Heves Megyei Népújság, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-12 / 110. szám

t •é 210 ezer forintos tanulság A gyöngyosoroszi Február 24 Tsz esete a melléküzemágakkal a járási tanács adócsoport­ja, a területi szövetség szak­emberei heteket töltöttek el azzal, hogy fényt derítsenek a sok szabálytalanságra. Vé­gül is 171 ezer forintos adó­hiány és 40 ezer forint bír­ság megfizetésére kötelezték a termelőszövetkezetet és a vezetők is komoly figyel­meztetést kaptak, azonkívül jelentős kártérítést fizet a tsz főkönyvelője. IVeni törvénytelen — legfeljebb drága Azt firtattuk mi is, miként kezdtek neki e jövedelmező­nek ígérkező vállalkozás­nak? Gépeket vettek. Enélkül el sem képzelhető a mű­anyag kupakok, csomagoló­eszközök gyártása. Ám e „gépeket” kisiparosoktól vá­sárolták — a szakértők sze­rint igen magas áron. Aki látta ezeket a primitív, ma­szek fabrikálta gépeket), amelyek teljesen kézi erővel működnek, az nehezen hiszi el, hogy mindezért több mint 150 ezer forintot fize­tett ki a termelőszövetkezet. Miért nem becsültették fel szakemberrel az értékét? Felbecsültették. 800 forin­tot fizettek ki egy kisiparos­nak (!?), hogy becsülje fel a másik kisiparostól vásá­rolt gép értékét. Felbecsül­te. Egészen fel. Igaz, ezek a primitív mű- anyaggyártó kézi „szerken­tyűk” így is meghozzák az árukat hiszen majdnem két­százezer forintos tiszta bevé­telt hoztak a szövetkezet­nek és valóban mun­kát adnak néhány szövetke­zeti fiatalnak. Megrendelésük is van. Éppen ezért most el­határozták, hogy automata gépet vesznek a műanyag- gyártó részlegükhöz. Leg­alább olyan modern gépet, mint amilyennel már valószí­nűleg azok a kisiparosok dol­goznak, akik néhány hónapja sikerrel rásózták a termelő- szövetkezetre a műanyag- gyártás őskorából származó maguk fabrikálta „gépeket”, kát gépgyáraknak, ktsz-ek- nek csomagolják a gépeket külföldi szállításokra. Több mint hetvenen dolgoznak en­nél a részlegnél. Bár van en­nek a számnak egyetlen szép­séghibája: zömében nem gyöngyösorosziak hanem bu­dapestiek ezek az alkalmazot­tak, akik Mosonmagyaróvár­tól Kaposvárig szerte az or­szágban dolgoznak a gépek csomagolásán a szövetkezet Cégére alatt. Ez sok vitára ad okot... bár az a tény hogy sok ezer köbméternyi fát dol­goznak fel, amely az oroszi erdőkből származik, menti ezt a vállalkozást. De az a rengeteg szabálytalanság, amelyet a vizsgálatok feltár­tak ennek az üzemágnak rö­vid működése óta, jó figyel­meztető lehet a többi közös gazdaságnak, mint ahogy fi­gyelmeztető volt a gyöngyös- oroszi vezetők számára is. A számlázás, az anyagfelhasz­nálás, a bérek, utazási és egyéb költségek elszámolása körül aligha lehetett itt rend­ről beszélni. A népi ellenőrök találtak olyan útirendelvé- nyeket amelyeken a napidí- ;ak összege 5—8 ezer forin­tot tesz ki, de semmivel sem rizonyítható, hogy ezeket az összegeket megkapták-» a dolgozók, hisze í aláírásuk hiányzik., Előfordultak olyan esetek is, h>gy papírfecnikre 10—20 ezer forintokat fizet­tek ki a melléküzemág bu­dapesti vezetőinek jutalékok, jutalmak és egyéb címen. Pedig bérük sem lebecsü­lendő. Krausz Sándor rész­legvezető 2300 forint alap fizetéssel és havi 2200 forint összegű prémiummal lépett munkába, de Diíchcn Imre 4379, Németh József 401?. Oros Tibor is 4678 forintot keresett január hónapban. S mivel a melléküzemágak dol­gozói általában napi 31 fo­rintos napidíjat és 20 forint szállásköltséget valamint egyéb pénzeket is kapnak, igazán nem panaszkodhat­ni t«i» raw höhnt éterek Hlsgesitctalc K£g©B‘l2©st Pazarlók miatt nélkülöznek a lakók Évek óta gondot okozott Gyöngyösorosziban a szövet­kezeti tagság megfelelő fog­lalkoztatása, de még inkább a tisztességes jövedelem el­érése. Olyannyira, hogy 1966-ban kétmilliónál is ma­gasabbra rúgott a mérleg­hiány összege a leromlott szőlő, a kevés szántó, az ér­téktelen legelők mellett nem sok remény volt arra, hogy a közös gazdaság egyhamar nyereségessé váljon. A vezetők is gyakran vál­tották egymást. Az új elnök és a főkönyvelő érthető mó­don igyekezett valami meg­oldást találni a krónikus pénzhiány megszüntetésére. S miután találkoztak né­hány vállalkozó szellemű budapestivel, kérelmet ad­tak be „ládakészítő és ex­portcsomagoló üzem” enge­délyezésére. A Gyöngyösi Járási Tanács, miűtán figye­lembe vette, hogy a szövet­kezet majdnem 1400 hold erdővel rendelkezik, s en­nek anyagát akarja feldol­gozni, igent mondott a ké­relemre, sőt nem sokkal utána „fólia és egyéb mű- anyaggyártó üzem” műkö­dését is engedélyezte, hogy ezzel munkalehetőséget biz­tosítsanak a falu fiatalságá­nak. Az előzetes számítások azt mutatták, hogy mindkét üzemág jelentős pénzt hoz a szövetkezet kasszájába.,. és ezt a gyakorlat seen cáfol­ta meg. Amiért mégis fog­lalkozunk e melléküzemágak történetével, azért tesszük, hogy tanulságot adjon a többi termelőszövetkezetnek. Néhány hónapos működés után ugyanis egymást érték a vizsgálatok a melléküzem- ágaknál. A népi ellenőrök, Hadaival nemsokára útrak ész Ali és Ahmed pasa, hogy Eger várának ormára kitűzze a lófarkas zászlót a padisab örök dicsőségére... Igaz. ezúttal nem Egert igyekszik megszállni a sereg — innen úgyis kivernék —. hanem a könyebb módot választva a pilisboros.iemől i.várat” veszi ostrom alá. A „hadtáp” lázas sietséggel dolgozott, hogy felruházza, és felfegyverezze a statisz­ta-hadsereget, á la XVI. század, mivel a mai legutol­só török divat öltönyei kevésbé alkalmasak középkori várostromra. íme a kép: elkészültek a mintadarabok az Egri csillagok című szuperfilm pogány-ruháiból. A törté­nelem filmbeli megismétlődése természetesen nem a Fővárosi Kézműipari Vállalat dicséretes teljesítményét marasztalja el, amikor az utolsó török is elpáholva taka­rodik a makettfalak alól így kiáltva: „Allah! Én nem ilyen ruhát akartam!...” (MTI Foto — Tormai Andor felv.) A szokatlanul nagy káni­kula idején sok a panasz Eger vízellátására. A gyako­ri vízhiány miatt különösen sokat nélkülöznek a Vécsey Temesvár, Szovjet Hadse­reg, Kapás, Pacsirta, Attila utcák környékének lakói, a Lenin út utolsó házaiban la­kó családok. A napnak bizo­nyos szakaszaiban hiába nyitják meg a csapokat... Árvái Jánostól, a Heves me­gyei Vízmű és Gyógyfürdő Vállalat egri üzemegységé­nek főmérnökétől kérdeztük, miért nincs elegendő víz Egerben? — Becslésünk szerint egves napokon húszezer köbméter vízre lenne szük­ség. hogy az igényeket tel­jes mértékben kielégítsük, a város kútja! azonban csak valamivel több mint tizen­ötezer köbmétert adnak ezekben a napokban '— vá­laszolta a főmérnök. — Sajnos, nagyon kevés csapadék hullott a Bükk dé­li részein, ahol a város víz­gyűjtő területe húzódik és ezt megérezzük a kutak ala­csonyabb vízhozamán. Két nagy hozamú kút mellett vizet szivattyúzunk egy kí­sérleti és a népkerti kútból. ugyanakkor a strand meleg vizű forrásait is teljes mér­tékben bekötöttük a városi vízhálózatba. Az új népkerti kút némi tartalékot jelent, mert gépészeti rész munkái­nak befeiezése után az ed­digi két és fél ezer köbmé­terrel szemben hatezer köb­méter vizet ad a városnak, bekötésére előreláthatólag máius második felében kerül sor. Ez enyhít majd a vízel­látási gondokon. de nem szünteti meg a panaszokat. — Mi okozza az időszakos vízhiányt? 6 kűmsőMi R |968. május 12* vasárnap — Két zónára osztottuk a várost. Egyik részét a Haj­dú-hegyen felállított vízto­ronyból. a másikat pedig a Lányka utcai víztárolóból látjuk el. A második zóná­ban több az ipari fogyasztó és innen kapja a vizet az új lakótelep is. Hiába tartaléko­lunk éjszakánként vizet, ezeket a helyeken általában egyszerre jelentkezik a fo­gyasztás és minden vízkész­letünk néhány óra alatt ki­fogy. Ezen nehéz segíteni, de a nagy ipari fogyasztók kor­látozásával enyhíteni lehetne a gondokon. Az AKÖV tele­pén éjjel-nappal autómosá­sához használják a vizet és a többi üzem sem takarékos­kodik a város ivóvizével. A kertes házak lakói a belvá­rosi lakóktól vonják meg azt a vizet, amellyel naponta többször is megöntözik a salátát és a különféle zöld­ségeket. Sok vizet pazarol­nak az óvatos háziasszonyok is, akik a rövidebb-hosszabb ideig tartó vízhiány után megtöltenek minden tároló­edényt. Amikor ismét meg­indul a nyomás, a tartalékolt vizet elengedik. Az effajta vízpazarlás is több ezer köb­métert jelent a városnak, több kutat kímélni tudnánk, ha ez a jelenség megszűnne. — Milyen megoldást ke­resnek? — A rövidesen üzembe he­lyezett népkerti kúttal elér­jük az igények határát, de a csúcsfogyasztások idején továbbra is számolni kell a vízgondokkal. Dolgozóink éjjel-nappal ügyeletet tarta­nak. hogy a csőtöréseket ki-, javítsák és idejében megaka­dályozzák a víz elszökését. A város lakóitól is kérjük, ha valahol vízfolyást látnak, azonnal jelentsék nekünk, mart a gyors közbeavatko-1 ■ássál is sok vizet mentünk 1 meg. A kritikus időszakban éjjelenként lezárjuk a város eaves részein a zsilipeket, hogy oda is eljusson a víz. ahol napközben nem volt. A hiányzó köbmétereket pó­tolni lehetne azzal is. ha a pazarlókat felelősségre von­nák. de ez már nem a mi feladatunk — fejezte be válaszát az egri vízmű fő­mérnöke. Számvit el-dzsnngel A másik mellék­üzemág az export­csomagolás sem okozott ke­vesebb problémát bár itt is előre kell bocsátani hogy a haszon nem maradt el; az eredményességi számlára 183 ezer forintot könyvelhettek el az orosziak. Szerződésük biztosítja a folyamatos mun­nak a tsz gavallériájára. Kü­lönösen az első időben ural­kodott dzsungelállapot az el­számolások körül, hiszen Holló András részlegvezető 1967. december 15-től 1968. február 22-ig 17 250 forint összegű munkabér-előleget vett fel a termelőszövetkezet pénztárából, Szabó Géza A terepjáró gépkocsi las­san kapaszkodik a hegyte­tőre. Amikor felérünk, elénk tárul a hatalmas tó tükre. — ötvenkét hddnyi a víz­tükör — jegyzi meg Hor­váth László, a verpeléti Dó­zsa Termelőszövetkezet fő­állattenyésztője. ö itt a gaz­da. Együtt indultunk halá­szatra az új mesterséges tó­hoz. A hatalmas víztömeg ket­tős hasznot koz maid a szö­vetkezetnek. 600 holdat ön­töznek vele: 300 jóféle sző­lőt és 300 hold szántót. A másik haszon a halászat. Ta­valy telepítették be a Szil­vásváradról hozott 50 ezer pisztrángivadékot, s a Hor- tobágyról ideszállított 4000 tükörpontyot, ezenkívül négy fészek süllőt. Most egy év után már halásznak. — Nem akarták elhinni a Nyugat-bükki Állami Erdő­gazdaság vezetői sem, hogy az alig egycentis pisztráng- ivadékok egv év alatt 26—28 dekásak lettek. Ezt a súlyt a a szilvásváradiak két és fél. három év alatt érik él — szól közbe az elnök. — Mi a magyarázata e nagyarányú gyarapodásnak? — A természetes táplálék, a friss víz — kapcsolódik a beszélgetésbe Zatykó János halászmester, akit a horto­bágyi halászoktól hozott visz- sza a szive. — Szépek a tü­körpontyaink. 58 dekásak voltak mikor hoztuk, most meg két és fél. három kiló­sak átlagban. A 25 tenyész- anya is jól bevált, közel 30 millió ikrát raktak le. ame* *• Ponty, pisztráng, meg a többiek ... kettő, ott dől goznak a t partján, szi rítják a háló Másodévet halásztanulói Tatára járnál iskolába, most ittho vannak gya korlaton. Mé egy évük va hátra és Se i ..felszabadult’ halászok less nek. Hogy szí retik-e szai 1 májukat? Ezt is kár kél dezni. Jurecsk János és Czip ) István már e készítették i hálót a kiv< lésre Aztán bí íme egy szép példány —« dalia Cipó ül a főhalás Ist ......................... ontyot. (Kiss Béla felvétele) mester csónakba Ííf1 + a<tn .halak máT tó tükrén a 70 méteres hál« m°St nT°x.ílekElSak',- , ..Beetetnek,” — lám í Miért lőtt haza. csapiák be a halakat — — Recski vagyok és így aztán félóra múlva megke közelebb kerültem a család- dik a lehalászást, hoz. Hortobágyon egy ha- Közben szó esik a terve Iá sszövetkezet ben dolgoztam ről is. és a munka, mellett elvégez- — Egyelőre százezer pis: tem a hathónapos halásztan- rángot „hozunk,” de ha fc folyamot is. A tanultakat itt válik a tavi pisztráng 1 nvésztése. akkor lényeges többet is. Már most is eg milliót box tisztán a szövi kezeiméi hasznosíthatom. — És van-e utánpótlás különleges szakmában? -- Az is van. Egyelőre 16 700 forintot, Szántó Lász­ló 6000 forintot, azonkivíül gépösszeállításért, szerszám­készítésért és egyéb munká­ért úgy 40 ezer forint körül. Jelentős újítíási díjakat is kifizettek, és volt olyan idő­szak, amikor a részlegveze­tőnél több mint 50 ezer íoript szövetkezeti pénz volt elszá­molatlanul. Nagy pénz . . . Ezek az emberek valóban nagy összegeket vettek fel, bár ahogy mondani szokták „behozták ezt a szövetkezet­nek”. Ezt bizonytja a majd­nem 400 ezer forintos tiszta. bevétel. Ám ez sem adhat mentséget a szabálytalanko­dásokra arra, hogy az anyag-, bér- és egyéb költségek elszá­molása nem szakszerűen tör­tént, a tsz szinte teljesen rá­bízta a kifizetéseket a falu­tó! távol dolgozó részlegveze­tőkre. A szövetkezeti tagok­nál — akik szintén egyetér­tenek e két melléküzemág to­vábbi fenntartásával — az okozott ellenérzést, hogy a műanyagrészlegnél, ahol ők. és nem a pesti munkások dol­goznak' csak 900 forinttól 1500 forintig terjed a kereset, és az egy szövetkezeti tagra jutó évi jövedelem nem na­gyon haladta meg a 3500 fo­rintot sem. Ennyit pedig „játszva” megkeresnek egyet­len hónap alatt az exoort- csomagolásnál dolgozó idege­nek. S ezt igen nehéz meg­magyarázni a szövetkezet tagságának, még akkor is, ha tudják, hogy az idén előre­láthatóan egymillió forinton felül jövedelmez ez a két melléküzemág. Miután a Budapesten léte­sített borkóstoló építése és működtetése körül is renge­teg szabálytalanság adódott, sokan kérdezték: mi legyen mindezek után ezekkel a mel­léküzemágakkal ? A válasz egyértelmű. A gyöngyösoroszi Február 24. Termelőszövetkezetnek szük­sége van ezekre a bevételi fori-ásokra. Ebbén a felsőbb szervek és a közös gazdaság tagjai is egyetértenek. Ám mielőbb rendet kell teremteni az elszámolások, bérek, a könyvelés körül, hogy a 210 ezer forintos tanulópénz mel­lé ne sorakozzanak újabb százezrek és valóban a szö­vetkezet termékeinek jobb értékesítését, a tagság rend­szeres foglalkoztatását, na­gyobb jövedelmét szolgálják ezek a vállalkozásoki Kovács Endre Az elnök és a fSagronómus társaságában járjuk a tó partját — Itt épül a tároló — mu­tat Fekete Győr Endre el­nök a tó szélére. — A kifo aott halak részére kell esz. hogy ne törjük a tavi hala­kat. — Hát ez? — Itt épül maid fel az el­ső vikendház. a panelok már itt vannak. A tanács« csal közösen építünk egy strandot is. A hét végi házak­ra már most nagy az igény* eddig 26-an jelentkeztek. Közben eltelt a félóra. ■ a vendégek, a kíváncsisko­dók is bekapcsolódnak a ha­lás zásba. Ahogy szűkül a kör* úgy nehezedik a háló. — Látod, hogy ..forr” a víz? — mutatja a halász­mester tanulójának. — Ez azt jelenti, hogy jó fogásunk lesz. A hálóba fogott halak me­nekülnének. némelyikük 20 centire is felugrik a víz sa­ne fölé. de nincs kiút. Egy húzásra nyolcmázsányi hal van a hálóban, közte egy 12 kilós (!) tükörponty is. — Itt várja a vendéglátó gépkocsija. Délre már jó ebédül szolgál — dicsekszik joggal a halászmester. Elégedett mindenki, a halászok, a látogatók is. és valószínűleg azok a vendég gek is. akik majd „lében’** vagy roston látiák viszont * verpeléti mesterséges tóhatt tenyésztett halakat ind . r Kiss Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom