Heves Megyei Népújság, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-22 / 223. szám

Készül a középfokú oktatás hálózatfejlesztési terve

Amint már arról a sajtó is hírt adott, ez év nyarán az Országos Oktatási Tanács megtárgyalta a középiskolák és a szakmunkásképző iskolák területi, szakonkénti, szakmacsoportonkénti fejlesztésének főbb irányelveit. A középfokú oktatási hálózat fejlesztési tervének kidolgozása azonban folyamatos, hosszabb ideig tartó feladatot jelent. A most. folyó munkálatok az 1975,76. tanévre elérendő állapotot kívánják felvázolni.

A kialakult tervekről, elgondolásokról a Művelődés- ügyi Minisztérium főosztály- vezetője, Vendégh Sándor elvtárs a következő tájékoztatást adta lapunknak:

— Hogyan és milyen főbb tényezők figyelembevételével jndnlt meg a középfoka oktatási hálór zat fejlesztési koncepció- ^ iának kidolgozása?

— A középfokú oktatásban, és annak fejlesztésében az. elmúlt esztendőkben csaknem ötévenként történtek olyan változások, amelyek a különböző típusú képzésben részesülő tanulók számában jelentősebb módosulást hoztak. Ennek oka. hogy az általános iskolát végzett fiatalok továbbtanulását távlati igények ismeretének hiá- riyában, túlnyomóan a művelődéspolitikai célkitűzések; valamint a rövid távú. ún. „napi” munkaerőigények és az oktatási intézmények be- fogadóképességé határozta meg. Az utóbbi években mind jelentősebb tényezőkké váltak az oktatási reform célkitűzései, a szakemberszükségleti irányszámok és a demográfiai helyzet alakulása. Az utóbbi tényezők hatása a középfokú oktatás fejlődésére gyakran egymással ellentétes hatású volt.

Ily módon az iskolatípusonkénti beiskolázás alakulása. a középfokú oktatás szerkezetének egészségtelen megváltozását eredményezte. 1955-ben például az L osztályos középiskolai tanulók közel 70 százaléka gimnáziumban tanult. 9 csökkent a szakképzést nyújtó középiskolák aránya. :

A szakképzést ny^J-. tó iskolák fejlesztésével egyidejűleg a gimnáziumi beiskolázási aiányok csökkentésére keiül sor. Jelenleg, az említett tényezők elemzése alapján folyamat- I ban vgn a középfokú oktatá- ’ si hálózatfejlesztés távlati, j 10—15 éves tervének kidoi- , gozása.

— Milyen alapvető célok megvalósítását tűzi ki a most kidolgozás alatt álló fejlesztési terv?

A fejlesztési terv tartalmazza az 1975/76. évi középiskolai és szakmunkásképző iskolai I. osztályokha felvehető tanulók országos létszámát. Ezen túlmenően megyénként az általános iskola 8. osztályát végzők számat, valamint előzetes orientációkat a felvehető első osztályos tanulók számának megyénkénti. iskolatípusonkénti és szál »ükén ti alakul ására. A hálózatfejlesztés munkálatai soi-án elsősorban a követjcező célokat kívánjuk megvalósítani!

Az oktató-nevelő munka színvonalának emelesét szolgáló tárgyi és személyi feltételek javítása, az anyagi eszközök hatékonyabb kihasználása érdekében iskolatípusonként. rokonszakonként önálló iskolaegységek kialakítására törekszünk. Azokon a településeken, ahol több középiskola működik, célszerű a gimnáziumot és a szakközépiskolát külön-külön elhelyezni. Elsősorban azokat a gimnáziumokat alakítják át teljes egészében szakközépiskolává, amelyekben már jelenleg is szakközépiskolai osztályok működnek, és ahol a szakmai képzés feltételei viszonylag könnyebben kialakíthatók. Azonos szakközépiskolai szakon, egy településen csak akkor helyeseljük több iskola fenntartását illetve szervezését, ha a működő iskola teljes kapacitása nem elégíti ki az adott szakra jelentkező iskoláztatási szükségletet. A demográfiai hullám csökkenésével párhuzamosan az általános iskolával közös igazgatású középiskolákat — a középiskola önállósításával .vagy megszüntetésével — fokozatosan felszámoljuk.. 1970 után 8 osztályosnál kisebb önálló gimnázium, s általában szak- középiskola fenntartását nem tartjuk célszerűnek.

A jelenlegi. illetve az 1970-ig a középiskolai kapacitás bővítése helyett a IV. ötéves tervidőszak várható beruházásai lehetőségeit elsősorban a szakközépiskolák gyakorlati oktatásához szükséges tárgyi feltételek megteremtésére és a kollégiumi (diákotthoni) férőhelyek számának növelésére használjuk fel. A szakképzést nyújtó középiskolák fejlesztésének, a középiskolai hálózat stabilizálásának egyik legfontosabb feltétele a kollégiumi (diák- otthopD ellátottság javítása.

A kollégiumi {diákotthoni) ellátás, tervezésénél azonban figyelembe kell venni a megye településhálózatát és a középiskolai hálózatot, a középiskolai oktatás szerkezetét. — valamint a közlekedési lehetőségeket;

— Tudomásnak szerint a középfokú oktatási hálózat területi fejlesztési tervének kidolgozásában jelentős szerepet kapnak a megyék állami és társadalmi intézményei. Eszel kapcsolatban szeretnénk, ha összefoglalná a megyékre váré leglényegesebb tennivalókat.

— Jelentős új vonása a most folyó munkának, hogy a megyék felelőssége és koordinációs tevékenysége kiterjed a területükön működő valamennyi középfokú oktatási intézményre — beleértve a szakmunkásképző iskolákat is. A hálózatfejlesztési javaslatot tehát valamennyi érintett oktatási intézményre kéül elkészíteniük. Szükség szerint ezért a tanácsok konzultálnak majd az adott megye területén iskolát vagy kollégiumot fenntartó főhatóságokkal fejlesztési terveikről.

A hálózatfejlesztési javaslatokat a megyei tanács vb szakigazgatási osztályai készítik el. Ha azonban e feladatukat jól látják eh akkor szükség szerint konzultálnak a járási, várcei és kerületi tanácsokkal is.

Azt is hangsfilyozmink kefl, hogy a megyékhez kiküldött irányszámok, javaslatok csupán tájékoztató jellegűek, megvan tehát a lehetőségük arra. hogy iskola- hálózatuk jelenlegi helyzetének ismeretében eltérjenek, s ne legyenek szigorúan kötve az országosan kidolgozott elképzelésekhez, hanem saját területi munkaerő-szükségletük birtokában önállóan tervezzenek. Az országos és területi iskoláztatási tervek összhangjának biztosítása mindemellett szükségessé teszi, hogy a központi irányszámoktól való jelentősebb eltérés a végrehajtó bizottságok részletesen indokolják.

— A Művelődésügyi Minisztérium minden bizonnyal jelentős koordinációs szerepet vállal olyan esetekben, amikor egy-egy iskolatípus fejlesztése több egvmással szomszédos megyét érint. Ezen túlmenően a megyék között milyen közvetlen együttműködést tart szükségesnek és lehetségesnek?

— A szakképzést nyújtó iskolák többsége országos, vagy nagyobb terület, . egymással szomszédos megye j szükségleteit elégíti ki. Nem lenne tehát helyes, ha fontos ipari, rn_ezőv.azdasági szak képzést nyújtó iskolák esetében minden mejye önellátásra rendezkedne be. Ez megoldhatatlan. hiszen a szakképzés differenciált iskolahálózatot igényel. Az időálló középfokú oktatási hálózat kialakítása ezért szükségessé teszi, hogy a tanácsok figyelembe vegyék a körzeti iskoláztatást, amely kifejezi a társadalom igényét a végzők munkába állására. Helyesnek tartjuk tehát azt a kezdeményezést, hogy a megyei javaslatokat a szomszéd megyékkel egyeztetve készítsék el. Bizonyos szakirányú iskolával nem rendelkező megyék a helyi munkaerő- és iskoláztatási igény alapján keressenek kapcsolatot az illetékes iskolafenntartó tanácsokkal vagy főhatóságokkal és ily módon biztosítsanak felvételi lehetőséget a megyéjükben általános iskolát végző fiatalok számára.

Elgondolásaink szerint előreláthatóan 1969 első felében elkészül maid a megyei javaslatok összefoglaló él- tékelése. Ezt a feladatot az érdekelt szakminiszter; umokkal végezzük el. Vitás esetekben egyeztetésre kerül sor. A megyei információk birtokában, a XV. ötéves terv anyagi eszközei, valamint a szakközépiskolák új tantervei és a szakmunkásképzés szakmai reformja, a szükséges tárgyi-műszaki és működési normatívák ismeretében 1969 végéig elkészítjük a középfokú oktatási hálózat komplex, anyagi és személyi előfeltételeket tartalmazó fejlesztési tervét. Gy. Z.

rfJ&k&ÜtCO Duiiujés- Ilátón

Filmet forgatnak Tiszanánán

(Folytatás az 1. oldalról)

Markos Miklós, a film rendezője és Lakatos Iván operatőr megbeszélik a következő jelenet beállítását...

Ez itt a révész tanyája. A film esek építették, s bár lakni nem lehet benne, kívülről olyan. t mint az igazi,,.

Az öreg révészt Bánhídy László alakítja,.:

A fiát, Dávid Kiss Ferenc játssza.

Játszik a filmben még Bulla Elme, Kozák András, Koncz Gábor, Polgár Géza és sokan mások. Főszerepet kapott a Ti sza-part és a régi dinnyésháti komp is. Statisztálnak a tisza- Vánaiak. A filmet 1969 márciusában mutatják be.

(Márkusz László képes riportja)

fMfe, szeptember rasarns®

ILYEN ALKALOMMAL a

fogyatkozás mértékétől függően a Nap többé-kevésbé elsötétül. Ez annyira fokozódhat — teljes napfogyatkozás esetén —, hogy sötét égbolton a fényesebb csillagok is megjelennek. Az állatokat ez rémületbe ejti, zavar támad közöttük, a félelem hatására szokatlanul viselkednek, keresik az éjjeli fedezéket. De a hiszékeny emberek is megrettennek, ha napfogyatkozás idején valami rendkívüli jelenség zajlik le. 1959. október

2-án teljes napfogyatkozás volt a Kanári-szigeteken. Közben hirtelen fülsiketítő robajt hallottak. A lakosság nem kis része azt hitte, hogy a Hold összeütközött a Nap- paL Valójában egy sugárhajtású vadászgép törte át a hangfalat Hogy az összeütközés lehetetlen, a továbbiakból ez is kitűnik.

A csillagászok évszázadokra előre (de visszafelé is), ki tudják számítani a nap- és holdfogyatkozások időpontjait. Tőlük tudjuk, hogy most szeptember 22-én teljes nap- fogyatkozás áll be. De hazánkból csak mint részleges napfogyatkozás látható. A teljes fogyatkozás 264 kilométeres sávja az Északi-Jeges tengeren, Nyugat-Szibérián halad át, majjl Kínát északSzeptembcr 22-én:

Napfogyatkozás

rvyngat! részét rs érinti. Egerben a fogyatkozás kezdete körülbelül 10 óra 44 perckor jelentkezik, maximális nagysága 11 óra 53 perckor, a vége 12 óra 58 perckor észlelhető.

MI OKOZZA E TÜNEMÉNYT? A fogyatkozás valójában a Nap, Föld és a Hold térbeli elhelyezkedése és mozgása következtében előálló ámyékjelenségek. A bolygók és a Holdunk is sötét égitestek. Azért láthatjuk őket, mert a Nap megvilágítja. Az is hozzátartozik a dolog megértéséhez, hogy a Hold kering a Föld körüL Mi viszont olyan alakúnak látjuk a Hiúdat; amilyet a megvilágított oldalából a Föld felé fordít. Üjholdkor a sötét, holdtöltekor a teljes megvilágított oldala néz felénk. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a Hold a Nappal ellentétes oldala felé árnyékkúpot vet. Üjholdkor. amidőn a Hold a Föld és Nap közé kerül, előfordulhat, hogy a Hold az árnyékát a Fiúd re vetíti, a fceftpflő Hold részben

vagy egészében eltakarja előlünk a Napot, ez a jelenség a napfogyatkozás. Miért képes eltakarti, mikor valójában a Nap 400-szor nagyobb átmérőjű égitest, mint a Hold. Azért, mert ugyanakkor a Hold 400-szor közelebb van hozzánk, mint a Napunk. Ennek a következménye, hogy a Földünk egén ezt a két égitestet majdnem mindig egyforma nagynak látjuk. Mi okozza a kivételt? Január elején 5 millió kilométerrel közelebb vagyunk a Naphoz, mint június elején. Ez alig észrevehetően, de a Nap látszólagos nagyságában már kifejezésre jut. Az elliptikus pálya miatt a Hold látszólagos átmérője is változik, mert földközelség idején 40 000 kilométerrel kerül hozzánk közelebb. ekkor természetesen nagyobb lesz a látszólagos átmérője.

Ebből az következik, hogy ha a Nap földtávolban, a Hold pedig földközelben tartózkodik, akkor teljes napfogyatkozás mutatkozik. A látszatta nagyobb Hold teljesen

eltakarja a Napot. Fordítva, ha a Nap van földközelben a Hold pedig földtávolban, a Hold kisebb átmérőjével nem tudja teljesen eltakarni a Napot, — a pereme körben fényesen marad — e szép jelenség a gyűrűs napfogyatkozás. Ha a három égitest középpontja nem esik teljesen egy vonalba, akkor csupán részleges napfogyatkozás .átható.

AZ ELMODOTTAK SZERINT minden újholdkor nap- fogyatkozásnak kellene bekövetkeznie. Hogy ez nem történik meg minden esetben, annak az az oka, hogy a Hold pályasíkja nem esik egybe a Nap látszólagos pályasíkjával, az ekliptikával. A holdpálya 5 fokkal hajlik az ekliptika síkjához. Csak két pontban, az úgynevezett csomópontokban metszik egymást. A napfogyatkozás fontos feltétele tehát az is, hogy újholdkor a Hold a csomópontban, vagy annak közvetlen közelében tartózkodjék.

Ma ie meglepő természeti & Az égen tündöklő Nap fénye csökkenni kezd. eléri fokozatosan a maximális takarást, maid ismét elvonul a Hold a Nap elől. A maximális takarás idején a fogyatkozás mértéke hazánkban most 60 százalékos lesz. A közúti és vasúti közlekedés felelőseinél okoz, ha nem is veszélyt, de a fény erősségében változást. Lélektani hatása ma már nem okoz gondot. Valamikor a világ végének az előjelét látták benne.

Több bibliai csoda” a nagyfogyatkozással kapcsolatos. Mint feltűnő jelenséget a krónikások mindig feljegyezték. Számos történelmi esemény pontos dátumát ezek segítségével állapították meg. A csillagászati kronológia derítette ki. hogs a kilencedik egyiptomi csapást, a híres „egyiptomi sötétséget” nap- fogyatkozás okozta i. e. 1399. március 11-én, amikor a primitív krónikások szerint Józsua „megállította” a Napot az égen. Ugyancsak egy görög krónikában feljegyzett nagyfogyatkozás időpontjának a pontos meghatározásával állapította meg Mai lek Ede magyar tudós 896-ot. a magyar honfoglalás esztendejét.

Or, Zétéöyj Esdra