Heves Megyei Népújság, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-25 / 199. szám

Obeliszk, alvó oroszlánnal Emlékezés egy egri hősre Egerben a Gólya utca északi végénél, a „Buttler-ház” (ma túristaszálló) udvarával szemben elhagyott, szerény emlékmű áll: kicsinyke obeliszk, rajta szépen faragott alvó oroszlánnal. Az obeliszk falán márványtábla hirdeti, hogy Szakáts Antal, — egy derék egri huszár emlékével állunk itt szemben, aki „ ... honáért áldozá hősileg éle­tét .. Ki is volt vajon Szakáts Antal: mit tudunk még róla? Türk Frigyes, Eger városának sok évtizeddel ezelőtt elhunyt monográfusa írta meg a századforduló idején meg­jelent egyik kis könyvében a beszélgetést, amelyet egy — talán török eredetű — öreg egri parasztemberrel, Ali Mi­hállyal folytatott. — Ismerte-e Szakátst? — Szakáts Antalt, akinek a tisztilak előtt az orosz­lány van állítva? (A „tisztilak” valamikor a mai pártház helyen állott, a Gárdonyi Géza tér és a Telekessy utca sar­kán, és eredetileg, itt a téren volt elhelyezve a Szakáts An­tal emlékmű.) Hogyne ismertem vóna! Isz ő is hatvanyi hóstyai vöt, de nálam vagy nyóc esztendővel fiatalabb. Az apja jó munkás kapásember vót... — Minő fiú volt? — Nagy erős, barna fiú. Vót olyan széles válla, mint ha az enyémbe még egy arasztot tennének... A Tihaméron vót, a mienk mellett, egy kis szőlejük... 18 esztendős ko­rában beállt katonának, de úgy, hogy huszárnak vegyék be. Be is vették Haller-huszárnak. Az utóbbi kérdésre már mi kívánunk válaszolni. Az 1848—1849. évi magyar szabadságharc után az oszt­rák császári csapatok által megszállva tartott Lombardiá­ban, Velencében mind jobban kezdtek működni az olasz nacionalizmus erői, amidőn pedig sikerült az olasz ügy számára III. Napóleon támogatását megnyerni, 1859 elején kitört a háború az osztrákok ellen. A Bach-korszak sötét éveiben elkerülhetetlen volt, hogy a magyar csapatok is részt ne vegyenek a Napóleon és az olaszok elleni lombardiai harcokban. így jutott ide a magyarországi „Haller-huszárezred” és ebben az ezredben Szakáts Antal szakaszvezető. A háború folyamán 1859 „nyárhó” (július) 4-én az ez­redből egy hadnagyot két altiszttel és 14 huszárral — köztük volt Szakáts Antal is — kiküldtek a Mincio folyó mellett felderítésre. Mikor a kis csapat Rivolta községet el­hagyta, hirtelen 50 francia lovas „chasseur” (lovas vadász) támadta meg őket. A huszárok rárohantak a franciákra, heves kézitusa kerekedett. Ekkor a másik oldalról, hátul­ról újabb 30 ellenség rohamozott a huszárokra. A kétségbe­ejtő helyzetben Szakáts Antal és három társa nekiestek az új támadóknak, hogy addig is feltartóztassák őket, amíg a magyarok átvágják magukat a mind jobban bezáruló ellen­séges gyűrűn. Szakáts Antal, már t.öbb halálos sebével — dacára a felszólításnak hogy adja meg magát — tovább osztogatta csapásait, míg társainak sikerült kijutni a fran­cia túlerő szorongatásából. Ezután Szakáts Antal a hős katona fordult le lováról... Másnap meglepetten látta a magyar előőrs, hogy a franciák felől fehér zászlós menet közeleg. Elhozták Sza­káts Antal szakaszvezető holttestét és azzal adták át az ezredesnek, hogy az a hős, aki életét áldozta bajtársaiért, megérdemli, hogy hazai földben temessék el, — és bámula­tukat fejezték ki a kis csapat példátlan vitézségéért. A „Haller 12-ik huszárezred” az 1867-i kiegyezés után visszakerült Magyarországra, és első dolguk volt, hogy a hős és vitéz Szakáts Antalnak, az egri parasztfiúnak szülő­városában emlékművet emeltek. A leleplezési ünnepségen jelen voltak a rivoltai harcokban részt vett, akkor még élő huszárok is, és Egernek dicső fiára büszke, meghatódott népe. Az emlékmű ma leromlottan, elfeledten áll egy részére nem méltó helyen. Hevesy Sándor Nem könnyű újítónak lenni 1 Nagy fába vágja a fejszét. aVi manapság újítani próbál. Elő­ször is. ha az újítási díj jelen­tős összegnek ígérkezik, mind­járt jelen íkezUc .társnak” va­lami főnök. Ha az újító elfo­gadja a főnököt társújítónak. nyert ügye van; biztosan szá­míthat arra. hogy rekordidő alatt elintéződik minden, s az újítás lehetséges díja sem lesz a legalacsonyabb. Ha az újító köti magát, s az újítás diján nem hajlandó osztozni senki­vel végig kell. hogy járja a hosszan tartó. bürokratikus ügyintézés útját. S még ezután sem lélegezhet fel, mert, meg kell birkóznia a mesterségesen emelt akadályokkal is. Egysze­rűen és röviden: futnia kell a pénze utáu. Mert az újítási dí­jat nem kaphatja meg olyan könnyen. Nemrég belepillantottam etrv újítás irataiba. Az iratokból a következő — egyedinek koránt­sem mondható — történet rakó­dott össze: az újító benyújtotta javaslatát, s azt meg is valósí­tották. kézhez kapta az újítási dijat is. De nem a jogosan járó Összeget. Tudniillik a beveze­tett újítás nagyobb gazdasági eredményeket hozott, mint azt előre kiszámították. Az újító 2533 forintot követelhetett még. többletdíjként. Követelte is. A vállalatvezető javaslatot kért illetékes beosztottaitól: mi a véleményük, kifizesse-e a vál­lalat a követelt többletdíjat? a termelési osztály helyettes ve­zetőjének véleménye szerint a többletdíjat ki kell fizetni, mert az jogosan jár. A vállalat jog­tanácsosnak más volt a véle­ménye. Szó szerint idézek írás­beli javaslatából: ..Véleményem szerint az újító által követelt többletdíjat ne fizessük ki. En­nek semmiféle kockázata a vál­lalat részéről nincsen, mert leg­rosszabb esetben munkaügy! döntőbizottsági, ill. bírósági ha­tározat alapján fizetjük ki ké­sőbbi időpontban ugyanezen összeget." Köznapi nyelvro for­dítva a fürésrporízű mondato­kat: fizetni kell az újítónak, de minek fizessünk, ráérünk ké­sőbb is. ha a döntőbizottság vagy bírósági határozat köte­lez erre ... Mert mi történne, ha kifizetné a vállalat a jogo­san járó pénzt az újítónak? Esetleg megint eszéb« jutna valami nagyszerű dolog, papír­ra vetné javaslatát m megint kezdődnék elölről az egész: el­bírálás. el Ősz ámítás, utóbírálás ntószámítás. szerződéskötés stb. stb. Esetleg 97 újító másokat is rábeszélne arra. hogy újítsanak, mert megéri. El kell tehát ven­ni a kedvét mindentől. Járja csak végig a kálváriát, kilin­cseljen ide-oda. járjon tárgya­lásokra. ha nem gondolkozott akkor, amikor kellett volna; tudja meg, ha még eddig nem tudta volna, hogy nálunk sem­mi. semmi sem megy olyan könnyen és simán, ahogyan azt egyes újítók elképzelik. Az inkriminált mondatban a jogász arra hivatkozik, hogy a vállalat semmit sem kockáztat, ha nem fizet időben. Azt hi­szem. nem kell Milönösen ma­gyarázni. hogy ez mennyire nem igaz. Esetleg az egész újí­tómozgalom létezését veszélyez­tetik. Esetleg az is lemond az­után az újításokról, aki a kény­szerű kálvária-járás ellenére is újított, s kevesebb lesz a vál­lalati nyereség, kevesebb pénz jt7t 13. havi fizetésként még a jogtanácsos zsebébe is. Megtorpant az újítóm ozgalom csökkent az emberekben az újítási kedv. Kell-« magyaráz­ni. miért?! (P. D.) Legregí^L (elekkönyvek c§ anyakönyvek Budán a török korban, mind a királyi, mind. pedig a városi levéltár megsemmisült. Néhány töredéken kívül el­vesztek a királyi oklevelek, másolatait tartalmazó „kirá­lyi könyvek”, s a városi te* lekkönyvek. Megsemmisültek Hv udvar és a főváros szám­adáskönyvei. az egyházak anyakönyvei is A régi Ma­gyarország legrégibb telek­könyve 1379-ből. Pozsony vá­rosában maradt meg. Budán, a II. világ'háború után több épület vakolata alól napfény­re kerültek régi házszámok, s a régészek feltételezik, hogy a XIV. században — Po­zsonnyal esyidöben — már Buda házait is számozták. A régi oklevelek azonban nem házszámokkal, hanem a szom­szédos tulajdonosok nevével, közeli templomokkal emlé­keznek meg a házakról. Gyakran cégérek, háztulajdo­nosok neve ragadt egy-egv épületre (pl. Kamaraház 1301; Szerecsen-r.iigyház 1409.) A kettős főváros házait a török elűzése után 1696-ban szá­mozták újra: felfektették a városok ingatlanjainak ieav* zékét. az úgynevezett Zaige- reket (mutatókat). Nem állunk jobban a haj­dani anyakönyvekkel sem! \ régi ország területén a Nyit* ra megyei Csejte község őriz­te a legrégibb matrikulát. En­nek első bejegyzése 1519-ből való. A főváron első anya­könyvei 1686-tól. a török él* űzése évétől kezdődnek. 4 nemzet A szellemi értékek egye­dülálló tárháza az Országos Széchényi Könyvtár. Amikor 1802-ben névadója, gróf Széchényi Ferenc magán- könyvtára magyar vonatkozá­sú műveinek felajánlásával megvetette a magyar nemzeti könyvtár alapját, bizonyára maga sem gondolta, hogy a könyvgyűjtés milyen hatal­mas intézményévé növi ki magát alapítványa. A névadó 10—12 ezer nyomtatott mű­vet, néhányszáz kéziratot, metszetet és térképet adott át a nemzet számára. Jelenleg mintegy ötmillióra tehető a könyvtár állománya: köny­vek, újságok és folyóiratok, kéziratok, kották, térképek, kisnyomtatványok, képek és más dokumentumok állnak az olvasók rendelkezésére. A könyvállomány ma több, MI/VI4T0R0K Ajándék oroszlánnak ne nézd a fogát gyelmes ajándékot küldtek: a ketrecben érkezett jövevény — a lipcsei állatkertben született oroszlán volt. Különös zsebkendők Azok után, hogy egy talpraesett ügynöknek sikerült eladnia egy szállítmány hűtőszek­rényt az Északi-sark­vidéken élő lappoknak, azt hinné az ember, már semmi meglepő nem töténhet a nagy­világban. Ve mégis történt! Példa erre, hogy a németek nemrégiben megajándékozták az afrikai Nigéria Ibadan •városának egyeteméi, mindennapi fi­A sírásra késztető zsebkendőknek óriási sikerük van. A vásár­lók kisebb része vala­melyik távoli, gazdag rokonának temetésén használja, legnagyobb része azonban akkor, ha jön az adóvégre­hajtó. A pompás kaviár Az emberi érzésre, a kegyeletre és bánat­ra gondoltak azok a francia vegyészek, akiknek kutatása ered­ményeképpen a pári­zsi üzletekben megje­lentek a könnyfakasz­tó folyadékkal átitatott zsebkendők. Olaf Thorssen nor­vég lakos egy jó hírű oslói étteremben elő­ételnek a minap ka­viárt rendelt. Amikor elfogyasztotta, elége­detten törölte meg szó­ját, és kijelentette: — Ilyen jó kaviárt még életemben nem ettemf Az oslói klinikán rö­videsen kiderült, hogy tévedésből rovarirtó- szert szolgáltak föl Thorssen úrnak. Sze­rencsére már túl van az életveszélyen. Madárparlament Nyeftpanije Kamnyi nevű bákui tengeri olajtelep a költöző ma­darak útvonalában fekszik. A madarak kétszer egy évben, vándorútjuk során, gyakran megpihentek itt. Viktor Zaudalszkij darukezelö, aki egyben műkedvelő ornitológus is, a környező sziklá­kon tanyát rendezett be a sebesült szárnyas világutazóknak. A ma­daraknak a tavaszi vo­nulás alkalmával meg­tetszett az új és ké­nyelmes úri otthon, és most, ott maradva, csa­patostól tanyáznak benne pacsirták, füle­mülék, rigók, vörösbe­gyek, pintyek és más vándorló, madarak. A bakul olajmunkások „madárparlament”-nek nevezték el ezt az örök­ké csivitelő, csattogó, éneklő madártanyát. Veszélyességi pótlék Néhány kőműves már hetek óta restau­rálja egy New York-i öreg kápolna épületét. Mielőtt megkapták a munkát, a lelkész kí­vánságára szerződés­ben kellett vállalniuk, hogy a. kápolnában nem fognak károm­kodni, fütyülni, ciga­rettázni és köpködni. A rendkívüli nehéz munkakörülmények miatt ötvenszázalékos fizetéspótlékot kapnak. R. T, mint másfél millió kötetből áll. E gyűjtemény zömét az 1712-óta Magyarországon megjelent kiadványok alkot­ják, másik jelentős része pe­dig az 1601-től kiadott kül­földi könyvekből áll. A köz­ponti könyvállomány tükrö­zi valamennyi újkori gondo­latrendszer, társadalmi moz­galom és irodalmi stílústö- rekvés hazai, sőt tágabban értelmezve: közép- és kelet­európai elterjedésének körét. Ízelítőül hadd említsünk meg néhányat közülük. A francia felvilágosodás irodal­mából számos első kiadással szerepel Rousseau, Voltaire és Diderot. A német irodalom és tudomány klasszikus kor­szakából Kant, Lessing, Schiller, Goethe és Heine ki­adásai. . Itt kapott helyet több, a nemzeti könyvtárra hagyo­mányozott magánkönyvtár is. A magyar felvilágosodás ki­magasló alakja, Batsányi Já­nos, aztán Kisfaludy Sándor, Madách Imre könyvtárát ke­zelik önálló gyűjteményként. Az Országos Széchényi Könyvtár hírlaptárának mai állománya kb. 170 ezer kötet. Magában foglalja a magyar hírlap- és folyóirat-irodalom minden jelentős emlékét az 1771-ben indult latin nyelvű Nova Posoniensia-tól a jelen­kor sajtójáig. Megtalálhatók a legrégibb magyar hírlapok (Magyar Hírmondó, Magyar Kurír, Hadi és Más Neveze­tes Történetek) a XVIII— XIX. század vezető folyóira­tai (Magyar Múzeum, Urá­nia, Tudományos Gyűjte­mény) az 1848—49-es forra­dalom és szabadságharc hír­lapjai (Március Tizenötödike, Munkások Újságja, Közlöny, Kossuth Hírlapja) a korai magyar munkásmozgalmi la­pok (Munkás—Heti—Króni­ka, Aranytrombita, Testvéri­ség, Népszava) a XX. század fordulójának haladó polgári folyóiratai (A Hét, Nyugat, stb.) a Magyar Tanácsköztár­saság sajtója (Vörös Üjság, Vörös Katona, Ifjú Proletár) a két világháború között a bel- és külföldön megjelent illegális és félillegális forra­dalmi lapok (Űj Március, Űj Hang, Sarló és Kalapács, 100 %, Valóság). A Kézirattár mintegy 380 ezer kéziratot őriz. Legna­gyobb értékei közé tartozik a legrégibb összefüggő szöve­gű magyar nyelvemlék, a Ha­lotti Beszéd. Emellett 77 ma­gyar nyelvemléket őriz 1550 előttről a Kézirattár. A XII. századból fennmaradt a leg­régibb törvénygyűjtemény, néhány krónika, Mátyás ki­rály 32 kódexe, Kinizsiné Magyar Benigna magyar imádságos könyve, Mikes Ke­lemen kéziratainak egy ré­sze, közéleti személyek, írók, tudósok kéziratai. A Kisnyomtatványtár kö­zel kétmilliós állománya az egy-kétlapos nyomtatványok változatos típusait foglalja magában. Az elmúlt korok mindennapi élete tárul fel a röplapok, alkalmi beszédek, peres iratok, üzleti nyomtat­ványok, árjegyzékek, műso­rok, meghívók halmazából. (A gyűjteményben önálló cso­port a félmillió gyászjelen­tés.) Megtalálhatjuk itt az 1848—49-es forradalom és szabadságharc plakátjait és röplapjait, a Magyar Tanács- köztársaság szöveges és gra­fikai plakátjait. A Színháztörténeti Tár gazdag anyagát csupán két adat is meggyőzően szemlél­teti. Az egyik: a hozzávetőle­gesen 350 000 színlap Európa egyik legnagyobb ilyen jelle­gű gyűjteménye. Különös fi­gyelemre tarthatnak igényt a magyar színészet hőskorá­nak kéziratos színlapjai. A másik: a mintegy 30 000 da­rabot magában foglaló fény­kép- és nyomtatvány-gyűjte­mény, amely elsősorban a magyar színháztörténet el­múlt száz évéről ad áttekin­tést. És végül, ha csak címsza­vakban is de néhány monda­tot nemzeti könyvtárunk nagyszabású tevékenységéről: a nemzeti bibliográfia külön­böző sorozatainak szerkeszté­se és kiadása, a nemzetközi csereszolgálat lebonyolítása,- a központi katalógusok elké­szítése, a könyvtárközi köl­csönzés lebonyolítása stb. Az Országos Széchényi Könyvtár gazdag gyűjtemé­nye: nemzeti kincsünk, fel­becsülhetetlen érték. Jelenleg a Nemzeti Múzeumban van az otthona. De 1973-ra elké­szül a Budai Vár, amelynek nyugati épületében kap he­lyet könyvtárunk is. a i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom