dapesti, a Borsod megyei és a miskolci tér át folyamato­san a hitelesített üvegpoha­rak használatára. Mivel a hitelesített üvegpohár hasz­nálatát országszerte beveze­tik, az üvegipar és az ÜVÉRT Vállalat intézkedett elegendő mennyiségű ilyen pohár gyártásáról, illetve szállítá­sáról. Még márciusban hozott ha­tározatot a gyöngyösi Mát- ravidéki Építő Ktsz tagsága arra, hogy társadalmi mun­kában víkendházat építenek a Sástó mellett. A ház elké­szült és a napokban tartót­Önkéntes tüzelték gyakorlata (Tudósítónktól): Négy község —• Füzes­abony, Besenyőtelek, Dor- mánd és Mezőtárkány — ön­kéntes tűzoltói vettek részt vasárnap egy közös, nagysza­bású tűzoltógyakorlaton, amelyet a mezőtárkányi Aranykalász Tsz portáján rendeztek meg. Bár szakadt az eső, a gyakorlat sikeres végrehajtását nem akadá­lyozta, gyorsan és pontosan végezték munkájukat a lel­kes önkéntes tűzoltók. A termelőszövetkezet ud­varán magasra csaptak a lán­gok, s feladata szerint a ke­rékpáros futár egymás után riasztotta a rajokat. A tűzol­tás a mezőtárkányi parancs­nok, Ferencz Béla önkéntes tűzoltó alhadnagy irányításá­val zajlott le. Az Eger-patak- ból és a tsz kútjából szívaty- tyúzták a vizet, áramtalaní- tották a tsz portáját, majd a •fecskendők célba vették az „égő” bognárműhelyt, s a „veszélyeztetett”; szomszédos épületeket..; Megyénk élelmezésipari üzemeiben is élénk vissz­hangra talált az év eleji ju­bileumi versenyfelhívás: 12 gyárban, vállalatnál együtte­sen mintegy 30 millió forint értékű felajánlást tettek. A korábbinál gazdaságo­sabb munkát, jobb minőséget ígértek, sürgető műszaki és termelési feladatokat vállal­tak. A legtöbb helyen komo­lyan vették a felajánlásokat, amelyeket máris nagyszerű teljesítmények igazolnak. Karácsoridon a művelődési ott­hon ifjúsági klubja és a könyvtár felnőttjeinek olvasóklubja szinte második otthona lett a fiatalok­nak. A szórakozás szinte minden formáját megtalálják, van tévé, társasjátékok és lehetőség külön­böző ankétok rendezésére. Társadalmi összefogással most ták meg a házavatót. A mint­egy 200 ezer forintot érő ví­kendházat közel 4000 társa­dalmi munkaórával építették fel, s a szocialista brigádok mellett részt vettek a mun­kában az irodai dolgozók is. Kivették részüket az építő­munkából az ipari tanulók is, a villanyszerelők 320, az építők 88 órát dolgoztak. A víkendház, mely a szö­vetkezeti tagok pihenését, szórakozását biztosítja, egy­ben prototípusa is annak a víkendháznak, melynek soro­zatgyártását a jövőben kezdi meg a szövetkezet. Különösen állták szavukat a Heves megyei Húsipari Vál­lalat dolgozói, akik a decem­ber végére gondolt 3 304 000 forint helyett már eddig 4 milliónál is jóval többet ad­tak! Mellettük jeleskedett az Egri Dohánygyár, a Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat s örven­detesen felzárkózott az álla­mi ipar mögé a tanácsi sü­tőipar, főként a gyöngyösi vállalat. új klub jött létre az öregeknek. A községi tanács a művelődési otthonon kívül rendezett be egy helyiséget erre a célra. Televízió, rádió és könyvek állnak az öre­gek rendelkezésére. Az állami gazdaság díjmentes ebédet bizto­sít a klubtagoknak. Az új klubot családias ünnepség keretében ad­ta át az öregeknek a községi ta­nács. Egyelőre 40 idős férfi és nő jár ide. Az úttörőőrsök vállalták, hogy időnként kultúrműsorral szórakoztatják az öregeket. A karácsondi kezdeményezés követésre méltó. Uj irodaház Zagyvaszántón A zagyvaszántó! Aranykalász Termelőszövetkezet tagjai új iro­daház építésére hoztak határoza­tot. A központi majorban felépí­tendő irodaház mintegy fél millió forintba kerül. Gondoskodnak a gépeik Jobb megóvásáról is, ennek érdekében már hozzáfogtak egy vasvázas gépszín építéséhez. Az 1040 négy- zetéteres szín télen a gépek, nyá­ron a gabona tárolására használ­ható. Az építkezésekkel a jövő tavaszra készülnek el. ■nyugtassam vagyok... Nemrégiben fuvaroztattam az egri AKÖV-vel. A megren­deléskor előleget fizettem, ezután következett a fuvar, s rá két hétre értesítést kaptam, s egy számlát a fuvar költségeiről. A számlához nem értek, így hát az „Értesítés” című stencile- zett levélből igyekeztem megtudni, hogy miről értessenek. Nem sikerült. Hogy miért? — Tessék mély lélegzetet venni, szó szerint közlöm a szöveget: „Csatoltan megküldjük a 281 964 .sz. fuvarlevelet azzal, hogy az okmány igazolt teljesítménye alapján megállapított fuvarköltség a megrendelés alkalmával fizetett előleghez utó­lagos rendezésre eltérést nem eredményezett”. Nem értem, csupán csak sejtem: alighanem arról kívántak értesíteni, hogy elég volt-e az előleg, amit befizettem. Felté­telezem, hogy igen. Bár nyugtalan vagyok: hátha rosszul ér­telmeztem ezt az értesítést? — Az ilyesmi előfordul. Elvégre is zsebre megy a játszma ... Most abban a nehéz helyzetben vagyok, hogy nem tudom: vajon jó-e ez nekem? Esetleg nem lenne-e jobb, ha ......a me grendelés alkalmával fizetett előleg utólagos rendezésre eltérést eredményezett” volna . .. ? Egy bizonyos: a dolog végtelenül egyszerű lenne, ha megírják: „Tartozik ennyi, meg ennyivel, avagy közük: „Elég volt a pénz”. Így tudnám, érteném, hogy miről van szó. — Vagy ez a fogalmazás nem lenne elég „hivatalos”... ? (faludi) Víkendház társadalmi munkában Negyven idős ember klubja Karácsondon Rédei Miklós, /'elölő bizottsági elnök: „Szeretnénk hűen tolmácsolni az ostorosi kommunisták véleményét, hangulatát” — Mikor megválasztották a jelölő bizottság elnökének, azon a taggyűlésen szinte fel gém tudtam mérni hirtelen­jében, milyen nagy munká­val bíztak meg. — Ezzel kez­di válaszát Rédei Miklós, os­torosi tanár arra a kérdésre, hogy mit jelent legutóbbi pártmegbízatása; a jelölő bi­zottság munkájának irányí­tása a közelgő vezetőségvá­lasztás előtt? — Voltam én már máskor is jelölő bizottságban, de ak­kor tanácstagokra kellett ajánlatot tenni. Ez a mostani megbízatás sokkal jelentő­sebb. — És mi ad könnyítést eh­hez a munkához? — Az, hogy három évtizede élek itt a faluban, azóta ta­nítok, ismerem az embereket, nem takargatnak előlem sem­mit. — Tehát sok oldalról meg­ismerheti a véleményt azok­ról, akiket majd a vezetőség- választó taggyűlésen javasol párttitkárnak és vezetőségi tagnak. — Ügy van. Bár ha pontos akarok lenni, nem is egy, ha­nem két párttitkárra kell ja­vaslatot tennünk, hiszen az élet sürgeti, hogy külön párt- szervezet működjön a terme­lőszövetkezetben és azok a kommunisták is külön párt- szervezetben dolgozzanak, akik a tanácsnál, a szövetke­zetnél, iskolánál s más válla­latnál dolgoznak. — Milyen a beszélgetések «laphangja, amelyet ezekben a napokban a falu- kommu­náival folytat? — Baráti. i. őszinte. Talán ez a legmegfelelőbb kifeje­zés, hiszen mint mondtam, régóta ismerem őket, a falu, a szövetkezet problémáit. — Ezek szerint érdemleges vitára nem is került sor? — Dehogynem. Sajnos, a személyeskedéstől még a párttagok egy része sem mentes. Néhány esetben erő­sebb hangra is felmentünk, míg tisztázni sikerült, hogy egy-egy vezető tévedéséből, hibájából nem lehet az egész pártszervezetre lesújtó véle­ményt adni és ezekkel a sze­mélyeskedésekkel nemhogy előre jutna a pártszervezet, de igen károsan befolyásolja munkáját. — összességében miként értékelte a párttagság az ed­digi vezetők munkáját s az előjelek szerint szükség van-e lényeges változtatásra? — Nemrég beszélgettünk erről vezetőségi ülésen is. Ügy látszik, hogy a falu kommu- nástái helyesen és pozitívan értékelik az elmúlt két év munkáját, a vezetők tevé­kenységét, s hasznos taná­csokat adtak arra is, kikkel lehetne frissíteni a vezetősé­get — Gondolom, a pártszerve­zet munkájának értékelése­kor szóba jött a falu gazda­sági, kulturális és egyéb problémája is, adtak-e hasz­nálható javaslatokat a be­szélgetések során a megkér­dezett párttagok? — Óhatatlan ezeken a be­szélgetéseken, hogy a világ- politikai legsürgetőbb kérdé­seitől kezdve a falu legapróbb gondjáig szinte valamennyi kérdés terítékre ne kerüljön. Üjból figyelmeztették például a közös gazdaság vezetőit, hogy igyekezzenek többrétű­vé tenni a gazdálkodást, ne csak a szőlőre alapozzanak, óvták a vezetőket az elbiza­kodottságtól és attól, hogy maguknak, vagy rokonaiknak anyagi, vagy elhelyezkedési előnyöket csikarjanak ki. — Az ostorosi kommunis­ták véleményének összegyűj­tésében, a beszélgetések lebo­nyolításában, a vezetőségvá­lasztás előkészítésében a bi­zottság tagjai elegendő támo­gatást nyújtottak-e az elnök­nek? — őszintén szólva, nem tudtak eddig sokat segíteni, mert legtöbbjüket az őszi be­takarítási munka és egyéb Az idolárás és az idei szüreti kilátások MINDEN SZŐLŐTERME­LŐ előtt köztudott dolog, hogy a szőlőtermés minősé­gé végső soron a két érlelő hónapnak, az augusztusnak és a szeptembernek a ked­vező. vagy kedvezőtlen idő­járásától függ. Ez a megál­lapítás számos és egymás­tól eltérő évjárat megfigye­léseinek eredménye. A ió mi­nőségű szőlőtermést az érle- lődés ideje alatti bőséges napsütéssel párosult meleg, kánikulákkal váltakozó nyár végi és Őszi időjárás biztosít­ja. amelyet csak időnként kell. hogy megöntözzön keve­sebb bogyóhízlaló, permetező esőzés. A kiváló évjáratú borok ilyen, vagy hasonló időjárási feltételek mellett szoktak borvidékünkön te­remni. Sajnos ilyen évjára­tok ritkábban jelentkeznek vidékünkön mostanában. Az utóbbi három-négy év időjá­rását inkább a nyár végi és kora őszi esők jellemezték, melyek szőlőinkben évről év­re nagymérvű szürkerotha­dást okoztak, tetemes meny- nyiségi és minőségi károkkal jártak. Az a való helyzet, hogy az utóbbi években akár a peronoszpóra. akár más gomba és rovarkártevők, kö­zel sem okoznak annyi és olyan rendszeres kárt, mint az őszi szürkerothadás, mely ellen hathatós védekezés a jelenben sajnos még nincs. Ahogy Eger és közvetlen környékének nyári és őszi időjárási körülményeit az idősebb szőlősgazdák velem együtt ismerik, úgy emlékez­hetünk arra. hogy vidékün­kön, ezt az időszakot inkább a csapadékban szegény, vagy legfel ifibb mérsékeltebb, hu­zamosan tartó meleg napsü­téses időjárások jellemezték; Ebben az időszakban a sző­lők, gyümölcsök szépen; egészségesen beérettek, a szüretek zavartalanul lefoly­tak és így általában aszerint termettek közepesebb, vagy jobb minőségű borok, ahogy a szüreti időpontot korábbi, vagy későbbi időpontra tol­ták ki a termelők, ügy lát­szik azonban, hogv az utóbbi években más. kedvezőtlenebb időjárási zónába kerültünk és némileg megváltoztak a megszokott nyár végi-őszi időjárási körülmények. EGER MEZŐGAZDASÁ­GÁNAK már régi időktől fogva a szőlőművelés képez­te a fő jövedelmi forrását. Ennélfogva érthető, hogv az időjárás alakulását, főként a tenyészidő érlelési időszaká­ban mind az egyéni, mind a nagyüzemi termelők különös figyelemmel kísérik. A két fő szőlőérlelő hónapnak az tennivalók foglalják le. Megbízatásukhoz híven ők is gyűjtik azért a véleménye­ket, javaslatokat, csak éppen nem olyan szervezett formá­ban, ahog/ kezdetben elgon­doltuk — Mikor ér véget ez a pártmegbízatása, mikor kell előterjesztenie a kommunis­ták véleményét, javaslatát? — Október 3-án le_z a ve- zstöségválasztó taggyűlés. Addigra minden vitás kér­dést rendezünk, tűi leszünk a felmerült téves nézetek tisz­tázásiin s olyan jelölteket tu­dunk a szavazólistára ajánla­ni. akik valóban rászolgáltak erre munkájukkal és bírják a falu párttagjainak bizalmát. Szeretnénk hűen tolmácsolni a kommunisták véleményét, hangulatát ezekben a kérdé­sekben. — Milyen útravalóval lát­ja majd el a taggyűlésen a vezető posztra ajánlott kom­munistákat? — Ha megválasztják őket, közéleti emberek lesznek, akiknek cselekedeteit, maga­tartását, életének minden mozzanatát, szavait, érveit számon tartják, s elvárják tő­lük az önzetlenséget, a pél­damutatást. Azt szeretném rájuk bízni, mérlegeljék sa­ját maguk is: eleget tud­nak-e tenni ezeknek a köve­telményeknek? S ha érzik magukban az erőt, a kitar­tást, akkor minderről egy pillanatra se feledkezzenek1 meg napi munkájuk sórán. | Kovács Endre j augusztusnak és szeptember­nek az élmúlt tizenöt évi együttes csapadékátlagát vizsgálva megállapítható, hogy az 96.5 millimétert téti ki. Ez a csapadékmennyiség viszonylag normálisnak mond­ható. Emellett a csapadék­mennyiség mellett — fel­jegyzéseim szerint — az el­múlt tizenöt év alatt a szür­kerothadás miatt korai kény­szerszüretekre egyáltalán, vagy alig került sor és az éviáratok többségében egész októberben az időjárástól kevésbé akadályózva folyhat­tak a szüretek. Sajnos 1964 óta ebben az időszakban ál­talában sok csapadék hullott, amely a tizenöt évi átlagot jócskán felülmúlta. Az idén augusztusban 87.2, szeptem­ber 1—15. között pedig 19.8 milliméter eső esett, azaz másfél honim összegen 107 mm csapadék hullott, amely már az éredő Leány­ka, Muscat Otthonéi, vala­mint a Médoc Noir és Oportó fajtákban erős mérvű szürke­rothadást okozott. EZEKNEK A FAJTÁK­NAK a szüretelését a kellő, megkívánt beéredés előtt meg kellett kezdeni. Szeren­csére azonban szeptember elején a rendszeres esőzése­ket viszonylag szárazabb és melegebb napsütéssel páro­sult napok váltották fel és ennek következtében a sok esőtől megvéknyult bogyók pár nap alatt jelentős édese- dést. cukorfok-javulást értek el. A kezdetben 20 fok alatt szüretelt Leánykái legtöbb helyen 20 fok feletti cukor- fokminőséggél szüretelték Amennyiben a szeptember második fele nem fordul a jelenleginél lényegesen rosz- szabbra, akkor az idén jó minőségi szüretnek lehetünk tanúi, ami a némileg előállt mennyiségi veszteséget ellen­súlyozhatja. Ez eset be a a később érő és borvidékünkön elterjedt Olaszrizüng is kel­lően beérhet és jó minősé­get adhat. Sainos tapaszta­lati tény az, hogy az Eger­ben a különben jó hírnév­nek örvendő Médoc Noír faj­tát a legtöbb évjáratban alig lehet egészséges minőségben leszüretelni, mivel rendkívül hajlamos a rothadásra; Az egri 1-es számú Tégla- és Cserépgyár főbejárata mellett egy nagyobb beru­házás első lépéseként ez év márciusában szociális léte­sítmény építését kezdték meg. A kétszintes épület­ben lesz étterem, női és fér­fi munkásszállás, fürdő, konyha és irodahelyiségek. Ab £szak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vál­lalat vezetői ésszerűen ter­vezték a téglagyár rekonst­rukcióját. Ügy gondolták, hogy először felépítik az állandó munkásszállást és egyéb helyiségeket magába foglaló épületet, aztán lát­nak hozzá a kemencék át­építéséhez. így majd dolgo­zóiknak nem kell vidékről bejárniuk. Az épület két és fél millió forintba kerül, kivitelezője az Egri Lakás­építő Ktsz. Az átadás ha­tárideje december 31. Egy hónappal az építke­zés megkezdése után az építtető műszaki ellenőre írásban kérte az építésveze­tőt, hogy több embert irá­nyítsanak a téglagyári munkákhoz. De minden szó süket fülekre talált. Az első figyelmeztetést követte a többi. A ktsz vezetői ígér­gettek, majd holnap ... Már szeptembert írunk és még mindig kevesen van­nak az építők, általában he­ten—tízen naponta. Holott ha azt akarnák a ktsz ve­Nagy elismeréssel lehet lenben nyilatkozni a Kék­frankos szőlőnek borvidé­künkön való beválásáról, melynek termelése a kedve­zőtlen esős időben is bizton­ságos. Nem rothadó fajta, csaknem minden évben egyenletesen ió terméshoza­mot biztosít és legtöbbször kellően mély színű vörös bort szolgáltat. Termesztése mind az alacsony, mind a magas művelésmódokon na­gyon beválik. Nem csoda, hogy az egri borvidék vörös- borfajtái közül a legszéle­sebb körű elterjedésnek ör­vend és e téren még az Opor­tót is felülmúlja. Hasonlóan jó tapasztalataink vannak az Egerben nem ismeretlen Cabernet vörösborfajtával kapcsolatban is. SZEPTEMBER MÁSODIK felében vagyunk és a szőlő­érés az évjárat kedvezőbb adottságai következtében kö­rülbelül két-három héttel » szokottnál előbbre tolódott Ez a beéredésben kedvező előretolódás mindig előnyö­sebb, mind a szőlő vegetá­ciós fejlődésében, mind a ter- mésminöségek kialakulásá­ban. mint ennek az ellenke­zője a túl késői beéredés. melyet már a késő őszi fa­gyok is megzavarhatnak; Ezenkívül a korábban befe­jezett szüretek után több idő marad a megalapozottabb őszi szőlőmunkálatok elvég­zésére a tél beállta előtt. A szüretek nemcsak egri borvidékünkön és a Mátrai­ján, de megyénk minden sző­lővidékén megkezdődtek — és előreláthatóan a hó végén, vagy a jövő hó eleién azok befejeződnek. Országszerte jó terméskilátásokról hallani, egri borvidékünkön is erre van kilátás, különösen ott. ahol a júliusi jégverés nem okozott kárt. Ha a jelenlegi csapadékmentesebb időjárás lényegesen kedvezőtlenebbre nem fordul — amiben re­ménykedünk —. úgy borvi­dékünkön a most beindult szüretek befejeztével kellő mennyiségű és ió minőségű tér m éseredmén veket érhe­tünk el. Dr. I’só Andor, tudományos kutató zetői, hogy határidőbe elké­szüljenek, legalább 40 em­bert kellene odakúldenl mindennap. Az Egri Lakásépítő Ktsz vezetői azzal védekeznek, hogy kevés az emberük, ezért nem tudják határidő­re befejezni az építést. A megrendelő ezt az érvet el­utasította. Az építési naplóban azt olvashatjuk, hogy hatvan napot késnek az építkezés­sel és ez nagymértékben veszélyezteti a téglagyár felújításának tervét. Persze, a tapasztalatok után aligha lehet csodál­kozni azon, hogy a kivite­lező szövetkezet vajmi ke­veset törődik á tégla- és cserépgyár munkásvédelmi törekvésével, hiszen a saját dolgozóinak biztonságát is figyelmen kívül hagyja. Láttuk, hogy a legelemibb óvó rendszabályok betartá­sára is „fittyet hányva” — az építők vedlett bakan­csokban csetlenek-botlanak, a meglehetős hanyagsággal szétszórt anyaghalmaz kö­zött. A dolgozókért és a vál­lalt batáridőért a jelenlegi­nél sokkal nagyobb felelős­séget kellene érezniük a ktsz vezetőinek. (P. S.) Mmm 3 1968. szeptember 25., szerda Fékezett igyekezel

Next

/
Oldalképek
Tartalom