Heves Megyei Népújság, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-17 / 166. szám

Felszólalt a naayapó is >> Nem felejthetjük el, hogy mi volt régen — mondotta az elnöklő kis unoka Családi „harci gyűlés”, Mao-misévef 99 „Történelmi dokumentum Bolgár lap a magyar—bolgár barátsági szerződés évforduló,iáról A 11 éves vórosgárdista unoka elnökölt, a család ap- rapa-nagyja szenvedélytől fűtött beszédekben leleplezte Liu Sao-csi és a Hejlung- csiang turtománybeli volt pártbizottság vezetőinek né­zeteit az anyagi ösztönzés el­véről, forradalmi dalok és eskütételek hangzottak el, — röviden ennyiből áll an­nak a „harci gyűlésnek’’ a jegyzőkönyve, amelyet egy északkelet-kínai szegénypa­raszti portán rendeztek nem­régiben. A gyűlés leírása a Hej- lungcsiang Ribao tartományi újság egyik júliusi számában olvasható. A különös történetből ki­derül, hogyan propagálja a kínai sajtó a „harci gyűlést" amely a „a nagy proletár kulturális forradalom.” Kíná­jában a szervezeti életet he­lyettesíti. ..Valamelyik este megint leihangzott a kínai Hruscsovot (Liu Sao-csi — a Tud.) és első számú észak­keleti csatlósát támadó harc zaja Vang Hszl-csen sze­gényparaszt portáján”. — ír­ja a vidéki újság. Az elnök a negyedik osztályos vörös- gárdista — unoka volt. A harci gyűlés rendje és szertartása szerint a család körülállta Mao Ce-tung elnök képmását. Hosszú életet kí­vánt a vezérnek. Kezükben idézet-gyűjteménnyel fenn­hangon elénekelték a „Kele­ten vcrósodik a nap” kezde­tű dalt, megtanulták könyvi nélkül egy citátumot, majd rátértek az érdemi munká­ra. Valamennyien beszédet mondtak. A 73 éves nagyapó, néhány szóban kifejtette: „az osztályharc” kihalálásak el­mélete — amelyet Liu elnök és a helyi pártvezetők hir­dettek — ismét a „földesurak barmává" akarja tenni a szegényparasztokat. Kijelen­tette, hogy a végsőkig kíván harcolni az ilyen eszmék ter­jesztői ellen. Második felszó­lalóként a sógornő „haragtól felindultan” beszélt az „osz­tályellenségekről” akik elle­nezték, hogy a parasztasszo­nyok tanulmányozzák Mao műveit. Ehelyett azt taná­csolták az asszonyoknak, hogy lássák el családjukat. Ám ő mégis tanulmányozta Mao tanításait s ennek ered­ményeképpen megtanulta, | hogyan szolgálja a népet szív- vel-lélekkeL Vang Hszl-csen, a családfő szerint a végsőkig kell bí­rálni „Kína Hruscsovját és követőit” el kell vetni tanítá­saikat, elsősorban pedig az anyagi ösztönzés elvét. A 11 éves elnök, Vang Vej-pc vörösgárdista zárta le a vitát, ezeket mondotta: „ha életünk jobbra fordult is, nem fe­lejthetjük el, hogy mi volt régen. A kisfiú a külső és belső osztályellenség szemére vetette, hogy korosztályának szánták a „kapitalizmus res­taurálásának” feladatát, de — mondotta — „ez csak illúzió”. Űk, vörösgárdisák, örökkön csak Mao könyveit olvassák, | s gyökerestől kigyomlálják ( majd a kapitalista út híveit, az osztályellenséget. 1 A Rabolnicseszko Delo „Történelmi dokumentum" című . kommentárjában em­lékezik meg július 16-ról, a magyar—bolgár barátsági, együttműködési kölcsönös se­gélynyújtási szerződés aláírá­sának 20. évfordulójáról. A lap rámutat, hogy gaz­dasági téren az eredménye­ket a legvilágosabban a két ország közötti árucsere állan­dó növekedése érzékelteti, majd elismeréssel szól a ter­melés sok ágazatában létre-g jött együttműködésről. A két ország közötti szer­ződés — folytatja a lap — mint a szocialista országok közötti szövetségi szerződé­sek rendszerének egy lánc­szeme, fontos jelentőségű Bulgária és Magyarország nemzeti függetlenségének biztosítása, a bolgár és a ma­gyar nép békés munkájának szavatolása szempontjából. Hangsúlyozza, hogy a Bolgár Kommunista Párt és a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, a bolgár és a magyar kor­mány hű a nemzetközi kom­munista mozgalom együtte­sen kidolgozott és a moszkvai nyilatkozatokban rögzített irányvonalához, harcol a nemzetközi kommunista mozgalom egységének meg­szilárdításáért. Bulgária és Magyarország elszánt küzdel­met folytat az imperialista államok agresszív politikája ellen. Boeing-707 Moszkvában A New York—Moszkva lé­gijárat első gépével, Boeing —707-essel, Charles Bohlen külügyi államtitkár vezetésé­vel kedden amerikai küldött­ség érkezett Moszkvába. Az amerikai vendégek ellátogat­nak Leningrádba is és július 19-én térnek vissza hazájuk­ba. Mint ismeretes, a Szovjetu­nió és az Egyesült Államok között 1966-ban aláírt lég­ügyi egyezmény értelmében a hétfőn megnyílt Moszkva— New York járaton. II.—62-cs gépen szovjet küldöttség uta­zott az Egyesült Államokba. (MTI) Megkezdődött az UNESCO budapesti konferenciája Kedden a Magyar Tudo­mányos Akadémián megkez­dődött az UNESCO négyna­pos konferenciája, amelyen az iskolán kívüli művelődés céljait szolgáló kulturális A csehszlovák honvédelmi miniszter a Varsói Szerződésről A Rudé Brávo keddi szá­ma cikket közöl Dzur vezér- ezredesnek, Csehszlovákia honvédelmi miniszterének tollából „Csehszlovákia — a Varsói Szerződés szilárd al­kotó része” címmel. A miniszter egyebek között megállapítja: „A Varsói Szerződésben való részvételünk jelenleg teljes egészében megfelel a politikai érdekeinknek, mi­vel jól tudjuk, hogy Csehszlo­vákia gazdasági és katonai lehetőségei korlátozottak, így saját biztonságunk és szuve- rénitásunk kérdéseit a forra­dalmi változások időszaká­ban nem oldhatjuk meg ka­tonailag elszigetelten. A Var­sói Szerződésben való részvé­telünket, az ebből fakadó kö­telezettségeink teljesítését szocialista államunk elvá­laszthatatlan jellemzőjének tekintjük.” Dzur vezérezredes rámutat, hogy téved az, aki azt hiszi, hogy Csehszlovákiában vég­bemenő demokratizálódási folyamat eltérést jelent a kommunista eszméktől. „Mi arra törekszünk — írja —, hogy szocialista életünk tel­jesebb és gazdagabb legyen, hogy a nép kívánságai és vá­gyai következetesebben meg­valósuljanak, hogy a szocia­lista eszmék nagyobb-na- gyobb vonzóerőt gyakorolja­nak a lakosság valamennyi rétegére, hogy a kormány és a kommunista párt ne formá­lisan támaszkodhasson ál­lampolgárok bizalmára". „flgyszivatlyii...” Stoltenberg, a bonni kor­mány tudományos ügyekkel foglalkozó minisztere sajtóér­tekezleten ismertette, hogy évente körülbelül hatszáz természetudós és mérnök tá­vozik az NSZK-ból az Egye­sült Államokba. Hozzáfűzte, hogy a Washington részéről gyakorolt „agyszivattyű” az NSZK számára a tudományos kutatás egyes területein — így például a tengeri kutatás­ban — igen érzékeny veszte­ségeket okoz. 34 ezer bűnüldöző Az amerikai képviselőház egy köztársasági párti cso­portja bejelentette, hogy a bűnözések száma a bűnüldö­ző szervek személyi állomá­nyának nagy növekedése el­lenére tovább emelkedett. A bűnüldöző szervek 34 ezer em­bert foglalkoztattak, a bűnö­zés mégis 83 százalékkal nö­vekedett. SZOCSI: Kedden Szocsiba, a Szov­jetunió fekete-tengeri üdülő­helyére érkezett Modibo Keita, a Mali Köztársaság el­nöke és felesége. Az elnököt elkísérte útjára a külügymi­niszter és a hadsereg vezér­kari főnöke. Modibo Keita elnököt, aki pihenni és gyógykezelésre érkezett a Szovjetunióba, az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a Legfel­ső Tanács Elnöksége hívta meg. LONDON: A brit alsóház hétfőn 298 szavazattal 242 ellenében megszavazta a dél-rhodesiai szakadár rendszer ellen ho­zott szankciók kiterjesztését. Ebben a kérdésben június 17- én már volt szavazás és az is kormánytöbbséget eredmé­nyezett. A második szavazás­ra azért volt szükség, mert a lordok háza a szankciókra vonatkozó határozatot eluta­sította. NEW YORK: Hétfőn a kubai ENSZ-kül- döttség első titkárának laká­sa közelében bombát talál­tak s a kihívott tűzszerészek­nek sikerült a robbanószer­kezetet hatástalanítani. A hétfői nap foylamán ez volt a második, az utóbbi hetek során pedig a tizedik me­rényletkísérlet. TEL AVIV: Az izraeli hadsereg közle­ményben jelentette be, hogy a Damia hídtól nyolc kilo­méternyire északra jordániai állásokból tűzet nyitottak az izraeli egységekre. Az izra­eliek a tüzet viszonozták. Veszteségekről nincs jelen­tés. ALGÍR: Huari Bumedien, az Algé­riai Demokratikus és Népi Köztársaság forradalmi taná­csának elnöke kedden fogad­ta a hivatalos látogatáson Algériában tartózkodó Grecs- ko marsallt a Szovjetunió honvédelmi miniszterét. PRÁGA: Fürberg és West. az Oszt­rák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Elnökségé­nek tagjai, rövid látogatást tettek Prágában. Az osztrák vendégek információ- és vé­le* vénycserét folytattak a CSKP vezetőivel. BUENOS AIRES: Az argontin főváros legna­gyobb húsipari trösztjének ezerötszáz munkása 48 órás sztrájkot kezdett a kizsákmá­nyoló rendszer ellem tiltako­zásul. központok — művelődési házak és otthonok, ifjúsági klubok — fejlesztését, más kulturális és nevelési intéz­ményekhez fűződő kapcsola­tait és az egyes országok kulturális politikájában be­töltött szerepét vitatják meg. A tanácskozás nagy figyelmet fordít a központok lehetősé­geire a művészeti nevelésben és a nemzetközi megértés ügyének előbbrevitelében. A konferenciát az UNESCO főtitkára nevében miss D’ Arcy Hayman, a világszer­vezet osztályvezetője nyitot­ta meg. — A mostani találkozó — mondotta az UNESCO leg­utóbbi közgyűlésének határo­zata alapján jött létre és ma­ga nevében az első ilyen nemzetközi összejövetel. Az ünnepélyes megnyitót követően rövid előkészítő ülést tartottak, amelyen a tanácskozás elnökévé Kö- peczi Béla akadémiai levele­ző tagot, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhe- helyettesét, alelnökké M. Shimbori-t, a japán művelő­désügyi minisztérium főosz­tályvezetőjét és T. Guiga-t, a tuniszi Hammameti nemzet­közi kulturális központ igaz- gatjóját választották meg. A konferencia délután megkedte munkáját. Pusztító árvíz Pakisztánban A kelet-pakisztáni tarto­mányi kormányzói rádiónyi­latkozatban bejelentette, hogy Kelet-Pakisztánban a monszun-esőzések okozta ár­vizeknek 118 halálos áldoza­ta volt. Több ezer ember vált hajléktalanná. Békés „atoinhírek” Az ENSZ-székhelyén az alábbi két remény tkeltő hirt jelentették be hivatalosan: Pakisztán, Olaszország. Spa­nyolország, Marokkó és Svédország hozzájárulását adta, hogy részt vesz az atom­fegyverekkel nem rendelke­ző országok augusztus 29-e és szeptember 28-a között Géni­ben megtartandó értekezle­tén. Kína a meghívást eluta­sította, illetőleg U Thant ENSZ-főtitkár meghívó levelét felbon­tatlanul visszaküldte. A másik hír: eddig 67 or­szág és kilenc nemzetközi szervezet fogadta el azt a meghívást, hogy vegyenek részt a világszervezet augusz­tus 14-e és 27-e között Bécs- ben megrendezésre kerülő konferenciáján, amely a világűr kutatásával és békés felhasználásával foglalkozik majd. (MTI) llimmtis A „Christian Science Mo­nitor” című amerikai újság a közelmúltban a KGST te­vékenységéről írt és egye­beik között megállapította: „A KGST megfelel a tagor­szágok igényeinek”. Figye­lemre méltó a lap reális hangvétele, mert jelentősen különbözik egy sor nyugati újságétól, amelyek igyekez­nek .szakadásokat” és konf­liktusokat” felfedezni a KGST tevékenységében. Nyilvánvalót hogy a KGST munkája nem mentes problémáktól. Az utóbbi időben több tagország fej­tette ki. miiven problémá­kat lát és hogyan lehetne tovább javítani a szervezet tevékenységét. Senki sem tett. azonban olyan javasla­tot. hogy oszlassák fel a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsát és senki sem közölte, hogy ki akar lépni. Ellenkezőleg, az utóbbi idő­ben minden tagország ar­ról beszélt, hogy fejleszteni és erősíteni kell a KGST-t, amely hasznos valamennyi ország számára. Ez a szer­vezet nem él át olyan éles konfliktusokat és válságo­kat. amint amelyék időről időre ielentkeznek a „Kö­zös Piacban”. . Elismeréssel beszélt a közelmúltban a KGST-ról a szovjet és a magyar párt vezetője és megállapította, hogy bővül a kétoldalú szov­jet—magyar együttműködés csakúgy, mint a KGST ke­retében megvalósuló kap­csolatok. Tökéletesebbé vál­nak az együttműködés for­mái is. A két ország keres­kedelmi forgalma évente 15 —20 százalékkal emelkedik fi fejlődő KGST és az elmúlt hét év alatt megkétszereződött. Elisme­réssel szóltak az egyes ipar­ágakban megvalósuló koo­peráció és szakosítás ered­ményeiről. egyebek között az autóbusz- és a Diesel- moadonygyártás valamint az alumíniumfeldolgozás területén. A népgazdaság termelésé­nek fokozásában mind haté­konyabb eszközzé válik a KGST keretében megvalósí­tott kollektív együttműkö­dés és a szocialista munka- megosztás lehetőségeinek ki­aknázása. Az európai szo­cialista országok különösen érdekelték az ilyen mun­kamegosztásban. mivel ki­sebb lehetőségekkel rendel­keznek. mint a Szovjetunió, ha a belső piacra történő termelés megszervezéséről van szó. Nem meglepő te­hát. hogy ezek az államok mind aktívabban vesznek részt a termelés nemzetkö­zi szakosításában és koope­rációjában. Bizonyos külföldi újságok azt állították, hogy a KGST- országok egymás közötti ke­reskedelme az utóbbi idő­ben csökken mert csak így fejleszt hetik az áruforgal­mat. a kapitalista országok­kal. A tények azonban en­nek ellenkezőiét bizonyít­ják. A KGST országok áru- csereforgaima jelentősen fokozódik, miközben bővül a kapitalista országokkal folytatott kereskedelem is. 1957 és 1986 között a KGST-országo.r egymás kö­zötti kereskedelmi forgal­ma 2,2-szeresére növekedett. (Ugyanakkor több mint há­romszorosára emelkedett a gép- és berendezés-forga­lom.) Ha tekintetbe vesszük, hogy bizonyos áruk ára csökkent, akkor a növeke­dés még jelentősebb és eléri a 23 milliárd rubelt. A ter­veik szerint a KGST-orszá- gok kölcsönös kereskedelmi forgalma 1970-re eléri a 35 —37 milliárd rubelt. A kereskedelem fokozásá­nak ielentőségéröl és kölcsö­nös előnyeiről tanúskodik például, hogy az elmúlt tíz esztendő során a KGST-tag- országok piacain 205 millió tonna szén. több mint 163 millió tonna kőolaj és olaj­származék. 175 millió tonna vasérc, 45 millió tonna hen­gerelt- és csőáru, 3 millió tonna gyapot, 45 millió ton­na gabona. 2 millió tonna hús- és hentesáru, mintegy 7 millió tonna zöldség és gyümölcs. 240 millió pár cipő és más cikk került for­galomba. A KGST-országok számá­ra ez a forgalom lehető­vé teszi hogy a kölcsönös árucsere révén elégítsék ki szükségleteiket. Még fonto­sabb az. hoev ez a hatalmas méretű árucsere nem a vé­letlenek alapján zajlik, ha­nem a népgazdaságok terv­szerű fejlesztésének Igénye szabja meg. kölcsönösen előnyös a tagországok szá­mára és a szocialista orszá­gok átgondolt munkameg­osztásán alapul. E sorok szerzője a közel­múltban részt vett abban a vitában, amelyet a „Venti- guatro ore” című olasz új­ság szervezett. Bizonyos nyugati közgazdászok ugyanis azt állították, hogy a központilag irányított nép­gazdasággal rendelkező or­szágok aligha tudják haté­konyan megvalósítani a KGST keretében az integ­rációt. s a „Közös Piac” or­szágai magángazdálkodásá­nak előnyeit ecsetelték. Az élet azonban bebizonyította, hogy a KGST az utóbbi években megoldott érv sor jelentős problémát, olyan problémákat amelyekkel a „hatoknak” eddig nem sike­rült megbirkózniuk. Néhány adat ennek bizonyítására. A KGST közös vagonparkja tavaly több mint 100 millió tonna árut szállított. A „Ba­rátság kőolajvezeték” 18 millió tonna kőolajat to­vábbított. a „Béke” egyesí­tett energiarendszer lehető­vé tette, hogy 9 milliárd kW-6ra villamos energia kerüljön kölcsönösen az or­szágok hálózatába. A go­lyóscsapé gy-termelésben megvalósult együttműködés csaknem teljes mértékben kielégíti a részt vevő orszá­gok csapágyigényeit. Az Intermetall sokat tett azért, hogy a tagországokat ellás­sa hengereltáruval. A kelet-európai országok­ban most valósítják meg a népgazdasági tervezés, az ösztönzők és az irányítási rendszer reformját. Ennek hatása természetesen jelent­kezik majd a KGST-ben ia. Az elhangzott javaslatok szorgalmazzák, hogy a gaz­dasági reform változásai­nak megfelelően alakítsák az együttműködés mecha­nizmusát is. A tagországok véleménye szerint rendkívül időszerűvé vált hogy áttér­jenek a konstruktívabb és hatékonyabb gazdasági koo­perációra. Kádár János legutóbbi moszkvai látogatása során kijelentette: a Szovjetunió és Magyarország véleménye szerint a legidőszerűbb és legfontosabb feladat a szo­cialista országok gazdasági együttműködésének haté­konyabbá tétele €« a KGST további szilárdítása. Véle­ményünk szerint a népgaz­daságok önálló fejlesztése mellett lehetőség van arra, hogy tovább szilárdítsuk a kapcsolatokat és fokozzuk a kooperációt és az együttmű­ködést” — mondotta Ká­dár János. Nyilvánvaló hogy mind­ezek a kérdések szerepelnek majd a soron következő ta­nácskozáson. Leonyid Brezs- nyev kijelentette: a Szovjet­unió arra törekszik, hogy maximálisan kiaknázzák mindazokat az előnyöket, amelyeket a gazdasági együttműködés terén a szo­cialista rendszer biztosít. E téren a Szovjetunió, csak­úgy. mint a többi KGST-or- szág nagy jelentőséit tu­lajdonít a szocialista orszá­gok vezetői gazdasági kér­désekkel foglalkozó köszö- bönálló tanácskozásának, ■amelynek megtartását a drezdai tanácskozáson hatá­rozták el. Makszim Makszimov 1968. július 17„ szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom