Heves Megyei Népújság, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-10 / 160. szám

J Centrum a Dobó téren Két év múlva ilyen lesz a Dobó tér. Nyíllal jelöltük a terepasztalon megmintázott új áruházat. Bükkszéki vasárnap f Néhány hét múlva az egri Dobó tér megnagyobbodik, Sétálói előtt kitárul a pano­ráma. Bontják azt az épület­tömböt, amelyben eddig he­lyet kapott a Centrum Áru­ház, a Bizományi Áruház Vállalat, a bőr- és cipőkellé­kes bolt, több család lakott itt és iroda, raktár műkö­dött. A patakparti részen már a törmelékek nagyobb részét el is takarították. Az üresen tátongó falak egymás után omlanak szét a rsáká- nyos, feszítővasakkal felsze­relt munkások szorgoskodása közben. A jellegtelen és kor­szerűtlen épületeket legké­sőbb a nyár végére teljesen elbontják. Az Egri Városi Tanács épí­tési és közlekedési osztályán —, ahol a napokban elfogad­ták az új épület programter­vét — arra kerestünk vá­laszt, milyen lesz az új egri Centrum Áruház? Az érdek­lődés felfokozott, különösen azok körében, akik a Dobó tér építészeti egységét, jelle­gét féltik. Többemeletes, ultramodern épület mindenképpen „ki­lógna” a térből, a növekvő igényeket egy hagyományos építészeti megoldással viszont nem tudnák kielégíteni. Peschka Alfréd, a LAKÓ­TERV mérnöke, sok nagy­2. SIPŐCZ NÉLKÜL £ Róbert bácsi népkonyhái­nak az ötletét . egyáltalán Aem a véletlen szülte... A Horthy-féle ellenforradalmi rendszer első éveiben, vagyis a húszas évek első felében a főváros tiszti kara volt kény­telen felállítani ilyen nép­konyhákat, hogy legalább va­lamelyest enyhítse a szegé­nyek szörnyű éhségét, a mun­kanélküliek hatalmas sere­dének nyomorát. Ilyen nép­konyha állt a város több fontján, s a főváros évente körülbelül húszezer aranyko­rona értékű pengőt szavazott Sieg ilyen célokra. Lévén ek­koriban dr. Sipőcz Jenő al­polgármester a szociális és népjóléti ügyek legfőbb fő­nöke a városházán — e le­vesosztó helyeket Sipőcz- konyháknak nevezte el a i nép. Kétségkívül jelentős volt ez az összeg, de mégiscsak csepp a tengerben, ha tudjuk hogy volt olyan nap, amikor . Budapesten hatvanezren to­4 jimkM 1968. július 10., szerda áruház tervezője, olyan meg­oldást dolgozott ki, amely a vásárlókat és a tér szépségét féltő egrieket egyaránt meg­nyugtatja. A terepasztalon már meg­formázott új épületet vörös műemlékpalával fedik, mind­össze egyemeletes lesz és így jól beleilleszkedik a Dobó tér hangulatába. A Dobó tér és a Gerl Mátyás utca felől követi a mostani építési vo­nalat, a Zalár József utcában azonban az út szélesítése miatt beljebb kerülnek a fa­lak és árkádos oldalánál gya­logjárda vezet majd. A gya­logosokat üvegfal választja el az úttesttől. Ezen a részen és a Dobó téri oldalon lesz­nek a kirakatok. A hatalmas, 1050 négyzetméteres földszin­ti eladótérbe a patak és a Dobó tér felől lehet bejutni. Az áruszállító járművek szá­mára körforgalmat valósíta­nak meg a patakparti részen, ahol több tucat autó parkí­rozására marad még hely. Az emeleti rész felét rendezik be a vásárlóknak, másik felében kapnak helyet az irodák, raktárak és szociális helyisé­gek. A környezet miatt vá­lasztott magastető megoldás tulajdonképpen az eladótér tökéletes megvilágítását szol­gálja. A tervező a tanács enge­Iongtak a népkonyhák előtt Ennyi éhes emberszájat be­tömni, jóllakatni ebből a pénzből — eleve kilátástalan­nak tűnt. Mindenesetre né­hány esztendőn át megsza­vazta a főváros ezt az össze­get, aztán 1925-ben egyszer csak bejelentette, hogy még ennyi pénzt sem tud áldozni a nyomorenyhítő akcióra, mert a főváros kasszái is ki­ürültek. (Soványnak valóban so­vány volt ez a kassza, csak éppen azt nem mondták meg, miért? Dúltak a panamák a fővárosnál éppúgy, mint a kormányban. Vessék csak össze a sovány fővárosi kasz- szát az Eskütt Lajos féle kor­mány-panamával. ..) Miután a főváros beszün­tette az ingyenkonyhát, egy­szer csak megjelent a város­házán egy köpcös, görbelábú, keménykalapos, alacsony úr, s bemutatkozott: — Feinschilbert Róbert tö­rök állampolgár vagyok, aki Budapesten telepedtem le, s életem nagy célja, hogy az emberiségnek jót tegyek. Tu­dom, hogy önök már nem tudják fenntartani a nép­konyhákat. De éppen ezért jöttem. Adják át nekem a meglevő berendezéseket, s én gondoskodom róla, hogy Bu­délye alapján már a kiviteli terveken dolgozik. Szeptem­ber 1-én felvonulnak az épí­tők és még ebben az évben lerakják az alapokat. A mint­egy 15 millió forintos új épü­let 1969 végére elkészül. Az egri Centrum Áruház 1970- ben költözik mostani, ideig­lenes helyéről szép és kor­szerű otthonába, amelynek berendezésénél figyelembe veszik több évre előre a vá­sárlók fejlődő igényeit. Tomaalji barátaink meg­hívására részt vettünk a csehszlovákiai magyarok XIII. országos dal- és tánc­ünnepélyén. A tömegkultúra nagy szeretetével találkoz­tunk, mindkét napon mintegy 50—50 ezer látogatója volt a rendezvényeknek. A közön­ség forró lelkesedéssel üdvö­zölte a részt vevő tánczene­karokat, népi együtteseket, dalénekeseket. A baráti lég­körben egyformán tetszést aratott a deáki, rozsnyói, lé­vai, füleki, érsekújvári, du­dapest szegénysége továbbra is megkapja a maga meleg leves adagját... Sőt, teljes vagyonom feláldozásával hajlandó vagyok biztosítani tízezer ember számára a má­sodik fogást is... Feinschilbert Róbert török állampolgár persze nem ilyen tökéletes folyékonyság­gal adta elő mondanivalóját, mint ahogy ezt mi most le­írtuk, hiszen csak törte a ma­gyar nyelvet, de mondókájá- nak mindenesetre ez yolt a lényege. És Sipőcz alpolgár­mester úr, a fővárosi szociá­lis és népjóléti ügyek főnöke kapott az ajánlaton. Hogy is ne kapott volna, amikor leg­inkább őt szorongatta a nyo­morában lázongó budapesti szegénynép. Nyomban össze­hívatta a sajtó képviselőit és bemutatta nekik Feinschil­bert urat: — Aki beszél németül, an­golul, oroszul, franciául, spa­nyolul és természetesen törö­kül, különben özvegy, foglal­kozása magánzó, hat gimná­ziumot végzett. Ez utóbbi azonban egyáltalán nem zár­ja ki magas műveltségét, nagy vagyonnal rendelkezik, amelyet a közjó szolgálatába szeretne állítani. Kérem a hírlapíró urakat — szólt az újságírókhoz Sipőcz alpolr Egy túlpakolt aktatás­ka; a szíjak közül fehér —bordó frottírköpeny uj­ja lóg ki, nylonzacskó­ban paprika, paradicsom, kolbász. Necctáska, pok­róc, gyermek-locsolókan­na, homokozóformák. — Anyu! Ma ugye nem lesz piszkos a víz? Az autóbusz zakatolva, zihálva kapaszkodik a he­gyek közt kacsázó müút emelkedőin. küld engem az orvos, , Mátraszele — Nagybátony — Bükkszék. Salgótarján — Bükkszék. Eger — Bükkszék. Özd — Bükkszék. Sorakoz­nak az autóbuszok a strand előtti parkolón. Egyre újab­bak és újabbak érkeznek; kü­lönjáratok, menetrend sze­rinti járatok. Az összegyűlt tömeget csapatokra bontva engedik keresztül a pénztá­rakon. A nagyobbik medence mel­lett egy férfi szőke gyerkőcöt lógat fejjel lefelé. A gyerek merev, öklendezve köpdösi a vizet. Aztán néhány perc múlva hangszórókon mond­ják be, hogy Károm Béla hozzátartozói jelentkezzenek az elsősegélynyújtó szobá­ban, a megmentett kisfiú ott várja őket. Kabinos kiabál a zuhany alatt álló gyerekek­re: — Ne szórakozzunk! A fürdés a medencében van. Zárjuk el a csapot! A gyógymedencében körös­körül szalmakalapos, kendős fejek, néhány rozoga eser­nyő. Fürdőzők kuporognak a meleg vízben. I. fürdőző: Rózsaszentmár- tonból jöttünk. Tudja, az ilyen korú asszonyoknak már naszerdahelyi csoport bemu­tatója, az OLZA lengyel együttes, a „Kárpata nin” uk­rán és a „Ciertazen” szlovák vendégcsoportok műsora. Csak dicsérettel lehet meg­emlékezni arról a sok ezer szakemberről, akik a tömeg­művelést fontosnak tartva, áldozatos munkával dolgoz­ták ki a koreográfiákat és ta­nították be a különböző cso­portok szereplőit. A műsor sikerét még az sem csökken­tette, hogy a tervektől elté­rően elmaradt a János vitéz gármester —, szíveskedjenek a közvélemény tudomására hozni, hogy Feinschilbert úr átveszi a népkonyhákat, ter­mészetesen engedélyt kap bi­zonyos szeretetadományok gyűjtésére... — Ez semmiség... — kiál­tott közbe kissé tiszteletlenül Feinschilbert úr. — Forma­ság... — ...Az engedélyt minden­esetre megadjuk, s kérjük Budapest úri közönségét, ré­szesítse erkölcsi és anyagi tá­mogatásban a népjólét eme­lésének e nagyszabású vál­lalkozását! Feinschilbert úr ily módon rövidesen a budapesti szegé­nyek Róbert bácsija lett. El­hitték, hogy akadt egy jóté­kony lélek, aki egész vagyo­nát arra áldozza, hogy az ő éhségüket csillapítsa, gyer­mekeik éhes száját reggel, délben és este betömje... Fényképek, ^ életrajzok és kissé homályos utalások je­lentek meg az újságokban arról, hogy Feinschilbert Róbert horribilis vagyonnal rendelkezik. De ennek pontos hollétéről, nagyságáról egye­lőre senki sem tudott, mint ahogy arról sem, hogyan ke­rült Budapestre a tötök Ró­bert bácsi, s mit keresett az egyik héten Angliában, a má­sik héten Isztambulban, majd Madridban, aztán meg Hel­sinkiben... Az újságolvasó közönség ez utóbbit betudta Róbert bácsi világutazó szen­vedélyének. Akik meg levest vártak tőle, aligha kutatták, hogy milyen vagyonból fede­zi a népkonyhák költségeit Róbert bácsi... (Folytatjuk) Sab« László minden bajuk van; a lábam fáj, a derekam sajog. II. fürdőző: Nem küld en­gem az orvos, de ha van időm, mindig eljövök. A só­gornőmnek is fájt a dereka, járt ide, és elmúlt neki. Nyugágyban fekvő fiatal lány: Mátraszeléről külön- busz hozott bennünet. Min­den vasárnap itt napozom, és fürdők. Nálunk nincs jó strand. Az üzemegység-vezető, strandigazgató: Kevés a me­dence. A telep idális befoga­dóképessége 1200—1500 sze­mély. De ma is leszünk leg­alább háromezren. Nem tud­juk bővíteni a strandot a kutak kevés vizet adnak. Száradé sörhab . ., Bükkszéken három vendég­látóipari létesítmény van: egy kiskocsma a faluban, egy büfé és egy kisvendéglő a strandtelep területén. Ebédidő. Nagyon sokan a magukkal hozott ennivalót eszegetik pokrócokon ülve, de a büfé előtt is hosszú sorok tolonganak, és a kisvendéglő zsúfolásig telt. Pincérek ci­káznak az asztalok között. Arra sincs idejük, hogy egy- egy távozó társaság után le­szedjék a terítéket; a vendé­gek koszos poharak, korsók és tányérok mellett esznek, isznak. Sört rendeltem. Ami­kor megereszkedik a hab az italon, jól látni, hogy milyen keveset töltöttek a korsóba; épphogy csak meghaladja a félkorsónyi mennyiséget. — Nem tehetek róla. Én annyit hozok ki, amennyit adnak — védekezik a pincér­nő. — Akinek nem elég, az rendeljen még. Ugye? Ez a előadása. A dal- és táncün­nepségen képviseltették ma­gukat a magyar népdaléne­kesek Elek Erzsi és Mozsár Imre budapesti művészek személyében. Az ünnepségen részt vevő szlovák fiatalok így nyilat­koztak a műsorról: Mindegy, milyen nyelven beszélünk, az a fontos, hogy közös dolga­inkban egyetértsünk. Hason­ló volt a magyar fiatalok vé­leménye is, ők így fogalmaz­ták meg ugyanezt: Bármilyen nyelven beszél is az ember, annyit ér, amilyen becsület­tel vállalja az előrehaladásá­ért a munkát, amennyire hasznára tud válni az embe­riségnek. A gombaszögi XIII. dal- és táncünnepség azon túl, hogy hatalmas tömegeket meg­mozgató kulturális rendez­vény volt, jól szolgálta a csehszlovákiai magyarság kulturális fejlődését, a népek barátságát. Köszönetét érdé- I melnek rendezői. (virág) | A fővárosi KÖJÁL-ban ka­pott tájékoztatás szerint a hetek óta tartó nagy meleg lényegében nem befolyásol- ta a közegészségügyi helyze­tet, de természetesen jócskán vet fel egészségügyi problé­mákat. Az öltözködésben a szellős, könnyű, nem szoros öltözé­ken kívül gondolni kell a fe­jet érő napsugárzás esetleges egészségkárosító hatására is, védjük fejünket sapkával, könnyű szalmakalappal. Az élelmezéssel kapcsolat­ban fokozódik a háziasszo­nyok gondja. Leghelyesebb frissen vásárolt áruból készí­teni a nyári ételeket. Káni­kulában még a legjobb hűtő- szekrényben se tároljunk túl sokáig élelmi anyagokat. Kü­lönösen a tej és tejtermékek, a belsőségek — máj, veseve­lő, tüdő — romlanak, gyor­san. Nagyon praktikusak és olcsók a nylonzacskók Kész­ételt még hűtőszekrényben is legfeljebb pár óráig szabad tárolni és újrafelhasználás előtt az ételt újból fel kell forralni vagy át kell sütni, helyzet az ételekkel is? — Ugyan már, ne köteked­jen! A két üdül« — Jó napot! Megengedik, hogy benézzünk? — Tessék. Gömbiczki Gyula igazgató­val bekopogtatunk egy szo­bába. Sovány, inas, fáradt testű bányászok nyitnak aj­tót öltözetük csíkos vászon­úszó. Éppen az üdülő f ürdő­jébe készülnek. A bányászok bükkszéki gyógyüdülője igazán impo­záns épület. Kényelme, esz­tétikuma a legmodernebb szállodákéval vetekszik. Úgy fészkel a falu fölött, mint egy csillogó, fehér lovagvár. A Salgótarjáni Bányatröszt ki z- deményezésére az észak-ma­gyarországi szénbánya válla­latok közösen építették fel húszmillió forintért. Százhúsz férőhelyes, egész évben mű­ködik, lakói beutaltak; reu­matikus betegek. Másfél hó­nappal ezelőtt itt ülésezett a KGST Bánvabiztonsági Ta­nácsa. Csereüdülésként rend­szeresen érkeznek csehszlo­vák és lengyel bányászok is. Sárga ház a műút mellett. Elhanyagolt, dudvás kert. ro­zoga lépcső, zöld, régimódi ajtók, ablakok, fehérre me­szelt falak, A folyosók és a szobák szűkek, sötétek: ez a bükkszéki Pedagógusüdülő. A gondnok: — A ház nincs közművesítve, az ebédlő ki­csi. A mi szakszervezetünk­nek nincs pénze. Az ország minden részéből jönnek ide pedagógusok, de nem nagyon érzik jól magukat. Éppen teg­nap lapoztam át a vendég­könyvünket; alig van olyan név, amely kétszer is előfor­dul. A strandtelep népte- len; engedik az olajszínű vizet. Megrágott kenyér­darabok, papírzacskó, le­tisztított csont, húshulla­dék hever mindenütt. Pokrócok nyoma a fűben, arrébb omladozó homok­várak. A kisvendéglő pincérei szedik az üres poharakat az asztalról. Cs. V. — Megint nem főzték meg jól! még ha ezzel ízéből, értéké­ből vesztene is. Cukrászati termékeket csak hűtőszek­rényben szabad tárolni. Jó, ha elegendő tiszta ivó­vizet tartunk lehűtve, és kel­lemes a nagy melegben a jól behűtött, de nem jegelt ás­ványvíz, üdítő ital, gyümölcs­lé. Szeszes ital viszont egye­nesen zavarja a szervezet vé­dekezését a nagy meleggel szemben. Ajánlatos a naponta több­szöri langyos vizes tusolás. A strandolok homokos testtel ne menjenek a meden­cébe. Nagyon fontos a tiszta­ság. Az eldobált hulladék nemcsak sérüléseket okozhat, hanem valósággal vonzza a legyeket. A vízben ne üljünk hosszú ideig, mert a nap ult­raibolya-sugarai ártalmasak lehetnek. Felhevült testtel sohase ugorjunk vízbe, foko­zatosan hűtsük le szerveze­tünket. Tartózkodjunk minél többet árnyékban. A túlzott napozás egészséges szervezet­nek sem előnyös, betegeknél pedig súlyos ártalmakat okozhat (MTI) ttoeefeT fejtést A népek barátságát szolgálta a gonibaszőgi dalosiinncpélj' Hogyan védekezzünk a kánikula ellen?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom