Heves Megyei Népújság, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-22 / 223. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EG TE SÜLJETEK' AZ MSZMP BE VÉS MEGYEI NAPILAPJA XIX. évfolj3,cn, 223. szám ÁRA: 1 FORINT 1968. szeptember 22., vasárnap VAShRNAPI Íapfz.eiünk Idős barátom keserű-elé­gedetlen vallomással lepett meg a minap: — „. Nem csináltam semmit, érted, semmit, sem­mit egész életemben. Csak, dolgoztam. Csak tevékeny- kedtem — nem cselekedtem. Ezt, azt, mindenfélét meg­csináltam, elintéztem ügyes- bájos dolgoltat, nehéz prob­lémákat megoldottam, ami­re más nem. volt képes; ki­tapostam, kiharcoltam, amit más kitaposni, kiharcolni nem tudott. És egyetlen teltem sem ért többet, mint a vonatablakmosók fnc- iu- lavi, mert egyik állomástól a másikig úgyis belepi az út pora. Nincsenek találmá­nyaim, s még csak. égy jia újításom sincs. Ha holnap meghalok, nyomtalanul el­tűnök. Szakszervezeti költ­ségeti eltemetnek — ennyit talán megérdemlek negyven évi szolgálat után’ — és X. vagy Y. kolléga azt füllenti a koporsóm felett, hogy em­lékemet mindvégig őrizni fogják a szívükben. &s mindnyájan, akik ismertek engem, hamarosan megfe­ledkeznék rólam. De ehhez meg halál sem kell, a felej­téshez elég a nyugdíjaztatás is. Legfeljebb, ha emleget­nek, valami felszínes szto­rira emlékeznek majd. Pél­dául arra, hogy egyszer ple­num elötf kioktattam az igazgatót... Én mondom, ne élj így, barátom. . Éljél rögeszmésenl Akarj valamit, de azt nagyon akarjad. Né osszad fel magad percekre, ne lesd az órák másodperc­mutatóját, ne szórd szét fu­tó barátaid között a drága vetőmagot... Lehet, hogy patétikusan, biblikusán fo­galmaztam, de én azt hi­szem, a végső tanulságoka t, a. végső megrendüléseket csak káromkodva vagy zsol- táros hangon mondhatja ki az ember. Döbbenet és csodálkozás keveredett egyszerre ben­nem: ■ Miért pont most jöttél rá minderre?! • Találkoztam egy régi barátommal. Húsz éve nem láttuk egymást. El kellett neki mondanom, mit végez­tem azóta. Arra gondoltam, csak elő ne kerüljön nekem is vala­honnan valamelyik rég nem látott barátom! De ... előkerült. Vidám volt és harsogó, bővérű és börzekés, ragyogott az önbi­zalomtól és önmagától. Nem kérdezett tőlem semmit. Én sem kérdezhettem, de be­szélt ő kérdések nélkül is. Önmagáról. Megtudtam, hogy góró, hogy annyi a do­hánya, akkor sem tudná el­költeni, ha mindennap szá­zasokat vacsorázna. Megtudtam, milyen volt az első, a második kocsija és milyen a leg­újabb, a harmadik. „Ha megunom, túladok rajtuk, mint a nőkön” — nevetett. Jó óra hosszat mesélt, de ha agyonütnek, se tudnám meg­mondani: mit tett, mit cse­lekedett életében. Még a foglalkozását sem tudom. Tükrös napszemüvege mögül nézett rám, csillogott, ragyogott, s aztán úgy el­tűnt, mint amikor szétpuk­kan egy tükrös szappanbu­borék. Azóta is folyton töpren­gek: a két ember közül va­lójában melyik az elége­dett...?! (pataky) Csehszlovákiában a szocializmus pozíciói szilárdak” Cemik és Dubcek beszéde Ostravában Oldrich Cernik és Alexan­der Dubcek, a CSKP KB el­ső titkára pénteken a bmói vásár megtekintése után Ost- ravába utazott. A csehszlo­vák vezetők szombaton részt vettek a helyi üzemek dol­gozóinak aktíva-értekezletén. Odrich Cernik ez alkalom­mal beszédet mondott, amely­ben a többi között hangoztat­ta: felmerül az a kérdés, hogy országunk miért került a jelenlegi helyzetbe. „Januárban bátor útra lép­tünk és arra törekedtünk, hogy összhangban a marxiz­mus—leninizmus tanításai­val, emberséges szocialista társadalmat építsünk fel” — mondotta bevezetőben, majd a sajtó, a rádió és a televí­zió tevékenységét értékelve kifejtette, hogy a pozitív vo­nások mellett-„s pártnak elég sok gondot okoztak”. — A jelenlegi időszakban a politikai vezetőknek felróják — mondta ezután —, hogy nem teljesítették a szovjet képviselőkkel Ágcsemyőn, valamint a Pozsonyban foly­tatott tárgyalások megállapo­dásait. Teljes felelősséggel kijelenthetem — közölte — hogy Ágcsemyőn nem kötöt­tünk semmiféle megálla­podást, csnpán tájékoz­tattuk a szovjet vezető­ket arról, miként-szándékozunk a jövőben eljárni, hogy meg­akadályozzuk a bal- és jobb­oldali szélsőségeket. Egye­sek azt is felróják — hangoz­tatta ezután a miniszterelnök —, hogy a jobboldali erőkkel szemben nem léptünk fel kellő határozottsággal. Egy­értelműen kijelenthetem, hogy' az ötvenes évek eszkö­zeihez nem nyúlunk. Politi­kai nézetekért nem akarunk és nem is fogunk senkit sem felelősségre vonni. Cernik a továbbiakban ki­jelentette, hogy a külföldi csapatok foko­zatos kivonása az ország területéről a közeli na­pokban megkezdődik. A csapatok többsége hamaro­san elhagyja az országot és ez rövid idő alatt megy vég­be. Bizonyos számú katonai egység továbbra is itt marad, hogy meddig és milyen idő­re, arról a közvéleményt idő­ben tájékoztatjuk — muta­tott rá egyebek között Az aktíván felszólalt Ale­xander Dubcek is. Bevezető­ben azt fejtegette, hogy a ve- aető funkcionáriusoknak olyan embereknek kell len­niük, akik munkájukkal és a jelenlegi problémák megol­dása iránti kezdeményezé­seikkel bizalmat keltettek maguk iránt Olyan légkör megteremtésére kell töreked­nünk, amelyben az emberek szabadon kifejthetik nézetei­ket —- jelentette ki, majd rá­mutatott, hogy Csehszlová­kiában a szocializmus pozí­ciói szilárdak. Nemzeteink a szodaliz- mnstól eltérő gondolato­kat nem fogadnak él — hangoztatta. Dubcek megismételte azt a gondolatot hogy Csehszlo­vákia nem tér vissza a január előtti viszonyokhoz. Ha va­laki az augusztus 21-i ese­mények kapcsán ezt tételez­né fel, az mélységesen téved. A CSKP nem vezet be hatal­mi politikát A tömegek bi­zalmát munkájával és ma­gatartásával nyeri el. Az űj pártoktatási év küszöbén ♦ Diáklányok szüreten •k Zugmérők * Randevú a Kopasz Oroszlánban ★ Napfogyatkozás ★ } Pécsik Dénes mexikéi levele Elgondolkodtató »tatisxíika Csökken megyénk népessége A Tárosok létszáma növekszik, a falvaké apad Többen meghaltak, mint amennyien születtek ÁSk — többségben — Növekszik a szakképzettek aránya Megyénk népessége 1968. január 1-én 342 ezer fő volt, szemben az 1960. évi 3' ezerrel. Nyolc év alatt tehu. mintegy 6 ezer fővel csök­kent A csökkenés azonban nem volt egyenletes: amíg az I960 és 1965 közötti öt év alatt évenként > általában ezerrel csökkent a népesség, addig 1965 és 1968 között már mindössze a három év alatt apadt ezer fővel a létszám. Az elvándorlás es a megyé­be település tehát a kiegyen­lítődés felé tendál, bár még az elmúlt évben is közel ez­ren költöztek el megyénk­ből. A népesség csökkenésének tendenciáját azonban közel sem lehet csupán az elván­dorlásokkal magyarázni. Az egyéb tényezők között igen jelentős, hogy például a me­gye sok községében az 1960. évi népszámlálást követő hat évben a halálozások száma meghaladta a születések szá­mát. Részben ez a magyará­zata annak, hogy - megyénk községeinek népessége az el­múlt nyolc évben több mint 19 ezer fővel (ő százalékkal!) Pokolrév Dhun Filmet forgatnak Tfszanánán csökkent. Ez a nagyarányú csökkenés másrészt annak tudható be, hogy az elmúlt nyolc esztendő alatt is to­vább folytatódott a falvakból a városokba való vándorlás, költözés folyamata. (Ebben a vonatkozásban mindössze né­hány község — Párád, Tenk, Kisköre, Kápolna — jelent kivételt). Ezt jól illusztrálja az, hogy amíg a falvak népessége mintegy 5 százalékkal csök­kent, addig ugyanebben az időszakban a városok lakói­nak létszáma — a csekély természetes szaporodás elle­nére! — 13 ezer fővel, mint­egy 15 százalékkal növeke­dett. 1966-tól bizonyos fokú ki­egyenlítődés mutatkozik a születések és halálozások arányaiban. Így a falvakban a napjainkban is tartó né­pességcsökkenés oka elsősor­ban az elvándorlásban kere­sendő. Az elvándorlás ugyan­akkor negatívan hat vissza a természetes szaporodásra,, mivel az iparba, a városba vándorlók jelentős hányada progresszív korú. Ezzel ma­gyarázható egyes falvak el­öregedése is. A járások közül egyébként a füzesabonyi és a hevesi já­rásokban a legnagyobb mér­tékű a lélekszám-csökkenés, amely azzal magyarázható, hogy e két járásban a legke­vesebb az ipari munkahelyek száma Érdekes — bár érthető — módon megyénkben lényege­sen kevesebb a férfi, mint a nő. Ugyanis a mezőgazdaság­ból az iparba történő elván­dorlás főleg a férfilakosságot „tizedelte” meg. Már az álta­lános iskolából kikerülő ta­nulók továbbtanulási, elhe­lyezkedési statisztikája is jel­zi valamennyi községben: a lányok zöme otthon, marad, amíg a fiúk többsége ipari szakmát tanul, városba, te­lepszik, A népesség korösszetétele — a rendkívül csekély ter­mészetes szaporodás miatt — elöregedési tüneteket mutat Ezt illusztrálja néhány adat: amíg 1960-ban a lakosság 25 százaléka volt gyermek — és 12 százaléka pedig hatvan éven felüli idősebb korú, ad­dig I960 végén a gyermek­kornak aránya 22, a hatvan éven felüliek száma pedig 16( százalék volt. Az ismeretes demográfiai hullám 1966-tól kezdődően megyénkben is jelentősen érezteti hatását. Ez — 1970-ig — mintegy ki­egyenlíti a2 elöregedési ten­denciát a munkaképes -korú népesség rétegeiben.' Az ipar munkaerő-forrása ma már nem a mezőgazda­ságból elvándorlókból áll, hanem döntő hányadát az ál­talános és középiskolákból kikerülő fiatalok és a háztar­tásban dolgozó nők alkotják. (Ezzel magyarázható a házi­ipar fejlesztésének fontossá­ga!) Ami pedig a munkaerő­forrás összetételét illeti, meg­állapíthatjuk: a változás év­ről évre kedvező képet mu­tat Ugyanis állandóan nö­vekszik a munkaképes kór­ba lépő fiatalok között a szakképzettek aránya. Ezt bi­zonyítja, hogy megyénkben 1960-ban 702 fiatallal szem­ben 1968-ban már 1454 fiatal szerzett szakmunkás-képesí­tést, vagyis a szakmunkás fiatalok száma nyolc év alatt több mint a duplájára növe­kedett. / Ezekben a napokban szokatlanul hangos Tiszanána környéke, í csendes Tisza-partot szinte megszállták a filmesek, itt forgatják különösen Dinnyéshát. A a Pokolrév című, új ma­gyar film külső felvételeit. A Tanácsköztársaság idején játszódó film, Galambos Lajos Mit tudtok ti B. Máriáról? című kisregényéből készül. Máriát, a évész lányát vendégművésznő, Széles Anita, a kolozsvári Nemzeti Színház tagja alakítja. .. ___..........................................._ ........ ■ ifoi/tat*ai“ Ko rszerűsítik az élelmiszerek és italok gyártásáréi, forgalmazásáról szóié jogszabályt A Minisztertanács legutób­bi ülésén módosította az élel­miszerek és italok előállításá­ról, valamint forgalmazásá­ról szóló egyes jogszabályo­kat. Ezzel kapcsolatban a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes főosz­tályán elmondták, hogy az élelmiszeripari tevékenység alapvető szabályait tartalma­zó kormányrendeletet 10 esz­tendeje adták ki. Jóllehet a rendelet előírásainak többsé­ge ma is megfelelő, a gazda­ságirányítás reformja után szükségessé vált néhány ren­delkezés módosítása. Korábban például csak ál­lami vállalat' — s csak meg­határozott szabvány szérint — készíthetett élelmiszert. Az új rendelkezés szerint élel­miszereket és italokat a me­zőgazdasági és halászati ter­melőszövetkezetek, egysze­rűbb mezőgazdasági szövök; kezetek, termelőszövetkezeti társulások, kisipari terrtielő- szövetkezetek, fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, szö­vetkezeti vállalatok, hegyköz­ségek és kisiparosok' isfáli'it- hatnak elő. Az új jogszabály — a mi­nőségellenőrzés elősegítése érdekében — a termelőket arra kötelezi, hogy ne csak a gyártás időpontját, hanem az egyes gyártási tételek. el­különítésére alkalmas azono­sítási jelet is tüntessék fel a terméken. A szavatossági időre vonatkozó rendelkezé­sekhez ezentúl a magyar szabványügyi hivatal elnöké­nek egyetértése fs' .züksége's.' Az új kormányrendelet egész sor előző ... intézkedést szüntet meg, s hatá'yáf vesz­ti a Szörpök, gyümölcslevek és üdítőitalok gyártásáról és forgalmazásáról szóló koráb* bi, 1958-as rendelet is. <MT*

Next

/
Oldalképek
Tartalom