Heves Megyei Népújság, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-11 / 135. szám

Érdekes társadalmi töltésű,

inai témát Ígért a péntek esti tévészínház bemutatója. Fii- löp Janos A mafla című tévé- játéka egy vidéki kisváros mozdulatlan, tunya életformáját veszi célba. A kisvárosi tisztviselők sörissza kompániája szokásos szombat esti tivornyáját rendezi a vasúti restiben, amikor egy „új fiú” jelenik meg közöttük, s az Aranka bájaival tetőzött mulatság váratlanul megszakad. Fordított revizori alap- helyzet ez a tévéjáték. Gogol hőisei egy senkit, egy szélhámost néztek nagy embernek, revizornak, Fülöp kisvárosának tisztviselői pedig egy főnököt* leendő vezetőjüket nézték egyszerű senkinek, beosztottnak. Ha nem is go- goli, de érdekes alaphelyzet egy szellemes tévéjátékhoz.

A vidék természetesen csupán helyszín, a tévéjáték írója és rendezője (Horvai István) tulajdonképpen egy életforma ellen hadakozik, mégpedig tegyük hozzá, olyan életforma ellen, amellyel bizony gyakorta találkozunk napjainkban is. Csakhogy az előttünk pergő játék a felvillanó jellemek, s maga a stílus sem alkalmas e célba vett magatartás leleplezésére, elítélésére. Kár, hogy a tévéjáték alkotói nem érezték meg témájuk műfaji követelményeit. móriczi idillt tálaltak a képernyőre, maró szatíra helyett A címszereplő Mafla, a maga ártatlan naivitásával az életről, az emberekről alkotott véleményével egyáltalában nem mai hős, mint ahogyan a tívomyázó sörisszák sem válnak mai emberekké attól, hogy kar- 'fársozzák egymást a régi urambátyám helyett. A dado- gós vasutas figurája régi ízekre emlékeztet, a leleplező megoldás pedig ötletszegény- eégre vall.

Nem tetszett ez az új tévéjáték. Sajnáljuk, mert az alapötlet használt!;’' \ a szándék nemes, s néhány szereplő igen jó alakítást nyújtott. Elsősorban Tahi—Tóth László és Kállai Ilona tetszett.

★

Irodalmi és drámai élményben volt részünk vasárnap délután, amikor a televízió bemutatta Él igoné című műsorát, ai egy

nagyszerű ötlet remek tolmácsolása volt. írója Békés Tamás. Aprily. Brecht, Hoch- huth. Shaw, Venezisz műveinek segítségével hozta közelebb a ma emberéhez a női önfeláldozás drámáját, Antigoné tragédiáját. Frappáns megoldás a keret játék, a próba. ahol a színésznő nem érzi szerepét, s nem tud azonosulni Szophoklész Antigonéjával. A rendező azonban a színésznő — és a mi! — segítségére siet és a mi korunkból táplálkozó történetek segítségével érdekes feleletet ad a feltett kérdésre. Az egymást követő, sőt kiegészítő részletek nagy kérdőjelet sugallnak: szükségszerű-e az Antigonék demonstratív halála. vagy a modern társadalomban már az áldozatvállalás más útját is követheti az emberiség. Tetszett Nemere

A mafla Elő Antigoné

mm

Ot pontot Major Tamásnak

László értelemre és érzelemre egyformán számító rendezése, valamint Béres Ilona többszerepes drámai alakítása.

Az érdekes műsor sikere biztatás lehet: a drámairora- lom nagy kérdéseit, az élet kérdéseit érdemes ilyen eszközökkel közelebb hozni a tévénézők millióihoz.

★

Vasárnap este ismét érdeklődéssel néztük, hegy: Ki mit tud? Jó és gyenge műsorszámok. valamint tévedések váltották egymást ez alkalommal is. Ha lenne öt pontom, valamennyit a zsűri elnökének. Major Tamásnak adnám, elsősorban nem is a döntésedért, mint inkább az önálló műsorszámoknak is beillő indoklásokért.

(márkusz)

A nép iskolái

l\[épi rendünk húsz esztendővel ezelőtt, 1948. június -1 * 11-én államosította az egyházi kezelésben levő iskolákat. A bányák, a gyárak, az üzemek, a bankok után a kultúrálódás, a tudomány várai is a nép, a szocializmust építő állam tulajdonába kerültek.

Nem túlzás azt mondani, hogy ez az államosítás volt közoktatásügyünk eddigi legnagyobb sorsfordulója, hiszen nem csupán formai változást jelentett. Gyökeresen megváltoztatta a nevelés és népoktatás szellemét, alapjait, hogy egy merőben új világ felépítésére, meghódítására készítse fel az ifjúságot. Évtizedes mulasztásokat pótolt az államosítás, hiszen már a fejlett kapitalista országok egynémelyükében is jóval előbb belátták, hogy a közoktatás sajátosan állami feladat, amelyet nem lehet különféle vallási ideológiák és érdekek szolgálatába állt-» tani. S különösen nem lehetett egy olyan országban, amely a régi társadalmi renddel szakítva, a szocializmus építésének útjára lépett. Az egyházi iskolák idealista szemléletű, vallási megkötöttségekkel, előítéletekkel terhes szelleme nem illett bele szabad, friss, gyakorlati tennivalókkal tervekkel, szinte telezsúfolt életünkbe.

Az iskolák államosítása volt tehát kulturális forradalmunk alapköve. Kezdődött azzal, hogy gondolkodást megfellebbezhetetlen merev tételekkel helyettesítő oktatás helyébe természettudományos módszerek léptek: a gondolkodásra, a cselekvésre való nevelés, amely gyakorlati életre készíti fel az embert, s amely helyesen kapcsolja össze az elméleti ismereteket a termelőmunkával.

Az egyházi iskolákban tanító pedagógusok nagy többsége is örömmel fogadta az államosítást, hiszen állami iskolában tanítani méltányosabb bánásmódot, nagyobb megbecsülést jelentett. Különösen a falusi iskolák nevelői érezték ezt, akik gyakran megalázó feltételek között, házról házra járva gyűjtötték össze járandóságukat, vagy a vallásos hívekre kirótt adókból kapták a fizetést.

A tanulóifjúság helyzete is más lett az államosított iskolában. Lépten-nyomon érezték a szocializmust építő ország segítő akaratát.

Húsz év telt el azóta. Ma már az akkori első osztályos kisiskolások felnőtt emberek. Az államosítás napja pedig történelmi dátum, amelyre mint távoli nagy eseményre emlékszünk vissza,

K. Gy.

Jó taktika + küzdőképesség - győzelem!

Egri Dézsa—Komlói Bányász 1:0 (1:0)

így látta rajzolónk a mérkőzés egyetlen gólját.

Komló. 4000 néző. V.s Baflfla Gy

Eger: Bulyovszki — Kárpáti, Befrán, Winkler — Tátrai. Budai — Faliszek. Varga. Rajna. Lakinger. Kovács S. Edző: Szentmar, jay Tibor.

Komló: Buús — Lazaiidlsz, Zir monyi. Csordás — Bánfalvi. Pataiki — B ordács. Kerkai. Takács. Korom (Solymosi H. 65. perc); Pintér. Edző: Lantos Mihály.

A mérkőzés előtt egy órával hatalmas jégeső, majd pedig vihar söpört végig a komlód pályán és egy ideig kétségessé vált. hogy a találkozóra egyáltalán sor kerülhet-e. Amikor az óra mutatója az ötösre ugrott, csendesedett a vihar és a játékvezető engedélyt adott a játékra. A vendégek kezdtek, s a 2. perc végén már Buús kapujában táncolt a labda: ©gy gyors jobb oldali támadás végén Varga háttal állva a kaputól, jó labdát adott * felfutó Lakingemek. aki kapás-* ból. ritkán látható nagy gólt lőtt a jobb alsó sarokba. 1:0.

Két perccel később Pintér közeli fejese az oldalhálóban akadt el. Feljött a hazai csapat és egy- re-másra vezette veszélyes támadásait. A 12. percben Bulyovszki Takács elé öklözött egy szabadrúgást. de a komlói csatár lövése elsuhant a jobb kapufa mellett. Egy negyedórával később Pataki szabadrúgását az egri kapus a felső léc segítségével hárította szögletre. A 30. percben viszont majdnem újabb gólt értek el az egriek. Gyors ellentámadás végén Kovács S. kapott labdát, aki a jobbösézekötő helyéről. a 16-os tájékáról lövésre szánta el magát, bombája azonban elakadt az egyik önfeláldo- jcóan közbevetődő hazai védőn.

Egyre küzdelmesebbé és izgalmasabbá vált a játék. A hazaiak az egyenlítő gólért, a vendégek pedig az eredmény tartásáért harcoltak. A 38. percben veszélyes helyzetben tisztázott Kárpáti. majd ellentámadás végén Varga lövése szállt kapu fölé. A 43. percben Bulyovszki bravúrosan mentett szögletre ©gy kellemetlen. bal sarokba tartó lövést.

Szünet után

továbbra fa a komlóiak uralták a pálya háronm egyed részét, az egriek megszállták kapujuk előterét. Nagy nyomás nehezedett a vendégek kapujára, a hazaiak egymás után rúgták a szögleteket. — szám szerint huszonhármat —; de az egri védők időben mindig hárítani tudtak, vagy- pedig a komlói csatárok idegeskedtek el a helyzeteket. Az 53. percben szabadrúgáshoz jutottak a lila-fehérek. Faliszek lövése a* oldalhálót találta el. Az 55. percben Berán és Keakaá ment fel egy beadásért a 16-oson belüli a csúszó® talajon azonban mindketten elestek és a játékvezető közvetett szabadrúgást ítélt & Dózsa ellen, A rálőtt labda háromszor vágódott le a sorfalról^ majd végül Takács lőtte csúnyán kapu fölé. A levegőben lógott az egyenlítő gól! A. 60. ^percben Bulyovszki tisztázott lábbalí

majd Tátrai. Rajna, és Budai fejelte a kapu torkából a labdát. Közben az eső is jobban eleredt, villámlott. csattogott, a zuhogó eső szinte elsötétítette u pályát, ahol drámai küzdelem folyt. A 76 percben Faliszek tört ld kecsegtető helyzetben, a lövé9 pillanatában ellökték, de a játékvezető továbbot intett. Tíz perccel a találkozó befejezése előtt, a vihar miatt Bállá Gy. kikapcsoltatta a villanyórát, a szurkolók pedig nagy buzdításba kezdtek. A 85. percben Bordás labdája csattant a kapufán, majd az egriek labda- tartással kísérleteztek és az eredményt tartani tudták.

Mint az várható volt: az NB I. B rangadóján a hazaiak mindent latba vetettek a győzelem, de legalább az egyik pont megszerzéséért. A második percben elért egri gól azonban megzavarta; idegessé tette őket. és ez éppen elegendő volt arra. hogy a kitűnő formát kifogó lila-fehérek minden komlód támadást meghiúsítsanak. a Dózsások megerősített védelemmel vették fel a küzdelmet. elől a játékidő nagy részében csak két csatár tartóZko- kodott. akikhez azonban a többiek mindig időben fél tudtak futni az ellentámadások indításakor. örvendetes volt az is. hogy valamennyi egri fiú stzívvel- léiekkel. megállás nélkül küzdött. csatázott, nem ismert elveszett labdát és ©gymást múlták felül a test test elleni harcban is. Bátran ütköztek, önfeláldozóin szereltek. Az egriek ügyesen lassították le a komlói rohamokat a legalkalmasabb pillanatokban váltottak ritmust, és ezzel erőnlétileg, idegileg is a maguk javára tudták fordítani a játékost. A magas színvonalú találkozót végeredményben azért nyerték meg as egriek, mert küzdeni akarásban és taktikáiban te. ellenfelük fölé nőttek.

Egyénileg Bulyovszki önmagát múlta fedüä. öt bravúros védése te akadt. A közvetlen védelemből Berán * mezőny legjobbjának bizonyult. Ezen a napon minden sikerült neki. Kárpáti és Winkler önfeláldozó, tőlük megszokott játékukért érdemelnek dicséretet, kitűnően semlegesítették gyors szélsőiket. A fedezetek az idei év legjobb játékát nyújtották. Buda és Tátrai _ is mindenütt ott volt. biztos góltól mentették meg egyszer-egyszer kapujukat. A csatársorban egyenrangú teljesítményeket láttunk, Rajna inkább a védőket segítette. de végig küzdötte » 90. percet Varga, Faliszek és Lakinger te. Ügyesen tartották a labdát és az ellenfél térfelén segédkeztek az ellentámadások kibontakozásának megakadályozásában. Kovács S. edső NB I. B-s mérkőzésén jó játékkal ..rukkolt” ki. szép csatárerényeket láttunk tőle. sőt- majdnem gólt te sikerült rúgnia.

Bállá Gy. jól vezette játékvezetői szempontból nehéz mérkőzést, (fazekas)

További eredmények: Ózd—

Ganz-MÄVAG 0:0. Nyíregyháza— BVSC 0:0 Szállítók—Győri Dózsa 1:1 (2:0), Várpalota—Pécsi Bányász 4:0 (0:0). Kecském ért,—Nagy. bátony 3:1 (0:1), Bp. Előre—Szolnoki MTE i:l (1:0), MVSC—Oroszlányi Bányász 1:0 (0:0). Budafok —Bp. Spartacus 0:0,

A bajnokság állása:

1. Komló

15

8

5

2

28: 9

21

2. Kecskemét

15

8

5

2

19:12

21

3. Eger

15

6

8

1

20:12

20

4. Várpalota

15

6

6

3

20:12

18

5. Bp. Spart.

15

4

9

2

18:17

17

6. Bp. Előre

15

6

4

5

15:11

16

7. MA VÁG

15

5

6

4

14:14

16

8. Oroszlány

15

6

3

6

20:13

16

9. Szállítók:

15

6

3

6

17:16

15

10. MVSC

15

4

7

4

13:13

15

11. SZMTE

15

6

3

6

15:1«

i5

12. BVSC

15

5

3

7

21:22

13

13. Nagybát.

15

4

5

6

16:20

13

14. Pécsi B.

15

4

4

7

15:21

12

15. Gy. Dózsa

15

3

S

7

15:24

11

16. Nyíreigyh.

15

3

5

7

9:15

11

17. Budafok

15

3

5

7

14:25

11

18. Ózd

15

2

6

7

6:16

1$

65.

De mégsem Petit-né vette a bátorságot, hogy kopogtasson.

Louis volt, a kertész, és jelenteni akarta a gazdájának, hogy milyen különös pusztítást végzett valaki a kertben. A pázsitot tönkretették, összetaposták, feldúlták.

Ugyanakkor furcsa holmikat hozott be, melyeket a gonosztevők hagytak a gyepen, s ő összeszedte őket. Lecoq úr első pillantásra felismerte a holmikat.

— Egek! — kiáltott. — Megfeledkeztem magamról. Nyugodtan beszélgetek itt födetlen arccal, mintha nem világos nappal lenne, mintha nem léphetne be valami tolakodó bármelyik pillanatban.

És Louis-hoz fordult, akit nagyon meghökkentett, hogy itt találja ezt a barna hajú fiatalembert, akit nem látott bejönni az este:

— Add ide, fiacskám, a kellékeimet — mondta.

Majd egy szempillantás alatt, míg a házigazda kiment, hogy néhány utasítást adjon, visszaállította tegnapi külsejét. Oly jól sikerült, hogy a visszatérő Plantat bácsi nem hitt a szemének: a kandalló mellett az a jámbor Lecoq állt, akit a nyomozás idején ismert meg. Ugyanaz a sima haj, vörösesszőke pofaszakáll, ugyanaz a bárgyú mosoly, s ismét az arcképpel díszített cukorkásdobozzal játszadozott.

A reggeli már az asztalon állt, s az öreg békebíró azért jött, hogy kihívja vendégeit. Rövid ideig tartott az étkezés, s csöndes volt, akár az előző esti. A vendégek érezték, hogy minden perc drága. Domini úr várta őket Corbeilban, s már valószínűleg türelmetlenkedni kezdett késedelmeskedésük miatt.

Louis éppen egy kosár nagyszerű gyümölcsöt tett az asztalra, mikor Lecoq úrnak eszébe jutott a kuruzsló.

— Biztos kellene valami a nyomorultnak — mondta.

Plantat bácsi Robelot mesterért akarta küldeni szolgáját, de a detektív tiltakozott.

— Veszedelmes fickó az — mondta —, én magam me- gyek.

Kiment, de tíz másodperc sem telt bele, felharsant a

hangja: .

— Uraim — kiáltott —, uraim!!

Az orvos és a békebíró odarohant.

L—---------------------------------------A fülke ajtajában ott feküdt a kuruzsló élettelen teste. Megölte magát a nyomorult.

22.

Az orcivali kuruzslónak rendkívüli lélekjelenlétre s nagy bátorságra volt szüksége, hogy megölje magát a sötét fülkében, és semmi gyanús zajjal ne keltse föl a könyvtár- szoba vendégeinek figyelmét.

Az újságkötegek s az ócska könyvek közt tapogatózva a sötétben egy darab zsineget talált, azzal lett öngyilkos. Szorosan a nyakára kötötte, egy ceruzacsonkot használt érnyomónak, és megfojtotta magát.

Egyébként távolról sem volt olyan csúnya, mint a közhit tartja azokról, akiknek fulladás okozta halálukat. Sápadt volt, szeme félig nyitva, szája tátva, az arca bárgyú, mint mindenkié, aki agyvértolulás következetében, nagy fájdalmak nélkül, lassankint veszti el eszméletét.

— Talán még magához lehet téríteni — mondta Gend- ron doktor.

Gyorsan kivette felszerelését a zsebéből, s letérdelt a hulla mellé.

Ügy látszott, ez az öngyilkosság nagyon boszantotta, sőt bántotta Lecoq urat. Már minden úgy ment, mint a karikacsapás és tessék, most kicsúszik a kezéből a koronatanú, akit élete kockáztatásával tartóztatott le.

Plantat bácsi viszont valósággal elégedettnek látszott, mintha ez a haláleset bizonyos elhallgatott tetteknek kedvezne, s titkolt reménységeknek felelne meg. Egyébként, ha csak arról van szó, hogy meg kell győzni Domini urat, s adatokat kell szolgáltatni az új elképzeléshez, nem sokat számított a kuruzsló halála. Ez a holttest ékesebben beszél, mint a legnyíltabb vallomás.

A doktor fölemelkedett, belátta, hogy hasztalan fáradozik.

Hiába próbált meg mindent, amit csak előírt az orvosi gyakorlat fulladás esetére. Á torkolati véna felnyitása nem hozott eredményt.

— Ennek bizony vége — mondta. — A nyomás pontosan a nyelvcsont és a pajzsporc közé esett: a fulladás pillanatokon belül beállott.

A kuruzsoló holtteste ekkor a könyvtárszoba szőnyegén hevert.

— Most már nincs más hátra, haza kell vinni — mondta Plantat bácsi. — Mi is vele megyünk, mert le kell pecsételni a házában minden olyan bútort, amelyben fontos papírok lehetnek.

Szolgájához fordult:

— Fuss a községházára, kérj egy hordagyat és két jó- akaratú embert.

Gendron doktorra már nem volt szükség. Megígérte Plantat bácsinak, hogy visszajön, s elment, hogy Courtois úr állapota felől érdeklődjön.

Louis csakhamar visszatért, nem egy, hanem tíz jóakaratú ember kíséretében. Robelot holttestét a hordágyra tették, és a gyászmenet útnak indult.

Órával kuruzslója a domb legalján, a függőhídtól jobbra lakott. Háromszobás kis házban élt, az egyik szoljában a boltja volt, telis-tele növénycsomagokkal, száraz füvekkel, magvakkal, s a gyógyfukereskedéshez szükséges ezerfajta árucikkel. A belső szobában aludt, melynek bútorzata szebb volt, mint a vidéki hálószobáké általában.

A halottvivők az ágyra tették szomorú terhüket.

Biztosan nagy zavarban lettek volna, ha nincs köztük a kisbíró, aki Órával sírásója is egy személyben. Ez az ember a gyászszertartás minden csínját-bínját ismerte, s minden szükséges utasítást megadott a halott öltöztetéséhez. ö maga gyorsan és ügyesen elrendezte a derékaljat, ahogyan az előírások megkívánják, s a hagyományok rendje szerint összehajtogatta és a derékalj alá tűrte a lepedőket. Ezalatt Plantat bácsi minden bútordarabot megnézett, mert a halott zsebében megtalálták a kulcsokat.

Ez az ember két évvel ezelőtt még egyik napról a másikra tengette életét, egy árva fillérje sem volt, s most akkora értékeket találtak nála, hogy ez a tény önmagában is terhelő adat, új bizonyíték a többi, erkölcsileg vitathatatlan, de a bűnrészesség szempontjából mégsem nyilvánvaló bizonyíték mellett. De az öreg békebíró hiába kutatott, semmi olyat nem talált, amit már ne ismert volna.

A Morin-rét, a Frapesle-földek, a Peyron-féle parcellák birtoklevelei ott voltak. Ezenkívül két Rubelot úr javára szóló kötelezvény, az egyik 150, a másik 280 frankról, a község két lakosának aláírásával.

Plantat bácsi nem tudta leleplezni csalódottságát.

— Semmi nagyobb érték — súgta Lecoq úr fülébe —, ön érti ezt?

— De még mennyire — felelte a detektív. — Ravasz fickó volt ez a Robelot, s igen óvatos is, hát elrejtette gyorsan szerzett vagyonát, s volt türelme úgy tenni, mintha évekbe telne, míg meggazdagszik. Az íróasztalában csak olyan értékeket fog találni, uram, melyeket veszélytelenül elismerhet. Mennyi van ott?

A békebíró gyorsan összeadta a különböző összegeket.

— 14 500 frank — felelte.

— Sauvresyné többet adott neki — jelentette ki magabiztosan Lecoq úr. — Ha csak tizennégyezer frankja van, nem lesz bolond földbe fektetni az egészet. Biztos van egy kis eldugott pénzecskéje valahol.

— Persze, én is azt hiszem, de hol?

— Ö, hát azt keresem.

Ugyanis kereste, bár nem látszott rajta, körbejárta a szobát, elhúzta a bútorokat, bizonyos pontokon megkopogtatta a követ a csizmasarkával, helyenkint meghallgatta a falat. Végül visszament a kandallóhoz, mely előtt már többször megállt.

(Folytatjuk)