Heves Megyei Népújság, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-06 / 183. szám

Í6RI NYÁR Megnyílt az első országos akvarellkiállítás a jó kezdést nem kísérte jé fc’ytatás Egri Dózsa-Pécsl Báuyász (Ss4l) • Az Egri nyár egyre felfelé ívelő eseményeinek egyik je- /Stntős állomása az az orszá- ÍÍjok akvarellkiállítás. amely ■ ) Vasárnap délelőt-i -nyílt meg a ; 1 Gárdonyi Géza Színházban. Megnyitójában Szálay Ist- 'jián. a megyei tanács vb-el- rfökheiyettese emlékeztetett arca. hogy hasonló kiállítás ez országban 1938-ban volt utoljára. Mi az. ami most el­indít egy újabb elgondolást, azzal a nem titkolt céllal, hogy kétévenként Egerben se­regszemlét tartsanak azok a művészek, akik ákvarellben is fogalmaznak-alkotnak? Hi­szen a műfaj — amióta a mo­dern festészet megannyi stí­lust. szemléletet filozófiát iz­zadt ki. — inkább csak arra jŐ. bogy a könnyed vagy könnyedebb ecsetkezeléssel, a hirtelen ötletek rögzítésével segítsen érlelni, nagyobb, ma­radandóbb alkotásokat meg­születni. De mint minden ki­fejezési forma, technika, az ákvarell is alkalmas arra, hogy az olajjal egyenértékű jnűveket hozzon létre általa a jjtűvész. A ma zajló stílusvi- iákban és tájékozatlanságban ezek az alkotások is segítenek e-igazodni. Meleg szavakkal emléke- meg a megnyitó Elekffy aki fő műveit éppen a műfajban alkotta s akinek tizenöt mun- látjuik ezen a jól meg- kiállitáson. kell adnunk a kiál- katalógusának előszavát Németh. Lajosnak, aki ezt Egerben meghonosodó tár- lehetőségnek tekinti a az önvizsgálatra új utak bátor keresésé­A megnyitón tekintélyes számban vettek részt maguk á kiállító művészek is. A kö­zönség élénk érdeklődése mel­lett osztották ki a díjakat. Eger Város Tanácsának 5000 forintos diját Kokas Ignác, Heves megye tanácsának 5000 forintos diját Imre István, míg a Magyar Népköztársa­ság Művészeti Alapjának 3000 forintos díját Somos Miklós kapta. Bartha László, Gerzson Pál és Szurcsik János a Magyar Képzőművészek Szövetsége területi emlékplakettjét ki. Ez a művészileg kiváló bronzmű Kis Nagy András munkája. A kiállítás kritikai bemuta­tására még visszatérünk. ★ Szombaton este. egy hét után újra találkoztunk az Állami Operaház neves balettművé­szeivel: Lakatos Gabriellával, Kun Zsuzsával, Vgrai Klo- tilddal. Havas Ferenccel, Fii- löp Viktorral Sipeki Leventé­vel és Pethő Lászlóval. Ezút­tal is az egri Gárdonyi Szín­házban mutatták be műsoru­kat, melyben Bartha Alfonzt, az Operaház Liszt-díjas ma­gánénekesét is köszönthette a közönség. Az estre az egy hét előtt bemutatott repertoárral ér­keztek újra neves táncművé- | szeink Csajkovszkij, Men­delssohn. Korzakov. Rahma- ninov, Strauss .Goldmark és Wujdcsics műveire írt tánc­kompozíciókkal. melyek újabb nagy sikert arattak; a hálás közönség többször is kért — és kapott — ismétlést. ★ Az Egri nyár programjában augusztus 11-én kerül sor a közel két évtizede sikerrel szereplő Budapest Táncegyüt­tes bemutatkozáséra az egri várban I Eger, 4500 néző. V.: Radó. Eger: Bulyovszücy — Berán, Kiss. Winkler — Tátrai. Rajna — Faliszek. Kovács Gy„ Budai, La- kinger. Szűcs. Edző: Turay n. András. Pécs; Lukács — Bárány. Taiüó&i. Györkő II. — Márton. Halasi — Szűcs. Mérei. Bartal. PaUtóvics II. (Szigetvári 54. nerc), Bencsik. Edző: Kontha Károly. A széltől támogatott eg­riek lendültek támadásba, a 3. percben Budai és Tallósi összefejelt, a középhátvéd megsérült és rövid ápolás után turbánnal a fején tért vissza a pályára. Az egri fölény a 6. percben góllá érett: A kitörő Lakingert Halasi gólhelyzetben buktatta, s a A János vitéz „új orca” Szegeden Kertész Gyula, a rendező: Alapvetően két megoldásra helyezzük az előadás tartó­pilléreit. Az egyik az európai színvonalú világosító-erősítő berendezés sokoldalú, diffe­renciált alkalmazása, a má­sik, hogy visszakérjük a dzsentriskedő, operettes stí­lussal „kilúgozott” darabba Petőfi szellemét, s ha szabad így fogalmazni, a megható dott népköltészetet. Rubányi Vilmos, a karmes­ter: Nem akarunk se többet, se mást, mint abba a ma­gyar népi mesevilágba elvin­ni a daljátékot, ahol szüle­tett. Lehántani a sallangokat, kerülni az erőszakoltságot. tiszta eszközzel odaállni a közönség és a darab közé. Két nyilatkozat, egy véle­mény — a legilletékesebbek véleménye — a szegedi sza­badtéri játékok sorrendben harmadik premierjéről, a Já­nos vitézről. Természetesen jóval az előadás előtt hang­zott el, s azóta a Dóm teret zsúfolásig megtöltő szombat esti közönség maga is véle­ményt mondhatott Kacsóh Pongrác daljátékának „új arcáról”. A fesztivál évtize­des történetében is harmadíz­ben került műsorra a János vitéz, hagyományos elképze­lésekkel. A rendező-tervező­gárda úgy kereste a János vitéz „új arcát”, hogy mel­lőzte a színpad és játékfelfo­(Foto: Enyedi Zoltán) gás utókortól kapott kölcsön- kellékeit: kimaradt a nép­szerű toborzó, a menüett ze­nei anyagában az eredeti partitúra utasításait követte. Módosult a tündérországi je­lenet is — bár az eredetiség­re törekvésben itt bizonyos engedményeket kellett ten­ni, a hatalmas színpad lát­ványelemeket kívánt. A két főszereplő: Palcsó Sándor és Andor Éva kimagasló telje­sítményt nyújtott, de a ki­sebb szerepekben is neves fővárosi művészeket: Alfön­zőt, Gobbi Hildát, Kibédi Er­vint, Dunszt Máriát, Hlatki Lászlót láthatta a szépszámú publikum. N. t. Csukarin, Kue és Brumel 20. ] A szovjet sportolók 1952- ben Helsinkiben vettek részt először az olimpián. Ez volt égyébként a Finnországban megtartott világverseny leg­nagyobb eseménye. A szov­jet versenyzők megjelenése emelte a küzdelmek színvona­lát, érdekességét. A bemutat­kozás nagyszerűen sikerült. A szovjet sportolók pedig nem rendelkeztek olimpiai tapasz­talattal Kitűnően szerepel­tek például a birkózásban, ahol hat aranyérmet nyertek. Tornában Csukarin aratott feltűnést keltő sikert, három számban győzött és emellett tagja volt az aranyérmes szovjet csapatnak is. Hama­rosan ő lett az olimpia egyik legnépszerűbb versenyzője. A finnek, akiknél a sí és az atlétika mellett a torna nem­ied sportnak számít, elisme­rően fogadták Csukarin nagy­szerű teljesítményét. A több­1968. aagusztut 6« kedd szőrös bajnok nemcsak tudá­sával, hanem szerénységével is meghódította Helsinkit. Nem sztár. Az olimpiai falu­ban amatőr filmesek keresik fel Csukarint. — Turkuból jöttünk az ön kedvéért, — mondják Csu- karinnak. Nem hivatásos fil­mesek, csak a négy arany­érem híre hozta őket ide. Gratulálnak, majd előállnak a kéréssel: — Színes filmet szeretnénk készíteni önről, valamelyik gyakorlatáról. Csukarin meg­lepődik, azután enged a ked­ves kívánságnak. Melbourne-ben még na­gyobb sikereket értek el a szovjet versenyzők. Kuc kezdte meg a győzelmi soro­zatot, bátor irammal, és jó taktikával nyerte meg a tíz­ezer méteres futást. A szovjet atléta nagy kö­zönségsikert aratott. A néző­téren ott ült Herb Elliott, aki Kuc káprázatos futása láttán határozta el, hogy rendszere­sen edz majd. — Az összes olimpiai élmé­nyeim közül Vladimir Kuc teljesítménye volt a legle­nyűgözőbb — emlékezett — Csodálato­san futottál... A római olimpián kü­lönösen a szov­A szovjet Kui, aki 1956-ban öt- és tízezer méteren nyert. ne-i stadionban felugrott a helyéről és úgy biztatta a szovjet atlétát. A verseny jet magasugrók hívták fel ma­gukra a sport­világ figyelmét. Mindenki az amerikai John Thomas győ­zelmét várta. Akkoriban a sportlapok többsége ezt jó­solta: — Magasug­rásban győz Thomas, a „222-es”... A jóslat azonban nem vált be. Az amerikai atléta a ro­után pedig elhatározta, hogy valahogy megpróbál bejutni az olimpiai faluba. Mindenképpen gratulálni akart a szovjet versenyzőnek és meg szerette volna tudni edzésmódszerét. Kétségtelen, Kuc szerepet játszott abban, hogy Elliott 1960-ban arany­érmet nyert. Baráti kapcso­lat alakult ki közöttük. Ezt sok ezer ember láthatta Rómá­ban. Amikor ugyanis az ausztrál atléta 3 perc 35.6 má­sodperces vi­lágrekorddal megnyerte az ezerötszáz mé­teres futást, Kuc az elsők között sietett hozzá és ango­lul ezt mondta: vissza Elliott, aki később Ró­mában aranyérmet nyert. — Mindenki megbüvölten fi­gyelte elszánt, arcát, amelyről csak úgy sugárzott az akarat­erő. Látnivaló volt, hogy fá­radt, de mégis újabb és újabb sprintekkel tört előre. A fiatal Elliott a melbour­megítélt 11-est Berán értéke­sítette. 1:0. A 19. percben Budai lövése nyomán ismét a pécsiek há­lójában táncolt a labda, Ra­dó azonban előzőleg valami szabálytalanságot látott. (Szerintünk nem volt igaza.) Szűcs ravasz lövését a ka­pus Ujjheggyel nyomta szög­letre. majd a 27. perc meg­hozta a második egri gólt: Lakinger ügyesen perth- tette a labdát Kovács Gy. elé és az összekötő mintegy 20 méterről fordulásból a bal felső sarokba vágta a labdát. 2:0. A gól után feljött a pécsi csapat, az egri támadósor szemmel láthatóan vissza­esett. nem tudta tartani a labdát. Bartal elől önfelál­dozó belevetődéssel tisztá­zott Bulyoszky, a másik ol­dalon Kiss 20 méteres sza­badrúgása nyomán a labda átszállt a sorfalon,, de aztán Lukács bravúrosan hárított. Szünet után két gyors pécsi akcióval folytatódott a játék, majd előbb a Pécsi, aztán az egri kapu előtt parázs jelenete­ket láthatott a közönség. fölényben játszott a Dózsa a pécsiek azonban nem ad­ták fel a harcot. A 76. perc­ben egy gyors ellentáma­dásnál már verve volt az eg­ri védelem. Szűcs fejesét azonban a kapufa mentette; A 80. percben váratlanul esett a vendégek szépítő gólja: Az egri védők hibájából Bartal a 16-os vonalnál leke­zelt egy labdát, majd ha­nyatt vetődve a bal felső sa­rokba küldte. 3:1. Két perccel a befejezés előtt úi.abb gólt értek el a lelkes pécsiek: Bartal lesgyanús helyzet­ben kapta a labdát, majd a leálló hazai védők mellett biztosan továbbított a háló­ba. 3:2. Kitűnően kezdett az egri csapat, könnyen jutott 2:0-as vezetéshez, utána azonban fölényének tudatában ismét belesett régi hibájába: ért­hetetlenül lefékezett, látha­tóak lebecsülte a kétségkívül gyengébb játékerőt képvise­lő tartalékos Pécsi Bányászt s ez hajszál híján a vesztét okozta! A mérkőzés nagy ré­szében gyenge iramú és szín­vonalú játék folyt, amelyet csak időnként szakított meg Lakinger két pécsi védő Az 58. percben Kovács Gy. remek labdával ugratta kj Lakingert, a csatár gyors iramban előretört és a kapu­jából kimozduló Lukács mel­lett a bal sarokba gurított. 3:0. Ebben a játékrészben nagy mai stadionban nem ugrott j 222 centimétert. Nem bírta a versenyt, Savlakadze és Bru­mel egyarát megelőzte. Ez volt Róma legnagyobb meg­lepetése. A két szovjet ma­gasugró feljutott a 216 cen­timéterig, végül Savlakadze .győzött Brumel előtt, Tho­mas 214-gyel harmadik lett. Ez pedig egy nagy amerikai sorozat megtörése volt. Athén és Róma között általában mindig az Egyesült Államok versenyzői nyerték ezt a szá­mot, előzőleg mindössze csak kétszer szerezte meg más nemzet^ atlétája az aranyér­met. Férfi magasugrás? Az ame­rikaiak biztos zsákmánya, így volt Rómáig. Előbb Sav­lakadze szólt közbe, majd Brumel. Tokióban azután ő nyerte az olimpiai bajnoksá­got. 218 centiméterrel. Tho­mas újra második lett, ugyancsak ilyen teljesitmény- nyel. Hivatalosan az olimpián nincs pontverseny, de általá­ban mégis mindig összeállí­tanak különböző táblázato­kat a szakemberek. Érthetően készült ilyen Tokió,, „min­den idők” legnagyobb olimpi­ája után is. A nem hivatalos pontversenyben: 1. Szovjetunió 2. USA 3. Közös német 4. Japán 5. Olaszország 6. Magyarország 7. Lengyelország 8. Nagy-Britan. 9. Ausztrália 10. Csehszlovákia 617 ponttal 584 ponttal csapat 340 ponttal 238 ponttal 188 ponttal 177 ponttal 153 ponttal 136 ponttal 130 ponttal 101 ponttal (Folytatjuk) között kapura lő. (Molnár I. felvétele) egy-egy parázs jelenet. A Dó­zsa két, majd háromgólos előny után „öregurasan” mozgott a oályán s akkor sem tudott ritmust változ­tatni, amikor már érezni le­hetett, hogy baj van! A győzelem jogosságához azon­ban így sem férhet kétség Nagy kár, hogy a csapat nem használta ki a kínálkozó le­hetőségeket és nem javított valamit amúgyis gyenge gól­arányán ... Egyéniles Bulyovszky a gólok­ról nem tehet, a második félidő­ben akadt néhány szén védése is. ennek ellenére nem éreztük ma­gabiztosnak. Winkler jól oszlottá be erejét, gyakran tört előre. sót. még kapura is lőtt. Kiss közepes teljesítményt nyújtott. Berán az első félidőben ragyogóan játszott, szünet után a gyors Bencsik ió- néhánvszor zavarba hozta. Tátrai biztató kezdés után fokozatosan visszaesett. Rajna megbízhatóan látta el feladatát. Elöl Kovács Gy. és Lakinger érdemel dicséretet. Kovács Gy. gólja élményszámba ment, Faliszek ezúttal is harcos erényeket csillogtatott, de elég so­kat szabálytalankodott is. és ami- kor Radó már akkor is fújt, ami­kor nem kellett volna — kedvet vesztette. Budainak és Szűcsnek alig akadt egy-két jó megmozdu­lása. Radó jól bíráskodott, de elköve­tett egy nagy hibát is: nem adta meg az egriek teljesen szabályos körülmények között elért gólját. Az Egri Dózsa szerdán Szcluokon a Szolnoki MÁV- val játszik előkészületi mér­kőzést, majd vasárnap Kecs­keméten vendégszerepei. (somody) További eredmények: Győri Dózsa—Várpalota 2:0, Szolnoki MTE—BVSC 3:2, Nagybátony—Oroszlány 3:1, Komló—Miskolc 4:0, Kecskemét—Nyíregyháza 4:1, Szállítók—Bp. Spartacus 3:2, Ózd—Budafok 3:1. A bajnokság állása: 1. Komló 18 11 5 i 2 31:9 27 2. Kecském. 18 10 5 3 24:14 25 2. Eger 18 7 8 3 24:19 22 4. Várpalota 18 7 6 5 22:17 20 5. MA VÁG 18 7 6 5 17:16 20 6. Oroszlány 18 8 3 7 29:18 19 7. Bp. Előre 18 7 5 6 18:14 19 8. Szállítók 18 8 3 7 24:19 19 9. Nagybát. 18 7 5 6 24:22 19 10. Bp. Spart. 18 5 9 4 24:24 19 11. SZMTE 18 8 3 7 22:24 19 12. Győri D. . 18 6 5 7 20:25 17 13. MVSC 18 5 7 6 16:22 17 14. Ózd 18 4 6 8 12:20 14 15. BVSC 18 5 3 10 24:30 13 16. Pécsi. B. 18 4 5 9 17:27 13 17. Nyiregyh.. 18 3 5 10 14:25.1* 18. Budafok 18 3 5 10 17:34 Y

Next

/
Oldalképek
Tartalom