Heves Megyei Népújság, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-23 / 171. szám
Egri nyár 6B v A Szentivánéji álom és ... Az egyre izmosodó, színeiben is bővebb skálát mutató Egri nyár az elmúlt vasárnap este Shakespeare mese- aiakjaival szórakoztatott el. Igaz, az esős időjárás miatt a Gárdonyi Gáza Színház falai között kellett színre lépniük az athéni mesterembereknek, Vackornak, Zuboly- nak, társainak meg a zenekarnak, a tündéreknek — az egri vár romantikát lehelő környezete helyett —, de így is kellemes, élvezetes két órát kapott a színi játékot és az ünnepien könnyed, komoly zenét kedvelő közönség. Mendelssohn a shakespea- t;e-i színpadi játék bűvöletében írt muzsikát: a szvit .mindazt a bohókás hangulatát, bukíencezést zenei életté .varázsolja, ami Shakespeare pistóriájában megfogalmazódik, Az előkelők a maguk módján és kedvtelésére bejárják az erdőt, vígasságuk egészen más gyökerű mint jaz egyszerű mestereké, akik tjagy igyekezettel színházat ' Csinálnak azoknak, akiknek az egész élet csupa színház és mulatság. S mi is lehetne egy ilyen jókedvű játéknak a témája, mint a szerelem. , Ezt a szentivánéji hangulatot azért írjuk le beszámolónk elején, mert az Egri Megyei Színpad rendezője, Szívós József jó érzékkel választotta ki Mendelssohn szvitjének ezt a részét és gárdájából azt a néhány fiatalem- .bert, akik az athéni polgárokat alakították. A sok-sok fintorral behintett részlet Shakespeare tündérmeséjének egyik tegszora- koztatóbb része s még így, pódiumelőadásban is hat humora, mert Mendelssohn zenéje megteremti a hangulatot, pótolja az erdők titokzatos' és ünnepi hangjait és él- hihetóvé teszi azt a pillanatot, amikor a tündérek a színen megjelenhetnek. Dr. Rip- ko Kálmán, Kertész József és Virág Tibor, Ivádi László, Varga György és Korpás István komoly sikert arattak ez alkalommal. Nagy Edit és Kertész József két-két Shakespeare-szonet- tel, Petrán Katalin és Virágh Tibor Shakespeare Makrancos hölgyéből egy párbeszéddel tette gazdagabbá a műsort. Id. Radnóti Tibor Mendelssohn Hegedűversenyének 2. tételét játszotta. Az egri közönség számára kellemes meglepetés, ahogyan ez az érett korú zenepedagógus a romantikának ezt a csillogó és jellegzetes alkotását előadta. Lugossy Melinda Mendels- sohn-dalával felkeltette érdeklődésünket fejlődő orgánuma iránt. Zongorakíséretét Halmay Katalin látta el. A Nádas Marcel által vezetett kamara-balettkar — az Operaházból — apró részlettel tette színessé ezt az estét. Az egri szimfonikusok — Farkas István karmesteri munkájának és lelkesedésének köszönhető! — egyre színesebben zenélve, egyre nagyobb területet meghódítva látnak el Egerben és a megyében egy tiszteletre méltó feladatot: élőben adni a zeneirodalom nagyjait a hangversenyekkel szűkösen ellátott vidéki közönségnek. Ez az este is bizonyítja: a közönség nem megy el érzéketlenül az egri szimfonikusok produkciói mellett. S bár kétségtelenül fájdalmas olykor-olykor az amatőregyütte- sek számára, hogy szervezés- technikai hibák miatt létszámban nem az a hallgatóság élvezi a zenét, az irodalmat, mint amilyen érdeklődést a szándék és művészi teljesítmény joggal megkívánna, az egri szimfonikusok és a megyei színpad gárdája közös úton haladva egyre inkább reprezentálja a műfajt Egerben. Mint ezen az estén is! (farkas) Ki mit komponál? Lord Whizzfey cs társai . . . ::. miután Angyal, néhány ökölcsapás, katapultálás, rövidke nyomozás és logikus gondolkodás után visszaszerezte ebben a bizony saját műfajában is most gyengécskére sikerült filmben a Gil- lingham-nyakéket — a késő esti órákban megkezdődött a Táncdalfesztivál 1968. Megkezdődött a dalok, a szöveg és a zene idei vetélkedője, amikor is újfent kihangsúlyozták, hogy nem az előadókat, hanem a zeneszerzők és szövegírók munkáját kell és szabad pontozni a zsűrinek, nézőnek egyaránt. Természetesen ez most sem lesz így, minthogy nem is lehet így. Nyilvánvalóan gyengécske művet még jó előadóval sem kunszt fennkölten lepontozni, de már két megÄ Delta legújabb — júliusi — száma a tudományos és technikai vívmányok iránt érdeklődő olvasók különféle rétegeinek nyújt olvasnivalót. Bemutatja az autómotorok porlasztóinak helyébe lépő parányi komputert, az atomkor játékait, a konyha .,forradalmát”, a gyárban készülő házakat (a Larsen—Nielsen-típusú házgyárat), a legfrissebb fotoúj- donságokat, a keszonbetegség leküzdésére irányuló törekvéseket, egybevetve a keszon gyógyhatásúnak kiaknázásával, a közművek módjára „házhoz érkező” számológépközponti szolgáltatásokat és láthatatlan sugarakkal készült színes légi fényképeket is közöl. Száznál több — részben színes — fényképével, seregnyi információjával, humorrovatával, tudomány- történeti érdekességeivel és a tv Delta és Haladás műsorait kiegészítő cikkeivel a lapnak ez a száma is méltán számíthat az olvasók érdeklődésére. Zátopek álveszi Nurmi örökét 8. — Nurmi nincs többé, a finn futógép berozsdásodott — ezt mondták róla az amszterdami olimpia előtt Már éppen indulni akart Helsinkiből a finn versenyzőket szállító hajó, amikor a kikötőben váratlanul megjelent Nurmi. — Utazom Amszterdamba és versenyezni akarok — mondta a csapat vezetőjének. Beszállt a hajóba és útközben senkihez sem szólt egy szót sem. Az olimpián először tízezer méteren állt rajthoz. Minden atlétaszakértő azt hitte, hogy ez lesz az egyetlen száma. 30 perc 18.2 másodpercet futott, olimpiai rekordot állított fel, ezzel győzött. Nagy szenzációt jelentett, amikor a közönség ott látta Nurmit az Ötezer méteres verseny rajtjánál is. Hallgatag embernek ismerték, de a szakértőknek az volt az érzésük, hogy a start előtt Ritola é$ Nurmi mégiscsak váltott egymással néhány szót. Mintha megbeszélte volna a két finn atléta, hogy közülük ki győzi le a veszélyes svédet, iííidet. Peches ember: ... ha nyáron a Balatonra indul üdülni, aznap reggel tör be a hidegfront; ha télen a hegyekbe készül, megérkezik a melegfront. Most veszi fontolóra azt a bölcs tanácsot, hogy télen menjen a Balatonra és nyáron a hegyekbe: — De amilyen pechem van, pont akkor tör majd be a melegfront nyáron, amikor a Balatonra érek, hónom alatt a fakutyával — sóhajtott fel végül, és úgy döntött, hogy otthon marad. ★ Régóta töprengek, ma sem értem, hogy egy földig omló apácakámzsa, miért olcsóbb, mint egy tenyérnyi bikini fürdőruha? Aki tudja, adja át! Erdei mondat: — Megőrültél? Hová dobod két... Ott nem gyullad meg! azt a csik<-ó) közelítőleg azonos szintű között bizony annak a javára billeg a mérleg, illetőleg a pontok nyelve, amelyet in- venciózusabb, közkedveltebb énekes mutat be. De hiába, a táncdaléneklés világában sem található meg az abszolút igazság. Úgy vélem, messze elhamarkodott dolog lenne az első elődöntő után máris azon bölcselkedni, hogy jobb lesz-e, vagy sem az idei fesztivál, mint a tavalyi. Az kétségtelen, hogy néhány unalmasan lapos, szövegében, zenéjében egyaránt az eredetiség árnyékát is messze kikerülő versenyszám mellett néhány olyan dalt is hallhattunk, amely minden bizonynyal és méltán lesz sláger. A közönség bűv- és vádköréből kivont zsűri, a milliókhoz hasonlóan képernyőről pontozott és pontoz majd, a milliók meg írtak és írnak még majd, hogy csak győzze a posta — és a Ki mit tud ? izgalmas, országos szórakoztató vetélkedői után a Ki mit komponál? vetélkedője ismét szórakoztató, játékos és muzikális csemegét ígér. Az újszülöttnek minden vicc új, az új televíziónézőnek minden ismétlés új produkció. Ezért, és így valóban még vita sem lehetne azon, ha a televízió időről időre műsorára tűzné egy-egy sikeres és emlékezetes produkcióját. Sajnos, ezek az ismétlések néha úgy tűnnek, mintha nem az új televíziónéződnek kedveskednének, hanem az új műsoridőt kívánnák valamivel és kényelmesen kitölteni. Ám vasárnap este örömmel kelhettünk fel a képernyő elől, mert a hat évvel ezelőtti Leacock-est méltó volt az ismétlésre — az öreg televíziózok számára is. Nemcsak Lord Whizzfey, alias Vízfej és társai miatt, hanem az élet könyörtelensége miatt immáron muzeális kinccsé váló oly képsorok miatt is, amelyek nagy és már nem élő színészegyéniségeket sorakoztattak fel. Így, csak ezt az alig több mint egyórás és még csak félévtizedes képeket is nézve megdöbbentő, hogy néhány év alatt hány neves, nagyszerű színészünk lépett ki örökre az élet színházának kiskapuján. A feledhetetlen Uray Tivadar, a sokoldalú Lutabdr Árpád, Mányai Lajos —, hogy csak azokról szóljunk, akik már nincsenek, de hangjuk, játékuk a kép és a hang csodája folytán e műsorban mégis megmaradt. Nagy érdemük volt abban, hogy a rendezésben talán már egy kicsit megkopott szatirikus est játékában, ritmusában mégis friss és eleven, szórakoztató és újból emlékezetes maradt. Ez az ismétlés az újdonság erejével hatott. ( gyúr hó) Munkavédelmi filmpályázat — amatőröknek A SZOT munkavédelmi osztálya és a Fővárosi Művelődési Ház a balesetek megelőzésével, a veszélyforrások elhárításával, a szabályos, biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos nevelés segítésére filmpályázatot hirdetett az amatőrök számára 1368, július S3, kedd Az aranyérmet Ritola szerezte meg. A második helyért elkeseredett küzdelem alakult ki, Nurminak kivételesen minden erejére szüksége Volt, csak így tudta megelőzni a svéd futót. Amikor célba ért, összeesett és elvágódott a salakon. Nurmi csak néhány perces ápolás után tudott újra a lábára állni. Mindenki azt hitte, hogy sportpályafutását örökre befejezte. Nem így történt. A nézők nem akartak hinni a szemüknek. amikor Nurmi megjelent a 3000 méteres akadályfutás startjánál is. Eleinte úgy látszott, hogy Nurmi azt szeretné, Ritola nyerne. Ez azonban nem sikerült. Egy másik finn atléta, Loukola győzött. Ritola a verseny közben rosszul lett, Nurmi pedig ereje megfeszítésével második lett. Amit az ©szakaik szerettek volna, azt, ha más szereposztásban is, de végrehajtották. Finnországé tett egy újabb aranyérem. Nurmi később még elindult néhány versenyen. Sőt négy esztendővel később. 1932-bén ott akart lenni negyedszer is az olimpián! Los Angeles azonban nem láthatta futni a nyolc aranyérem tulajdonosát. Elutazott ugyan a nagy küzdelem színhelyére és a maratoni futásban akart indulni. Nurmi t azonban a németek feljelentették a Nemzetközi Atlétikai Szövetségénél és azzal vádolták. hogy a külföldi versenyein, különböző címeken pénzt fogadott el és ezért nem amatőr, hanem profi. Heves vita alakult ki. Bizonyítékként néhány csekk került elő, rajtuk Nurmi aláírása. A híres finn futó hiába utazott el az Egyesült Államokba, nem engedték indulni és csak a tribünről nézhette, amikor a hosszútávfutók elindultak a stadionban. Nurmi sehogy sem akarta végleg abbahagyni a versenyzést. A finn szövetség nem ismerte el azt, hogy nyolcszoros olimpiai bajnoka profi, ezért otthon Los Angeles után is futott még néhányszor. Csak 1934-ben mondott búcsút a salaknak. Nurmi azonban még egy olimpián futott. 1952-ben, amikor Helsinkiben rendezték a nagy világversenyt, akkor ő szaladt a stadionban, kezében a lánggal. Ugyanaz a trikó és nadrág volt rajta, mint hajdanában. Viharosan ünnepelte a közönség, amikor az olimpiai váltó utolsó tagjaként, jellegzetes alakja feltűnt a bejáratnál. Sporttörténeti pillanat. Nurmi ugyanis a saját szobra előtt futott el, mielőtt bekanyarodott a helsinki stadionba. így kapott elégtételt korábbi sérelmeiért és így köszönte meg neki sikereit Finnország. Nurmihoz hasonlóan Emil Zátopek is új korszakot nyitott a hosszútávfutás történetében. A csehszlovák atléta 1948-ban Indult először olimpián. Londonban a nagy világverseny a 10 ezer méteres síkfutással kezdődött. Amint ezt már szinte hagyományos volt, ismét észak-európai atlétát, ezúttal a finn Heinot tartottál- az első számú esé-: lyesnek. Ö könnyedén, símán futott, ugyanúgy, mint nagy elődei. Ezzel szemben Zatcr Két olimpiai bajnok egy családban: Zátopek és felesége. Pék látszólag erőlködött. Arca szenvedést árult el. a fejét ide-oda forgatta, a karját sem úgy tartotta, mint azok, akik az előző olimpiákon győztek. Stílusa szokatlan volt, ugyanúgy ahogy taktikája is. Nurmi egyenletesen futott. Zátopek viszont időnként váratlanul beleerősített, váltogatta a sebességet. Ezzel akarta kizökkenteni ellenfelét a ritmusából. A csehszlovák atléta tehát ellenkező módszerrel próbált győzni, mint nagy elődjei, a finn futók. Londonban 10 ezer méteren Zátopek és Heino látványos és változatos küzdelmet vívott egymással. A csehszlovák futó időnként, előfordult, hogy egy körben kétszer is, hirtelen teljes sebességre kapcsolt. így futott harmincnegyven métert. Heino kénytelen-kelletlen követte. Ilyet hosszútávfutó versenyen, nem látott még közönség! Zátopek hátra sem nézett, csak a legváratlanabb pillanatokban úgy kezdett száguldani, mintha a sprinterek babérjaira vágyna. A közönség mindig ilven jelenetnél tapsolt, tombolt. A táv felénél a finn futó már teljesen elvesztette biztonságérzetét, teljesen alárendelt szerepet játszott, a versenyt Zátopek irányította. Minden úgy történt, ahogy ő akarta. Heino idegileg és fizikailag egyaránt kifáradt és amikor már nem bírta tovább, 6400 méternél feladta a küzdelmet. a csehszlovák futó ezután is úgy futott, mint amíg nagy ellenfele a pályán volt, hol gyorsított, hol lassított. Zátopek 29 perc 59.6 másodperces idővel szerezte meg élete első olimpiai aranyérmét, (összehasonlításul: Nurmi utolsó világrekordja 30 perc 06.2 másodperc volt ezen a távon.) (Folytatjuk) Tizenhat milliméteres (fekete—fehér, színes, magnóhangos, fényhangos) egyéni vagy közös alkotásé 10 perces időtartamnál nem hosz- szabb munkavédelmi' tárgyú filmekkel indulhatnak az érdeklődők, akik közül az első helyezettet 8 ezer forintos fődíjjal, a másodikot 6 ezer, a harmadikot ötezer forinttal jutalmazzák s négyen kapják a negyedik helyezéssel járó 2—2 ezer forintot. A pályázók munkájának megkönnyítése érdekében néhány javaslatot is adtak. Eszerint filmet készíthetnek a munkavédelmi őrök mindennapi igyekezetéről, r.rról az önzetlen társadalmi összefogásról, amely a baleseteket próbálja megelőzni. A javaslaton túlmenően a SZOT munkavédelmi filmbizottsága a forgatókönyvek megírásához is tanácsokat ad, útbaigazítást nyújt. A beküldési határidő: 1968. december 5. A pályázattal kapcsolatban bővebb információt a SZOT munkavédelmi osztályán (telefon: 425-333) Dunkl József ad. Csendháborítók Az egri Szépasszony-völgy régóta a városbeliek és a kiránduló idegenek kedvenc szórakozási helye s mert a süi'űb- ben lakott területektől meglehetősen távol esik — különösebb korlátozás nélkül, még éjszaka is szabad itt a szemei- szúró randalír ozástól rrientes vigalom, hangos jókedv. Kevésbé hihető viszont az, hogy a völgyből a város felé vezető utakon, főleg pedig benn. úgyszólván Eger közepén is megengedett a — különösen éjjel — visszatetsző, zavaró zajoskodás, ordítozás. A Bródy mozi környékén mégis nap nap után feltűnnek a csendháborítók, legédesebb álmaikból riogatják, a pihenőket A minap éjszaka — jóval azután, hogy a rádióban elhangzott a kedves hangú figyelmeztetés, miszerint a hallgatok kapcsolják halkabbra készülékeiket — így már azon sem lehetett csodálkozni, hogy az Arany János utca 10. számú ház előtt talán minden eddiginél harsányabb „bordalokba'' kezdett egy népesebb társaság s hosszú ideig fülsértő, idegtépő — olykor az üvöltésbe átcsapó — „danászással” adta tudtul rendkívüli jókedvét. Tévedés ne essék: a jókedvhez mindenkinek joga. van de az ennyire feltűnő csendhá- boritáshoz aligha! (-ni)
